Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

EB22HS­1981. március 10., kedd o Vasárnap délben a hódmezővásárhelyi Tornyai János Mú­zeumban nyitotta meg Fekete Jánosné, a békéscsabai Vá­rosi Tanács elnökhelyettese Tóth Ernő festőművész kiállítá­sát. A Békéscsabán élő, fiatal alkotó mintegy 40 különböző méretű festményét állította ki a múzeum három helyiségé­ben. A megnyitón többen ott voltak a békéscsabai művész­kollégák közül is. Képünkön: a kiállítás egy részlete látható — Fotó: Martin Gábor Emléktúra az 1849-es szolnoki csatatérhez Emléktúrát indított vasár­nap az 1848—49-es tavaszi hadjárat egyik csatájának színhelyére a Szolnok megyei Természetbarát Szakszövet­ség. A hagyományos túra résztvevői reggel, a kellemes napsütésben Szolnokon a Tisza és a Zagyva szögében levő Damjanich-szobornál találkoztak, rövid ünnepsé­get tartottak, majd a ka­nyargós Zagyva jobb partján indultak el a 4 kilométerre levő Malomzugba, arra a helyre, ahol március 5-én a Damjanich János vezette magyar hadak fényes győ­zelmet arattak az osztrák sereg felett. Ez volt a nyitá­nya a győzelmes tavaszi had­járatnak. flz Olvasó népért mozgalom sikeréért A Hazafias Népfront me­gyei elnökségének' Olvasó népért csoportja tegnap ülést tartott Békéscsabán. Krisztóff Andrásné, a HNF megyei művelődéspolitikai munkabizottságának titkára köszöntötte az újjáválasztott testület tisztségviselőit és tagjait, majd ismertette az 1981. évi főbb munkatervi fel­adatokat. Ezekhez — mint mondotta — a HNF március 14-én kezdődő VII. kong­resszusának1 állásfoglalása alapján kiegészítő program is készül. Az aktívák leg­fontosabb tennivalói közé tartozik az olvasótáborok szervezése. Április elején tartanak ezzel kapcsolatos megbeszélést. Ezen azoknak a szerveknek' a képviselői vesznek majd részt, amelyek érdekeltek e közösségek ösz- szehívásában, művelődésü­ket, kulturálódásukat segítő programok kidolgozásában. A munkabizottság titkára kiemelte: noha a rendezvé­nyekkel kapcsolatos kiadáso­kat 1979 óta központilag fo­lyamatosan támogatják, ám mégis szükség lesz a helyi erőforrások felhasználására. Az október utolsó hetében tartandó csoportgyűlésen összegzik és értékelik az Ol­vasó népért mozgalom, va­lamint az olvasótáborok tar­talmi tapasztalatait. A vitában több hozzászó­lás hangzott el a Darvas-év­fordulóra való készülődés­sel, és a szocialista brigá­dok névadójegyzékének el­készítésével összefüggésben. Ez utóbbi javaslattal so­kan egyetértettek. Ugyanis egy ilyen kiadvány — még ha szerény keretek között is — nagyban segitené a tu­datformálást; sőt, hozzájá­rulna az azonos nevet viselő kollektívák kapcsolatfelvéte­léhez is. Bármennyire sok a tennivaló, a népfrontbizott­ságoknak meghatározó sze­repük van az Olvasó né­pért mozgalom politikai­művelődési feladatainak el­látásában. Szó sincs arról, hogy a HNF-testületek' a könyvtárosokra „hárítják” a közösségek létrehozását, a kiadványok szerkesztését, és a különböző rendezvények megszervezését. Ök elsősor­ban szakmai felkészültsé­gükkel, tapasztalataikkal já­rulhatnak hozzá az Olvasó népért mozgalom sikeréhez. Az ülés további részében az Olvasó Nép Című folyó­irat ankétjának előkészíté­séről, valamint az ünnepi könyvhétről Varga Zoltán, a csoport titkára adott előzetes tájékoztatót. Tavaszi szakkönyvkínálat Könyvtáraink szakkönyv­állományának bővítését, fel- frissítését két új jegyzék ki­adásával segíti a Könyvér­tékesítő Vállalat. Az egyik a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából megjelentetett újdonságokat tartalmazza. Februárban 35, a mezőgazdaság gépesítésé­nek fejlesztési irányairól, a gyümölcsfajtákról, a kerté­szeti termelési rendszerek­ről, a kiskertek növényvé­delméről és a növényter­mesztés, az állattenyésztés és az üzemszervezés sok más témaköreiről szóló kiadvány került az üzletekbe. A másik jegyzék az 1981­es esztendő első negyedévé­nek szakkönyvújdonságait sorolja fel. Megjelent a ma­gyar életrajzi és néprajzi lexikon. A filozófia és a tár­sadalomtudományok terüle­téről 28 új kötet látott nap­világot. A természet és az alkalmazott tudományok 37 kiadványa közül többek kö­zött orvosok, mezőgazdá­szok, építészek, gyümölcs- termesztők, gépészek és matematikusok' válogathat­nak majd könyvtáraink pol­cairól. A művészetek-, az irodalom- és a történelem- kedvelők is találhatnak új­donságokat a Könyvértékesí­tő Vállalat idei első ne­gyedévi szakkönyveinek' kí­nálatában. Közeledik a jó idd, éled a határ A múlt hét végén a jó idő hatására a kiskertekben megkezdték a tavaszi mun­kákat. A nagyüzemekben is készülődnek már az időszerű feladatokra, a talaj-előkészí­tésre és a vetésre. A korán beköszöntött, kemény hideg miatt az ősz­ről mintegy 40 ezer hektár­nyi maradt szántatlan. A területnek a felét az el­múlt hetekben felszántották, ott, ahol eddig nem fejezték be a munkát, tárcsázással készítik elő a talajt a vetés alá. Az őszi gabonák a hosz- szú ideig tartó hideget meg- sinylették. Éppen ezért fon­tos, hogy a vegetáció indu­lásakor megfelelő tápanyag legyen a talajban. A terme­lőszövetkezetekben és az ál­lami gazdaságokban megye­szert e befejezéséhez köze­ledik a fejtrágyázás. A több mint 130 ezer hektárnyi őszi kalászos fejtrágyázását a napokban mindenhol befe­jezik. A hóolvadáskor keletkezett belvíz zömét levezették már a gazdaságok. A jól szerve­zett vízlevezetés ellenére mintegy 12 ezer hektárnyit borít az elöntés. A vetőmagellátás jónak ígérkezik. Az elmaradt és a ritkult vetés pótlására az üzemek több mint 1160 ton­na tavaszi vetőmagot, árpát és zabot rendeltek. Az igé­nyelt mennyiségnek már több mint a 96 százaléka az üze­mekben van. Amint az idő­járás engedi, úgy nagyobb lendületet vesz a földeken a talaj-előkészítés, a magasab­ban fekvő területeken. A számítások szerint a közeli napokban megkezdik a ve­tést is. Däntik a tölgyet — gönci hordó lesz belőle Csattog a fejsze a Telki­bánya környéki tölgyerdők­ben: több mint 500 köbméter görcsmentes, egyenes szálú, donga készítésére alkalmas tölgyfát vágnak ki a na­pokban. A kitermelt törzse­ket megfelelő méretre feldarabolva a napon szik­kasztják. Az így kiszáradt fából készítik majd a gönci hordókat. A Tokaj-hegyaljai borok tárolására, a száraz és az édes szamorodni, valamint az aszú érlelésére évszáza­dok óta a 136 literes gönci hordót használják. Korábban ugyanis ezek fértek el a mésztufába vágott pincék­ben, és a szállításra is ez volt a legalkalmasabb. Azt is tapasztalták, hogy a ne­mesborok ebben „levegőz- nek”, szellőznek legjobban, az oxidáció pedig elősegíti a jellegzetes íz-, illat- és za­matanyagok kialakulását. A hagyományos hordók készítésére is évszázadok óta a telkibányai erdőségek tölgyfáját találták a legal­kalmasabbnak. Diafilmes TIT-előadások A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés me­gyei Szervezete és a Békés megyei IBUíSZ Ország-világ­járók Baráti Köre Békés­csabán, a TIT Értelmiségi Klubjában színes, diafilmes előadásokat tart. Március 11-én, szerdán 18 órakor „Barangolás Dél-Dunántú­lon” címmel dr. Dövényi Zoltán tudományos mun­katárs, országjárás-vezető beszél erről a hazai tájról. Két héttel később, 25-én, szerdán 18 órakor „A 130 éves Bulgária” címmel Ko­csis Pál tanár, országjárás­vezető tart diafilmes elő­adást a baráti szocialista or­szágról. Sikeres közlekedésbiztonsági nap a Generálnál A múlt évi sikeres pre­mier után szombaton, már­cius 7-én már másodszor rendezett közlekedésbizton­sági napot a békéscsabai Generál Szolgáltató Ipari Szövetkezet. Ez a nap sza­bad szombat