Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-19 / 92. szám

NÉPÚJSÁG 1981. április 19., vasárnap o KlSZ-küldöttgyűlésekről jelentjük Dél-dunántúli megyék együttműködése Regionális munkaközössé­get alakítottak négy dél-du­nántúli megye — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — tanácsának kulturális, egész­ségügyi és sportintézménye­ket felügyelő elnökhelyette­sei. A cél az említett terüle­teken történő együttműködés tervszerűbbé, eredményeseb­bé tétele. Az ezzel kapcsolatos meg­állapodás szerint félévenként áttekinti a közös érdekű fel­adatokat. Négy témában már­is megállapodás született. A szakmunkásképző intézetek gépparkjának rendszeres ja­vítására közös műhelyt ala­kítanak ki Pécsett. Dél-Du- nántúl színház ellátottságán is szeretnének javítani. Je­lenleg a térségben Kaposvá­ron és Pécsett működik szín­ház, a harmadik Zalaegersze­gen nyílik meg a tervidőszak második felében. Az új év­ad műsortervének összeállí­tásánál figyelembe veszik a szomszédos megyék igényét, javaslatát. Szorosabb együtt­működést kívánnak teremte­ni a kaposvári és a pécsi nyári színházak között is. Korábbi kezdeményezés eredményeként a Tolna me­gyében levő dombóvári kór­ház látja el Baranya északi térségének tíz orvoskörzetét. Arra törekszenek, hogy a terhes és nővédelmi ellátás­ban ugyanazok az elvek ér­vényesüljenek Dombóváron, mint amelyek Baranyában meghonosodtak. Sport terü­letén az utánpótlás nevelé­sében erősítik az együttmű­ködést. Ezzel kapcsolatban regionális tervet dolgoznak ki közösen. (Folytatás az 1. oldalról) a 612-es számú ipari szak­munkásképző intézet KISZ- szervezetének nevében az el­avult ösztöndíjrendszer meg­újhodását sürgette. Mák Im­re, a politikai munkabizott­ság vezetője a politikai vita­körök tapasztalatait össze­gezte. Dávid János, a Nagy­alföldi Kőolajipari Vállalat üzemi KISZ-bizottságának titkára a DH-munkarendszer és a Radar-mozgalom össze­kapcsolását javasolta. Varga Sándor, a HNF városi titká­ra a KISZ és a népfront együttműködésének eredmé­nyeiről beszélt. Magon Péter a 2. számú általános iskola kisdobosai és úttörői nevé­ben megköszönte a KISZ- esek segítségét és sok sikert kívánt a küldöttgyűlésnek. A vita összefoglalása után zárt ülésen megválasztották a városi KISZ-bizottságot, a pénzügyi ellenőrző bizottsá­got, valamint a megyei kül­döttértekezleten részt vevő küldötteket. A városi KISZ- bizottság titkára ismét Kiss Pál lett. S. S. Szarvasi járás „Az elmúlt években nőtt a KISZ tekintélye, fokozó­dott a társadalomban, a szo­cializmus építésében betöl­tött szerepe. Szélesedett a társadalmi és tömegszerve­zetek ifjúság körében kifej­tett tevékenysége. Az 'ifjú­ságpolitikai feladatok meg­valósulásának egyik legpozi­tívabb eredménye a fiatalok megítélésében bekövetkezett változás. — E gondolatok jegyében nyitotta meg a KISZ szarvasi járási kül­döttgyűlését Mokran Mátyás, a kondorosi Nagyközségi Ta­nács elnöke. Szarvason, az Árpád Szál­ló dísztermében szombat dél­előtt rendezett küldöttgyűlé­sen megjelent többek között Sarkadi Nagy Barna, az MSZMP KB munkatársa, Kőris György, a járási párt- bizottság első titkára, Klau- kó Mátyás, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyet­tese és Gyarmati Irén, a KISZ Békés megyei bizottsá­gának titkára. A küldöttgyűlésen a KISZ szarvasi járási bizottságának beszámolójához Bulla Ottó, a KISZ-bizottság titkára fű­zött szóbeli kiegészítőt. A bi­zottság titkára összegezte a vezetőség választó és beszá­moló, valamint az akció- programot tárgyaló taggyű­lések tapasztalatait. Megálla­pította, hogy azokon az érté­kelés reális, önkritikus volt. A következtetések levonása után a tapasztalatok felhasz­nálásával a jövőben még eredményesebb KISZ-munka folyhat a járásban. Egyéb­ként az első taggyűléseken a titkárok felét, a vezetőségi tagok 40 százalékát válasz­tották újra. Ezután a szocialista ver­seny-mozgalom eredményei­ről szólt. A munkaverseny- mozgalom legelterjedtebb formája a brigádmozgalom — állapította meg. Szerve­zettségében és tartalmában tovább javult a fiatalok részvétele a mozgalomban. Ma a járás munkahelyein 35 ifjúsági brigádban több mint 600 fiatal dolgozik. Az ifjú­sági brigádok az elmúlt években a KISZ-szervezetek termelést segítő mozgalmai­nak bázisai lettek. A KISZ Békés megyei Bi­zottsága által meghirdetett „Ifjúsági brigádok az V. öt­éves terv teljesítéséért” moz­galom sok segítséget adott a brigádok munkájához. Ezt bizonyítja, hogy tevékenysé­géért az elmúlt időszakban az Endrődi Cipészipari Szö­vetkezet, Penzai Barátság, a békésszentandrási szőnyeg- szövő Bolyai János és a Gyo­mai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet ifjúsági brigádja, kapott kitüntetést. A KISZ-alapszervezetek ezen kívül eredményesen vettek részt az amatőr mű­vészeti mozgalmakban. A kedvezőtlen termelőhelyi adottságú termelőszövetkeze­tek KISZ-alapszervezetei mellé a bizottság patronáló- kat nevezett ki. A patronáló munka nyomán az említett gazdasági egységekben is sokat javult a mozgalmi munka. A beszámolót követő vitá­ban tizenöten szólaltak fel. Domokos Anikó, a gyomai Kiss Lajos Gimnázium ta­nulója arról beszélt, hogy iskolájukban még nem sike­rült kelig tartalommal meg­tölteni az egyéni verseny­mozgalmat. Bubori Aranka békésszentandrási küldött a nagy létszámú területi alap­szervezet gondjait tárta fel. Hardi Kálmán, a Gyomai Vegyesipari Szövetkezet képviseletében a KISZ te­kintélye, a mozgalmi fegye­lem és szervezettség között vont párhuzamot. A küldött- gyűlés emlékezetes eseménye volt Szabó Melinda és Bélte- ki Edit gyomai pajtások hozzászólása, ök a KISZ- és úttörőkapcsolat sikereiről, eredményeiről beszéltek. A vita összegzését követő­en a küldöttgyűlés a KISZ szarvasi járási bizottság tit­kárává Bulla Ottót válasz­totta. K. J. • A Pamuttextilművek békéscsabai gyárának cérnázóüzemében 15 gépen dolgoznak az asszonyok. Nemrég elkezdték az épület rekonstrukcióját. A 2,5 millió forintba kerülő munkálatokat szeptemberig szeretnék befejezni Fotó: Gál Edit Járási vers- és prózamondó verseny Kondoroson Babits Mihály halálának negyvenedik és Tamási Áron halálának 15. évfordulója tiszteletére csütörtökön dél­előtt 10 órai kezdettel —im­már ötödik alkalommal — rendezték meg a kondorosi művelődési házban a járási­városi vers- és prózamondó­versenyt. A rendező szer­vek : a Békés megyei Ta­nács szarvasi Járási Hivatalá­nak művelődésügyi és egész­ségügyi osztálya, a szarvasi Városi Tanács művelődés- ügyi osztálya, a szarvasi egyesített művelődésügyi in­tézmények és a kondorosi művelődési ház. A versenyt Dankó Pál, a szarvasi Járási Hivatal mű­velődés- és egészségügyi osz­tályának vezetője nyitotta meg, majd összesen 29 vers- és prózamondó mérte össze tudását, előadói készségét. Babits Mihály „Az őszi tü­csökhöz” című költeményét és Tamási Áron „Erdélyi tár­saság” című elbeszélését kel­lett tolmácsolniuk megfelelő színvonalon a versenyzők­nek. A kötelező alkotásokon kívül egy-egy szabadon vá­lasztott költeményt, illetve novellát, vagy regényrészle­tet is meghallgatott előadá­sukban a zsűri. A versmondók közül Brachna Irén bizonyult a leg­jobbnak, őt követte Bencsik Márta. Mindketten Szarvas „színeit” képviselték. Ugyan­csak második helyezést ért el Orosz Sándor kondorosi és Tóth Ágnes gyomai előadó. Bertók Pálné kondorosi ver­senyző kapta a harmadik he­lyezést. Gyengébben sikerültek a prózamondók produkciói. Az első és a második helyre senki sem bizonyult érde­mesnek, viszont két gyomai versenyző. Király Gábor és Varga Ferenc harmadik dí­jat kapott. Az ötödik alka­lommal megrendezett vetél­kedést .népes nézőközönség izgulta végig, s bizonyára maradandó élményt szerzett mindnyájuknak ez a nap. Nemzetközi autóstalálkozó Húsvéti turistaforgalom Szombat délelőtt tetőzött a húsvéti forgalom Hegyeshalom­nál és Sopronnál. Két legforgal­masabb nyugati határállomásun­kon csütörtök déltől fokozato­san emelkedett a forgalom, és tízezrek érkeztek hazánkba, s szép számmal utaztak külföldre magyar turisták. Mindkét határ- állomáson megerősítették a VÁM- és útlevélkezelő-szolgála- tot. y Sopronban és környékén egyéb­ként havazás kezdődött tegnap délelőtt. Nemcsak a hegyekben, a városban is esett a hó. A Ká- roly-magaslati kilátót és kör­nyékét — közel 400 méterre a tengerszint felett — másfél óra alatt teljesen belepte a hó, de megérkeztek a vikendezők első csoportjai, akik a szálláshelyek jó részét már előre lefoglalták. Az idén a tizenhetedik al­kalommal rendezik meg a húsvéti nemzetközi autósta­lálkozót Kőszegen és Szom­bathelyen. A találkozó iránt ezúttal is nagy az érdeklő­dés. A hazai autósokon kívül zömmel a szomszédos Jugo­szláviából, és Ausztriából, valamint Csehszlovákiából érkeztek autós csoportok Vas megyébe. Az eseményre érkezőket ünnepélyesen fogadták a ha­tárállomásokon. A hazai és külföldi autósok szombaton Kőszegen zenés városnéző sétán vettek részt, majd a Jurisics vár lovagtermében folklórműsort adtak részük­re. Ma kezdődik Kőszegen és környékén a nemzetközi au­tós ügyességi verseny. A leg­jobban szereplő klub elnye­ri Kőszeg város vándorser- iegét. Este a Jurisics vár ösz- szes termében nemzetközi autósbál szerepel a program­ban, s itt osztják ki a ver­seny díjait. A találkozó utolsó napján, húsvét hétfőn nemzetközi gokartversenyt rendeznek Szombathelyen. Erre a nap­ra kirándulásokat szerveztek a rendezők többek között Jákra, Sárvárra, a Ság-hegy- re és az Őrségbe. Megjelent a második kötet A munkavédelemről szóló mi­nisztertanácsi rendelet és a kap­csolódó legfontosabb előírások című könyv II. kötete tartal­mazza egyebek közt a Központi Statisztikai Hivatal elnökének üzemi balesetek bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseit, valamint az Or­szágos Munkavédelmi Bizottság irányelveit az üzemi balesetek kivizsgálásáról. Ugyancsak fon­tos tudnivaló a SZOT Tudomá­nyos Kutató Intézete által al­kalmazott kódutasítás az üzemi baleseti jegyzőkönyvek értéke­léséhez. * A könyvet a Táncsics Könyv­kiadó azokhoz a vállalatokhoz, intézményekhez juttatja el, ame­lyek az első kötetet megrendel­ték. Tanulás — egy életen át Ö régi Közmondás, mely szerint a jó pap holtáig tanul, napjainkban is roppant időszerű, hiszen arra a magatartásra utal, amelyet ma divatos szóval permanens, azaz egész életen át tartó tanulásnak nevezünk. Helyesen vették észre a régiek, hogy aki vá­lasztott foglalkozásának, hivatása követelményeinek iga­zán meg akar felelni, az nem elégedhet meg a gyerek­korban — az iskolában — szerzett tudással, annak állandóan tanulnia kell, szinte halála napjáig. Hajdanán persze nem mindenkire vonatkozott ez a népi bölcsesség, jobbára csak az értelmiségi pályák képviselőire, mert hát földet szántani vagy vasat verni kevés iskolával, sőt akár anélkül is lehetett. Manapság a permanens tanulás kényszere alól jófor­mán senki sem vonhatja ki magát. A jó orvosnak, tanár­nak, agronómusnak vagy mérnöknek éppúgy lépést kell tartania szaktudománya eredményeivel (mert különben lesüllyed foglalkozása alsó szintjére), mint az ipari mun­kásnak szakmája előrehaladásával. Változó korban élünk, amikor régi szakmák szemünk láttára halnak el, s közben újak keletkeznek. Ipartörté­nészek statisztikája szerint a mai szakmáknak a fele a század elején teljesen ismeretlen volt. a jövőkutatók vi­szont azt jósolták, hogy 2000-ben a népesség fele ma még ismeretlen szakmákban fog dolgozni. Félelmetes iramú fejlődésnek vagyunk a tanúi, részesei. Sokak számára a permanens tanulás nem is jelent többet a termelésben részt vevő felnőttek szakmai to­vábbképzésénél, a munkakörhöz kapcsolódó tudományág vagy technika új