Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

1981. április 9.. csütörtök Nagyüzemi háttérrel A BAGE repülőgépes növényvédelmi szolgálata megkezdte a tagüzemeiben a növényvédelmet Fotó: Veress Erzsi Kedvez az időjárás a mezőgazdasági munkáknak A több mint három hete tartó csapadékmentes időjá­rás kedvez az időszerű me­zőgazdasági munkáknak. Az őszről szántatlanul maradt terület egy hónapja még közelítette a 25 ezernyi hek­tárt, napjainkban ez a terü­let csupán néhány ezer hek>- tárra zsugorodott. Ugyancsak számottevően csökkent a me­gyében a belvízzel borított terület is. A 125 ezer hektáron szé­pen zöldellő őszi búza ápolá­sát az elmúlt héten meg­kezdték az üzemek, földi gé­pek és repülőgépek szórják a gyomirtó szert. A 17 ezer 500 hektárnyi cukorrépa ve­tését csaknem mindenütt be­fejezték' az üzemek, utolsó szakaszához érkezett a zöld­borsó vetése, a terület több mint háromnegyed részén földbe juttatták a fontos konzervnövény magvait. Az üzemekben ezekben a napokban nyújtott és két műszakban javában tart a napraforgó, a kukorica mag­ágyának’ előkészítése. Az előbbi vetésterülete 32 ezer hektár, az utóbbié pedig 117 ezer hektár lesz. A vetőmag­vak már mindenütt az üze­mekben vannak, felhasználá­suk a jó idő függvénye. Gond, hogy a megyében a belvíz miatt több üzemben növényvédőszer-cserére ke­rült, illetve kerül sor, s ez átmeneti feszültséget jelent. Háztáji Orosházán Az egykori lenagyobb ma­gyar falu, Orosháza, ma már a megye egyik legjelentősebb ipari központja. Mezőgazda­sága ezzel együtt sem vesz­tette el fontos szerepét, ami kitetszik abból is, hogy ha­tárát négy jól gazdálkodó, erős termelőszövetkezet és egy dinamikusan fejlődő ál­lami gazdaság műveli meg. Az előbbire bizonyítékként csak annyit említsünk, hogy a város mezőgazdasági nagy­üzemei az elmúlt esztendő­ben 53 ezer sertést hizlaltak meg, és 7 millió 600 ezer li­ter tejet értékesítettek — je­lentős szerepet vállalva a város és a környék lakossá­gának közvetlen ellátásában is. Csupán csak ezen adatok­ból kiindulva is világos, miért értékelhette úgy a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága legutóbbi ülésén a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlődését, hogy annak alapjául éppen a nagy­üzemi gazdálkodás megerő­södése szolgált. Az állati ter­mékek előállítását a háztá­jiban napjainkban már tel­jesen a nagyüzemi takarmá­nyokra alapozhatják a gaz­dák. Az egyéni állattartás biztonságos hátterét adó szö­vetkezeti, állami gazdasági termelés fejlődésével egy idő­ben bontakozott ki az Oros­háza és Vidéke ÁFÉSZ kis­árutermelést fellendítő prog­ramja. Az ÁFÉSZ égisze alatt szerveződött szakcsoportok í tagjai kamatmentes előleget kapnak tenyészbaromfi, ga- j lamb, nyúl beszerzéséhez, ; ugyanígy juthatnak szövet­kezeti közvetítéssel palántá­hoz, vetőmaghoz, traktorhoz és fóliához. Az utóbbi öt év- j ben az ÁFÉSZ hatékonyabbá tette a szaktanácsadást, bő- f vitette a takarmányforgal- * mat és kiterjesztette a szer- | ződéses termeltetést. Az el- \ mondottak is közrejátszottak | abban, hogy az elmúlt esz- - tendőben az Orosházán és közvetlen környékén feldől- I gozásra átadott sertések 35 j és fél százalékát a háztáji­ban hizlalták meg és ugyan- = ott fejték ki az értékesített j tejnek több mint 14 százaié- j két. Az ÁFÉSZ pedig a kis- j termelőktől 96 százalékkal j több baromfit, 79 százalékkal | több tollat, 33 százalékkal ] több nyulat, 20 százalékkal több zöldséget és 5 száza- > lékkai több gyümölcsöt vá- I sárolt föl tavaly, mint egy évvel korábban. A végrehajtó bizottság megállapítása szerint a nagy­üzemek kisárutermelést se- j gítő tevékenységének hatha- \ tósabb koordinálásával a kis­gazdaságok teljesítménye még tovább növelhető. K. E. P. Az elmúlt öt évben szinte tel­jesen automatizálta gyártósorait a Kozmetikai és Háztartásvegy­ipari Vállalat. Mind a négy gyá­rában jelentősen nőtt a terme­lékenység. s ezzel együtt a ter­melési érték. A zalaegerszegi gyárban, ahol a folyékony háztartási és koz­metikai szereket készítik, a kö­zelmúltban kezdődött meg az új gépsorokon a sorozatgyártás. A 380 millió forintos beruházás még nem fejeződött be teljesen, de az üzembe állított gépek már termelnek. Nem is keveset; az idén 800 tonna mosószer-alap­anyagot állítanak elő, s ezzel mintegy 2,3—3 millió dollár érté­kű importot helyettesítenek. Ha­marosan megkezdik az öblítősze­rek egyik alapanyagának — az imidazolinnak — a gyártását, így még ebben az évben ebb<ü is fedezik a hazai szükségletet. A késztermékek gyártásának automatizálásával a korszerű gépek percenként 120 flakont töl­tenek, címkéznek, kupakoznak. Itt készül a Bip-család, az al­ma-, a mandarin-, a banánsam­pon, a Mos—6, a Szuper Mos—6, és még j,s néhány közkedvelt, valamint teljesen új termék, amelyekből az idén 2.3 milliárd forint értékben bocsátanak a kereskedelmi vállalatok rendel­kezésére. Tapossuk a pedált!? Valamikor a gazdag em­berek pénztárcáját is megvi­selte a kerékpárvásárlás. Hát még a szegényekét! Egyidős kubikos mesélte, hogy ke­rek egy esztendeig gyűjtöt­te a pénzt, míg sikerült meg­vennie a használt biciklit. Ezzel járt munkába Buda­pestre, sőt, a Dunántúlra is. Gyalogló társai irigyelték emiatt. Még ma is őrzi az elnyűhetetlen kétkerekűt, mint élete figyelemre méltó rekvizitumát. Elnök a nyeregben Később könnyebben hoz­zájuthattunk ehhez a nagy­szerű találmányhoz. Erre spóroltak a gyerekek, a fel­nőtték. Nemcsak a sportolás, a kirándulás, hanem a mun­kába járás nélkülözhetetlen eszköze lett. Sok helyütt a család minden tagja kapott kerékpárt, s így gyorsabban, kényelmesebben jutottak el az iskolába, a munkaihelyre. Csakhogy időközben megje­lentek, az utakon a motorke­rékpárok, a személygépko­csik. Nagyon sokakat elka­pott az autóláz, százezrek vártak kiutalásra. Szinte senki sem csodálko­zott azon, hogy az utakról, a belvárosokból csaknem telje­sen kiszorultak a biciklik, a levegőt és az emberek tüde­jét pedig elárasztotta a ben­zingőz. Az is megszokott lát­vány, hogy az út menti fá­kat a balesetveszélyre hivat­kozva kivágják, helyettük vagy ültetnek másikat, vagy nem. Néhányan megkongat­ták a vészharangot a kör­nyezeti ártalmak miatt, és azt hangsúlyozták: az egész­séges életmódhoz hozzátar­tozik a kerékpározás. Közben a benzinárak egyre felfelé kúsztak, miután az autótu­lajdonosok elkezdtek gondol­kozni. De még előbb megmo­solyogták az akkori amerikai elnököt, aki nem átallott a tévékamerák előtt a kerék­pár nyergébe szállni. Ezzel végül is megkezdődött a bi­cikli melletti reklámhadjá­rat. Hatására elsősorban a nyugati országokban jelentő­sen nőtt a kerékpárgyártás, néhány esztendő alatt adup­iájára emelkedett. Sláger a Camping És nálunk, Magyarorszá­gon? Az egyetlen kerékpár­gyár, a csepeli, évekig a Pan­nónia motorkerékpár, a var­rógép gyártásával volt el­foglalva. Olyannyira, hogy a kerékpárok készítése háttér­be szorult. De mindig akad­tak előrelátó szakemberek, akik odafigyeltek a külföldi kezdeményezésekre. Így szü­letett meg 1964-ben egy ma­gyar konstruktőr tervei alap­ján a Camping-kerékpár. Ez­zel egy időben természetesen újabb típusok hagyták el a szerelőszalagot. Ilyenek vol­tak a Túrák, a Budapestek, a Centrumok, az SR-ek és a Velencék. Ugyanakkor sze­rencsénkre. vagy bánatunkra a nyugatiak is érdeklődtek a magyar kerékpárok iránt. A termelés nagyobb része dol­lárért külföldre került. A beruházáshoz hitelt vettek fel, és elárasztották a külho­ni piacokat modem, minden igényt kielégítő biciklikkel. Az itthoni üzletekben pedig csak elvétve lehetett kapni magyar kétkerekűt. Igaz, találkozhattunk mé­regdrága jugoszláv, - esetleg NSZK-gyártmányú kemping­kerékpárokkal. Vásár engedménnyel Kesergésre azonban nem volt ok, mert közben több százezer szovjet (egy időben lengyel) biciklit hoztak be az országba. Két évvel ez­előtt ismét váltottak Csepe­len. Megszüntették a fekete női és férfikerékpárok gyár­tását, helyüket elfoglalták a színes, krómozott és nikke- iezett abroncsú masinák. Mindez egy csapásra meg­változtatta a kereslet-kínála­tot. Ugyanis ez idő alatt két­szer módosították az árakat, méghozzá felfelé. Ma már ott tartunk: egyetlen ma­gyar kerékpár árán két szov­jet biciklit lehet vásárolni. A télen annyira felduzzad­tak a készletek, hogy a nagy­kereskedelem a kiskereske­delemmel karöltve február­ban országos kiárusítást ren­dezett, ahol kedvezményesen kínálták a magyar kerékpá­rokat. A nagy érdeklődésre jellemző: a békéscsabai Cent­rum Áruház egyetlen nap alatt csaknem 200 biciklit értékesített, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat pe­dig több ezret adott el a me­gyében 3 hét alatt. A szaküzleteket járva meg­állapítható: ahol gondoltak a jövőre, nem söpörték ki a raktárakat, így ma is folya­matosan kielégítik az igénye­ket. Igaz, a választék lehet­ne bővebb is, főleg a női ke­rékpárokból. Az utánpótlás a napokban megérkezik a MOBIL-tól, melyben lesz Ve­lence, Túra, Budapest típusú kétkerekű is. Ugyancsak megoldódik a világítási fel­szerelés gondja, hiszen a hi­ány csak átmeneti volt. Mégis kétséges, hogy ha­zánkban rövid idő alatt a legdivatosabb jármű a ke­rékpár lesz. Az világos: alig­ha veheti fel a versenyt ló­erőben és sebességben az autócsodákkal, de még a Trabanttal sem. Sokan meg­gondolják, hogy a tülkölő gépkocsik és a fenyegető ök­lök között lavírozzanak az egy szál kerékpáron. Ott cse­lekszenek helyesen, ahol kü­lön bicikliutat építenek. Mert baj van a közlekedési mo­rállal is. Gyakori látvány az országút közepén ittasan, lámpa nélkül kerekező em­ber. Lehet, hogy az élet, pon­tosabban az egyre dráguló energia mégiscsak ráültet bennünket a kerékpárra, és teli tüdővel tapossuk a pe­dált? (Seres) Fotó: Martin Gábor Négy kiállítás egy helyen A kőbányai vásárközpontban négy kiállítást rendez egy időben a HUNGEXPO. Az AGROMASEXPO, a mezőgazda­ság és élelmiszeripar gépeit, műszereit mutatja be, a HUN- GAROPLAST, a nemzetközi műanyagipari kiállítás, a LIM- EXPO nemzetközi könnyűipari gépkiállítás, és újdonságként az idén először látható a SECUREX, a nemzetközi munkavé­delmi kiállítás. A bemutatókon a gépek, eszközök és eljárá­sok nemzetközi kínálata szerepel. Jó alkalom nemcsak az újdonságok megismerésére, hanem a hazai színvonal felmé­résére is. Egy ilyen rangos és sok látnivalót kínáló rendezvényt nem lehet részletesen a rendelkezésre álló rövid helyen bemutat­ni. Ezért csak megyei kiállítóinkról villantunk fel képeket. Nagyon ízléses, szemet gyönyörködtető kiállítást rendezett az idén a szarvasi Plastolus. A különböző műanyag hulladékok­ból készített termékeken kívül színes csipogó játékaikat, lab­dáikat és műbőr termékeiket mutatták be Az Orosházi KAZÉP egyedülálló termékcsoporttal jelentke­zett a LIMEXPÖ-n. Az oxidkerámiából készített textilszál­vezetőket rajtuk kívül más nem állította ki Az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet csomagológé­peivel jelentkezett Fotó: Lónyai László ImporlmegtakarítA beruházások a KHV-nál

Next

/
Oldalképek
Tartalom