Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-19 / 92. szám
NÉPÚJSÁG 1981. április 19., vasárnap o KlSZ-küldöttgyűlésekről jelentjük Dél-dunántúli megyék együttműködése Regionális munkaközösséget alakítottak négy dél-dunántúli megye — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — tanácsának kulturális, egészségügyi és sportintézményeket felügyelő elnökhelyettesei. A cél az említett területeken történő együttműködés tervszerűbbé, eredményesebbé tétele. Az ezzel kapcsolatos megállapodás szerint félévenként áttekinti a közös érdekű feladatokat. Négy témában máris megállapodás született. A szakmunkásképző intézetek gépparkjának rendszeres javítására közös műhelyt alakítanak ki Pécsett. Dél-Du- nántúl színház ellátottságán is szeretnének javítani. Jelenleg a térségben Kaposváron és Pécsett működik színház, a harmadik Zalaegerszegen nyílik meg a tervidőszak második felében. Az új évad műsortervének összeállításánál figyelembe veszik a szomszédos megyék igényét, javaslatát. Szorosabb együttműködést kívánnak teremteni a kaposvári és a pécsi nyári színházak között is. Korábbi kezdeményezés eredményeként a Tolna megyében levő dombóvári kórház látja el Baranya északi térségének tíz orvoskörzetét. Arra törekszenek, hogy a terhes és nővédelmi ellátásban ugyanazok az elvek érvényesüljenek Dombóváron, mint amelyek Baranyában meghonosodtak. Sport területén az utánpótlás nevelésében erősítik az együttműködést. Ezzel kapcsolatban regionális tervet dolgoznak ki közösen. (Folytatás az 1. oldalról) a 612-es számú ipari szakmunkásképző intézet KISZ- szervezetének nevében az elavult ösztöndíjrendszer megújhodását sürgette. Mák Imre, a politikai munkabizottság vezetője a politikai vitakörök tapasztalatait összegezte. Dávid János, a Nagyalföldi Kőolajipari Vállalat üzemi KISZ-bizottságának titkára a DH-munkarendszer és a Radar-mozgalom összekapcsolását javasolta. Varga Sándor, a HNF városi titkára a KISZ és a népfront együttműködésének eredményeiről beszélt. Magon Péter a 2. számú általános iskola kisdobosai és úttörői nevében megköszönte a KISZ- esek segítségét és sok sikert kívánt a küldöttgyűlésnek. A vita összefoglalása után zárt ülésen megválasztották a városi KISZ-bizottságot, a pénzügyi ellenőrző bizottságot, valamint a megyei küldöttértekezleten részt vevő küldötteket. A városi KISZ- bizottság titkára ismét Kiss Pál lett. S. S. Szarvasi járás „Az elmúlt években nőtt a KISZ tekintélye, fokozódott a társadalomban, a szocializmus építésében betöltött szerepe. Szélesedett a társadalmi és tömegszervezetek ifjúság körében kifejtett tevékenysége. Az 'ifjúságpolitikai feladatok megvalósulásának egyik legpozitívabb eredménye a fiatalok megítélésében bekövetkezett változás. — E gondolatok jegyében nyitotta meg a KISZ szarvasi járási küldöttgyűlését Mokran Mátyás, a kondorosi Nagyközségi Tanács elnöke. Szarvason, az Árpád Szálló dísztermében szombat délelőtt rendezett küldöttgyűlésen megjelent többek között Sarkadi Nagy Barna, az MSZMP KB munkatársa, Kőris György, a járási párt- bizottság első titkára, Klau- kó Mátyás, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Gyarmati Irén, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára. A küldöttgyűlésen a KISZ szarvasi járási bizottságának beszámolójához Bulla Ottó, a KISZ-bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. A bizottság titkára összegezte a vezetőség választó és beszámoló, valamint az akció- programot tárgyaló taggyűlések tapasztalatait. Megállapította, hogy azokon az értékelés reális, önkritikus volt. A következtetések levonása után a tapasztalatok felhasználásával a jövőben még eredményesebb KISZ-munka folyhat a járásban. Egyébként az első taggyűléseken a titkárok felét, a vezetőségi tagok 40 százalékát választották újra. Ezután a szocialista verseny-mozgalom eredményeiről szólt. A munkaverseny- mozgalom legelterjedtebb formája a brigádmozgalom — állapította meg. Szervezettségében és tartalmában tovább javult a fiatalok részvétele a mozgalomban. Ma a járás munkahelyein 35 ifjúsági brigádban több mint 600 fiatal dolgozik. Az ifjúsági brigádok az elmúlt években a KISZ-szervezetek termelést segítő mozgalmainak bázisai lettek. A KISZ Békés megyei Bizottsága által meghirdetett „Ifjúsági brigádok az V. ötéves terv teljesítéséért” mozgalom sok segítséget adott a brigádok munkájához. Ezt bizonyítja, hogy tevékenységéért az elmúlt időszakban az Endrődi Cipészipari Szövetkezet, Penzai Barátság, a békésszentandrási szőnyeg- szövő Bolyai János és a Gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet ifjúsági brigádja, kapott kitüntetést. A KISZ-alapszervezetek ezen kívül eredményesen vettek részt az amatőr művészeti mozgalmakban. A kedvezőtlen termelőhelyi adottságú termelőszövetkezetek KISZ-alapszervezetei mellé a bizottság patronáló- kat nevezett ki. A patronáló munka nyomán az említett gazdasági egységekben is sokat javult a mozgalmi munka. A beszámolót követő vitában tizenöten szólaltak fel. Domokos Anikó, a gyomai Kiss Lajos Gimnázium tanulója arról beszélt, hogy iskolájukban még nem sikerült kelig tartalommal megtölteni az egyéni versenymozgalmat. Bubori Aranka békésszentandrási küldött a nagy létszámú területi alapszervezet gondjait tárta fel. Hardi Kálmán, a Gyomai Vegyesipari Szövetkezet képviseletében a KISZ tekintélye, a mozgalmi fegyelem és szervezettség között vont párhuzamot. A küldött- gyűlés emlékezetes eseménye volt Szabó Melinda és Bélte- ki Edit gyomai pajtások hozzászólása, ök a KISZ- és úttörőkapcsolat sikereiről, eredményeiről beszéltek. A vita összegzését követően a küldöttgyűlés a KISZ szarvasi járási bizottság titkárává Bulla Ottót választotta. K. J. • A Pamuttextilművek békéscsabai gyárának cérnázóüzemében 15 gépen dolgoznak az asszonyok. Nemrég elkezdték az épület rekonstrukcióját. A 2,5 millió forintba kerülő munkálatokat szeptemberig szeretnék befejezni Fotó: Gál Edit Járási vers- és prózamondó verseny Kondoroson Babits Mihály halálának negyvenedik és Tamási Áron halálának 15. évfordulója tiszteletére csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel —immár ötödik alkalommal — rendezték meg a kondorosi művelődési házban a járásivárosi vers- és prózamondóversenyt. A rendező szervek : a Békés megyei Tanács szarvasi Járási Hivatalának művelődésügyi és egészségügyi osztálya, a szarvasi Városi Tanács művelődés- ügyi osztálya, a szarvasi egyesített művelődésügyi intézmények és a kondorosi művelődési ház. A versenyt Dankó Pál, a szarvasi Járási Hivatal művelődés- és egészségügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd összesen 29 vers- és prózamondó mérte össze tudását, előadói készségét. Babits Mihály „Az őszi tücsökhöz” című költeményét és Tamási Áron „Erdélyi társaság” című elbeszélését kellett tolmácsolniuk megfelelő színvonalon a versenyzőknek. A kötelező alkotásokon kívül egy-egy szabadon választott költeményt, illetve novellát, vagy regényrészletet is meghallgatott előadásukban a zsűri. A versmondók közül Brachna Irén bizonyult a legjobbnak, őt követte Bencsik Márta. Mindketten Szarvas „színeit” képviselték. Ugyancsak második helyezést ért el Orosz Sándor kondorosi és Tóth Ágnes gyomai előadó. Bertók Pálné kondorosi versenyző kapta a harmadik helyezést. Gyengébben sikerültek a prózamondók produkciói. Az első és a második helyre senki sem bizonyult érdemesnek, viszont két gyomai versenyző. Király Gábor és Varga Ferenc harmadik díjat kapott. Az ötödik alkalommal megrendezett vetélkedést .népes nézőközönség izgulta végig, s bizonyára maradandó élményt szerzett mindnyájuknak ez a nap. Nemzetközi autóstalálkozó Húsvéti turistaforgalom Szombat délelőtt tetőzött a húsvéti forgalom Hegyeshalomnál és Sopronnál. Két legforgalmasabb nyugati határállomásunkon csütörtök déltől fokozatosan emelkedett a forgalom, és tízezrek érkeztek hazánkba, s szép számmal utaztak külföldre magyar turisták. Mindkét határ- állomáson megerősítették a VÁM- és útlevélkezelő-szolgála- tot. y Sopronban és környékén egyébként havazás kezdődött tegnap délelőtt. Nemcsak a hegyekben, a városban is esett a hó. A Ká- roly-magaslati kilátót és környékét — közel 400 méterre a tengerszint felett — másfél óra alatt teljesen belepte a hó, de megérkeztek a vikendezők első csoportjai, akik a szálláshelyek jó részét már előre lefoglalták. Az idén a tizenhetedik alkalommal rendezik meg a húsvéti nemzetközi autóstalálkozót Kőszegen és Szombathelyen. A találkozó iránt ezúttal is nagy az érdeklődés. A hazai autósokon kívül zömmel a szomszédos Jugoszláviából, és Ausztriából, valamint Csehszlovákiából érkeztek autós csoportok Vas megyébe. Az eseményre érkezőket ünnepélyesen fogadták a határállomásokon. A hazai és külföldi autósok szombaton Kőszegen zenés városnéző sétán vettek részt, majd a Jurisics vár lovagtermében folklórműsort adtak részükre. Ma kezdődik Kőszegen és környékén a nemzetközi autós ügyességi verseny. A legjobban szereplő klub elnyeri Kőszeg város vándorser- iegét. Este a Jurisics vár ösz- szes termében nemzetközi autósbál szerepel a programban, s itt osztják ki a verseny díjait. A találkozó utolsó napján, húsvét hétfőn nemzetközi gokartversenyt rendeznek Szombathelyen. Erre a napra kirándulásokat szerveztek a rendezők többek között Jákra, Sárvárra, a Ság-hegy- re és az Őrségbe. Megjelent a második kötet A munkavédelemről szóló minisztertanácsi rendelet és a kapcsolódó legfontosabb előírások című könyv II. kötete tartalmazza egyebek közt a Központi Statisztikai Hivatal elnökének üzemi balesetek bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseit, valamint az Országos Munkavédelmi Bizottság irányelveit az üzemi balesetek kivizsgálásáról. Ugyancsak fontos tudnivaló a SZOT Tudományos Kutató Intézete által alkalmazott kódutasítás az üzemi baleseti jegyzőkönyvek értékeléséhez. * A könyvet a Táncsics Könyvkiadó azokhoz a vállalatokhoz, intézményekhez juttatja el, amelyek az első kötetet megrendelték. Tanulás — egy életen át Ö régi Közmondás, mely szerint a jó pap holtáig tanul, napjainkban is roppant időszerű, hiszen arra a magatartásra utal, amelyet ma divatos szóval permanens, azaz egész életen át tartó tanulásnak nevezünk. Helyesen vették észre a régiek, hogy aki választott foglalkozásának, hivatása követelményeinek igazán meg akar felelni, az nem elégedhet meg a gyerekkorban — az iskolában — szerzett tudással, annak állandóan tanulnia kell, szinte halála napjáig. Hajdanán persze nem mindenkire vonatkozott ez a népi bölcsesség, jobbára csak az értelmiségi pályák képviselőire, mert hát földet szántani vagy vasat verni kevés iskolával, sőt akár anélkül is lehetett. Manapság a permanens tanulás kényszere alól jóformán senki sem vonhatja ki magát. A jó orvosnak, tanárnak, agronómusnak vagy mérnöknek éppúgy lépést kell tartania szaktudománya eredményeivel (mert különben lesüllyed foglalkozása alsó szintjére), mint az ipari munkásnak szakmája előrehaladásával. Változó korban élünk, amikor régi szakmák szemünk láttára halnak el, s közben újak keletkeznek. Ipartörténészek statisztikája szerint a mai szakmáknak a fele a század elején teljesen ismeretlen volt. a jövőkutatók viszont azt jósolták, hogy 2000-ben a népesség fele ma még ismeretlen szakmákban fog dolgozni. Félelmetes iramú fejlődésnek vagyunk a tanúi, részesei. Sokak számára a permanens tanulás nem is jelent többet a termelésben részt vevő felnőttek szakmai továbbképzésénél, a munkakörhöz kapcsolódó tudományág vagy technika új eredményeinek megismerésénél. Pedig ennél jóval többről van szó. Rohamléptű világunkban az iskola, ha megfeszül sem képes befejezett tudást nyújtani a fiataloknak, nem taníthat meg mindent, amire később az egyénnek szüksége lesz. Ehelyett arra kell fölkészíteni őket, hogy az egész életre szóló tanulás korunk megmásíthatatlan parancsa, ami alól nem bújhat ki senki sem a szervezett oktatás befejezésekor; az iskolatáskával együtt nem dobhatjuk le a vállunkról. Már csak azért sem, mert a szakmai tevékenység színvonalas ellátásán kívül a harmonikus, sokoldalú személyiség kiteljesedéséhez is hozzájárul a folyamatos tanulás. Vagyis az emberi képességek szabad kibontakozásának ez feltétele és eszköze is egyúttal. Napjaink pedagógiájában tehát nem véletlenül került az első helyre a képességfejlesztés. A szocialista társadalmakban egyébként sem sebtiben kitűzött politikai cél az állandó tanulás. Hadd emlékeztessünk rá, hogy Mongóliától Kubáig az új világot teremtő forradalom győzelme után óriási erőfeszítések történtek a műveltség kiváltságainak felszámolására — számottevő sikerrel. A kulturális forradalomnak nem titkolt célja, hogy az új típusú államban a néptömegek ne csak a hatalom birtokosai legyenek, hanem a világot is mind jobban megismerjék, s ezáltal alkotó erőiket sokoldalúan kibontakoztathassák. A szunnyadó egyéni képességek felszabadítása természetesen nem szolgálhatja az önzést, összhangban kell történnie a társadalom nagy céljaival, a szocialista közösségi tudat erősítésével. Tanulásról szólva, legyen az társadalmi méretű is, nem feledkezhetünk meg az iskoláról, mert a permanens tanulás évszázadában is előkelő szerep vár rá, jóllehet ez idő tájt a műveltség megszerzésének már nem egyedüli forrása: munkáját és felelősségét megosztja más intézményekkel, üzemekkel, művelődési otthonokkal, tömegtájékoztatási fórumokkal, sőt az egész társadalommal is. De a sor élén mégiscsak ő áll, elvégre neki a legnagyobbak a lehetőségei, a legtöbb tapasztalattal ő rendelkezik. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a felnőttek nincsenek fölkészülve az állandó tanulás új körülményeire, a műveltség gyarapítását csak hagyományosan. iskolai keretek között tudják elképzelni. A mostani gyerekeket már arra is meg kell tanítani, hogy az iskolából kilépve, a gyakran változó társadalmi feltételek között ki-ki megtalálja az egyéniségének legjobban megfelelő önképzési módot. Aligha szorul bizonyításra, hogy ehhez az alapokat az iskolában kell lerakni. Első hallásra nem látszik ez különleges pedagógiai feladatnak, pedig valójában az. Százszor könnyebb munka ugyanis a tanárnak pusztán ismereteket közvetíteni a katedráról, mint képességeket fejleszteni. Márpedig az állandó tanuláshoz elsősorban arra van szükség, hogy a fiatalokban kialakuljon az önképzés, az önirányítás, a fejlett gondolkodás képessége. Hogy a diák fölismerje: bárhol lehet tanulni, nemcsak az iskolában. A múzeumi és könyvtári órák. az üzemlátogatások, sőt a fakultatív iskolai foglalkozások is már ezt a célt szolgálják. O ülföldön is sokakat izgató kérdés az életfogytig tartó tanulás. Tíz év óta az UNESCO figyelemre méltó munkát fejt ki a permanens ismeretszerzés propagálása érdekében. A világszervezet Hamburgban székelő Nemzetközi Neveléstudományi Intézete négy évvel ezelőtt nemzetközi kísérletet kezdeményezett — hazánk is részt vesz benne — „Az önálló tanulás fejlesztése az iskolában” címmel. A kutatásról azt várják, hogy összegyűjti és rendszerezi az önálló tanulás legfontosabb személyi és társadalmi feltételeit, és a tapasztalatokat nemzetközi méretekben is hasznosítani lehet majd, vagyis hozzájárulhatnak egy-egy ország közoktatásának korszerűsítéséhez, ami ma már elválaszthatatlan az állandó tanulás elterjedtségétől. P. Kovács Imre