eredményeinek megismerésénél. Pedig ennél jóval többről van szó. Rohamléptű világunkban az iskola, ha megfeszül sem képes befejezett tudást nyújtani a fiataloknak, nem ta­níthat meg mindent, amire később az egyénnek szüksé­ge lesz. Ehelyett arra kell fölkészíteni őket, hogy az egész életre szóló tanulás korunk megmásíthatatlan pa­rancsa, ami alól nem bújhat ki senki sem a szervezett oktatás befejezésekor; az iskolatáskával együtt nem dob­hatjuk le a vállunkról. Már csak azért sem, mert a szak­mai tevékenység színvonalas ellátásán kívül a harmo­nikus, sokoldalú személyiség kiteljesedéséhez is hozzá­járul a folyamatos tanulás. Vagyis az emberi képessé­gek szabad kibontakozásának ez feltétele és eszköze is egyúttal. Napjaink pedagógiájában tehát nem véletlenül került az első helyre a képességfejlesztés. A szocialista társadalmakban egyébként sem sebtiben kitűzött politikai cél az állandó tanulás. Hadd emlé­keztessünk rá, hogy Mongóliától Kubáig az új világot teremtő forradalom győzelme után óriási erőfeszítések történtek a műveltség kiváltságainak felszámolására — számottevő sikerrel. A kulturális forradalomnak nem tit­kolt célja, hogy az új típusú államban a néptömegek ne csak a hatalom birtokosai legyenek, hanem a világot is mind jobban megismerjék, s ezáltal alkotó erőiket sok­oldalúan kibontakoztathassák. A szunnyadó egyéni ké­pességek felszabadítása természetesen nem szolgálhatja az önzést, összhangban kell történnie a társadalom nagy céljaival, a szocialista közösségi tudat erősítésével. Tanulásról szólva, legyen az társadalmi méretű is, nem feledkezhetünk meg az iskoláról, mert a permanens tanulás évszázadában is előkelő szerep vár rá, jóllehet ez idő tájt a műveltség megszerzésének már nem egye­düli forrása: munkáját és felelősségét megosztja más in­tézményekkel, üzemekkel, művelődési otthonokkal, tö­megtájékoztatási fórumokkal, sőt az egész társadalom­mal is. De a sor élén mégiscsak ő áll, elvégre neki a legnagyobbak a lehetőségei, a legtöbb tapasztalattal ő rendelkezik. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a felnőttek nincsenek fölkészülve az állandó tanulás új körülményeire, a műveltség gyarapítását csak hagyo­mányosan. iskolai keretek között tudják elképzelni. A mostani gyerekeket már arra is meg kell tanítani, hogy az iskolából kilépve, a gyakran változó társadalmi fel­tételek között ki-ki megtalálja az egyéniségének legjob­ban megfelelő önképzési módot. Aligha szorul bizonyí­tásra, hogy ehhez az alapokat az iskolában kell lerakni. Első hallásra nem látszik ez különleges pedagógiai feladatnak, pedig valójában az. Százszor könnyebb mun­ka ugyanis a tanárnak pusztán ismereteket közvetíteni a katedráról, mint képességeket fejleszteni. Márpedig az állandó tanuláshoz elsősorban arra van szükség, hogy a fiatalokban kialakuljon az önképzés, az önirányítás, a fejlett gondolkodás képessége. Hogy a diák fölismerje: bárhol lehet tanulni, nemcsak az iskolában. A múzeumi és könyvtári órák. az üzemlátogatások, sőt a fakultatív iskolai foglalkozások is már ezt a célt szolgálják. O ülföldön is sokakat izgató kérdés az életfogytig tartó tanulás. Tíz év óta az UNESCO figyelemre méltó munkát fejt ki a permanens ismeretszer­zés propagálása érdekében. A világszervezet Hamburg­ban székelő Nemzetközi Neveléstudományi Intézete négy évvel ezelőtt nemzetközi kísérletet kezdeményezett — hazánk is részt vesz benne — „Az önálló tanulás fej­lesztése az iskolában” címmel. A kutatásról azt várják, hogy összegyűjti és rendszerezi az önálló tanulás legfon­tosabb személyi és társadalmi feltételeit, és a tapasztala­tokat nemzetközi méretekben is hasznosítani lehet majd, vagyis hozzájárulhatnak egy-egy ország közoktatásának korszerűsítéséhez, ami ma már elválaszthatatlan az ál­landó tanulás elterjedtségétől. P. Kovács Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom