Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
1981. április 12., vasárnap o A dabasi Fehér Akác Mgtsz-ben az idén kezdték meg százötven nagyszülőpárral az angóranyúl tenyésztését. A nyíltakat az NSZK-ból hozták be, s ha sikerül, ezután a szövetkezetben tenyésztik, azután háztáji gazdaságokhoz kerülnek. A tervidőszak első felére a nyulak számát harmincezerre szeretnék növelni. A képen: nyírják a nyulat (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS) Ünnepség József Attila balatnnszárszéi sznbránál Tegnap Balatonszárszón, József Attila szobra előtt emlékeztek meg a költészet napjáról, s a költőről. Az egy hete Boglárlellén tartó József Attila versmondótábor befejező aktusaként baranyai, somogyi és tolnai fiatalok mondták el a költő legszebb verseit. Ezután a Somogy megyei Művelődési Központ népművelői, s a környék társadalmi szervezeteinek, intézményeinek képviselői megkoszorúzták a szobrot. Koszorúzási ünnepséget tartottak szombaton Lillafüreden, a nagy költő tartózkodását megörökítő emléktáblánál. Memoriter-lanácsknzás Debrecenben Memoriter címmel fontos tartalmú és célú értekezlet kezdődött tegnap Debrecenben az Arany Bika konferenciatermében. Az ország egész területéről meghívott óvodai, általános és középiskolai szakfelügyelők, főiskolai és egyetemi oktatók a fejből mondott, könyv nélküli tudással kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Dr. Szathmári István egyetemi tanár, a Magyar Nyelvtudományi Társaság főtitkára bevezetőjében felhívta a mintegy 100 résztvevő figyelmét arra, hogy oktatásunkban — nagyon helytelenül — kevés gondot fordítunk az utóbbi időben a könyv nélküli szépirodalmi ismeretekre. A főreferátumot tartó dr. Nagy János címzetes egyetemi docens, a TIT megyei szervezetének titkára ,,A verses és a prózai alkotások könyv nélküli ismeretének jelentősége az oktatásban, a nevelésben és az ismeretterjesztésben” címmel egyebek között hangsúlyozta, hogy csak annak a tanárnak van hitele diákjai, illetve hallgatói- előtt, aki legalább annyi idézetet mond könyv nélkül, amennyit megkövetel. Az ifjúság széles rétegeit érintő kérdésekkel kapcsolatban 12 korreferátum hangzott el az első napon. Ma az előző napi előadások megvitatásával folytatódik, illetve az országos hatáskörű szervekhez intézendő ajánlások elfogadásával fejezi be munkáját Debrecenben az első ilyen jellegű konferencia. Dráma Az érzések hatása alól szabadulni lehetetlen. Kapusi Rózsa dokumentumjátéka pénteken délután fél 6-kor a Kossuth rádióban hangzott el, de az agyamban dübörög, zakatol a dráma, jól tudom, sokáig. Rotár Ágika tizenhárom éves kétegyházi kislány értelmetlen, szörnyű, megmagyarázhatatlan haláláról. A kollégium udvarán esett el a gyerek, és felsértette a térdét. Letisztították, bejódozták és kész... Ha meggondoljuk: naponta hányszor szúrja, vágja meg magát egy-egy kisgyerek, s a következmény csupán néhány könnycsepp, enyhe karcolás, piciny heg. Ági pedig bejárta az orvosi rendelőket, a kórházat fokozódó lázával, gyengeségével, fájdalmával, és sehol senki nem gondolt vérmérgezésre! Szombaton este nem váltották ki a felírt gyógyszereket, antibiotikumokat, amelyek talán az életét mentették volna, nem kapott tetanuszoltást. Csak egy öreg rokon, egy parasztasszony sejtette, s a hétfőn szolgálatba lépő kétegyházi orvos ismerte fel már későn a szepszis utolsó stádiumát. Az édesanya így írt a Rádiónak: „Mi egyszerű emberek vagyunk, de annyit tudunk, hogy az orvostudomány mai állása szerint a lányunknak nem kellett volna meghalnia.” Akkor ki a hibás, a felelős a véletlenek döbbenetes, tragikus összjátékáért, Ágnes haláláért — kérdezte Kapusi Rózsa, s a történet minden szereplője. A válasz a múltat, a megtörténteket nem változtatja meg, de jövendő tetteinket befolyásolhatja. R 7 Befejezte munkáját a KGST Gépipari állandó Bizottság szekciója A záródokumentumok aláírásával pénteken este befejezte négynapos tanácskozását Békéscsabán a KGST Gépipari Állandó Bizottsága 9-es számú albizottságának szekciója. Az építőipari gyártásszakosítás keretében több témát vitattak meg a delegációk, és tettek javaslatokat elfogadásra, megvalósításra. A tárgyalások eredményeként a jövőben a tagországok között tovább szélesedik a műszaki információs csere és a törekvés arra, hogy minél több gépféleség kerüljön az egyezménybe. A delegációvezetők a tanácskozás jegyzőkönyveit, dokumentumait ünnepélyesen látták el aláírásukkal. A küldöttségek tegnap, szombaton délelőtt hazautaztak Békéscsabáról. Fejlesztés elütt az üveggyár MHSZ-klubok és általános iskolák kapcsolata A Magyar Honvédelmi Szövetség honvédelmi klubjai sokat segítenek Szarvason az általános iskolás gyerekek honvédelmi nevelésében. Az együttműködés legfontosabb színterei a lövészszakkörök. A Zalka Máté Honvédelmi Klub, amelynek titkára Ka- lavszky Károly, nemrégiben először az 1. sz. általános iskolában rendezett házi lövészversenyt a gyerekeknek. Később négy iskola közötti felszabadulási versenyt hirdettek. A íődí- jat, a vándorserleget most első ízben birtokolja a jövő évi versenyig a szlovák tanítási nyelvű általános iskola. Az Orosházi Üveggyár közelmúltban megjelent, ezúttal 66 oldalas üzemi lapja sokoldalú tájékoztatást nyújt a dolgozóknak. Ismerteti többek között a „Csomagoló II.” elnevezésű fejlesztési programot, amelynek megvalósulásával évi 90 ezer tonnával növelhető az élelmiszercso- magoló-üveg termelése. A program keretében jövőre az I-es hutában egy 6 állomásos, duplacseppes, elektronikus vezérlésű üveggyártó automatát helyeznek üzembe. Az öblös hutákban további 1,5—2 százalékos intenzív növekedéssel számolnak. Ez a kettő együtt 30 ezer tonna kapacitásbővülést jelent. A hiányzó 60 ezer tonnát az új öblös hutától várják, amelynek 1984. második felében már termelnie kell. Bővítik a keverőüzemet, a gépesítés fokozásával pedig munkaerőt szabadítanak fel, és átcsoportosítják az új hutába. így nagyobb létszámnövelés nélkül valósítható meg a fejlesztés. Ami az idei terveket illeti. 2,2 milliárd forint termelési érték és csaknem 200 Sok látogatója van Budapesten, a Kőbányai Vásárközpontban rendezett négy nemzetközi szakkiállításnak. A képen: a Rába Traktorgyár szabadtéri bemutatóját tekintik meg az érdeklődők (MTI-fotó. Tóth Gyula felvétele — Telefotó — KS) milliós eredmény elérése a cél. Beszámol a lap az idei bér- fejlesztésről, ami az idén a tavalyinál nagyobb, 5 százalékos volt. Bemutatkozik a lapban az I-es öblösüveggyáregység, a húzott síküveg gyáregység, valamint a karbantartó- és fenntartógyáregység. Olvashatunk még a lapban az energiagazdálkodásról, a káderpolitikai határozat végrehajtásáról, az oktatásról, valamint a pártós társadalmi szervek tevékenységéről. Negyven tudós — négymillióul emberért A mióta tudomány van a világon, a legnagyobb elmék mindig az emberiség javát kívánták szolgálni találmányaikkal. Sőt, még korábban is: a gondolkodó ősember azért alkalmazta először a tüzet, hogy a többiekkel együtt melegedhessen mellette és főve- sülve fogyaszthassák élelmeiket, a kereket azért találták ki, hogy gyorsabban jussanak el egyik helyről a másikra. Ám a legnagyszerűbb találmányokat is felhasználta az ember — a többi ember legyilkolására. A tüzet arra, hogy felgyújtsa mások házát, a kereket hadiszekérhez — és így tovább, egészen az atomerőig, amelynek az emberiség szolgálatába állításán évtizedekig kísérleteztek a huszadik század legnagyobb tudósai. Aztán létrejött az első atombomba, amely sok ezer ember életét oltotta ki. És ez vezette el a legmélyebben gondolkodó elméket, korunk legnagyobb tudósait annak felismeréséhez, hogy a tudomány elsőrendű és mindenekfelett álló feladata: az emberiség megoltalmazása a háborútól. Ezért alakult meg alig néhány hónappal Hirosima után a Tudományos Munkások Világszövetsége. Három és fél évtized telt el azóta. Az alápítók közül számosán — így a Nobel-díjas Joliot-Curie, Bemal professzor és mások, akik a világ békemozgalmának is jelentős személyiségei voltak — eltávoztak az élők sorából. A Tudományos Munkások Világszövetségében mások álltak a helyükre és vitték, viszik tovább az általuk kitűzött vezérelvet: békét kell teremteni a földkerekségen, meg kell védeni az emberiséget a minden korábbinál nagyobb, fenyegető veszélytől, a nukleáris háború borzalmaitól, a végpusztulástól. A tudósok — fizikusok, kémikusok, matematikusok és sok más tudományág kiemelkedő képviselői — teljes nagyságában ismerik azt a veszélyt, amelyet az atomenergia felszabadítása hozott az emberiségre, s éppen ezért követnek el mindent azért, hogy ez a félelmetes fegyver soha többé ne kerüljön bevetésre. De túl ezen: tudatában vannak annak is, hogy mi mindent alkothatna az ember, ha a technika és a tudomány új, korszerű eredményeit az építés, az életszínvonal emelése, az elmaradott országok fejlesztése érdekében használná fel. A Tudományos Munkások Világszövetsége több közgyűlésén, végrehajtó tanácsi ülésén és minden adandó alkalommal felhívta a tudomány eredményeinek birtokában levő országokat arra, hogy fegyverkezési hajsza, atombomba-felhalmozási verseny és háborús fenyegetések helyett fordítsák ezeket az alig mérhetően óriási anyagi erőket az emberiség szükséget szenvedő százmillióinak megsegítésére. Felhívásaik mind több támogatóra találnak. Egyetért velük a szocialista országok közössége, s a fejlett tőkés országoknak mind több tudósa is. Szoros együttműködés alakult ki az ENSZ, illetve szakosított szervezetei és a TMV között — s ennek keretében is hallatják szavukat az emberiség sorsáért felelősséget érző és vállaló tudósok. Erről számoltak be többek között tavaly, Berlinben tartott XII. közgyűlésükön. Hallatják szavukat mindenhol, ahol a békéért, a leszerelésért, a világon meglevő nagy szociális ellentétek megszüntetéséért tartanak tanácskozásokat. Most Budapest lesz a színhelye a Tudományos Munkások Világszövetsége Végrehajtó Tanácsa ülésének, április 13—15. között. Olyan időpontban gyűlnek össze fővárosunkban 36 ország mintegy 400 ezer tudományos dolgozójának képviseletében a végrehajtó tanács tagjai, amikor talán minden korábbinál súlyosabb veszélyek fenyegetik a föld lakóit. Mintegy negyven tudós tanácskozik arról: hogyan kapcsolódhatnak be még többen a világméretekben folyó munkába. Előreláthatóan nagy figyelmet szentel majd a tanácskozás Leonyid Brezsnyev az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott javaslatának: a világ legnevesebb tudósai hívják fel az emberiség figyelmét a fenyegető világkatasztrófa lehetőségére, és megelőzésének mindennél nagyobb jelentőségére. A tudósok, akik majd Budapesten tanácskoznak, tudatában vannak szavaik és tetteik jelentőségének, mély érdeklődéssel figyel rájuk a nem- zetKozi helyzet enyhülését váró és abban bízó emberiség. A vendéglátó házigazda, a magyar nép pedig sok sikert kíván munkájukhoz, negyven ember fáradozásaihoz — négymilliárd ember érdekében, Várkonyi Endre BIGE Az Alkotó Ifjúság pályázat értékelése A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés először 198Ő"-ban írta ki Alkotó Ifjúság pályázatát. A huszonkét gazdaság KISZ-titkárainak kezdeményezésére megfogalmazott kiírás olyan pályaművek elkészítésére ösztönzött, amelyekben elsősorban költségcsökkentő megoldásokat ajánlanak a fiatalok. A pályamunkák körültekintő elbírálása után az ünnepélyes eredményhirdetést április 11-én, szombaton, a BAGE székházában tartották meg. Első díjat „A cukkini termesztési és feldolgozási lehetőségei” című pályamunkával Takács Ibolya, az egyesülés kísérleti telepének vezetője és Zdolik János, a Békéscsabai Konzervgyár technológusa nyert. A cukkini egyébként hazánkban eddig alig ismert zöldségféle. Második helyezést ért el Bánszki József, az AGRO- BER építészmérnöke, aki Sipos Bélával és Kiss Zoltán- néval együtt készített dolgozatot a könnyűszerkezetes építkezéseknél felhasználható ívelt panelek alkalmazásáról. A módszer 30—40 százalékos energiamegtakarítást eredményezhet. Kovács Katalin és Bekecs Ernő, a Békéscsabai Hűtőház dolgozói az ügyvitel korszerűsítésére, az információs rendszer javítására vonatkozó pályázatot nyújtottak be. Munkájukkal a harmadik helyet szerezték meg. Módszerüket a hűtőházban a zöldborsó feldolgozásában már ebben az évben alkalmazzák. És végül negyedik helyezést ért el Nagy László, a BAGE gépészmérnöke. Munkájának címe: „Programozható zsebszámológépek felhasználási lehetőségei”.
