Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

o / 1981. március 29., vasárnap Szürke-e a Patyolat-hattyú? Békéscsabán, a József At- tila-lakótelep egyik hirdető- tábláján méltóságteljesen úszik a kék vízen a hófehér Patyolat-hattyú. Valóban ilyen idilli a textiltisztítás manapság? Ezzel a kérdés­sel léptünk be a mosósza­lonba, ahol csendesen züm­mögtek a gépek, katonás rendben sorakoztak a polco­kon a tiszta ágyneműk. Az üzlet vezetője mégsem elé­gedett. Reggel 7-től este 7 óráig dolgoznak négyen, két műszakban. Ugyanakkor na­ponta átlagosan 70—90 kiló ruhát mosnak ki, és egy hó­napban 1500 garnitúra ágy­nemű cserél gazdát. A le­hetőségek tehát egyáltalán nincsenek kihasználva. Itt porosodnak a jobb sorsra ér­demes törülközők és kony­haruhák. Az előbbiből pél­dául hármat lehet bérelni egy hétre, amelynek a díja 13,50 forint. Nem kell! Még azok is lemondták, akik előbb megrendelték. Szemben az árral Nem nehéz kitalálni, hogy miről van szó. Mindenek­előtt az árak és a gyakran kifogásolt minőségi munka miatt idegenkednek az em­berek ettől a szolgáltatástól. Ugyancsak a megyeszékhe­lyen voltunk szemtanúi a következő esetnek. A szö­vetkezeti Hattyú Vegytisztí­tó Szalonban égy idős bácsi 3 öltönyt hozott tisztítani. Amikor közölték vele, hogy mindez 153 forintba kerül, már csomagolta is vissza. Hosszas rábeszéléssel sike­rült a szándékát megváltoz­tatni. Ezek tények, de vizsgáljuk meg közelebbről is a hátte­ret. Mindenki tudja: 1967-ig ebben az ágazatban sem volt árrendezés, jelentős központi pénzekkel segítették a tex­tiltisztítást. A mennyiségi fejlődéssel azonban nem tar­tott lépést a minőség. Sok még a felhasználásra váró anyagi és emberi tartalék. Először is tehát szembe kel­lett nézni az árral, mert egyes vállalatok, szövetkeze­tek elkényelmesedtek. Így 1979-ben 30 százalékkal fel­emelték a díjakat. Az idén januárban pedig közölték: február 1-től lehetőség lesz arra, hogy a mosodai szol­gáltatások árai átlagosan 24 százalékkal nőjenek. Ezen belül a kilós mosásnál 30, a vegytisztításnál 10 százalé­kos lehet a növekedés. A piperemosás díja alig vál­tozik. A kisebb-nagyobb telepü­léseket járva, mindenütt pa­naszkodtak a szakemberek: annak ellenére, hogy Békés megyében még nem emelték az árakat, az év első két hónapjában legalább 30 százalékkal visszaesett a for­galom. Elég hallani a válto­zásokról, az emberekre már­is hatnak az események. A megyei késés oka, hogy az árhatóság jogkörét ebben az esetben a megyei tanácsok ipari osztályai töltik be. Ezért az árak megyénként, településenként alakulhat­nak, hiszen a különböző or­szágrészekben működő vál­lalatok felszereltsége, telje­sítőképessége és jövedelme­zősége más, ezekhez igazod­nak a szolgáltatási díjak is. Ennek megfelelően megyénk­ben április 1-től átlagosan 19.3 százalékkal emelkednek a textiltisztítás árai. Vizes lepedő? Ezek után jogosnak látszik a mondás: ráhúzták a vizes lepedőt a fogyasztóra. De gondoljuk végig az állam tö­rekvését. Amikor a mosásnál csökkentette, a vegy tisztítás­nál megszüntette az állami támogatást, az a cél vezérel­te, hogy ez a szolgáltató­szektor is magasabb színvo­nalra emelkedjen, a jó mi­nőségű munkában közvetle­nül érdekelt egységek jöjje­nek létre, a vállalatok, szö­vetkezetek saját erejükre tá­maszkodjanak, ha fejleszte­ni szándékoznak. A központi szolgáltatásfejlesztési alap­ból ebben a tervidőszakban csak kivételesen indokolt beruházásokra, fejlesztések­re jut. Kétségtelen, nincsenek könnyű helyzetben a textil- tisztítók. Itt nem lehet szó termékszerkezet-váltásról, arra sem gondolhatnak, hogy egy-egy veszteséges szalont, fiókot becsukjanak. A Békés megyei Patyolat Vállalat ár- kiegészítése ebben az esz­tendőben 4 millió forinttal csökken, ami azt jelenti: csak a lakossági szolgáltatás­nál 2 millió veszteséget kell a megyei tanácsnak pótolni. Pedig az utóbbi években 40 százalékkal növelték a be­vételt, ez a szám még ta­valy is elérte a 7 százalé­kot. Mindezekkel együtt le­hetőségük lenne arra, hogy 24 hónap alatt pótolják a lemaradást. Csupán egyetlen példa: megyénkben a vegy- tisztítás árait 50 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy elérje az országos színvona­lat. Erre viszont nem kerül sor. A vállalat és a szolgál­tató szövetkezet egységesen 24 százalékkal emeli meg a vegytisztítás dijait, a mosás árai viszont a lakosságnak nem változnak. Ami a Pa­tyolatot illeti, az előbbi szol­gáltatás magasabb árait sza­kaszosan vezeti be. Ezenkí­vül a tisztítás szezonjellegét az árakkal is érzékelteti. A télikabátról a foltokat nyá­ron lényegesen olcsóbban tá- volítják el, mint a hideg hó­napokban. A tavaszi holmi tisztításáért azonban márci­usban elkérik a maximált díjat. Természetesen, ha nad­rágról, zakóról van szó, ak­kor az engedélyezett árakat alkalmazzák az évszaktól függetlenül. A közület szennyese Kérdés: hogyan birkózik meg a vállalat ezzel a nem kis feladattal? Nos, minde­nekelőtt a szervezésben van­nak rejtett tartalékok. Óriá­si költségeket emésztenek fel a begyűjtéssel foglalkozó járművek. Sokszor egy-két köteg ruhával robognak egyik községből a másikba. Rugalmatlan a munkaidő. A központi üzemben akkor is benn van az összes dolgozó, ha a fele is elég lenne. Az­tán itt van az energiafel­használás. Az olaj drágulása 20 százalékkal emelte az anyagköltséget. A gáz beve­zetésével csökkenteni lehet ezeket a terheket, hiszen a befektetés alig két év alatt megtérül. És ami pénzbe sem kerül: a piackutatás! Sajná­latos, de való: a megye élel­miszerüzemei, tanácsi intéz­ményei saját maguk mos­sák a szennyesüket. Ma már valamirevaló közületnek van mosodája, amelyek nincse­nek kellőképpen kihasznál­va, még akkor sem, ha ala­csony költségeket mutatnak ki. Ezekre világosan rámu­tatott a Központi Szolgálta­tásfejlesztési Kutató Intézet. Eddig eredménytelenül. Akárhogy csűrjük, csavar­juk: a szolgáltatások . árai­nak karbantartása szükséges és indokolt. Viszont a több pénzért jobb munkát, kultu­rált kiszolgálást várunk, és azt, hogy a határidőket megtartsák. Igaz, a Patyolat évente 100 ezer emberrel kerül kapcsolatba, s szerin­tük mindössze 80-an rekla­málnak. Nem sok? Ha ezre­lékekben fejezzük ki, való­ban elenyésző. De, ha az én kabátom égetik meg, vagy koszosán kerül vissza az ágyneműm, és még ráadásul udvariatlanok velem, száz­szor is meggondolom, hogy bemenjek-e abba a szalonba. Persze, ehhez megfelelő szakemberek kellenek. Nagy a lemaradás ezen a területen is. Gondoljuk meg: húsz évig egyáltalán nem volt ilyen képzés az országban. Most már öt esztendeje ipari ta­nulókat szerződtetnek. A me­gyei Patyolat tanműhelyé­ben évente 27 fiatal tanulja a szakmát, és megszervezték a továbbképzést is. A kö­zép- és a felsőfokú oktatás bevezetése azonban késik. Miért tesszük ezt szóvá? Azért, mert nagyon hiányoz­nak az irányító szakembe­rek. Nélkülük a Patyolat­hattyú szürkévé válik. Seres Sándor A szalonokban a modern gépek kezeléséhez jól felkészült szakemberekre van szükség Fotó: Martin Gábor HNF-hitiintetések megyénkben A HNF Országos Titkársá­ga által alapított „Kiváló Társadalmi Munkáért” pla­ketteket, valamint oklevele­ket a következő személyek és szocialista brigádok kap­ják meg: Kaposvári László — az önként vállalt pénz­ügyi ellenőrző tevékenységé­ért —; továbbá Barkász Ká- rolyné, Balázs Mátyás, Ha­lász Andor, Tóth Erzsébet; valamint a Békés megyei AGROBER Áchim L. András, az Alföldi Kőolajipari Gép­gyár Bem József, a Gyulai Vízművek November 7., a szeghalmi Sárréti Tsz Sebes György, a Békési Vízgazdál­kodási Társulat. Lenin és a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet Április 4. szo­cialista brigádjai a települé­sen, illetve lakóterületen teljesített átlagon felüli tár­sadalmi munkáért. A köz- megbecsülést kifejező kitün­tetéseket az egyének és a kollektívák a saját munka­helyükön rendezendő fel- szabadulási ünnepségen ve­hetik át a HNF megyei bi­zottsági tagjától. Szántó La­josáénak egy későbbi idő­pontban, Budapesten adják át az emlékplakettet. A rekonstrukció alatt álló békéscsabai kórház áttelepített szemészeti osztályán évente több mint ötszáz műtétet csi­nálnak. A kórház vezetése már gondoskodott az új kórház szakmai utánpótlásáról. Képünkön: dr. Mihály Zsuzsanna be­teget vizsgál Fotó: Martin Gábor Közlemény a vasúti menetrendről Négy nemzetközi szakkiállítás Kőbányán Tíz nap múlva, április 7- én egyidejűleg négy nemzet­közi szakkiállítás nyílik Bu­dapesten a kőbányai vásár­városban: az AGROMAS- EXPO mezőgazdasági, élel­miszeripari gép- és műszer-, a LIMEXPO könnyűipari, a Hungaroplast műanyagipari, valamint a SECUREX mun­kavédelmi kiállítás. A már véglegesnek tekint­hető összesítések alapján az AGROMASEXPO-n 13 or­szág cégei mutatkoznak be. A legnagyobb kiállító, a ME­ZŐGÉP Tröszt vállalatai több mint száz újdonságot állítanak ki. A négy szakkiállításra lá­togató vidékiek részére 33 százalékos utazási kedvez­ményt biztosít a MÁV. A nyári időszámítás beve­zetésével kapcsolatban a MÁV Vezérigazgatóság fel­hívja az utazóközönség fi­gyelmét arra, hogy a szom­szédos országok közül Auszt­riában és Csehszlovákiában velünk' egy időben, a Szov­jetunióban viszont április 1-től, Romániában pedig áp­rilis 5-től vezetik be a nyári időszámítást. Az átállás az utasokat általában nem érin­ti, mert a tavaly ősszel ki­adott vasúti menetrend már figyelembe vette a változá­sokat, így a nemzetközi vo­natok az abban feltüntetett időben közlekednek. Egyet­len kivétel a Budapest— Moszkva között közlekedő Tisza expressz, amely — miután a Szovjetunióban később döntöttek a nyári időszámítás bevezetéséről — a kiadott menetrendtől el­térően továbbra is 20 órakor indul a Keleti pályaudvarról és ellenirányban 7.55-kor ér­kezik Budapestre. Jugoszláviában ugyan nem lesz óraigazítás, de a nem­zetközi vonatok miatt április 5-től megváltozik a belföldi vasúti menetrend. A félreértések' elkerülésére ajánlatos érdeklődni az érin­tett országokba közlekedő nemzetközi vonatokról. Rész­letes menetrendi felvilágosí­tást a pályaudvarokon és az utazási irodákban adnak. A Volán belföldi autóbusz- járatai ugyancsak a májusig érvényes menetrend szerint közlekednek. A nemzetközi forgalomban is csak a szer­dánként induló marosvásár­helyi járatnál mutatkozik az időeltolódás április 1-én, utá­na már ez is menetrend sze­rint közlekedik. Vasárnaptól a szabadkai buszjárat 6 óra helyett 7 órakor indul, a töb­bi nemzetközi járat válto­zatlan időben közlekedik. Fehér szobák 2. MEGJÖTT A BORBÉLY. A csendes kórházi délelőt- tök visszatérő eseménye a borbély látogatása. L. Gy. portás az egyik könnyűipari üzemben. Jól jön a nyugdíj-kiegészítés, és különben sem tudna otthon ülni. Szépen gyógyul, úgy szorítja már a minap meg­bénult jobb kezével az orvo­sét, hogy csak na. Nem is lenne semmi baj, ha nem kapott volna a tegnapi vizit­nél dorgálást, hogy milyen szépen kinőtt a szakálla. Amit persze ő vett csak ilyen komolyan. Hát ezért várja türelmet­lenül a borbélyt. Igazán jö­hetne már. Az újságos régen elment, mindig az után szo­kott kopogtatni. Ügy látszik megsértődött tegnap, mert hiába mondta váltig: „Haj­vágás?”, „Borotválás?” Sen­ki nem szólt vissza, elen­gedték a fülük mellett aján­lásait. Mintha nem hallották volna, úgy tettek. Mint akik alszanak. Most aztán nem siet. Tanulják' meg, ha bete­gek is, mi a rend. Nem azért jön a helyükbe. De nicsak, nyílik az ajtó, itt a borbély. Szemüveg, zöld garbó, a kis barna táska az asztalon. Kipakolja a szer­számokat, sorra veszi a ren­deléseket. Elsőnek L. bácsit pamacsolja. Ügy látszik, meg­békélt, mert viccet mesél. Mire csattan a szaftos poén, készen is van a borotválás- sal, jöhet a következő. Gyor­san végez, gondosan össze­csomagol, ez az utolsó szo­ba. Hajvágás is lenne — szól utána valaki bátortalanul, számítva a, folytatásra, ami nem is késik: „Ugyan kérem, nem érek rá egész délelőttö- met itt tölteni, máshol is van dolgom.” Ügy látszik, a felejtés még­sem megy olyan gyorsan, mint az első pillanatban lát­szott. 8 TÁVOLSÁGOK. A gyerek­arcú, erős felsőtestű kubikos délben lett rosszul. A bri­gádvezető értesítette a szülő­ket. Az apa most, vacsora után jött be harminc körüli fiához. Újságpapírból strand­papucsot, szappant csomagol ki. Az ágy szélére telepszik, néha egyensúlyát keresi, és könnyeivel küszködik. — Hát, megint idekerültél? Hallom, lila lett a szád, ösz- szeestél. Nem ettél, hiába vitted el? — össze hát. A tüdőm. Meg a bordám, szúr. — Idegileg le vagy te rob­banva. Másképp lesz min­den. ha hazajössz. Nem fog anyád belebeszélni a dol­gaidba. Azt. mondta, ne jöj­jek, úgy se engednek be. Méghogy engem!? Édes csil­lagom. Mindent, ami csak létezik a világon, megkapsz. Csak énrám hallgassál. Lel­ki betegséged van tenéked. Megállapították, hogy nem ittál semmit. Sírni kezd, elfojtja. Ká­romkodik csendesen, majd folytatja. — Bagót nem szívhatsz, és nem ihatsz. Fogadj szót, kü­lönben megpusztulsz. Látod, én milyen vagyok? tisztellek és szeretlek. Hm. fésűt nem tudok adni, pedig mindig itt van a farzsebemben. Fiam! Neked komoly bajod van. Ne gyötörjed magad, és ne gondolkozzál! Majd holnap­után megint bejövök'. Mit üzensz haza? Minden az tör­ténik, amit akarsz, ha haza­jössz. Na, hadd pusziljalak meg. — Viszlát. 8 KÉT DOLGOS KÉZ. V. J.­vel legalább annyit lehet ta­lálkozni a folyosón, mint a mindig sürgő ápolókkal. V. J. betegszállító, és húsz éve dolgozik itt. Jog, privilégium, életkorral járó • kiváltság, vagy tisztelet? Minden esetre neki a főorvos úr is előre köszön. Mások szintúgy. Jól­esik ez neki. persze néha azért bosszantja, hogy nem tudta megelőzni a „Jó reg- gelt”-et, de az vesse rá az első követ, aki irigyli tőle. Reggel hattól talpon van, a női osztályt is ellátja. Ren­geteg a dolga, mindig visz valakit a másik épületbe, a többi osztályra; vizsgálatra, műtétre, kit hová. Néha vár­ni kell. amíg visszatér, ami bosszantja, de hát csak két keze, két lába van. Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom