Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

1981. március 29., vasárnap o IgUslUkfiM­FMKT-verseny az energiagazdálkodásról Mit kell tudni az energia- ;azdálkodásról ? E kérdés olt a fő témája annak az írszágos versenynek, amely egnap, szombaton kezdődött lékéscsabán, a KISZ-iskolán, t Fiatal Műszakiak, Köz- azdászok Tanácsa (FMKT) etélkedőjének ágazati dön- őjén 14 csapat vett részt. A :étnapos döntő ütközetben negyénket az AGROBER zakemberei képviselték. A csapatok előzetes fel- datként egy pályázatot ké- zítettek: saját vállalatuk­éi, gazdaságukban hogyan oldanák meg korunk égető szükségét, az energiatakaré­kosságot. A pályázatokat, va­lamint a versenyfeladatok — a gazdaság- és ifjúságpoli­tikai tesztek, szakmai kérdé­sek, gazdasági szituációk — megoldását egy neves szak­emberekből álló zsűri érté­kelte. A KISZ KB megyei szer­vezete, a MÉM és a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület közös rendezésű versenyének játékvezetője Práger György, a tévé mun­katársa volt. Esküt tettek a határőrük Tegnap, március 28-án zászlódíszt öltött az orosházi határőrlaktanya. Szülők hozzátartozók százai gyüle­keztek a laktanya udvarán, hogy szemtanúi legyenek a fiatal katonák eskütételének. Az ünnepség délelőtt ll óra­kor kezdődött. Dr. Berta Sán­dor alezredes, az orosházi határőrkerület pártbizottsá­gának titkára üdvözölte a megjelent párt-, társadalmi, állami szervek és a társ fegy­veres testületek képviselőit, a szülőket és a hozzátartozó­kat. Ezt követően ünnepélyesen fogadalmat tettek a fiatal katonák hazánk államhatá­rainak védelmére. Dr. Csen- tes Mihály ezredes, az oros­házi határőrkerület parancs­noka szólt az esküt tett ka­tonákhoz. Ünnepi beszédé­ben rámutatott pártunk XII. kongresszusa által megjelölt feladatok teljesítésének fon­tosságára, szocialista hazánk védelmének jelentőségére. Az ünnepségen adták át Kása István határőrnek a KISZ Központi Bizottság által ado­mányozott aranykoszorús KISZ-jelvényt. Új típusú csaptelepek Üj típusú csaptelepek gyártá­sát kezdték meg a Mosonma­gyaróvári Fémszerelvénygyár­ban. A tetszetős vonalvezetésű termék legszembetűnőbb tulaj­donsága, hogy csak egy karja van, amely a víz hőfokának sza­bályozására szolgál, míg a víz mennyisége a csap kifolyójába beépített szerkezettel szabályoz­ható. Az NSZK-kooeperációban kialakított csapokhoz kevesebb sárgarézre van szükség, mint a hagyományos konstrukciókhoz. Emellett használatuk is kényel­mesebb. További előnyük, hogy kevésbé rakódik le bennük a vizkő vagy más szennyeződés, s ez meghosszabbítja élettartamu­kat, garantálja biztonságos mű­ködésüket. A mosdókhoz, fürdő­kádakhoz, zuhanyozókhoz és mo­sogatókhoz különböző változa­tokban készített csaptelepekből az idén 10 ezret adnak át a ha­zai kereskedelemnek. Az elmúlt napokban megyénkben tartózkodott ifj. Bartók Béla, aki pénteken a sarkadi Bar- tók-emlékünnepségen vett részt, majd tegnap Békéscsabára látogatott. Ez alkalommal dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta a kedves vendéget. A találkozás al­kalmával ifjabb Bartók Bélának átnyújtotta a Mladonyiczky Béla szobrászművész alkotta emlékplakettet Fotó: Veress Erzsi Országos értekezletére készül az MSZBT — A baráti társaság ele­ven tömegmozgalom a népe­ink közötti testvéri barátság és együttműködés elmélyíté­sén munkálkodó közösségei mind hatékonyabb közvéle­ményformáló erővé válnak. Az előző országos értekezlet óta eltelt öt esztendőben nemcsak aktivistáink létszá­ma gyarapodott, nőtt tömeg­befolyásuk, s közéleti szere­pük is. Az MSZBT tagcso­portjai a sok színes terv, kezdeményezés megvalósí­tásával mindinkább arra tö­rekednek, hogy a tevékenysé­gük — a hagyományos nagy­évfordulók megünneplésén túl — a mindennapi életben, a közös boldogulásért vég­zett munkában öltsön testet. Munkánk fontos részét je­löli ki a Szovjet Baráti Tár­saságok Szövetsége, a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság és az MSZBT idei munka- programja. Rendezvényeink, akcióink a VII. országos ér­tekezlet tartalmas előkészí­tését is szolgálják. Hazánk felszabadulásának közelgő ünnepére MSZBT-küldöttség látogat a Szovjetunióba, s az év végéig összesen 11 akti­vistacsoportot fogadunk a Szovjetunióból. Jurij Gagarinra emléke­zünk április 12-én, a koz­moszban tett útjának 20. év­fordulóján. A Közlekedési Múzeumban Ember a világ­űrben címmel érdekes űr­technikai bemutató lesz. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság több mint 1600 ipa­ri, mezőgazdasági, intézmé­nyi, iskolai tagcsoportja or­szágos számvetésre készül: nemrégiben az MSZBT or­szágos elnöksége úgy határo­zott, hogy október 17-re ösz- szehívja a társaság VII. or­szágos értekezletét. Milyen feladatok állnak a magyar— szovjet barátsági mozgalom milliós tábora előtt, melyek az idei esztendő legfonto­sabb politikai és kulturális programjai? — erről tájé­koztatta Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára az MTI munkatársát. Vágréti János rajzaiból nyílt kiállítás pénteken este Békés­csabán, a Jókai Színházban. A Lorca Vérnász című drámájá­nak bemutatója előtt rendezett kiállításmegnyitón Tóth Ernő festőművész méltatta az alkotó munkásságát, s a kiállításon szereplő rajzait. Képünk a kiállítás délutáni berendezésekor néhány fiatal kíváncsiskodót örökített meg Fotó: Gál Edit Hétfőn: nvereménybetétkönYV-sorsolás A nyereménybetétkönyvek idei első negyedévi, sorban a 119. sorsolását hétfőn rende­zi meg az Országos Takarék- pénztár. A sorsoláson min­den olyan nyereménybetét­könyv részt vesz, amelyet március 28-ig váltottak, és a sorsolás napján még forga­lomban volt. A nyereménye­ket a betétkönyvet kiállító OTP-fiókok, postahivatalok, illetve takarékszövetkezetek április 21-től fizetik ki. Piaci hírek Békéscsabáról Az idei első, igazán nagy tavaszi hetipiac volt tegnap, szombaton Békéscsabán. Bő­séges kínálatból válogathat­tak a vevők — sok volt a primőr; a saláta, retek, pap­rika, újhagyma, sőt egy he­lyen még uborkát is kínál­tak. Tartja az árát a burgonya, a rózsafajta kilóját 7 forin­tért, a sárgát 6 forintért ad­ják. Szép még a sárgarépa, zöldség, az előbbiből 750, petrezselyemből pedig 450 kilogrammot tett ki a fel­hozatal, és 8—10 forintért, il­letve 12—14 forintért mérték kilóját. Változatlanul 8—10 forint egy kiló vöröshagy­ma, 5—7 forint a fejes ká­poszta. Kis mennyiségben pi­acra került még kelkáposz­ta is, 8—10, illetve 12 forint­ra tartották kilóját. A korai salátából 770 fejet árultak, s a nagyságtól függően 3 és 8 forint között mozgott az ára. A korai karalábénak 5-6 fo­rint darabja, igaz hogy ki­csi, de már van. A primőr, hegyes zöldpaprika is egyre gyakoribb, több mint 4 ez­ret vittek piacra. Egyedül a tótkomlósi Haladás Tsz pa­vilonjában árultak fehér paprikát, darabját 10 forin­tért. A hónapos retek cso­mója 5-től 7 forint, a zöld­hagyma 3-tól 5 forint. Egy árus kínált primőr uborkát, kilóját 70 forintra tartotta. Kevés még a paraj, sóska, de azért már lehetett kapni, 70 —80 forint kilója. Olcsó a to­jás, 1 forint—1,30 darabja. S végül a téli alma ára vál­tozatlanul 10—18 forint kö­zötti. Kölcsönös bizalommal Ö Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága március 26-i ülésének egyik napirendi pont­ja belpolitikai helyzetünk értékelése, feladataink megfogalmazása volt. A párt vezető testületének ülésén joggal állapíthatták meg azt, amit hazánk valamennyi becsületes dolgozója érzékel és értékel, hogy a XII. kongresszus értékelése ma is érvényes, hogy államunk belpolitikai élete kiegyensúlyozott, hogy a párt vezető szerepe a szocializmus építésében érvényesül, hogy a munkáshatalom szilárd. Mindez nagymértékben, sőt alap­vetőén annak az eredménye, hogy pártunk politikája he­lyes, következetes, kiállja évtizedek óta az élet próbáit, megfelel a dolgozó nép alapvető érdekeinek, a szocializ­mus építése elveinek és céljainak. Ez a politika meg­alapozta a magyar nép, a hazánkban folyó építőmunka eredményeit, ezek értékét és elismertségét a szocialista közösségben éppen úgy, mint a nagyvilágban. Belpolitikai helyzetünk szilárdságának ugyancsak meghatározója, hogy pártunk szövetségi politikája meg­hozza a maga gyümölcseit. E hazában életkorra, világné­zeti hovatartozásra, foglalkozásra való tekintet nélkül népi, nemzeti egység jött létre a becsületes dolgozó em­berek aktív részvételével a szocializmus igenlése alap­ján. Ez az egység az alapja azoknak a társadalmi, gaz­dasági eredményeknek, amelyeket az utóbbi évtizedek­ben hazánk elért, s amelyek nyomán népünk 'életszín­vonala jelentős mértékben emelkedett. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy belső helyzetünkre — az ország gazdasági sajátosságaiból következően is — hatással lehet mindaz, ami korunkban, sőt napjainkban a világban végbemegy. Vonatkozik ez azokra a jelensé­gekre, amelyek az enyhülést, a lenini békés egymás mel­lett élés elvének gyakorlati megvalósulását veszélyezte­tik. És vonatkozik ez azokra a veszélyékre is, amelyek a külgazdaságban végbemenő folyamatokból, a világgaz­daság, a piaci helyzet kedvezőtlen alakulásából következ­nek. Ezek között a körülmények között különösen elő­térbe kerül annak a fontossága, ami egyébként is követ­kezik pártunk munkastüusából, őszinteségéből, nyílt­ságából, hogy az új meg új jelenségekre minél gyorsab­ban és pontosabban reagálva tárjuk fel mindazt, ami feszültséget, gondot okoz, tehát amiket feltétlenül mér­legelni kell tennivalóink meghatározásakor és elvégzé­sekor. Ügy tűnik, hogy — rajtunk kívül álló okok miatt — a szocialista építőmunka feltételei a közeljövőben sem javulnak, reálisan és őszintén szembe kell néznünk az­zal a lehetőséggel, hogy újabb nehézségek keletkezhet­nek nemzetközi méretekben, gazdasági és politikai vo­natkozásban egyaránt. Ezért még nagyobb erővel kell munkálkodnunk, hogy erősödjenek azok a kedvező folya­matok, amelyek az utóbbi egy-két évben hazánkban ki­bontakoztak, természetesen nem maradhatnak hatás nél­kül a szigorúbbá váló feltételek a mi munkánkra, élet- körülményeinkre és belpolitikai életünkre sem. Éppen ezért fontos, hogy a téma időben való napirendre tűzé­sével és tárgyalásával pártunk Központi Bizottsága ugyanazt az egész népért tanúsított felelősségérzetet jut­tatta kifejezésre, amely eddigi politikáját is jellemezte és jellemzi. Egyben ismét demonstrálódott, hogy a párt a néppel kölcsönös bizalom alapján körültekintően elemzi hazánk életének, fejlődésének aktuális kérdéseit, széles körű véleménycserére alapozva hozza meg határozatait, és a kommunisták példamutatására építve vezeti a küz­delmet azok végrehajtásáért. A tennivalók közt ma a legfontosabbak egyike, hogy tudatosabban, következetesebben munkálkodjunk a bel­politikai életben is, a hazai gazdasági életben is a mi munkánkban meglevő hibák kijavításáért, fogyatékossá­gaink kiküszöböléséért, elfogadott döntéseink és elhatá­rozásaink céltudatosabb, gyorsabb végrehajtásáért. A hangsúly ezúttal a gyorsaságon is van, ami természe­tesen nem jelent egyet a kapkodással, amire semmi okunk. De az intenzívebb, a körülményekhez rugalma­sabban alkalmazkodó, a tartalékokat bátrabban kiakná­zó, a fegyelemben és morálban magasabb szintre emelt munka önmagában is gyorsíthatja a célunk felé való haladást. Nem téveszthetjük szem elől — amint erre Kádár elvtárs is utalt a Hazafias' Népfront országos kongresszusán mondott beszédében —, hogy akadnak, akik nehézségeink túlhangsúlyozásával, vagy azok rossz­hiszemű kezelésével olyan elveket hirdetnek, olyan zavart keltő tevékenységre készek, amelyek nem a gond­jaink megoldása, nem a konstruktív erőfeszítések, nem a nép valóságos érdekeinek az irányában hatnak. De pártunknak, népünknek eltökélt szándéka, annak az egységnek és bizalomnak a megőrzése, amelynek alap­ján népünk a szocializmus elvei és gyakorlata mögött felzárkózik. Annak a tenniakarásnak a fejlesztése, szer­vezése és gyümölcsöztetése, amely biztos záloga annak, hogy megőrizzük elért vívmányainkat, a párt és a nép egységét, nemzetünk szocializmus iránti eltökéltségét. tevékenységhez az egész nép által támogatott legfőbb iránytű: pártunk XII. kongresszusának határozatai, állásfoglalásai, amelyek az építés, a társadalmi élet, a politika minden területén pontosan megszabják teendőinket. Mindehhez nagy segítség az, amit a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kong­resszusa nyújtott az egész nemzetközi munkásmozga­lomnak, benne a mi pártunknak és népünknek is, öntu­datosan támogatva a béke, a haladás ügyét, és meg­erősítve a mi pártunk és népünk legjobb törekvéseit is. E törekvések az egyik legfőbb biztosítékai annak, hogy hazánk belpolitikai életét a jövőben is a szilárdság és a stabilitás jellemezzék, amelyek kedvező körülményeket teremtenek a munka, a szocialista fejlődés, a társadalmi haladás számára. t békés megyét az AGROBER csapata képviselte Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom