Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

1981. április 9., csütörtök o Kovács Éva kerámiái a képcsarnokban Előadások az agrárszocialista megmozdulásokról A múlt század végi, e szá­zad eleji agrárszocialista megmozdulások Békés me­gyei helyszínem, egyebek között Battonyán, Orosházán és Békéscsabán összesen 16 településen tartanak előadá­sokat áprilisban, májusban a szegény parasztság harcai­ról, az ipari munkásság szo­cialista mozgalmának béké­si kezdeteiről, s az Áchim L. András vezette magyarorszá­gi parasztpárt küzdelmeiről. Az előadóknak külön aktua­litást ad, hogy egy időben lesz a nagy parasztpolitikus születésének 110., az 1891-es agrárszocialista megmozdu­lások 90., az 1906. évi nagy aratósztrájkok és az Áchim L. András által szervezett parasztpárt megalakulásá­nak 75. évfordulója. Tanári hangverseny a gyulai zeneiskolában (Tudósítónktól) A fennállásának 30 éves jubileumát ünneplő gyulai Erkel Ferenc Zeneiskola idei tanári hangversenyét a fia­talok, főként a fúvóstanárok sikeres bemutatkozása tette emlékezetessé. Hotzi Péter fuvolatanár igen tehetséges, és máris kiváló technikával rendelkező muzsikus, aki egy-egy Vivaldi- és Haydn- trióban, valamint J. S. Bach: a-moll szólöszonátájában csillogtatta fuvolajátékát. Igen tehetséges oboista Gál- né Sziklás Johanna, aki a Vivaldi-trióban működött közre, de igazi sikert Bozza: Conto Pastoral címjj művé- -nek bemutatásával aratott. A fúvósok sorában ismét megtapsolhattuk Lakatos Zoltán trombitálását, aki G. P. Telemann F-dúr szo­nátáját tűzte műsorára. Már­is kitűnő Chopin-játékosnak ismertük meg az új tanárok közül Tamássy Évát, aki Chopin: Fantasia Impromtu és a Forradalmi etűd elját­szásáért kapott sok tapsot. A zeneiskola régi tanárai közül Csonka Barna játszot­ta el Bartók: Első román táncát, és kiemelkedően si­került Schubert: g-möll szo­natina három tétele Papp Sándor és felesége művészi előadásában. A vonóstaná­rok: Papp Sándor, Veres Jó­zsef, Sági Attila és Fejes Antal már többször szere­peltek, éspedig sikerrel, vo­nósnégyes-művek tolmácso­lásával. Ezúttal Beethoven: c-moll vonósnégyesének első tételét muzsikálták, igen szépen. Ha nemcsak alkal­milag muzsikálnának együtt, nagyszerű vonósnégyes fej­lődhetne ki közös játékuk alapján. A szükséges zongorakísé­retet Herbály András és Krasznahorkainé Magdu Dá­lia látták el. A műsort Ve- resné Rácz Eszter konferál­ta. A hangversenynek meg­érdemelt sikere volt. Dr. Márai György Két évvel ezelőtt mutatko­zott be Békéscsabán, a Kép­csarnok Vállalat Munkácsy- termében Kovács Éva kera­mikusművész. Figurális kom­pozíciói és használati tár­gyai nagy sikert arattak. A művésznő újabb alkotásaiból 1981. április 11-én, délelőtt 11 Ebben az évben csaknem 5 ezer hallgató végez a pe­dagógusképző felsőoktatási intézmények nappali tagoza­tán, ahol az I—V. évfolya­mon több mint 20 ezren ta­nulnak. Az esti tagozaton mintegy 500-an, a levelező tagozaton 4600-nál is többen fejezik be tanulmányaikat. Összesen 10 ezren szereznek diplomát. Az idén végző ta­nárjelöltek száma— a Mű­velődési Minisztérium na­pokban elkészült Felsőokta­tási statisztikai tájékoztatója szerint — csaknem azonos a tavalyival. A legnépesebbek a tanárképző főiskolák utolsó évfolyamai. Ezek nappali ta­gozatán 1600-an szereznek képesítést. Nem sokkal keve­sebben — mintegy másfél ez­ren — diplomáznak a tanító­képző főiskolákon és az óvó­nőképző intézetekben. Leg­többen — 415-en — az egri intézmény utolsó évfolyamán tanulnak, a pécsi, a nyíregy­házi, a szegedi, a szombathe­lyi főiskolán pedig valamivel kevesebb végzős készül a pe­dagóguspályára. Általában a magyar—történelem, a ma­gyar—orosz, a matematika— órakor nyitnak kiállítást Bé­késcsabán, a Munkácsy-te- remben. Bevezető szavakat Bihari József, a Pest megyei Múzeumi Szervezet igazgató­ja mond. Képünkön Kovács Éva „Menyasszony és vőle­gény’' című kerámia szobra látható. fizika, a matematika—kémia szakon végez a legtöbb: 25— 30 hallgató. A tudományegyetemek kö- ^ül a debreceni és a szegedi mintegy 200—200 pedagógust bocsát ki. Akárcsak a főisko­lákon, a tudományegyeteme­ken is legtöbben a matema­tika—fizika, a magyar— orosz, a magyar—történelem szakon fejezik be tanulmá­nyaikat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen angol— arab, arab—latin, bolgár és néhány más szakán mind­össze egy-egy utolsó éves hallgató tanul. A műszaki főiskolákon és egyetemeken 78 műszaki ta­nár, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen 25 tanár kap diplomát. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát 18 főiskolai tanár és karvezető, a főiskola budapesti, debre­ceni, győri, miskolci, pécsi és szegedi tagozatait pedig 54 zene- és énektanár hagyja el hivatásának gyakorlására ké­szen. Irodalmi est Békéscsabán „Elpergő napok” címmel rendez irodalmi estet április 13-án az Üj Aurora szer­kesztősége, a Magyar írók Szövetsége < kelet-magyaror­szági csoportja Békés me­gyei tagozata, a Megyei Mű­velődési Központ, valamint a Békéscsabai Városi Tanács művelődésügyi osztálya. A Megyei Művelődési Köz­pontban este fél 8-kor kez­dődő rendezvényt dr. Becsei József, a Békés megyei Ta­nács elnökhelyettese nyitja meg. Az érdeklődők ezt kö­vetően válogatást hallhatnak Devecsery László, Filadelfi Mihály, Fodor András, Kiss Anna, Papp László, Pardi Anna, Sass Ervin, Simonyi Imre, Szúdy Géza, Tomka Mihály, Újházi László, vala­mint Varsa Zoltán verseiből. Az irodalmi esten közre­működik Kun János, Kürti Papp László és Vitay Ildikó előadóművész, Mezei Anna­mária színművész, valamint a 2. számú Általános Iskola kamarakórusa Sárhelyi Je- nőné vezényletével. Kis matematikusok megyei versenye A TIT Békés megyei Szer­vezete tegnap Békéscsabán, az 1. számú általános iskolá­ban ismét megrendezte a kis matematikusok baráti körei­nek hagyományos megyei versenyét. A körök növekvő taglétszámát bizonyítja, hogy a versenyen több mint 100 felső tagozatos kis ma­tematikus vett részt. Bokor József elnökletével, a TIT megyei szervezete ma­tematikai szakosztályának tagjai vigyáztak a verseny tisztaságára. A versenyzők által megoldott feladatok zárt borítékban jutnak el. Budapestre, ahol a TIT or­szágos matematikai választ­mányának tagjai döntik el, ki érdemes a Békés megyei kisdiákok közül az országos versenyen való részvételre. A megyei kis matematiku­sok baráti köreiben folyó munka színvonalát bizonyít­ja az, hogy évről évre több Békés megyei diák vívja ki az országos döntőbe jutás jo­gát. Bronzkori település maradványai Késő bronzkori település nyo­mait fedezték föl Szombathelyen az építőmunkások: a város észa­ki, kámoni részén egy üzem­épület alapozása közben különös, sosem látott házmaradványra bukkantak. A Savaria Múzeum régészei megállapították. hogy az időszámítás előtti tizenkette­dik-tizenharmadik századból va­ló, földbe épített lakásra és an­nak melléképületeire leltek. A kutatók keresik a régi Sa­varia Colonia és az azt megelő­ző korok leleteit. A most vélet­lenül előbukkant épületegyüttes azt igazolja, hogy nem a római­ak idején lett lakott a mai Szom­bathely, hanem már az őskorban is emberi település volt itt. Tv-sorozat a reformkorról Több mint húszezer pedagógusjelölt K tárgyalóteremből Rongálásért egy év szabadságvesztés A Battonyai Járásbíróság tárgyalta Katus László Má­tyás Tótkomlós, Kun Béla út 12. szám alatti lakos bűn­ügyét. A büntetlen előéletű, 29 éves férfi hónapokon át alkalmi munkából tartotta fenn magát. Keresetének ja­va részét italra költötte. Há­zassága emiatt megromlott, és el is vált a feleségétől. Március 19-én is italozott az egyik vendéglőben. Délután a nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet egyik táblája felé indult, ahol há­rom szalmakazal állt. Mind a három szalmakazlat fel­gyújtotta. Több mint 187 tonna szalma égett el. A kár meghaladja a 93 ezer forin­tot. A bíróság Katus László Mátyást rongálás bűntette miatt egy év szabadságvesz­tésre ítélte. A szabadság- vesztést börtönben kell letöl­tenie. Mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jog­erős. Üjabb filmsorozat felvéte­leit kezdi meg április köze­pén a Magyar Televízió for­gatócsoportja. Sárközi György: Mint oldott kéve című alkotásából Révész György rendező hétrészes tv-filmet készít. Az 1945 márciusában, a balfi munkatáborban mártír­halált halt Sárközi György — akit elsősorban lírikus­ként tartanak számon —, a harmincas évek elején a sza­badságharc történetét tanul­mányozva ismerkedett meg a kalandos és tragikus sorsú magyar főnemes, báró Med- nyánszky Cézár életével. Könyvtári kutatásainak fel- használásával, 1931-ben írta meg 1848 megrendült hitű paphősének életregényét, amelyben egyúttal bemutat­ja a magyar történelem egyik legjelentősebb idősza­kát, a reformkort. A tervek szerint szeptem­berre elkészülő sorozat főbb szerepeit Kovács Titusz, Rutt- kai Éva, Darvas Iván, Buj- tor István, Öze Lajos, Men- sáros László, Pap Vera for­málja meg. Kifizették az öttalálatos lottószelvény nyereményét A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint tegnap az OTP-köz- pont pénztárában kifizették a 13. heti 5 találatos lottó- szelvény nyereményét. A sze­rencsés budapesti játékos 1 629 765 forintot vett fel. Dekoratőrök közelmúltban, a Ma­gyar Reklámszövet­ség megyei szerve­zetének rendezvényére a kez­dés előtti utolsó percekben érkezett az egyik kirakatren­dező. Nehezen szedve a le­vegőt. kissé idegesen ült mel­lém. Amikor a sietség okát firtattam, csak legyintett. „A főnököm rossz néven vette, hogy részt akarok venni a tanácskozáson. Folyton azt kérdezte: feltétlenül ott kell neked lenni azon az össze­jövetelen?” A szünetben ki­derült az is, hogy a megye fogyasztási szövetkezeteiből szinte senki sem volt kí­váncsi az előadásra, egye­sek amennyivel később jöt­tek, annyival hamarabb tá­voztak. Pedig évek óta folyik a küzdelem a szakma elismer­tetéséért, az oktatás, a to­vábbképzés színvonalának emeléséért, a szervezeti élet erősítéséért. Valóban érthe­tetlen, hogy azok a régi ke­reskedelmi szakemberek, akik elismerik ugyan a rek­lám, a kirakat különleges és hasznos szerepét az eladás­ban, olykor közömbösen szemlélik a dekoratőrök mun­káját. Bizonyára tudják azt is, hogy a kirakat története akkor kezdődött, amikor az árukat a boltajtóba, az ab­lakba rakták. Magyarorszá­gon ez a XÍX. század köze­pe felé vált általánossá. Az 1900-as években már a ter­mékek használatát élethű környezetben igyekeztek be­mutatni. Megszületett az el­ső védjegytörvény, amely lehetővé tette, hogy az egy­séges csomagolás reklámesz­közként hasson. Ki gondol­ná: a ma is ismert márkás Unicum likőrösüveget 1860 óta gyártják. És nem volt ritka a reklámkampány sem. Erről tanúskodik a Brázay sósborszesz népszerűsítésének korabeli anyaga is. A cég még attól sem rettent visz- sza, hogy az üvegek mellé odatette Kossuth Lajos 1877- ben írt, a szer jó hatását iga­zoló levelének másolatát. Mellesleg a Diana sósbor­szesz, a Lysoform fertőtlení­tő és a Szántói savanyúvíz valóban állta a versenyt a világ hasonló gyártmányai­val. A Herz szalámiról már nem is beszélve. Mindezt csupán azért mondtam el: hiába telnek az évtizedek, az évszázadok, a kirakatnak meghatározó je­lentősége . van a kereskede­lemben. Legfeljebb a mód­szerek, a technikai eszközök változnak, finomulnak. Mi­ért azonosítják sokan a rek­lámot a kirakattal? Mert gyorsan átalakítható, az árut a maga valóságában mutat­ja be, széles választékot kí­nál, így azonnal vásárlásra ösztönöz. A plakát, a sajtó, a rádió- és a tévéhirdetések csak közvetve bírnak rá az üzlet felkeresésére. Ott is először a kirakat „csábítá­sának” enged a leendő vevő. Nagy különbség az is: míg az ipar általában egyetlen terméket reklámoz, a keres­kedelem az összes gyárt­mányt kénytelen bemutatni. Ebből egyenesen következik: nem kevés felelősség hárul a kirakatok készítőire. Gyakori beszédtéma, hogy jó-e nekünk a csillogó,vil­logó kirakat? A szépérzék háttérbe szorítása nélkül egyértelmű a válasz: nincs szükség drága dekorációkra! Ezt a szerepet az árunak kell betöltenie. Vajmi keveset ér a ragyogó ötlet, ha az nem kapcsolódik a reklámozott termékhez. Százszor is igaz az a mondás, miszerint az arura emlékezzen a járóke­lő, ne az ötletre. Persze könnyű jó, vagy annak vélt tanácsokat adni, amikor rengeteg az ellentmondás. Még ma sem döntötték el véglegesen: milyen foglalko­zás is a dekoratőré. Alkal­mazott művészet? Szakma? Hivatás? Talán mindhárom. Csakhogy ezt lehet lelkiis­meretesen és hanyagul mű­velni. Láttam én már hús- vétkor fenyőággal, gyertyá­val díszített karácsonyi ki­rakatot is. Erre mondják azt, hogy ilyen „szakemberre” nincs szükség. Inkább olyanra, aki állandóan képezi magát, tudja, milyen üzletpolitikát folytat vállalata, szövetkeze­te, képes gazdaságosan dol­gozni, jó a kapcsolata az áruházak és az üzletek ve­zetőivel. Igen ám, csakhogy kevés a szakképzett dekora­tőr, a szervezett továbbkép­zés fővároscentrikus. De ho­gyan is lehetne átgondolt utánpótlásról beszélni, ami­kor a Budapesti Kirakatren­dező Iskolából évente mind­össze 90 fiatalt bocsátanak szárnyra. Nagy részük el­hagyja a pályát, leginkább azért, mert csalódik. Az is­kolában művészieskedésre ta­nítják őket, viszont az élet egészen más. Itt meg kell fogni és cipelni a súlyos tab­lót, és ügyesen kezelni a ka­lapácsot, a harapófogót. El­gondolkoztató az is: a 25 éves oktatási intézménynek nincs írott tananyaga, kevés a tanár. Akinek nincs önbecsülése, igénye és kitartása, hamar elkeseredik. Annál is inkább, mivel a korszerűség itt is követelmény. Ugyanakkor több helyen hiányoznak a modern technikai eljárások­hoz szükséges eszközök. Eb­ben a tekintetben is a szom­szédos szocialista országok egy fejhosszal előttünk jár­nak. Sőt, annyira rossz az anyagellátás, hogy olykor képtelenség egy épkézláb ki­rakatot összehozni. Gyakran hetek, hónapok telnek el az anyag után való szaladgálás­sal, hiszen ezek az elárusító- helyek a főváros minden pontján megtalálhatók. Ha megtalálhatók! Hosszan le­hetne még beszélni munká­juk értékeléséről, elismeré­séről. Erről csak annyit: a kirakatrendező teljesítménye közvetlenül nem mérhető, így a szakképzett dekoratőr fizetése egy szakképzetlen el­adóéval egyenlő. Izek után úgy lát­szik, mintha kátyú­I I ban lenne a szak­ma, és egyhamar nem moz­díthatják ki a holtpontról. Erről szó sincs. A becsüle­tes. sokat tapasztalt szak­emberek átadják elméleti és gyakorlati tudásukat a, fia­taloknak, azzal a megjegy­zéssel, hogy ne kergessenek álmokat. Szép, de nehéz hi­vatás a dekoratőré, s tegyük hozzá: divatos is. A bajok forrását valahol a szemlé­letben kell keresni, A kép­let pedig roppantul egysze­rű: a kirakat hatással van ránk, formálja ízlésünket, közérzetünket. befolyásolja döntéseinket. Ami azt illeti, egyik sem utolsó szempont. Seres Sándor GYULAI LATKÉP Fotó: Martin Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom