Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-18 / 91. szám
Előre a VI. ötéves terv megvalósításáért! Az idei év az ENSZ által megh irdetett mozgássérültek éve. Ehhez kapcsolódva a Szivárvány Áruház Budapesten, a II. kerület, Lövőház utca 18. szám alatt megnyitotta a mozgássérültek boltját. Az árukészletet speciális méretek és igények szerint kétszáz cég szállítja folyamatosan. Az áruház minden árucikkre rendszeresen húsz—ötven százalék árkedvezményt ad (MTI-fotó — KS) Véget ért a tiszai árvédekezés Több mint egy hónapon át tartott a tiszai árvédekezés. Március 12-én a Fekete-Körösön rendeltek el az idén először árvízvédelmi készültséget, s hamarosan a Körösök többi ágán, és a Horto- bágy-Berettyón, majd a Tiszánál, a Túrnál, a Szamosnál, a Krasznánál, a Bodrognál és a Marosnál is készültségbe léptek az árvédekezés erői. Csütörtökön a kora esti órákban rendelték el Szeged térségében a megerősített figyelőszolgálattal őrzött legutolsó folyószakaszon a készültség megszüntetését. A védekezés idején a Körösök völgyében gycys és szakszerű segítséget nyújtott a győri, a bajai, a szolnoki, és az országos gépesített ár- vízvédelmi osztag Pécsről, Szegedről, 300 vízügyi dolgozó, mérnök, technikus és munkavezető érkezett erre a területre. Volt olyan időszak, amikor a tiszai és a dunai árvízvédelmi készültségben 7 ezren őrizték és védték a gátakat, csaknem 2700 kilométer hosszú töltésszakaszon. KGST állategészségügyi megállapodás Targoncavezeték versenye A KGST-tagországok állategészségügyi szolgálatvezetőinek értekezlete a megállapodásokat rögzítő jegyzőkönyvek aláírásával pénteken fejezte be munkáját a Heves megyei Noszvajon. A nemzetközi tanácskozáson elhangzottakról Glózik András, a Magyar Állat- Egészségügyi Szolgálat vezetője, az értekezlet soros elnöke tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondotta, a résztvevők megállapodtak abban, hogy a legfontosabb oltóanyagokból közös tartalékot képeznek, járvány esetén kölcsönösen támogatják egymást a betegségek gyors leküzdésében, illetve azok megelőzésében. Fontos témaként vizsgálta az értekezlet az úgynevezett afrikai sertéspestis elleni küzdelem lehetőségeit. Erre azért fordítottak nagy fiAz építőipari kivitelező szervezetek, a minisztériumi és tanácsi vállalatok, valamint a szövetkezetek idei tervében előirányzott 43 400 lakásból csaknem 4700-at adtak át az első negyedévben. A hosszú tél nem kedvezett az építkezéseknek, s így jobbára azokat az épületeket adták át, amelyek már tavaly tető alá kerültek, és jól téliesített — fűtött — körülmények között végezhették el a befejező munkálatokat. A házgyárak panelszerelői télen sem pihentek és sok száz lakás falelemét szerelték össze, hogy gondoskodjanak a folyamatos munkáról és átadásokról, hiszen az idén 32 ezer új otthont építenek paneles szerkezetekből. A kitavaszodással növekedett a munkák üteme, s ez az igyekezet' mutatkozik meg abban, hogy jelenleg majdnem gyeimet, mert világszerte aggodalmat keltett a betegség megjelenése, ugyanakkor még várat magára az ellenszert tartalmazó védőanyag ki- . munkálása. Az értekezleten úgy döntöttek, hogy valamennyi tagország kutatóbázisa' a legfontosabb állatbetegségek leküzdésére koncentrálja erejét, az újabb kutatási eredményeket kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. A magyar állategészségügy számos új kutatási eredményéről adott számot a tanácskozáson. Egyebek között javasolta a tagországok közötti elterjesztésre a libák influenzás megbetegedése elleni oltóanyagot, valamint a házinyulak vírusos betegségeit elhárító oltószert, amelyekről nagyon jó tapasztalatot szereztek a magyar szakemberek. 49 ezer lakás építégén dolgoznak. Az első negyedévben átadott, csaknem 4700-ból több mint 4300 új otthont az ÉVM-vállalatok dolgozói építettek fel. A tanácsi építőipari vállalatok az idén előirányzott 2800-ból 94, az építőipari szövetkezetek pedig a tervezett 3200-ból 216 új lakás munkálatait fejezték be az első három hónapban. Az építőanyagipar a kereslethez igazodva növelte termelését téglából és más falazóanyagból, a saját házépítésekhez szükséges födémgerendákból 25—30, a falburkoló csempéből csaknem 20, a kályhacsempéből mintegy 25, a megrendelésre helyszínre szállított betonból 16— 20 százalékkal többet állított elő, mint a múlt év azonos időszakában. 1 | Párbeszéd Szereplők: az ipari szövetkezet elnöke, a gimnázium igazgatója. Idő: április közepe, odakint tavaszi napsütés. Elnök: Állást ajánlok négy-öt érettségiző fiúnak. Me■ chanikus tanulókra van szükségünk. A fizetés 2400 fo■ rint. Kéthavonta házivizsgák, két év múlva szakmunkás- vizsga. Utána 3000 felett. Magam jöttem, fontos az | ügy... ■ Igazgató: Közhírré teszem. Nagyon szívesen. Elnök: Meg is nézhetik a fiúk az üzemet. Van látnij való! ■ Igazgató: Ott lesznek. Számíthatsz rám. ... Most veszem észre, hogy a „helyszín” megjelölése még hiányzik. Nos, á párbeszéd Gyomán hangzott el, az igazgató irodájában. Volt szerencsém végighallgatni. ; Közben csak annyit jegyeztem fel: „van-e ilyen másutt • is?!”. ' (sass e.) lBaaBaaaaaaaaaaaaBaaBaaaataaaaaaaaaaBBaaaBaaaBBBaBBaaaaBaaaaaaaaaaaaBaaaBaBBaBBBBa A forradalmi ifjúsági napok egyik jól sikerült rendezvénye volt a napokban a Békéscsabai Konzervgyár targoncavezetői versenye. A gyár szállítási KISZ- alapszervezete elektromos és dízel kategóriában hirdette meg a versenyt. A magas követelményszintet szoros versenyben teljesítették a versenyzők. A 17 résztvevő közül hatan; Szudár László, Bodzás János, Keresztes Károly, Hotea János, Polgári Ferenc, és Botos József nyerte el a Szakma Ifjú Mestere címet. Több mint tízezer látogatója volt április 5-én Pécsett a hagyományos hónap eleji vásárnak (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Piaci hírek Békésről Az ünnepekre való készülődés jegyében zajlott a tegnapi békési hetipiac; sok volt az áru, és nagy a kereslet. A szó szoros értelmében színes, nyüzsgő volt a piac: rengeteg virágot, egyre több primőrt árulnak. Lassan a kistermelők is megjelennek áruikkal, így bővül a választék, és az árak is mérséklődnek. Sok a fejes saláta, 2—4 forintért adták tegnap, a retek csomója szintén 2—4 forint, a hegyes zöldpaprika darabja 2 —6 forint. Igaz amelyikért 2 forintot kérnek, éppen- hogy piacképes. Mutatóban, egy helyen árultak fehér édes paprikát is, 8 forintra tartották darabját. Kevés az újhagyma, 3-4 forint egy csomó. Uborkát is csak egy magánkereskedőnél lehetett kapni, 35 forintért mérte kilóját. Bőven van spenót, sóska, nem is drága, csomója 2,50. Néhány helyen árultak új karalábét, 5-6 forint darabja. Hosszú ideje tartja árát a tavalyi sárgarépa, zöldség, a minősége viszont, érthetően, már gyengébb. Egy kiló sárgarépa 6—8, a zöldség 10—14 forint. Egységesen 6 forint a burgonya kilója, 8—10 forint a vöröshagyma, 40—50 forint a fokhagyma. A gyümölcsárusok igyekeznek most már mielőbb eladni az almát, így lehetett venni már kilónként 5 forintért, is, de a legszebbje 25 forint. Élénk a baromfipiac, az ünnepi asztalra sokan vásároltak tyúkot, csirkét. Egy pár tyúk általában 160 forint, a rántani való csirke párja 80—90 forint. A húsvét ellenére kicsi volt a tegnapi piacon a kereslet a tojás iránt, aminek 1,20 darabja. Egy jó törvény módosítása a z államigazgatás születésünktől halálunkig, életünk minden jelentős és nagyon sokszor hétköznapi eseményein is végigkísér. Ha még pontosabbak akarunk lenni, akkor mondhatjuk, hogy már születésünk előtt foglalkozni kezd velünk, és még halálunk után is ügyintéz bennünket. Nem mindegy hát, hogy miként szegődnek nyomunkba az államigazgatási, hatósági szervek: árnyékot vetnek-e - mindennapi életünkre, vagy igyekeznek napfényesebbé tenni azt. E kapcsolatban — emberek és közösségek s azok képviselőinek kapcsolatában — mindenkor meghatározó tartalom a jogok és kötelességek viszonya, érvényesülése. Egyik sem létezhet a másik nélkül. Ezek jó egyensúlya és gyakorlata határozza meg az ember és igazgatás tartalmi kapcsolatának minőségét. Az állampolgár, az ügyfél tehát évente millió alkalommal találkozik az államigazgatási szervekkel. E találkozások nyomot hagynak mindkét félben, de különösen az ügyfélben. Politikai hangulatot formál e kapcsolat. Irányát az szabja meg, hogy az ügyfélben kedvező benyomásokat vált-e ki, vagy bosszankodásra, elégedetlenségre inspirálja-e. Kár lenne hát lebecsülni az országgyűlés által most hozott törvény jelentőségét. Kár lenne azt hinni — és ezzel elintézettnek is tekinteni az állampolgár részéről —, hogy e törvény csak az államigazgatási szerveknek a társadalom egészéhez viszonyítottan szűk körét érinti. Mindenkire vonatkozik vagy így, vagy úgy. Társadalomban folyó életünk ezernyi mozzanata kap tőle meghatározó színt, szab ki számunkra jogokat és kötelességeket. Jó törvényt módosított az országgyűlés csütörtöki ülésén. Nemcsak a képviselők fogalmazták ezt így, hanem abban a széles körű társadalmi vitában is kifejezésre jutott, amely a népfront szervezésében a jogalkotást megelőzte. Ennek során száznál is több módosító indítvány fogalmazódott meg. Még a miniszter expozéjában is szerepelt egy, amely később érkezett ugyan, de a törvényjavaslat elfogadható jobbítását szolgálta. Ha jó volt az 1957. évi IV. törvény, amely az államigazgatási eljárás általános szabályairól intézkedett első ízben — mert korábban ilyen nem volt —, miért kellett ezt most módosítani? Az igazságügy-miniszter expozéja válaszolt erre a kérdésre, de válasz voít- erre Gaj- dócsi István képviselőnek, a törvény-előkészítő bizottság előadójának a felszólalása is, ám a legfigyelemreméltóbb válasz, saját életünk. Az elmúlt negyedszázad alatt — csaknem eddig volt hatályos a törvény — életünkben oly sok, és tegyük hozzá, minőségi változás ment végbe, hogy elkerülhetetlenné vált a törvénynek e változásokhoz való igazítása. A miniszter ezt így fogalmazta meg előadói beszédében: ..Pártunk XII. kongresszusa a társadalomirányítási, államigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatban nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy minden szinten javítani kell a döntési rendszert, a döntések végrehajtásának az ellenőrzését, növelni kell a felelősségérzetet, s biztosítani kell a beosztással együtt járó felelősség következetesebb számonkérését.” A feszültséget ezek vonatkozásában mindannyian, vagy legalábbis nagyon sokan, saját tapasztalat alapján érezhetjük. Forrásuk elsősorban megváltozott körülményeinkben keresendők: a mégnövekedett vállalati, tanácsi önállóságokban. új szituációk teremtődésében. Ugyanakkor szükséges volt már az államigazgatási eljárás további egységesítése, mert az idők folyamán sok külön eljárás iktatódott közbe, több mint száz jogszabállyal, s ezek között több egymásnak is ellentmondott. A tanácsi, vállalati önállóság növekedésével pedig indokolt az ügyfél, a dolgozó ember jogainak fokozottabb védelme — ezt szolgálja többek között a törvény azon előírása, hogy minden ügyben biztosítani kell a fellebbezés lehetőségét, valamint az is, hogy a bírósági hatásköröket kibővítette, magyarán szólva: a törvényesség garanciáját erősítette — és mindezzel párhuzamosan, ettől el nem sza- kíthatóan az állampolgári felelősség és fegyelem erősítése. Erre utal a törvényben szereplő hatósági ellenőrzés, a döntési és felelősségi rendszer javítása, az államigazgatási szerv határozatainak tekintélybiztosítása, vagyis aki annak nem tesz eleget: tízezer forintos bírsággal is sújtható. Demokratikus rendszerünk lényegéből fakad ez a törvény. Demokratizmusunk további erősítése egyben a központi irányítás szilárdítását is szolgálja. Nem mond ez a kettő egymásnak ellent. A helyi önállóság csak úgy érvényesülhet, ha a központi irányítás a legalapvetőbb kérdésekkel foglalkozhat. Ezt viszont csak akkor teheti meg, ha a helyi szervek hatáskörük ellátásában erősek, önállóak, s munkájukat demokratikus szellemben végzik. Államigazgatásunk továbbfejlesztésére tett erőfeszítéseknek ez is célja. A bürokratikus gyakorlat mindig visszahúzó tényező. Ellene mindig és mindenhol harcolni kell. Az államigazgatás, gyakorlata sem mentes ettől. Nyilvánvaló, hogy az is ilyen, amikor személyi igazolványunkban hivatalosan igazolt adatok újraiga- zolását kérik. E fogalomkörbe tartozik — ha tágabb értelemben is —, amit a törvényjavaslat-bizottság előadója, Gajdócsi képviselő fogalmazott meg: „Mindenmagyar állampolgárnak legyen joga megérteni a jogszabályokat”. Vagyis a törvényt, rendeleteket az államigazgatási határozatokat tiszta, szép magyar szóval fogalmazzák. a törvény, az ezután megjelenő végrehajtási utasítással jövő év elejétől lép hatályba. Megérdemli a széles körben történő ismertetést, tanulmányozást. Enyedi G. Sándor Mit kell tudni a hatodik ötéves tervről? A népszerű „Mit kell tudni” sorozatban a Kossuth Könyvkiadónál megjelent könyvben dr. Bagota Béla és dr. Garam József foglalkozik a népgazdasági tervezés és a hatodik ötéves terv vonásaival, a hatodik ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalával, az ágazati feladatokkal, a lakosság életkörülményeinek alakulásával, a területfejlesztéssel és környezetvédelemmel, a gazdasági szabályozórendszer fő vonásaival, végül a gazdaság állami irányításának korszerűsítésével. Az ötéves tervidőszak feladataival együtt ismertetik az 1981. évi tervfeladatokat is. Csaknem 4700 új lakás épült
