Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

Katonafiatalok Jól szervezett KISZ-élet Orosházán Az orosházi műszaki laktanya Zalka Máté KlSZ-szervezeté- nek ifjúsági klubjai változatos programmal segítik a katona­fiatalok művelődését és szórakozását Fotó: Martin Gábor „Megmutassuk a másik ötöt is?” — kérdezte maga­biztosan a szimpatikus fiatal tiszt, amikor a tisztaságtól ragyogó, ízlésesen berende­zett tágas klubterembe lép­ve az iránt érdeklődtünk: vajon így néz-e ki a többi helyiség is? A műkővel bo­rított bárpult, a gyönyörű akvárium és díszítések lát­tán újabb kérdések, gondo­latok fogalmazódtak meg bennünk. Ezekre beszélgetés közben kaptuk meg a vá­laszt. Az alakulat jellegéből, a kiképzés céljából adódóan a vezetőségek többféle progra­mot állítanak össze, amelye­ket azután a KISZ-bizottság véleményez. Ide kapcsolód­nak az egyéni vállalások is. Nos, lássuk: milyen lehető­ségek nyílnak e feladatok teljesítésére? Például minden évben — általában hétvégeken — egy- egy alapszervezet részt vesz a battonyai állami nevelő­otthon kulturális és sport- létesítményének felújításá­ban. Ugyanakkor Orosházán a bázis általános iskola út­törőgárdájának műszaki sza­kaszát is patronálják a KISZ-es katonafiatalok. Na­gyon jó kapcsolatok alakul­tak ki a város üzemeivel és középfokú oktatási intézmé­nyeivel is. Közös tevékeny­ségük az együttműködési szerződések gyakorlati meg­valósításán alapszik. A lakTSftyábaff működő KISZ-alapszerveze töknek nerh kis előnyére sg^lgál többek között fez ; mény is, hogy ,/gen alacsony goknak a sorkatonáknak a szama, akiknek csupán az éltalál los iskola 8 qiztályá- s , ról vaut meg a bizonyítvá­nya. A többség ugy/nis már eieve úgy vonul bei hogy a polgári eletben megszerzett valamilyen szakképesítést. Ez megfelelő alapot teremt arra, hogy a politikai kép­zés mellett katonai területen is elsajátítsák a szükséges magasabb szintű szakmai is­mereteket. Ezen túlmenően olyan készségekre, jártassá­gokra is szert tesznek, ame­lyek nagyban segítik őket a helytállásban. A hadtestszintű bizottság a szocialista versenymozgalom­ban (ezen belül a szervezeti élet erősítésében) elért sike­rei, továbbá a kulturális és a sportmunka feltételeinek megteremtésében tapasztalt eredményei alapján találta méltónak a Zalka Máté KISZ-szervezetet arra, hogy ismét neki ítélje oda e ma­gas elismerésről tanúskodó kitüntetést. {lefejezésül visszatérünk a klubtémára. Az alakulatnál másfél év alatt a társadalmi munka értéke elérte a 300 ezer forintot. Mind a hat alapszervezet ebből az ösz- szegbői (és egyéb önkéntes munkavállalásokból) saját ízlésének megfelelően ren­dezhette be ifjúsági klubiát. Vagyis: a KISZ-es fiatalok igyekeztek olyan kellemes környezetet kialakítani, amelv egyaránt alkalmas a szórakozásra, a művelődésre és a szabad idő minél hasz­nosabb eltöltésére. —y—n Orosházán, a Zalka Máté laktanyában jártunk, ahol az egyik KISZ-alapszervezet klubját kerestet fel. Itt Ko­vács István , főhadnagy, a KISZ-bizottsáí? titkára itájé­koztatott mindarról, ami a mozgalmi élettel, a fiatalok politikai, szakmai -képzésé­vel, magatartásával, s neip utolsósorban vállalásaik! tel­jesítésével kapcsolatos. El­mondta, hogy a 18 esztende­je alakult KlSZ-szervezetük a felszabadulási évforduló tiszteletéra^rendezett ünnep­ségen immar~a -hatodik al­kalommal vehette át ä TCISZ KB Vörös Vándorzászlaját és a vele járó pénzjutalmat is. Sőt: eddig már négyszer ér­demelték ki a Kiváló KISZ- szervézet zászlót. A hat alap- szervezet munkáját egyéb­kén^ 13 tagú KISZ-bizottság irányítja. Kétségtelen: a tes­tület eredményesen tevé­kenykedik. Igazolja ezt töb­bek között az is, hogy a di­cséreteknek mintegy 70 szá­zalékát általában KISZ-ta- gok kapták. Az ifjúsági mozgalomban dolgozó valamennyi fiatal a KISZ KB kongresszusi leve­lét — politikai képzés kere­tében — áttanulmányozta és feldolgozta. (Nagy jelentősé­ge volt annak, hogy az em­lített dokumentumot a párt­gyűlésen is ismertették.) A KISZ-tagság ezután úgyne­vezett elbeszélgető csoporto­kat alakított, ami lehetővé tette, hogy mindenki őszin­tén elmondja véleményét, ja­vaslatát az általa fontosnak tartott kérdésben. Ezután az alapszervezetek tapasztala­tait küldöttgyűlésen a KISZ- bizottság összegezte, ifjon­cokról lévén szó, elég sok, főként a polgári életből ho­zott problémát vetettek fel a fiatalok, ám nem hallgat­ták el a rövid katonáskodá­suk idején szerzett pozitív, illetve negatív élményeiket sem. Nem egy esetben gond­jaik megoldása céljából jól hasznosítható javaslatokat is megemlítettek. Lasztocska Április elején 34 Békés megyei diák — középiskolás és szakmunkástanuló — járt a szovjetunióbeli testvérme­gyében — Penzában. A fia­talok számára jutalom volt ez a kirándulás, amelyről a következő kis élménybeszá­molót kaptuk: Távolság. Rengeteg ember. Hatalmas méretek. Harminc­négy Békés megyei fiatal el­ső benyomásai a Szovjet­unióról. Moszkvától Penza már csak egy ugrásnak tű­nik (850 kilométer). Lasz­tocska — Penza jelképe — magyarul fecskét jelent. Ezt a nevet viseli a szálloda is, ahol négy napig vendégül láttak bennünket. Innen nyí­lik a legszebb kilátás a fél­milliós városra. Itt ismer­kedtünk meg a szovjet em­berek mindennapi életével. A legnagyobb élményt mind­annyiunknak a középiskolá­sokkal való találkozás jelen­tette. Az iskola számítóköz­pontja láttán alig hittünk a szemünknek, s még jobban irigykedtünk, amikor meg­tudtuk, hogy a gépek, a ta­nulás mellett, a szabad idő játékos eltöltését is szolgál­ják. A baráti találkozó ered­ményeként levelezések kez­dődnek, mindannyian remél­jük, hogy találkozunk még. Penzához három név kap­csolódik: Lermontov, Be­linszkij, Vljanov. E csalá­dok emlékét őrzik a múzeu­mok, melyeket meglátogat­tunk. Nagyszerű volt a bú­csúest. Idegenvezetőnk, s egyben egyik tolmácsunk alig győzte fordítani a kö­szöntőket, jókívánságokat. És újra Moszkva. Egyetlen gondunk a nyelvtudás volt. amikor a 17. és 18. emelet között beszorult a lift, benne öt csoportunkbeli és egy francia turistával. Az egy­szerű fiú azt sem bánta any- nyira. Kreml, Puskin Múze­um, Mauzóleum, népgazdasá­gi kiállítás — mind nagyon tetszett, de az utcákon járva ismerhettük meg ezt az or­szágot igazán. Szentesi Edit Fordított nap Kedves, vidám hangú leve­let kaptunk a héten a kon- dorosi „Tulipánoktól”, azaz a Tulipán őrs tagjaitól: „Ápri­lis elsején fordított nap volt az iskolánkban. Minden órá­ra diáktanár, illetve diákta­nárnő lépett be. Lelkiismere­tesen felkészültünk. Tanára­ink kíváncsian fogadták „he­lyetteseiket”, vagyis bennün­ket. De nem vallottunk szé­gyent. A nap fénypontja a „szépségverseny” volt. Nem ám akármilyen, mert részt­vevő csak fiú lehetett — lánynak öltözve. Minden osz­tályból egy-egy versenyzőt küldhették. A győztes egy világ körüli utazáson vehetett részt, vagyis ebben a jól si­került öltözetben körbesza­ladhatta iskolánkat. Hű! A legjobbat majdnem elfelej­tettem. Volt egy külön taná­ri szobánk az ebédlőben, ahová csak kopogás után le­hetett bejönni. A 6. óra után történt csak a szörnyű baj: eltűnt a matematikataná­runk. A „merénylő”, mint kiderült, a történelem szak- tanterembe zárta be, onnan szabadították ki tanárnőink. Mindez persze csak játék volt. Több mint két hét telt el a fordított nap óta, de ma is sokan emlegetik. Üjabb öröm is érte őrsünket: Ko­vács Zsuzsi, Melis Ági, és Králik Ági a megyei orosz verseny megnyerése után az országoson is részt vehetett, és 4. helyezést értek el.” Gratulálunk! Piros betűs krónika Ezzel a címmel készítettek pályázatot a szarvasi járás­ban az úttörők, majd 25 pá­lyázó érkezett vendégségbe Endrődre az őrsvezetők 5. járási találkozójára. Amikor bemutatták egymásnak a pajtások a „Piros betűs” kró­nikákat, felelevenedtek a ré­gi emlékek. A kondorosi Bodor Mari és Kugyela Edit egy 1954-ből származó ősi krónika alapján felkutatta az egykori úttörőket, és volt felnőtt, aki meghatottan em­lékezett vissza a gyerekkori élményekre. A kétnapos találkozón az Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ KISZ-esei a vendégváró szakkör munkájából adtak ízelítőt, amikor a gyerekek­kel együtt készítették el a vacsorát. Egy délelőtti csil­lagtúrán Endréddel ismer­kedtek. Az egyik őrsöt a tájházban várta a titkos üzenet, s a levél felfedezése után Vaszkó lrénke néni mutatta be a régi életmód tárgyi emlékeit, a gyerekek pedig régi népszokásokat is felelevenítettek. Az utolsó este endrődi családok látták vendégül az őrsvezetőket, a szülők szívesen meséltek gyermekkorukról, az akkori ) Tűz fölött A tájház udvarán Fotó: Gutyan Mihály úttörőéletről. Dinya Eszti édesapja számára például egy 1949-beli, .a Hármas Kö­rösön tett hajókirándulás maradt nagyon emlékezetes élmény. E kétnapos találko­zó pedig a vendég- és ven­déglátó pajtások számára marad kedves emlék. Mi, huszon-egynéhány éve­sek még emlékezhetünk az utcai pattogatottkukorica- árusra. Hogy lestük fürge mozdulatait, s a rácsos ket­recszerűséget — soha nem tudtam, hogy hívják —, amint a tűz fölött életre kel­tek benne az aprócska ku­koricaszemek. Perdültek, for­dultak, bohókás bukfencet vetettek, s már pattant is ki a habkönnyű valami, ami oly kellemesen melengette az ember lányának tenyerét, és ami mindig megindította fantáziánkat, ez erre hason­lít, az meg amarra emlékez­tet... Igen. Valahogy han­gulata, igazi rituáléja volt ennek a kukoricapattogatás- nak. Milyen más, a nylonba, előre csomagolt kukorica! No, de sebaj! Ha nincs ut­cai árus, pattogatunk ma­gunknak. Tessék, lehet kö­vetni a példát — persze fel­nőtt segédlettel. Próbáljátok meg ti is! N. Á. Minihumor A zsúfolt villamoson Hujar úr odahajol egy ülő kisfiú­hoz, és ezt suttogja neki: .— Ha átadod a helyed, adok neked öt koronát. A kisfiú azonnal feláll, át­veszi az öt koronát, Hujar úr pedig udvarias gesztus­sal mondja az ott álló hölgy­nek: — Parancsoljon, üljön le. A hölgy leül,. és megkér­dezi a kisfiút: — Jurek, megköszönted az öt koronát? £ A papa kiveszi az aktatás­kából egy nagy tábla csoko­ládét, és megkérdezi a gye­rekektől: — Na, gyerekek, ki volt ezen a héten a legjobb, ki fogadott szót a mamának? — Te, papa! — hangzik a válasz. £ — A feleségemmel napon­ta veszekszünk. Ezt már nem lehet kibírni! — panaszko­dik Albert úr a barátjának. ,— Talán segítene, ha el­utaznátok a tengerhez ... — Annak nincs semmi je­lentősége, a feleségem kiváló úszó. Két marókkal... De finom! Gál Edit képriportja Rögtön kész

Next

/
Oldalképek
Tartalom