Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-09 / 83. szám
o 1981. április 9., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Ismerjük a táblát, amit kapukijárókban szoktak elhelyezni: „Vigyázz, aütó!”. Ennél a gyulai kapubejárónál igen nagy a forgalom, mégsem látunk ilyet. Ott-tartózkodásunk percei alatt is több balesetveszélyes helyzet állt elő Fotó: Martin Gábor Válaszolnak az illetékesek Smidt István szeghalmi lakos azzal a panasszal fordult rovatunkhoz, hogy a szeghalmi vas-műszaki boltban vásárolt kerékpárhoz a dinamót és a világítótestet külön felszámolták. Levélírónk úgy tudja, hogy az beletartozik a vételárba. Kérésünkre az illetékes szervek válaszoltak, mely szerint csak a kempingke- rékpár-típusokhoz adják a vételárban a dinamót és a világítótestet. Minden más típusú kerékpárnál ezt külön meg kell fizetni. Csak a szükséges kulcsokat és javítószerszámokat köteles a bolt bérmentve adni, a kempingkerékpárok kivételével. * Andó János dombegyházi lakos azzal a kéréssel fordult rovatunkhoz, hogy segítsük abban: ne kelljen haszonbérleti díjat fizetni a termelőszövetkezetnek a feleség nevén szereplő terület után. A háztájit a lakás körül adta ki a termelőszövetkezet. Ez több mint két :kvad- rát, ezért kér haszonbért a termelőszövetkezet. Panaszosunk azt sérelmezi, hogy húsz év óta senki nem kért semmiféle megfizetést a fent említett címen. Az illetékes felsőbb szerv válasza: A panaszost megillető 6000 négyzetméter háztáji földterületet a dombegyházi Petőfi Tsz a helyi 507. és 509. számú tulajdonjog alapján felvett személyi tulajdonban levő földterületen adta ki. A 813 négyzetméter többletterület használatára 1979. július 5-én megállapodást kötött a panaszossal, amelyben a használati díjat 406 forintban határozták meg évente. A mezőkovácsházi járási földhivatal telekkönyvi részlege által kiadott tulajdoni lapok alapján megállapítható. hogy a dombegyházi 509. sz. tulajdoni lapon felvett egy hektár 2538 négyzetméter területű kert művelési ágú belterületi földingatlan 1/4 tulajdoni hányada az 507. äz. tulajdoni számon felvett 1806 négyzetméter területű. kert művelési ágú belterületi földingatlan fele a panaszos személyi tulajdonában áll. Felesége tulajdonában ugyanilyen nagyságú földterület áll. A termelőszövetkezet a háztáji földterület kiadásakor jogsértő módon járt el. Az ide vonatkozó MÉM-ren- delet előírja, hogy a háztáji föld területébe be kell számítani a tag személyi tulajdonban álló földjét. A háztáji föld használatára való jogosultságot nem érinti, ha a tag olyan személlyel él közös háztartásban, aki maga is háztáji gazdaságot tart fenn, vagy mint alkalmazott illetményföldet használ, vagy személyi tulajdon mértékét meg nem haladó területet más, törvényes jogcímen használ. A fenti jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel a tsz csak a panaszos személyi tulajdonában levő 4039 négyzetméter földterületet számíthatta volna be neki háztáji földterületbe, a felesége személyi tulajdonában álló földet pedig nem. Molnár Antal gádorosi lakos levelében azt sérelmezi, hogy 32 éves fejjel rokkant- nyugdíjas és 50 forintos CSÉB-et fizet, de nem kap semmilyen juttatást az Állami Biztosítótól. Mivel nem balesetből származik a le- százalékolás, így nem kap semmit. Szívesen felmondaná a CSÉB-et, ha visszakapná a befizetett összeg 40 százalékát. Kérésünkre az illetékesek válasza: „Ügyfelünk levelében az említett biztosítási dolgozó helyes tájékoztatást adott, amikor azt mondta, hogy betegségi eredetű megrokkanásra CSÉB/50 biztosítás, a tagsági könyv 7. paragrafusa 1. bekezdése szerint a tag balesetből eredő megrokkanására nyújt fedezetet. Betegségi rokkantsági szolgáltatást a korszerűbb módozatú CSÉB/80 alapján van lehetőség fizetni. Sajnos, levélírónk ilyen biztosítással nem rendelkezik. A levélben ügyfelünk említi még azt is, hogy a biztosítás felmondása esetén a befizetett összeg 40 százalékát visszakapja. Ez az elképzelés azonban téves. Az említett visszatérítés a tag halála esetén az ajánlaton megnevezett örököst, vagy kedvezményezettet illeti meg. Felmondás esetén a CSÉB- re visszatérítésre senki sem jogosult. Mindezek ellenére a kiskorú gyermekekre való tekintettel ajánlják az illetékesek az életbiztosítási és baleseti-rokkantsági biztosítás fenntartását. # Szabó János mezőkovácsházi lakos arról írt rovatunknak. hogy 1959-ben lépett be a helyi termelőszövetkezetbe. 1979-ben •nyugalomba vonult, de azóta is évente tíz hónapot dolgozik a szövetkezetben. Ennek ellenére nem kapta meg a húsz év után járó törzsgárda- tagsági jutalmat. Igaz, hogy eredetileg nem ebbe a termelőszövetkezetbe lépett be. Időközben egyesülés történt. Talán ezt nem veszi figyelembe a jelenlegi vezetőség. Az Üj Alkotmány Tsz vezetőségének 1981. március 2-án megtartott ülésén Szabó János kérelmét a törzs- gárdatagsággal járó jutalom érdekében elutasították. Hogy miért, azt mi sem értjük. Levelekből — sorokban „ ... A sarkadi kenyérüzem által forgalmazott kenyérből küldöm ezt a szeletet, amelyben szemmel láthatóan egy zsineg lóg ki. Máskor egérpiszok és egyéb szennyező anyag volt a kenyérben. Milyen bizalommal legyünk ezek után a kenyérügyben ...” — kérdezi egy régi, kedves olvasónk. * * * „ ... Bízzunk-e a kiírt árakban” — kérdezi egy békéscsabai olvasónk. — Legutóbb Gyulán, a Várfürdőben volt családjával együtt. Üdítő italt, illetve sört vásárolt. Kiderült, hogy a 7,90 forintos sört eleve nyolc forintért adták. Nem azért a tíz fillérért, de miért a boltos szabja meg, hogy a vendég ad-e borravalót, vagy nem. Ezután jött az üdítő. 3,50 forintért adták azt az üdítőt, amit a táblán 2,70 forintért ajánlottak. Amikor olvosónk megkérdezte, hogy miért 3,50 forint, a vezető azt válaszolta: „A kiírás nem jó”. Joggal kérdezi levélírónk: miért nem lehet kicserélni a feliratot. * * * „ ... Azelőtt, mint az ura- ságok hajtója ismerkedtem meg a vadászat gyönyörűségével — írja többek között Balázs István szarvasi lakos. — 1945-ban az elsők között léptem be Szarvas, Békésszentandrás és Csaba- csüd vadásztársaságába. Nagy öröm volt számomra, hogy szabadon vadászhattunk olyan földterületen, amelyre azelőtt csak engedéllyel léphettünk be hajtőként. Mint alapító vadász azt szeretném kérni a mai fiataloktól: becsüljék meg és szeressék a területet, gyarapítsák a vadállományt, legyenek igazi gazdái a vadászterületnek...” * * * „ ... Csanádapácán gondolnak az öregekre — írja egyik kedves olvasónk. — Legutóbb a nyugdíjasokat hívták össze baráti találkozóra. A tanács vezetői beszámoltak a községfejlesztés eredményeiről és távlati terveiről, majd műsorral és ünnepi ebéddel kedveskedtek az öregeknek.” Szerkesztői üzenetek K. János, Békéscsaba: Közérdekű bejelentést tartalmazó levelét köszönettel vettük. Sajnos, a postai kábelek lefektetése mindenütt az úttest felbontásával jár. A kábelek lefektetése után a posta igyekszik helyreállítani a gyalogjárót. Sajnos, a fejlesztés mindig, minden városiban az úttest bontásával és egyéb kellemetlenséggel jár. De ha megvalósul a terv. mindannyian örülünk. * * * Elek Károly, Békéscsaba, István király tér 10.: Levelét megkaptuk. Abban igaza van, hogy a nehéz fizikai munkát végző dolgozók minden elismerést megérdemelnek. Sajnos, kitüntetésre felterjeszteni nekünk nincs jogunk. Ezért levelét továbbítjuk az illetékes szervhez. * * * Bátoni Zsigmond, Körös- tarcsa, József A. út 4. szám alatti lakos panaszlevelét megkaptuk. Megértjük türelmetlenségét, és az igazság kiderítésében segítünk, csak egy kis türelmet kérünk. * ** Stecz Lászlóné Birkás Margit, Pusztaföldvár: Rovatunkhoz írt panaszlevelét megkaptuk. írtunk az illetékes szervhez, és a választ lapunk hasábjain keresse. * * * Rácz Györgyné, Orosháza, Széchenyi út. Minden termelőszövetkezetben pontos nyilvántartást vezetnek a teljesített munkáról és az eltöltött időről. Forduljon bizalommal a termelőszövetkezethez. Nem a két tanú az érdekes, hanem a termelő- szövetkezet nyilvántartása. Az természetes, hogy a termelőszövetkezetben eltöltött évek — azután bárhol dolgozott az illető — beszámítanak a nyugdíjba. * * * Karacs Teréz úti lakosok, Békés: Panaszlevelüket megkaptuk. Az illetékes szervvel ez ügyben konzultálunk, és a válászt levélben közöljük. * * * Szabó Mária, Békéscsaba, Hajnóczy u. 14.: Panaszával keresse fel az illetékes főorvost, segít a probléma megoldásában. A békéscsabai Rózsa Ferenc utcában, a Pozsonyi utca sarkánál található ez az úttestre is belógó, mintegy 10 centiméter magas betonlap. A motorosok, kerékpárosok és az autósok számára is komoly veszélyforrást jelent az este igen gyengén kivilágított utcában! Fotó: Martin Gábor MIT MOND fl JOGSZABÁLY? B. András, Békéscsaba: Levelében azt írta, hogy munkahelyén egyik napról a másikra, anélkül, hogy előre szóltak volna, bevezették az alkoholszonda-vizsgálatot. Éppen azért, mert nem szóltak előre, tiltakozott a vizsgálat ellen. A vizsgálat megtagadása miatt úgy bántak vele, mintha ittas lett volna. Hazaküldték. és aznapi bérét megvonták. Véleménye szerint a vállalat szabálytalanul járt el. Korábban valóban előfordult, hogy munkába menet felhajtott egy féldecit. Most viszont — mondta el, amikor szerkesztőségünket felkereste — egy csöpp alkoholt sem fogyasztott. Különben is úgy hallotta, hogy az alkoholszonda nem megbízható. A munkavédelemről szóló minisztertanácsi rendelet szerint azt a dolgozót, aki alkohol "hatása alatt áll, a munkavégzéstől el kell tiltani. Az alkoholtól befolyásolt állapotban történő munkavégzés nagy veszélyt jelent mind az ittas dolgozóra, mind pedig a környezetére. Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató feladata. Ennek keretében köteles minden rendelkezésre álló intézkedést megtenni a dolgozó egészségét és biztonságát fenyegető veszély elhárítása érdekében. Ezt rendszeres ellenőrzéssel is köteles biztosítani. Többek között úgy is, hogyha a dolgozó a reá vonatkozó munkavédelmi előírásokat nem tartja meg, a munkavégzéstől el kell tiltani, erre az időre pedig munkabér nem fizethető. Mind gyakoribb, hogy a munkáltató az alkoholfogyasztást kimutató szonda alkalmazásával is igyekszik meggátolni az alkoholtól befolyásolt állapotban levő dolgozó munkavégzését. Amennyiben a dolgozó az alkoholszonda-vizsgálat elvégzését megtagadja, úgy munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi. Azaz fegyelmi vétséget követ el. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltatónak -és a dolgozónak kölcsönösen együtt kell működnie. A dolgozó kötelessége, hogy elősegítse a munkáltatónak azt az intézkedését, mellyel a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotról kíván meggyőződni. Előfordul, hogy a munkáltató avagy a megbízottja visszaél a szondáztatás jogával. Ezt a jogot társadalmi rendeltetésével ösz- sze nem egyeztető célból gyakorolja. Ilyenkor a dolgozó kellő indokkal megtagadhatja a szondázást. Például akkor is, ha a vizsgálatot a vállalatnak nem az erre jogosult dolgozója rendelte el. Levélírónk esetében azonban nem ez történt. A szondáztatást reggel, munkakezdés előtt végezték. Amennyiben nem bízott az alkoholszondában, vagy eredményét vitatta volna, kérhetett volna véralkohol-vizs- gálatot is. A Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiuma a következőképpen foglalt állást ebben a kérdésben. Ha a dolgozó az alkoholszonda-vizsgálat elvégzését megtagadja. ez önmagában is alkalmas lehet fegyelmi vétség megállapítására. Az alkoholszonda-vizsgálat elvégzését megtagadó dolgozó a munkavégzéstől eltiltható, és emiatt jogszerű a munkabérének a megvonása is az eltiltás időtartamára. Ameny- nyiben a dolgozó az alkoholszonda-vizsgálat eredményének helytállóságát vitatja, ennek felülvizsgálata érdekében véralkohol-vizsgálatot kérhet. Dr. Serédi János Szobrok és átjelzők... A tavasz csalhatatlan jeleit nemcsak a természeti törvényszerűségek, a rügyfakadás, a virágba borult fák sokszínű látványa, a zöldellő határ mutatja. Március idusával felélénkül a társadalom zsongása is. Megtelnek az utcák, terek a kora tavaszi napfényben fürdő emberekkel, az újra felszerelt hintákon, játszóalkalmatosságokon boldogan hancúroznak a gyerekek. Hiszen a hosszú téli szünet elég időt hagyott arra, hogy a szocialista brigádok, vagy akár a tanácsok gondoskodása újjávarázsolja e játszószereket, rendbe hozassa a tavaly megrongált padokat, és általában kulturált, tiszta, szemet is gyönyörködtető környezetet teremtsen a lakóházak környékén. A múlt heti Szerkesszen velünk rovatának képösszeállítása arról adott hírt, hogy Gyulán az illetékes szervek ezeken felül még arról is gondoskodnak, hogy a város nevezetességeit messze földről ide utazó látogatók ne húzzák fintorra orrukat, ha a parkok szobrainak felületére néznek, és akkor se. ha esetleg továbbutazván az útjelző táblákról akarnak tájékozódni. ff-"képösszeállí- tás ugyanis azt mutatta be. hogy szép alföldi városunkban az idegenforgalmi évad kezdetén milyen nagy gonddal törődnek a város küllemének szépítésére. A madaraktól, az időjárás nyomaitól piszkos szobrokat, útjelző táblákat mossák, tisztítják, s úgy véljük, ez is a tavaszt jelzi. Talán nem is érdemelne külön figyelmet ez a szorgoskodás, ha más városainkban is hasonlóan gondoskodnának a szobrok, útjelző táblák tisztításáról. Sajnos, nem mindenütt fordítanak erre figyelmet. Szép ligeteink, parkjaink szobrainak elhanyagoltsága — melyekre, mint a guano, talán sokéves madárürülék rakódott — mindenesetre erre utal. Igaz, nem mindegyik város dicsekedhet akkora idegenforgalommal, mint Gyula. Ennek ellenére azonban másutt is gondoskodhatnának annyira a környezet szépítéséről, mint a gyulai patrióták. a. ő. Nem lehetne udvariasabban? é> „ ... Én igazán ritkán tárok Békéscsabán, a Tanács- köztársaság útján levő totólottózóba. A napokban úgy hozta a sorom, hogy „beestem” e nemes üzlethelyiségbe. Vettem hat havi lottót. Nyugodt körülmények között akartam kitölteni, ezért leültem az egyik,- asztalhoz. Akkor jöttem rá, hogy ezt csak „hiszem”, amikor jött egy férfi — akitől a szelvényeket vettem —, és morcos hangon közölte: „Tessék befejezni a kitöltést, mert záróra van!” Egy idős néni megkérdezte: mikor nézné meg neki, hogy nyert-e a lottón. — Bármikor — mondta az érdes férfihang. De ha már itt van, megnézem, mutassa a szelvényt. A végeredmény mégis az lett, hogy a néni választ kapott. mialatt mi kitölthettük a szelvényeket. Ez így volt rendjén, csak véleményem szerint a hangnemmel volt baj. Miért nem lehetett ezt udvariasabban elintézni .. — kérdezi B. V. békéscsabai olvasónk.
