Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON; 13-221 • HIRDETÉS a körösladányi Magyar-Vietnam Barátság Tsz A szövetkezet tervei alapján készült 2 ezer férőhelyes juhhodály 3,2 millió forintba került. Ez a típustervek alapján épít­hető ólaknál jóval olcsóbb Körösladányban a 70-es évek elején még négy ter­melőszövetkezet gazdálko­dott. Az 1974—75-ös egyesü­léseket követően jött létre a Magyar—Vietnam Barátság Tsz. Több mint 9 ezer hektáron gazdálkodó szövetkezetünk a hagyományokra támaszkod­va szervezte meg termelését. Ezen túlmenően figyelembe kellett -vennünk azt is, hogy meglevő adottságaink, a fej­lesztés milyen irányait te­szik lehetővé. A hagyomá­nyok folytatásával, az ipari tevékenység korszerűsítésé­vel sokan nem értettek egyet. Az idő azonban azo­kat igazolta, akik a fejlődés akkor még kevésbé járt út­ja mellett foglaltak állást. Az egyesülést követően az ipari tevékenységben a leg­nagyobb szerepet a tészta- üzem kapta. Az elmúlt év­A melléktevékenység során előállított nyereség *0—80 száza­lékát évente az alaptevékenység fejlesztésére fordítjuk ben már csaknem 24 millió forint értékű tésztát állítot­tunk itt elő. A fogyasztók körében kedveltté váltak nyolctojásos termékeink, amelyekből az igényeket ma sem tudjuk kielégíteni. A legkeresettebb tésztaféle a csiga, a cérnametélt, a zab­kocka, az eperlevél és a tar­honya. A választék bővítésére 1978-tól négytojásos termé­kek gyártását is bevezettük. Ezek olcsóbbak lettek, a cso­magolás addig kialakult módszerein is változtattunk. Ma már tésztáink jelentős része fóliacsomagolásban ke­rül forgalomba. A nyolcto­jásos termékek azonban változatlanul megőrizték ve­zető helyüket. Az értékesí­tett tészták 70 százaléka ilyen termék. Szövetkezetünk az ország sok kereskedelmi vállalatá­val tart fenn kapcsolatot. Tésztáink kaphatóak Miskol­con, Kaposváron, Szegeden, a forgalmazásban részt vesz a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ és a Szeghalmi Fogyasztási Szö­vetkezet is. Az utóbbi idő­ben megnőtt a kereslet a nagy kiszerelésű termékek iránt. Ilyen csomagolásban elsősorban kollégiumok, in­tézmények konyhái vásárol­nak tőlünk. Az ipari tevékenységek so­rában a termelési értéket fi­gyelembe véve, második he­lyen a faüzem áll. Ebben az egységünkben ládákat, rak­lapokat készítünk elsősor­ban. Legnagyobb partnerünk az Orosházi Üveggyár és a MEZŐGÉP. Az alapanyag beszerzését az ÉRDÉRT Vál­lalat és a TSZKER segítségé­vel oldjuk meg. -Ez év ele­jétől szövetkezetünk külön brigádot alakított, amelynek az a feladata, hogy a kör­nyéken található nyárfák tervszerű kivágásával bizto­sítsa az alapanyagot. A fa- kitermelést természetesen egyeztetjük az illetékes vál­lalatokkal. Bőrüzemünk az elmúlt év­ben 10 millió forint érték­ben munkált meg nyers bőrt az Újpesti Bőrgyárnak. Együttműködésünk a fővá­rosi Vállalattal az 1970-es évek elejére nyúlik vissza. Nem lebecsülendő gumifutó- zó üzemünk termelése sem. Itt elsősorban mezőgazdasá­gi üzemek, tejipari vállala­tok megrendeléseinek te­szünk eleget. Évente 2-3 ezer gumi futózását oldjuk meg. A szolgáltatás további bőví­tésének feltétele, az üzem fejlesztése, újabb sablonok beszerzése. Gazdaságunk életében igen jelentős szerepet tölt be az ipari jellegű tevékenység, amit az is bizonyít, hogy nyereségünk negyedrészét az előbb már felsorolt üzemek állítják elő. Az itt előállított nyereség 70—80 százalékát pedig évente az alaptevé­kenységek fejlesztésére for­dítjuk. Az állam ma már igen kedvező feltételeket te­remt az ilyen jellegű tevé­kenység folytatásához. 1981- től az olyan kedvezőtlen adottságú gazdaságok, mint a miénk, a melléktevékeny­ségekre kivetett termelési adó 30 százalékát visszatart­hatják. Ez nálunk csaknem egymillió forintot jelent, amelyet azután a termelés biztonságosabbá tételét szol­gáló beruházásokra fordítha­tunk. így történhetett meg töb­bek között az, hogy az el­múlt évben elsősorban a nö­vénytermesztés korszerűsíté­sére 17 millió forintot áldoz­hattunk. Erre igen nagy szükség volt, hiszen 2 ezer 800 hektáron búzát, 900 hek­táron napraforgót és a mű­réttel, legelőkkel együtt 1600 hektáron lucernát termesz­tünk. És akkor még nem is beszéltünk a rizsről. Egyéb­ként az elmúlt években igen sok pénzt használtunk fel rizstelepeink korszerűsítésé­re. Ezt a munkát eddig 290 hektáron fejeztük be. A nehéz körülmények — a gyakori belvíz, az árvíz — ellenére az elmúlt évben bú­zából rekordtermése volt szövetkezetünknek. Lucernaüzemünkben ta­valy 1500 tonna lucernalisz­tet és pelletet állítottunk elő, melynek túlnyomó többségét exportra szállítottuk. Üj módszerként, 1980-ban ki­próbáltuk az úgynevezett szá­rított lucernapellet gyártá­sát. Ez jelentős energiameg- takarítással járt. A hagyo­mányos módon előállított pellethez ugyanis tonnánként négyszer annyi fűtőolajat használtunk fel. Az állattenyésztés dinami­kusan fejlődő ágazata a ju­hászat. Az egyesülés óta 2500-ról 3 ezer 500-ra növel­tük az anyajuhok számát. Az elmúlt évben építésvezetőnk tervei alapján az országban egyedülálló,' 2 ezer férőhe­lyes juhhodályt építettünk. A beruházás költsége 3,2 mil­lió forint volt. Ez a típus­tervek alapján építhető juh- hodályoknál jóval olcsóbb és mint azt az állategész­ségügyi intézet, az FLR és a tervezővállalatok vizsgálatai bizonyítják, a hőfokot és a páratartalmat is figyelembe véve, valamennyi követel­ménynek megfelel. Az utób­bi hónapokban más mező- gazdasági üzemek is érdek­lődtek, milyen módon ol- ' dottuk meg az építést. A Gyapjúforgalmi Válla­lattal már az elmúlt évben megállapodást kötöttünk, hogy a környező mezőgazda- sági üzemekből, háztáji gaz­daságokból felvásárolt tejes­bárányokat pecsenyebárány­ként értékesítjük. Tavaly 5 ezer bárányt szállítottunk a vállalatnak, és tevékenysé­günk nyomán félmillió fo­rint nyereséget könyvelhet­tünk el. Tehenészetünk eredményte­lenségével négy éve még az utolsók voltunk az ország­ban. Áz egy tehénre eső tej­termelés nem haladta meg az évi 1500 litert, és egy li­ter tej előállításához több mint egy kilogramm abrakot használtunk fel. Ma már egé­szen más a helyzet. Ebben az évben 3 ezer 800 liter lesz az egy tehénre jutó tejter­melés, az abrakfelhasználás pedig egy liter tejre számít­va már tavaly sem haladta meg a 30 dekát. Ezt az ál­lomány cseréjével, és az ál­lattenyésztői munka javítá­sával értük el. Szövetkezetünk igen nagy gondot fordít a háztáji ter­melés segítésére. Az elmúlt évben a háztáji gazdaságok­ból 32 millió forint értékű állatot vásároltunk fel. Két tápboltunk 11 millió fox-intos forgalmat bonyolított le. A következő időszakban a té- esz szervezésében működő juhszakcsoport segítségével a közös gazdaság anyajuhokat helyez: ki. A tejesbái’ányokat pedig visszavásárolja. Meg­kezdtük háztáji bai'omfi- pi’ogramunkat is. Azt ter­vezzük, hogy 10 ezer tojó­tyúkot helyezünk ki a kis­gazdaságokba. Hétezer tyúk elhelyezésére már megkötöt­tük a megállapodást. Ehhez az akcióhoz hái-oméves hi­telt is adunk. A felvásárolt tojást azután tésztaüze­münkben használjuk fel. Termelőszövetkezetünk Kö- rösladány lakosságának ellá­tásában is jelentős szerepet játszik. Vendéglátóegységet tartunk fenn, melynek éves forgalma ötmillió forint. Nyáron turisták étkeztetésé­re éttermünket a COOP- TOURIST és az IBUSZ is igénybe veszi. Zöldségbol­tunk egymillió forintos for­galmat bonyolított le 1980- ban. A zöldség jelentős ré­szét a község kistermelőitől vásároljuk fel. (X) Éttermünket nyáron turisták étkeztetésére a COOPTOURIST és az IBUSZ is igénybe veszi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom