Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

1981. március 10., kedd Változó idő, változó társadalom Családok, háztartások Az 1980. évi népszámlálás adatai szerint az elmúlt év­tizedben jelentősen növeke­dett a háztartások száma, de csökkent azok átlagos nagy­sága. Míg 1970-ben országo­san száz háztartásban 295 személy élt, a múlt év ja­nuárjában ez a szám 280 volt. Tovább vizsgálva az ada­tokat megállapítható, hogy a fővárosban ez a szám a leg­alacsonyabb, itt száz háztar­tásban mindössze 242 sze­mély él, a megyék közül Csongrád megyében 265, a legmagasabb pedig Sza- bolcs-Szatmár megyében, ahol 317 személy él száz háztartásban. Mi az oka ennek a „lét­számcsökkenésnek” ? Az egyik1, hogy az elmúlt évti­zedben erőteljesen nőtt az egyszemélyes háztartások száma. Jelenleg 720 ezer ember él egyedül, akiknek mintegy kétharmada nő, és 70 százalékuk az idősebb korosztályhoz tartozik. Az egyszemélyes háztartások száma Budapesten a legma­gasabb. A másik ok, hogy az el­múlt évtizedben csökkent a két és több családból álló háztartások száma, ami azt mutatja, hogy a lakáshely­zet fokozatos javulásával a korábbinál kevesebb csa­ládban kényszerül több ge­Családösszetétel: Házaspár gyermek nélkül Házaspár gyermekkel Apa gyermekkel Anya gyermekkel A családösszetétel alakulá­sát a gyermekszületések ala­kulása mellett az is befo­lyásolja, hogy az életkor meghosszabbodásával, a gyermekek önálló keresővé válásával, és korai házasság­kötésével egyre több idősebb házaspár maradt velük együtt élő gyermek nélkül. .Az adatok ugyanakkor azt bizonyítják, hogy az ideális­nak tekintett háromgyer­mekes családtípus még nem vált általánossá, sőt az el­múlt. évtizedben a három és több gyermekkel élő csalá­dok aránya csökkent. Budapesten van a legke­vesebb három és több gyer­mekes család, az összes csa­ládoknak mindössze 3 száza­léka. A községekben ez az arány 8 százalék. A családok1 gyermekszám szerinti összetétele megyén­ként jelentősen eltérő. A száz családra jutó gyerme­kek száma Szabolcs-Szatmár megyében átlagosan 127, Veszprémben 120, míg Csongrád és Heves megyé­neráció közös háztartásban élni. Egyébként a több csa­ládot egyesítő háztartások száma és aránya a, közsé­gekben a legmagasabb, szá­muk1 azonban az elmúlt év­tizedben ott is csökkent. Ha a háztartások össze­tételét a keresők száma sze­rint vizsgáljuk, a legszem­betűnőbb, hogy jelentősen és folyamatosan növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyekben csak nyugdíjasok élnek. Jelenleg a 3 millió 718 ezer háztartás egynegyede aktív kereső nél­küli. Ugyanakkor a háztar­tások több mint egyharma- dában két kereső van. Más összefüggésben vizs­gálva, a száz háztartásra ju­tó keresők száma tíz év alatt átlagosan 143-ról 134- re csökkent. Ez a szám Za­la és Fejér megyében a leg­magasabb, itt száz háztartás­ban átlag 148, illetve 146 ke­reső van, míg Békés me­gyében a legalacsonyabb; 125 fő. A népszámlálás adatai azt mutatják, hogy hazánkban több évtizede folyamatosan csökken az átlagos család- nagyság. Jelenleg a csalá­doknak több mint egyharma- da gyermek nélkül él. A családok összetételének ala­kulását szemlélteti az alábbi táblázat: Az összes család százaléka SólepárlA üzemet létesítenek A sóban gazdag sárvári : gyógyvíz hasznosítására vál* ■ lalkozott a helyi állami gaz- ! daság: sólepárló üzemet hoz- i nak létre. Az ezzel kapcso- s latos szerződéseket már alá- • írták. Eszerint a jövő évfeb- j ruárjában már működik az ; új üzem, amely évi 2800 ton- ; r.a gyógysó előállítására lesz S alkalmas. A gazdaság megrendelte ; már az automata csomagoló- • gépet is. amely fóliázza, kar- : tonozza a sót. A vállalkozás­hoz a gazdaság 32,5 millió forint hitelt vett fel az Álla­mi Fejlesztési Banktól. A gazdaság tervében sze­repel a víz más irányú hasz­nosítása is. A lepárlás után még min­dig 50 fokos vizet a kerté­szet fűtésére szándékoznak felhasználni. 1970-ben 33,7 56,1 1,3 8,9 1980-ban 34,9 54,0 1,7 9,4 ben mindössze 97. Baranya és Heves megyében a leg­több az „egyke”, az itt élő családok 35 százalékában egy gyermek van. A három és több gyermekkel élő családok aránya kiugró­an magas Szabolcs-Szatmár megyében, 12 százalék, míg a nagycsaládok aránya So­mogy megyében mindössze 5 százalék. Gyertyános Zoltán Kiemelkedő eredmények a kétegyházi takarékszövetkezetben Megyénk egyik legnagyobb takarékszövetkezeteként em­legetik a kétegyházit, mely­nek működési területe 11 községre terjed ki. A szövet­kezet március 7-én, szomtja- ton tartotta küldöttgyűlését Kétegyházán, a mezőgazda- sági szakmunkásképző és munkástovábbképző intézet tanácskozótermében. A küldöttgyűlésen Szele- zsán Péter, a kétegyházi ta­karékszövetkezet elnöke elő­ször az V. ötéves tervidő­szak tevékenységét tette mér­legre. Mint mondotta, ez idő alatt terjedt ki e szövetke­zet működési területe 6 köz­ségről 11-re. öt évvel ezelőtt a taglétszám 7 ezer volt, 1980 végén már meghaladta a 12 ezret. Közben az üzlet­házak száma 4-ről 9-re sza­porodott. Ugyanis az V. öt­éves tervidőszakban ennél a takarékszövetkezetnél olyan egyesülések követték egy­mást, melyek három új üz­letház létrehozását és egy üzletház korszerűsítését tet­ték szükségessé. öt év alatt 56 millió fo­rintról 142 millió forintra nőtt a kétegyházi takarék- szövetkezet üzletházaiban a betétállomány. Azt is Szelezsán Pétertől hallottuk, hogy az évek so­rán olyan kollektíva ková- csolódott össze a szövetke­zetben. mely a tavalyi esz­tendő nem könnyű feladata­it is magas szinten teljesíte­ni tudta. így válhatott való­ra, hogy 1980-ban a terve­zett 500 szövetkezeti tag he­lyett 756-tal növelték taglét­számukat. Az új belépők 64 százaléka 30 éven aluli fia­tal. A részjegyalap növelését 60 ezer forintban jelölték meg, és 128 ezer forintos tel­jesítést értek el. Fő tevé­kenységüket, a betétállo­mányt 1980-ban 10,5 millió forintban határozták meg. Ezzel szemben december vé­gén 16 millió 661 ezer forin­tos teljesítésről adhattak szá­mot. Tavaly 40 millió forint kölcsönnel segítette tagjait a kétegyházi takarékszövetke­zet. Ebből kilencmilliót a kisgazdaságok fejlesztésére adott a szövetkezet. Az Állami Biztosító meg­bízásából 1980-ban megkötöt­tek 3640 új biztosítást és be­szedtek 3 millió 800 ezer fo­rint biztosítási dijat. Szin­tén kiegészítő . tevékenység­ként tavaly a felvásárolt ál­latok ellenértékeként kifizet­tek 46 millió forintot. Ezután az 1981. évi feladatokat is­mertette Szelezsán Péter, majd Dávid Ferenc terjesz­tette a küldöttgyűlés elé a felügyelő bizottság jelenté­sét. A küldöttgyűlésen többen szót kértek és elismerően mondtak véleményt a taka­rékszövetkezet munkájáról. Sarkadi István, MBSZÖV-el- nök az eredmények értéke­lésén túl kedves kötelességet is teljesített. A megyei szö­vetség nevében * köszönetét mondott a hamarosan nyug­díjba lépő Szelezsán Péter­nek, aki több mint 23 éven át, a kétegyházi takarékszö­vetkezet megalakulása óta dolgozója, kezdetben pénztá­rosa, könyvelője, ügyvezető­je, majd igazgatósági tagja és elnöke. Mint mondotta a szövetség elnöke, az ő veze­tésével lett a megyében nem­csak az egyik legnagyobb, hanem gyorsan fejlődő taka­rékszövetkezete is. Sebesi Lászlóné országgyűlési kép­viselő is köszöntötte a nyug­díjba lépő Szelezsán Pétert, akit a küldöttgyűlés azzal tisztelt meg, hogy megvá­lasztotta a kétegyházi taka­rékszövetkezet társadalmi el­nökének. Ezután a küldött- gyűlés igazgatósági tagnak választotta Krasznai Istvánt, és megbízta a takarékszövet­kezet ügyvezető-igazgatói te­endőinek ellátásával. Balkus Imre KlSZ-küldöttgyűlés a Knerben A KISZ IX. kongresszusa óta eltelt 5 esztendő ifjúsági mozgalmi munkájának ered­ményeit tekintették át a Rner Nyomda ifjúkommunis­tái március 7-én, szombaton Békéscsabán, a nyomda köz­pontjában megtartott KISZ- küldöttgyűlésen. Az elmúlt 5 év munkájá­rói szóló beszámolót Tábor Antal, a Rner Nyomda KISZ KB vörös vándorzászlóval kitüntetett KlSZ-bizottsá- gának titkára terjesztette az alapszervezetek képviselői elé. A rövid, lényegre törő, tartalmas munkát tükröző beszámolóból kitűnik, hogy a KISZ IX. kongresszusát követő években fokozatosan javult az ifjúságmozgalmi tevékenység a Knerben. Előtérbe került, és mind hatékonyabban hozzájárul a gazdasági eredményekhez a KISZ a különböző termelési versenymozgalmakkal: az if­júsági brigádok, az egyéni szakmai versenyek, az Al­kotó Ifjúság pályázati rend­szer és az FMKT tartalmas kerete ennek. Fontos állo­más volt a nyomda fiatal­jainak munkájában az 1976- os ifjúsági parlament, amely után új lendülettel folyta­tódott a mozgalmi munka. Amint megszilárdult a szer­vezeti élet, kezdeményező szerepet is kezdtek vállalni a Kner KISZ-esei a város, a megye ifjúsági mozgalmi éle­tében. Rendszeressé váltak a KISZ-napok, városi tömeg­sportversenyeket szerveznek, szintén városi alkotó ifjúság kiállítás házigazdái voltak, jól működik az ifjúsági klubjuk. A párttagfelvéte­leknél a jelöltekről véle­ményt alkot a KISZ, illetve az esetek többségében a KISZ-szervezet a leendő párttag egyik ajánlója is. A küldöttgyűlésen a beszá­moló után Kulcsár Edit, a KISZ-bizottság érdekvédel­mi felelőse ismertette a KISZ-bizottság állásfoglalá­sát a Kongresszusi Levélről, amelyet ezt megelőzően minden, az ifjúsággal fog­lalkozó fórumon megvitattak a vállalatnál. A két fő napirend fölött ezután élénk vita bontako­zott ki, amelyben elmondta elismerő véleményét többek között Balog Miklós, a nyom­da termelési vezérigazgató­helyettese, Percze László, a pártvezetőség titkára, és jó néhány fiatal. Végül az alapszervezeti küldöttek megválasztották a 11 tagú üzemi KlSZ-bizott- ságot, melynek titkára is­mét Tábor Antal lett. T. L Egyre nagyobb divat a különleges állatok háziállatként való tartása. Felvételünk egy nagyszénási családnál készült, ahol aranyhörcsög is található a gyermekjátékok között Fotó: Martin Gábor Mezőhegyes a tanácsi költségvetés tükrében (Tudósítónktól) A mezőkovácsházi járás eg-ik legdinamikusabban fejlődő nagyközségét vala­mikor a megye, sőt az or­szág határain túl is a II. Jó­zsef által 1785-ben alapí­tott állami ménesbirtokáról, híres törzsállattenyésztésé­ről, valamint cukorgyáráról ismerték leginkább. Ma már a, gombamódra szaporodó korszerű lakótelepeivel, fel­újított út- és közműhálóza­tával, javuló közellátásával emlegetik a többféle szem­pontból is gyarapodó falut. — Vajon miként rajzoló­dik ki a település fejlődésé­nek körvonala az V. ötéves terv tükrében. Mit tettek az elmúlt időszakban a nagy­községi tanács dolgozói a különböző előirányzatok tel­jesítéséért? Ezekre a kérdé­sekre kértünk választ Kassai Béla tanácselnöktől. — Ijgy érzem, hogy az V. ötéves terv sikeréért minden tőlünk telhetőt megtettünk — emlékezett vissza az 1976- tól 1980-ig terjedő intézke­désekre a fiatal tanácselnök. Majd a nemrég készült vég­rehajtó bizottsági beszámolót lapozva így folytatta: — Az útkeresés nehézsé­gein már jócskán túljutot­tunk, ez derül ki a korábbi tervciklus adataiból is. A költségvetés és a fejlesztési alap keretszámait egyeztet­tük a Békés megyei Tanács­csal, a helyi párt- és társa­dalmi szervekkel. Ugyanak­kor figyelembe vettük a la­kosság javaslatait is az 1976. március 3-i végrehajtó bi­zottsági ülésünkön. Ekkor határoztuk meg a soron kö­vetkező teendőket. A sze­rénytelenség legkisebb jele nélkül mondhatom: nem kis feladatokat hajtottak végre apparátusunk dolgozói, vala­mint a lakosság, társadalmi munka formájában. A kö­zös összefogás gyümöl­csét most mindannyian él­vezzük. A továbbiakban azt is megtudtuk, hogy az V. öt­éves terv költségvetési pénz­alapjában — az előirányzat­hoz képest — több mint 16 millió forint növekedés kö­vetkezett be. De még ez sem enyhítette az időközben megszaporodott anyagi gon­dokat. A szükségesnél keve­sebb pénzt tudtak fordítani az amúgy is korszerűtlen ta­nácsi intézményhálózatra, a bérlakások karbantartására. A legégetőbb problémák megoldásában több vállalat, üzem, szocialista brigád se­gített társadalmi munkában. Ilyen volt például az óvo­dák, iskolák helyiségeinek meszelése, takarítása. Ismert, hogy az állami ke­zelésben levő köz- és lakó­épületek zöme a századfor­duló körül épült. Felújítá­suk, karbantartásuk igen sokba kerül. Ennek ellenére a középtávú tervidőszakban felújították az egyes napközi otthonos óvodák, s a tanács­háza impozáns épületét, a központi általános iskola te­tőszerkezetét, a hármas kör­zet orvosi rendelőjét. Befe­jezték a Zója telep 9., Sztá­lin utca 5., Kozma Ferenc utca 26. szám alatti szolgá­lati lakások, a filmszínház és a Felszabadulás úti iskola épületeinek tatarozását is. A belterületi úthálózat korsze­rűsítésének utolsó üteme­ként valamennyi bazaltköves úttestet aszfaltszőnyeggel borítottak. Az utóbbiak költ­sége meghaladja a három­millió forintot. Jelentősen növelte a tanácsi bevételt a megyei társadalmi munka­versenyben elért harmadik helyezés, amelyért 250 ezer forintot kaptak a mezőhe- gyesiek. Említést érdemel még a tervidőszakban át­adott 390 lakás is, amelyből 60 állami gazdasági bérla­kás. Itt a kivitelezések össz­költsége meghaladta a 37 millió forintot. Ami a jövőt illeti: a Sze­gedi DÉLÉP Vállalat várha­tóan 1982. második felében fejezi be a központi oktatá­si és sport komplexumot, 95 millió 129 ezer forintért. Végül, de nem utolsósor­ban, jó ha tudjuk: 1981-ben 16 millió 688 ezer forint a költségvetésből és 44 millió 537 ezer forintnyi fejlesztési forrásból gazdálkodnak. Di­cséretes dolog az is, hogy közérdekű kiadásokhoz a mezőgazdasági kombinát, a cukorgyár és az állami gaz­daság, évente egymillió fo­rint erejéig járul hozzá. Nem véletlen tehát, hogy jó ütemben épül, szépül Mező­hegyes. Olasz Tibor Szerződés édesipari termékek gyártására A Budapesti Édesipari Vál­lalat termékeinek körülbelül a harmadát az idén már nem a gyárkapun belül, ha­nem a termelőszövetkezetek­ben és más vállalatokhoz ki­helyezett üzemekben állítják elő. A gyár 14 közös gazda­sággal van szerződéses kap­csolatban azért, hogy a köz­ponti telepről hiányzó mun­kaerőt valamilyen módon pó­tolják. A falvakban az asz- szonyok, lányok szívesen vál­lalkoznak csomagolásra, édes­ipari termékek előállítására, és a gazdaságok nyereségét is növeli a budapesti vállalat számára végzett munka. A korábbi években gondot okozott, hogy a keresett ko­nyakmeggy gyártásához nem volt elegendő gyümölcs. A nyersanyagbázis megterem­tésére társasági szerződést kötöttek a kiskunmajsai Jo­natán Termelőszövetkezettel. Ugyancsak vidéki kooperá­cióval oldotta meg a buda­pesti gyár az olcsó Sportsze­let gyártását; a Kalocsai Sü­tőipari Vállalat készít belőle évente ezer tonnát. A Rákosvölgye Termelő- szövetkezet a szaloncukorka gyártásába és csomagolásába segít be, az Örkényi és a gombai tsz pedig a kakaópor csomagolását vállalta el. A kiskunmajsai termelő­szövetkezetet nemcsak a gyü­mölcs előállításában, hanem a termék további sorsában, például az értékesítésben is érdekeltté teszik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom