Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
/ 1981. április 12., vasárnap VESZÉLY I TANYA Fotó: Martin Gábor Tavasztól: új betegbeutalási rendszer megyénkben Az elmúlt év végén utasította az Egészségügyi Minisztérium a megyék egészségügyének irányitóit, hogy vizsgálják meg a járó- és fekvőbeteg-beutalási rendjüket, és szükség szerint módosítsák azt. Megyénkben is elkészült, s a tavaszi hónapokban bevezetik az új betegbeutalási rendet. Az előkészítés során sok fontos szempontot vett figyelembe a tervező bizottság. Ellenőrizték és összehangolták a szakrendelések óraszámát, az ellátandó lakosok' számát, a közlekedési lehetőségeket, a kórházi osztályok befogadó- képességét, a kórházak és a rendelőintézetek munka- kapcsolatának lehetőségét. A beutalási rend alkalmazásának célja az, hogy a megye minden pontján a feltételekhez képest egységes, következetes és színvonalas legyen a betegellátás. Az alapellátásban dolgozó körzeti orvosok, üzemorvosok ezentúl senkit sem utalhatnak megyei, országos, vagy speciális szakrendelésre. Kizárólag a területileg illetékes szakrendelésre küldhetik a betegeket. A szak- rendelések és a kórházak integrációja lehetővé teszi, hogy az osztályok irányítsák, ellenőrizzék a szakrendelőket. Az orvosok' az osztályvezető főorvossal konzultálnak majd, hogy a szakrendelőből a beteg útja hová vezessen. Lényeges változás az is, hogy a körzeti orvos akár házhoz is hívhat konzíliumra, döntésre szakorvosokat. Nő a körzeti orvosok felelőssége is. Tapasztalatukra, tudásukra, önkritikájukra van szükség ahhoz, hogy eldöntsék, képesek-e ellátni, meggyógyítani betegüket, vagy csak szakorvosi beavatkozás, vizsgálati eszköz segíthet. Ez az összefogás, rendszerezés, egymásra utaltság a felesleges mászkálástól, fáradozástól kíméli meg a betegeket, ha teljes gyakorlattá válik. A területi szakrendelőkből — amelyek kórházi háttér biztosításával foglalkoznak a betegekkel (Gyulán, Békéscsabán, Orosházán, Szarvason, Békésen, Mezőkovácshá- zás és Szeghalmon) — szükség esetén a megyei szakrendelésekre, a fekvőbeteg- osztályokra kerülnek a gyógyításra szorulók. Itt az osztályvezető főorvosok felelőssége, hogy megyei szakrendelésre. megyén belüli speciális szakrendelésre, a Szegedi Orvostudományi Egyetem regionális ellátó körébe, vagy országos intézetbe irá- nyítják-e a beteget. Magán- rendelőből sürgős esetekben az orvos saját beutalójával küldheti ugyan páciensét a kórházakba, de ott az intézkedés jogosságát ellenőrzik a kórlapon. Nem sürgős esetekben csak a szakrendelések előjegyzésének sorrendjében kerülnek a fekvőbeteg-ellátó osztályokra. A megye településeinek felosztása szakrendelők* és kórházak szerint megtörtént, ez hamarosan minden orvos előtt ismeretes lesz. Mindössze két megyeszéli település, Bucsa és Ecsegfalva ellátása tartozik Szolnok megyéhez, hiszen ők közelebb vannak a karcagi rendelőhöz és kórházhoz. A jövőben a rendelőintézetek együttműködése nem ötletszerű: Gyula 'Szeghalommal, Békéscsaba Békéssel és Szarvassal, Orosháza pedig Mezőkovácsházával áll szoros kapcsolatban. A körzeti orvosok, szakorvosok helyettesítése szabadság vagy betegség idején a tanácsok, az egészségügyi irányítók közös szervezésével, pontos egyeztetésével lehetséges, hogy a betegek ilyenkor se érezzék meg orvosuk* távollétét. A szakrendelések többségén beutalóval, a különböző gondozó intézetekben pedig (bőr- és nemibeteg, onkológiai szűrővizsgálat, tüdőgondozó stb.) beutaló nélkül is megjelenhetnek a betegek. Az úgynevezett speciális „fantázia szakrendeléseket” felszámolták, így több orvosi óraszám szabadult fel, s ezekből főállásokat lehet szervezni. Itt is rejlenek az egészségügyi integráció energiatartalékai. A speciális vizsgálatokat (például ultrahang diagnosztikai, izotópos, endoszkópos radiológiai vizsgálatok) és a speciális megyei szakrendelések (ortopédia, gyermeknőgyógyászat, üzemegészségügy stb.) nagy részét is a megyén belül látják el. A Szegedi Orvostudományi Egyetem rendszerében részesülnek betegeink különböző felnőtt és gyermek belgyógyászati. sebészeti, szülészeti és nőgyógyászati, fül, orr, gége, bőr, ideg. elme, fogászati, szájsebészeti, onkológiai gyógyításban. Itt végzik el például a szívbetegek műtétjét, és a mellkassebészeti műtéteket is. Sokakat foglalkoztató téma a szülőotthonok felszámolása. Országos program ez, amelyet két ötéves terv idején kell megvalósítani. A szülőágyak száma nem csökken, hiszen a kórházi ágyszámokhoz csatolják ezeket. A cél az, hogy a szülő asszonyok a megye bármely területéről időben bekerülhessenek a kórházakba, ahol kellőképpen felkészülhetnek gyermekük fogadására. Itt nap közben a teljes műtőkapacitás, műszerezettség a szülés, a gyógyítás szolgálatában áll. Komoly felkészültségű szakembereink felelősségteljes döntése, összmunkája, az anya fegyelmezett magatartásának eredménye lehet a programozott szülés, amelyet pontos komplex vizsgálatok előznek meg. Az anya- és gyermekvédelmi munka jövője a gyermek egészségének védelmében, a koraszülések és a csecsemőhalálozás csökkentése érdekében pedig csak ez lehet. Bede Zsóka napjaink témája Vízkárelhárítás Békés megyében Az elmúlt év tavaszán megyénk déli területén a belvíz, majd nyáron a Sebes- és Kettős-Körös árvize okozott gondokat. Az idén az ár- és belvíz, e két természeti csapás szinte egy időben jelentkezett. A mezőgazdasági üzemek, a vízzel veszélyeztetett területen élők jelentős energiáját emésztették fel a védekezési munkálatok. A közelmúltban a gazdasági bizottság előterjesztése nyomán a Minisztertanács is megtárgyalta a vízkárok csökkentésének lehetőségét. Az árvízvédelmi művekkel védett területeken országosan mintegy 500 milliárd forint a becsült érték, ami az ezredfordulóra megkétszereződik. Folyóink töltéseinek egyharmada további erősítésre szorul. De a belvíz is vissza-visszatérő hívatlan vendég. Az országban mintegy 4,1 millió hektár a belvízjárta terület, melynek egy réfze megyénkben van. Törvényszerű, hogy minden esztendőben megjelennek a felszíni vizek? Erről, s az ellene való védekezésről beszélgettünk dr. Takács Jánossal, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjével. — Békés megye hazánk természetföldrajzában sajátos helyet foglal el: az ország legmélyebben fekvő, vízjárásokkal átszőtt területe, úgy is szoktuk mondani, hogy megyénk egy teknőben terül el. Ebből a természeti adottságból következik, amikor olyan esztendők járják, mint a tavalyi meg az idei, jelentős nehézségeink támadnak. A Körösök és a Berettyó vízgyűjtőjében egy-egy olvadás, nagyobb esőzés nyomán óriási tömegű víz zúdul le, ilyenkor nem ritkán a Fehér-, a Fekete-, a Sebes-Körösre és a Berettyóra 600 millió köbméter víz befogadása vár. — Az elmúlt egy-két évtizedben is voltak esőzések, de nem volt ennyire árvízveszélyes terület Békés megye... — Az utóbbi évtizedekben a folyókon történt szabályozások, mesterséges beavatkozások, a folyók felső vízgyűjtőjében leesett nagy mennyiségű hó és eső hirtelen olvadás következtében a hegyvidékekről érkező vizek lezúdulása meggyorsult. A folyószakaszok egyenesítése, a kanyarok átvágása megtörtént, amelyek nyomán szűkült a tározókapacitásuk, s a korábbi 24 óra alatt lezúduló víz ma alig 12 óra alatt leér a síkvidékre. — Magyarul: korábban a hajtűkanyarok tározták a folyók vizét? — így van. A mesterséges beavatkozások és a már említett klimatikus viszonyok egyrészt felgyorsították a folyók vízszállító-képességét, másrészt a lezúduló víztömeg mind nagyobb nyomást gyakorol a folyók gátjaira. A gond az, ha a Körösökön levonuló árhullámokkal egyidejűleg magas a Tisza vize is, ilyenkor a tiszai árhullám visszaduzzasztja a Körösök vizét. — Az elmúlt években mennyit költött az ágazat az árvízvédelemre? — A nyári árvíz arra késztette a megye vezetését, a vízügyi szerveket, hogy vizsgálják felül a Körösök védgátjait. Erre a munkára a Budapesti Műszaki Egyetemet kértük fel. A szakértői vélemény, a vizsgálat megállapította, hogy az árvíz után fokozottabb védekezésre kell a jövőben berendezkedni. A kérdésre válaszolva: az elmúlt tervidőszakban 400 millió forintot fordított az ágazat az árvíz- védelemre. Ebből a pénzből valósult meg többek között a körösladányi vízlépcsővel kapcsolatos árvízvédelmi töltés, a Fekete-, a Fehér- és a Kettős-Körös töltésének erősítésére került sor, ami jelentősen fokozta a biztonságot, de még ma sem lehé- tünk nyugodtak. Figyelembe véve a Körösök gátrendszerének az utóbbi időszakban történt árvízi igénybevételét, megállapítható, hogy a megerősítések ellenére is egyikmásik szakaszon gyengült. Az elmúlt tervidőszak eredeti célkitűzései között sZé- repelt a Kettős-Körös töltésének a mezőberényi hídig történő erősítése, amihez még mintegy 100 millió forint kellett volna. Ez a pénz akkor nem állt rendelkezésünkre. — Vagyis, ha az eredeti koncepció megvalósul, amihez nem volt elegendő pénz, akkor elkerülhető lett volna a Kettős-Körös gátszakadása? — Műszakilag nem hozható egybe a töltéserősítés a szakadással. Mint korábban említettem, a Budapesti Műszaki Egyetem megvizsgálta a Körösök gátjait, és szakértői véleményében megállapította: az egykori holtmedreket keresztezi több helyen is a mai folyó medre. Ahol ezek a kereszteződések vannak, ott ma már az altalajok bizonytalanok, az olyan nagy felületi nyomást nem biztos, hogy bírják, mint a tavaly nyári árvíz idején. Ezért az elkövetkezendő, években nemcsak az lesz a feladat, hogy a föld felszínétől felfelé levő töltéseket erősítsék, a gátkoronákat magasítsák, hanem a vizsgálat alapján az is feladata lesz a védelemnek, hogy a felszín alatti, a holtmedrek és az élőmedrek kereszteződését megvizsgálják, tovább erősítsék. A közvélemény nyilvánvalóan megelégedéssel veszi tudomásul a töltés- erősítéseket és -magasításokat. Ám csak a szakértői mssrnrnm r ■ i»-.; . ■v V'. : Megkezdték Békéscsaba belvárosában a Tanácsköztársaság 24—28. számú ház előtti tér parkosítását Fotó: Martin Gábor Vendégek Svájcból Tizennégy éves korában, 1956-ban került ki Svájcba Kapy Rezső. Azóta sok minden történt az életében. Ami a legfontosabb: tornatanár és pszichológus lett, és ma Wil- ben magániskolája van. Először 1968-ban jött visz- sza Magyarországra. Szarvasra is ellátogatott, ahol gyermekéveiben többször töltötte el a nyarat. Tavaly megnézte a kempinget, ami nagyon megtetszett neki. El is határozta, hogy az idén már odamegy. Ment is néhány napra, de nem egyedül, hanem 3 tanártársával, és 8 tizenkettő-tizennégy éves gyermekkel. Szarvas határában találkoztam vele, és svájci honfitársaival. A gyerekek lovagoltak, a tanárok hintán követték őket. Kapy Rezső elragadtatással mondta: — Csodálatosan szép most itt a táj. Zöldellnek a vetések, virágoznak a fák, sok az őz, a nyúl, a fácán. A magas, sziklás hegyekhez szokott gyerekek álmélkodva nézik a sok látványosságot. — Hogy érzik magukat a kempingben? — kérdeztem. — Kitűnően. Elégedettek vagyunk. Elsőrendű a koszt, és kedvezőek az árak is. — Mik a szórakozási és sportolási lehetőségek? — Megtekintettük a világhírű arborétumot. Lehet lovagolni és úszni. Szeretnénk még horgászni, evezni és teniszezni. Megígérték, hogy nyáron lesz csónak, és hamarosan elkészül a teniszpálya is. — Tehát az idén eljönnek újra? — Igen. — Hányán? — öt tanár és 35 gyerek jön majd velem. Ismerjék meg Magyarországot olyannak, amilyen a valóságban, és ne higgyenek a nyugaton ' hangoztatott rágalmaknak. Hadd mondják el aztán otthon, hogy nagyon jól érezték magukat, és mindenütt szívélyes fogadtatásban volt részük. Mint ahogy erről fognak beszámolni azok is, akik Wilből a mostani csoporttal jöttek Szarvasra. — Mi a tervük a következő években? — Jövünk minden nyáron Szarvasra. És talán még többen, mint az idén — mondta búcsúzáskor. Pásztor Béla vizsgálatok alapján kaptunk tényleges képet arról, hogy a felszín alatt a talajban milyen eróziós folyamatok mennek, s mentek végbe több kritikus helyen. Ez a töltéseket kiteszi annak, hogy a gát altalaja a nyomás következtében tönkremenjen. — A szavaiból azt éreztem: a szakértői vélemény szerint az árvízért emberi mulasztás nem terhel senkit... — A vizsgálat ezt egyértelműen megállapította. Lgyanakkor most a birtokában vagyunk azoknak a „röntgenezéseknek”, amelyek behatárolták a fokozottabb megerősítések helyét, az altalaj-tömörítések szükségességét. A vizsgálat eredménye a vízügyi szerveket külön feladatra is mozgósította: rájuk vár, hogy a folyórendszerek töltéseit tüzetesen vizsgálják felül, hogy olyan eset még egys^zer ne fordulhasson elő. mint 1980 nyarán Békés térségében. — Alig fél év alatt óriási árhullám vonult le a Körösökön, melynek nagysága néhol meghaladta a korábbi maximumokat. Mégis sikerrel állt az ember a gáton ... — Ha nem lett volna a nyári árvíz, akkor még ma is optimistábbak lennénk, mint amilyen optimisták voltunk egy évvel ezelőtt. A nyári árvíz sok tapasztalattal szolgált, s az időben megnyitott, e célra létesített mályvád i vésztározó éreztette hatását. Az elmúlt árvízi események után csaknem 150 millió forintot fordítunk a Fekete-, a Fehér- és a Kettős-Körös töltésének erősítésére. A Kettős-Körös töltését 13-14 kilométeres hosszban erősítjük, továbbá ugyancsak megerősítjük a Hármas-Körös jobb partját 18 kilométeres szakaszon. Ezek a legsürgetőbb feladatok, úgymond azonnali intézkedést kívánnak. Az idei ár- és belvízvédelem arra is felhívta a figyelmünket, hogy a vésztározó töltéseit is alkalmassá kell tenni a nagy tömegű víz tartós tárolására. A jövőben megoldást kell találnunk a Fekete- és Fehér- Körös deltájában levő nevelőintézet megvédésére, mert annak a kitelepítése, esetleges elárasztása sokkal többe kerül, mint egy másfél kilométernyi védőtöltés építése. A sürgős teendőink közé tartozik még a községeket védő körtöltések állapotának felülvizsgálata, azok rongálódásának kijavítása. De fontos feladatokat jelentenek a belvíz elleni védekezések is. — Mik a legsürgetőbb feladatok? — Az utóbbi években megyénk 20—25 települését rendszeresen fenyegeti á belvíz. A kiemelt feladatok között tartjuk számon a megye déli részén a Száraz-ér, az Aranyad-ér és a Tótkom- lósi-ér tisztítás utáni kiépítését, s mint befogadók, így alkalmassá válnak- arra, hogy a belvizeket elvezessék. Már az elmúlt évben is jelentős összeget, 15 millió forintot költöttünk Nagykamarás bel- sőségi vizeinek levezetésére. A térség gondjainak megoldására 250 millió forint kellene. — Ez a beruházás szerény számítások szerint két-három év alatt megtérülne... — Pénz híján csak szakaszosan tudjuk az itteni gondokat megszüntetni. A közeljövőben a megye vezetőinek felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia elkészíti Békés megye területhasznosítási tervét, ami látfogó intézkedésekre ad műszaki alternatívákat, egyben csökkenti a belvíz miatti károkat. A végleges megoldásra a VII. ötéves terv időszakában lesz lehetőségünk — mondotta befejezésül dr. Takács János. Sz. A. I