volt a szövet­kezetnél, de a dolgozók ön­ként vállalták, hogy díj­mentesen az. ügyfelek rendel­kezésére állnak, átvizsgálják' a gépkocsik motorját, futó­művét, biztonsági berende­zéseit és az apróbb hibákat rögtön kijavitják. Azokról a bajokról pedig, melyeket nem lehetett néhány perces munkával orvosolni, hiba­felvételi lapot készítettek', és ezt átadták az ügyfeleknek. A szombati közlekedésbiz­tonsági nap újdonsága volt, hogy díjmentesen szerelték fel a kétütemű gépkocsikra a fogyasztáscsökkentő torló- szelepet._ Ezt a szolgáltatást 22 autós vette igénybe. Reggel hét órától délután 2-ig kilencven autót vizs­gáltak át a szerelők — har­mincötén végezték a munkát — közülük jó néhánynál ta­láltak hibát. A hibafelvételi jegyzőkönyvek alapján har­minc gépjárművet máris elő­zetesen bejelentettek javí­tásra. A * sikeres közlekedésbiz­tonsági akciót a szövetkezet tovább folytatja, a követke­zőre az év második felében kerül sor. L. L. A Belügyminisztérium Közlekedésrendészete a közelmúlt­ban mutatta be a sajtó képviselőinek azt a bolgár gyártmá­nyú kézi sebességmérő lokátort, amelyet március elsejétől kezdve — az ország egész területén — használnak a gyors- hajtókkal szemben. Az egész készülék alig háromnegyed ki­ló, így a gyalogos rendőrök is könnyen elbírják. A képen: az Ml-es úton kipróbálják az új berendezést (MTI-fotó: Tormai Andor felvétele — KS) flz önállóság színe és visszája ^^■gyik vendéglátóipari ■ 9 vállalatunk vezetője panaszolta nemrégi­ben : a szerződéses, bérleti rendszernek sok előnye mel­lett hátránya is van. Neveze­tesen az, hogy a vállalat igazgatója jóval kevesebb önállósággal rendelkezik, mint a bérbe adott presszó, étterem, ételbár vezetője. A furcsa kontraszt elgon­dolkoztató, még akkor is, ha vállalataink többségére nem ez, hanem ennek ellenkezője a jellemző. Vagyis: amíg a nagyvállalatok felnőttek módjára önállóan döntenek arról, hogy miből és mennyit gyártsanak, mire és hogyan költsék el fejlesztési és ré­szesedési alapjaikat, miként alakítsák át termékszerkeze­tüket, addig a nagyvállalaton belül a gyárak között gya­korta az önállótlanságnak le­hetünk tanúi. A „kerítésen belül” válto­zatlanul dívik még az óme­chanizmus, gyakori a kötele­ző utasítás, az előírás. A nagyvállalat már felnőtt, de benne a gyár és a gyáregy­ség korlátolt lehetőségű és felelősségű „kisgyermek” maradt. Felesleges lenne hosszan ecsetelni az önállót- lanság, az utasításos rend­szer hátrányait. Több mint egy évtizede, hogy ezzel kap­csolatban rangos szakembe­rek tudományos és népszerű értekezéseiben, dolgozatai­ban napvilágot láttak az — azóta vállalati szinten nagyrészt gyakorlattá érle­lődött — érvek. Elég legyen annyi, hogy az utasítás alig- alig apellál az érdekeltségre, alig ösztönzi a gazdálkodót az önálló, újszerű, pénzt fi- adzó kezdeményezésre. Az utasítás a végrehajtásra, és nem az ésszerűséget, takaré­kosságot maximálisan figye­lembe vevő gondolkodásra sarkall. A régi mechanizmust idé­zi az is, hogy a vállalaton belül néhol a teljesítmény­től, a gazdaságossági muta­tóktól függetlenül, egyenlő­ségjelet tesznek gyár és gyár közé. Ideológia is könnyen találtatik: a vállalatnak egy­aránt szüksége van a Z-ben és az E-ben működő gyárak teljesítményére: kapjanak hát azonos mértékű béreme­lést. És milyen nagy visszahúzó erő ez az összemosás. Nem­régiben valahol lelkesedéssel fogadták az egyik vidéki gyár dolgozói a tárca dönté­sét, amelynek értelmében le­választják őket az anyavál­lalat testéről. Örömük oka: a következő esztendőtől már nyereségrészesedést, nagyobb béremelést- várnak. Eddig ugyanis hiába volt a kira­katba kívánkozó teljesít­mény, és a hasonló minősí­tést érdemlő exportgazdasá­gossági mutató, a gyári nye­reségből év végi részesedés csak nem akarodott lenni: a pénzt elvitték a veszteséges részlegek. Kétségtelen, akadnak úgy­nevezett vertikális vállala­tok, ahol az egyik gyár az alapanyagot dolgozza fel, a másik a közbenső terméke­ket, az alkatrészeket, a rész­egységeket gyártja, a harma­dik az összeszereléssel fog­lalkozik, míg a negyediknek „csak” az a dolga, hogy kar­bantartsa a vállalat gépeit, esetleg maga is gyártson be­rendezéseket. Az alapanyag- gyártás általában kevésbé nyereséges, mint az összesze­relés. De a szerelőüzem nem nélkülözheti az előző terme­lési folyamatokat, a többi gyár munkáját. Az egyik nem nélkülözheti az előző termelési folyamatokat, a többi gyár munkáját. Az egyik nem nélkülözheti a másikat. Mindez persze nem ok ar­ra, hogy a gyárak egyforma nyereséghez jussanak. A. Pa­píripari Vállalatnál a telje­sítmény alapján osztják fel az érdekeltségi alapokat. Ta­valy például hat és kilenc százalék között mozogtak a gyári bérfejlesztési mutatók. Az elsők közt volt a budafo­ki, a dunaújvárosi és a Nyír­egyházi Papírgyár. Igaz, en­nél a vállalatnál is közpon­tosítják a fejlesztési alapot, de szétosztásáról nem az egyenlősdi, vagy a szűkén ér­telmezett központi akarat szerint döntenek. Pályázatot kérnek a gyáraktól, és a fej­lesztési elképzeléseket „vizs­gáztatják”, zsüriztetik. A pozitív példák listájára kívánkozik az Üvegipari Mű­vek két esztendővel ezelőtti érdekeltségi rendszere. Ez a rendszer jelenleg is érvény­ben van, csupán érvényesül­ni nem tudott: az állammal szembeni befizetési kötele­zettségek 1979. év végi meg­változása miatt. Ezért indo­kolt a „két évvel ezelőtti” kitétel. Akkoriban a részle­gek annyi részesedést kap­tak, • amennyit érdemeltek. Volt úgy, hogy miközben az orosházi gyárban hat, az — azóta már önállóvá lett — ajkaiban harminc napot fi­zettek. S zámos példát lehetne felhozni az ösztönző vállalati belső érde­keltségre. Mindez azonban nem feledtetheti azokat a hátrányokat, azokat az el­maradt szellemi és fizikai teljesítményeket, amelyek az utasításos módszerek számlá­jára írandók. Molnár Patrícia inas járművezetésért szigorú felelősségre vonás A Büntető törvénykönyv a korábbinál szigorúbban ítéli meg az ittas járművezetés vétségét. Az ilyen cselekmé­nyek elkövetőit a bíróságok egy évig terjedő szabadság- vesztéssel, javító-nevelő munkával, vagy pénzbünte­téssel sújthatják. A mellék- büntetésként kiszabható jár­művezetéstől való eltiltás legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama pedig 10 év, sőt, véglegesen is meg lehet vonni a jogosít­ványt. Az eltiltás idejének letelte után újból kell vizs­gázni a járművezetésből. Érezhető, hogy a szigorú fe­lelősségre vonásnak jelentős a visszatartó hatása. Ám, még mindig előfordul, hogy egyesek ittasan ülnek a vo­lán mögé. A békéscsabai Városi Bí­róság a napokban tárgyalta Szászki János, Békéscsaba, Tanya 289. szám alatti lakos bűnügyét. A 29 éves fiatal­ember a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetben dol­gozott. A múlt év november 21-én a szövetkezet MTZ tí­pusú traktorát ittasan vezet­te. A délutáni órákban két vontatóval a szövetkezet ho­mokbányájához ment, majd innen kihajtott a 44-es szá­mú műútra, és Békéscsaba irányába közlekedett. A 118- as sz. kilométerkő előtt az erőgépről a szabálytalan kapcsolás következtében a két vontató leakadt, s így a világításuk is megszűnt. Még szerencse, hogy ennek a gon­datlanságnak csak enyhébb következménye lett. Egy személygépkocsi nekiütközött a kivilágítatlan pótkocsinak, s így a személygépkocsi meg a pótkocsi is megrongáló­dott. A városi bíróság Szászki Jánost ittas járművezetés vétsége miatt 7500 forint pénzbüntetésre ítélte. Mel­lékbüntetésként két évre el­tiltotta a járművezetéstől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom