Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-13 / 61. szám
1981, március 13., péntek o GELKA-ajándék Szocialista brigádok az idősekért Békéscsabán, a Csaba u. 3. szám alatt levő szociális otthonban Banadicsné Loránd Ibolya, a HNF városi titkára tegnap adta át a GELKA szocialista brigádjainak felajánlásaiból vásárolt tévékészüléket Fotó: Gál Edit A GELKA Vállalat szocialista brigádjai az idős korúak szociális támogatására a közelmúltban kommunista műszakot szerveztek. Az így kapott összegből négy televíziókészüléket és egy mosógépet ajánlottak fel erre a célra. A HNF Békés megyei bizottsága e nemes akciót támogatva felmérte az igényeket, és részt vállalt az ajándékok szétosztásában is. A népfrontkongresszus jegyében március 12-én délelőtt Banadicsné Loránd Ibolya, a HNF városi titkára adta át a tévékészüléket a békéscsabai B szociális otthon lakóinak, akik hálás köszönetü- ket fejezték ki a kapott ajándékért. Tegnap hasonló esemény volt Szarvason. Az orosházi és a füzesgyarmati szociális otthonokban pedig március 14-én délelőtt vehetik át a készülékeket a népfronttól. A GELKA Vállalat helyi részlegeiben dolgozó szocialista brigádok egyébként vállalták a készülékek térítésmentes karbantartását is. Magas árhullám vonul le a Körösökön és a Berettyón Az elmúlt huszonnégy órában a Körösök romániai vízgyűjtő területére átlagosan több mint 50 milliméter csapadék hullott. Az eső és a megenyhült időjárás hatására a hegyekben gyors olvadásnak indult a hó, s ez a folyókon jelentős árhullámot okozott. Az árhullám zavartalan levezetésére a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság a szükséges intézkedéseket megtette, a külső szervek árvízvédelmi összekötőit berendelte. Csütörtökön, tegnap délután összeült a területi árvízvédelmi bizottság, melynek 'ülésén részt vett Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke is. Tegnap a délutáni órákban a Fehér-, a Kettős- és Hármas-Körösön elrendelték az elsőfokú árvízvédelmi készültséget, a Berettyón a másodfokú, a Fekete- és Sebes-Körösön pedig a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. Az előrejelzések alapján valamennyi folyón a harmadfokot meghaladó vízszintek várhatók. A folyók romániai területen áradnak, ennek megfelelően a Fehér- Körös Gyulánál szombaton 700 centiméter, a Fekete-Körös pénteken az esti órákban 900 centiméter, a Kettős-Körös Békésnél vasárnap 900 centiméter, a Sebes-Körös Körösladánynál vasárnap 760 centiméter, a Berettyó Szeghalomnál ugyancsak vasárnap 610 centiméter körüli értékkel tetőzik. Eredményes a jogi ismeretterjesztés megyénkben Tegnap, csütörtökön délelőtt Békéscsabán ülést tartott a Békés megyei Tanács igazgatási és jogi bizottsága. Dr. Sajti Imrének, a bizottság elnökének megnyitója után dr. Sós Sándor, a megyei tanács vb szervezési osztályvezetője a jogpropaganda helyzetéről tájékoztatta a bizottság tagjait. A jogpropaganda-munka megyénkben a múlt évben kiteljesedett. A képviselői és tanácstagi választásokat megelőző jelölő gyűlések, valamint a HNF-választások a lakosság széles köreit mozgósították, és teremtettek fórumot a jogi ismeretterjesztésre is. A múlt év februárjában megyénk valamennyi tanácsi és mintegy 23 nem tanácsi szervének részvételével jogpropagandahónapot szerveztek. Ennek során 50 jogi témakörben 240 Forgalomirányító készülék vakoknak Hangjelzést adó berendezéssel szerelik fel Szombathely belvárosában a vakok intézetének közelében elhelyezkedő forgalmas kereszteződés jelzőlámpáit. Hat, cigarettásdoboznál alig nagyobb készüléket szerelnek a lámpákra, s a készülék a zöld fény megjelenésekor 3-4 méter távolságból hallható, folyamatos, vagy szaggatott búgó hanggal jelez — attól függően, melyik irányban szabad az út. A városi tanács által rendelt hangjelző berendezések már elkészültek, s felszerelésükre a napokban kerül sor. Új pályaválasztási kiadvány Építők Három építőipari szakmáról tájékoztat a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet nemrég megjelent kiadványa. Azok a fiatalok, akik érdeklődnek a kőműves, az épületasztalos, a szobafestő és mázoló szakma iránt, hasznos ismeretekre tehetnek szert a néhány oldalas füzetből, mely elsősorban az építőipari szakmunkástanulóknak és a pályakezdő szakmunkásoknak készült azzal a céllal, hogy kiválaszthassák a számukra legmegfelelőbb munkaköröket. Az építőipar korszerűsödésével egyre nagyobb az igény a magas szakmai képzettségű munkaerő iránt. Az iparosítás követ■■■■■■■■■■■■■ Örökzöld téma Sajnos. Mert az lenne az igazi, ha már régen szóba se kerülne la fogyasztói érdekvédelem. A helyzet ezzel szemben az, hogy beszélni kell a lejárt szavatossági időről, s a hivatalos kifejezéssel élve a súlycsonkításról, no meg a nagyvonalú számolásról. Ez utóbbi különösen csodálatos, két szempontból is. Nincs ugyanis az az elektronikus számítógép, amely gyorsaságban fölvehetné a versenyt például a hentessel, aki — imég mielőtt megállt volna a mérleg mutatója — fillérre közli az árat. Igenám, de mi van akkor, ha csak a fillér pontos, a forint pedig téves. És mint általában lenni szokott — nem a vevő javára. Az eset, ami a fenti — csöppet sem újdonságszerű — tűnődésre késztetett, kétszer esett meg egyugyanazon nap délelőttjén; és rögvest egymás után. Mivel több vásárlásom nem is volt, az arány meglehetősen aggasztó: kettőből kétszer számoltak többet. A ZÖLDÉRT-hentes 10 forinttal — 43,20 helyett 53,20-at —, majd a sarki büfé következett, de ott már „csak” egy forint volt a különbség. Mindkét helyen kissé zavart reklamálás követte a meghökkentő számolást, majd szótlan korrekció. Ezzel el is intéződött a nézet- vagy inkább a számlaeltérés, csak éppen a lovagiasság elemi szabálya szenvedett hiányt. Ugyanis egyik eladó sem tette hozzá az ilyenkor illő szócskát: elnézést. S ez legalábbis elgondolkoztató. V. M. kezményeként kevesebb az építkezéseken dolgozó fizikai munkások száma, viszont nő a központi előregyártó üzemekben dolgozóké. Csökken tehát a segédmunka valamint a hagyományos munkakörök iránti igény, de sok hagyományos szakma át is alakul. A kőművesek egy része például már szerkezetszerelőként dolgozik, és sok épület- asztalos végez gépi munkát. A szobafestő és mázoló ma már kell hogy értsen a tapétázáshoz, s ez újabb szakismeretet igényel. Azoknak a fiataloknak, akik az említett szakmákat választják, nem lesz gondjuk az elhelyezkedéssel. A vállalatok megfelelő munkakörülményeket, jó fizetést biztosítanak számukra, s a vállalati érdeknek megfelelően támogatják továbbtanulásukat az építőipari szakközépiskolákban vagy a felsőfokú tanintézetekben. előadás hangzott el, és 20 esetben tartottak ingyenes jogi tanácsadást. Ugyanakkor kiállításokat, filmvetítéseket és vetélkedőket is rendeztek. . A rendezvényeken több mint 10 ezren vettek részt. A jogi ismeretterjesztéssel kapcsolatos rendezvényeknek mintegy 45 százalékát termelő üzemekben tartották meg. Tovább szélesedett a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködése. A folyamatos jogi ismeretterjesztésnek is sokrétű, változatos formái alakultak ki megyénkben. A tanácsi vezetők főbb törekvése, hogy a jogpropaganda a tanácsi munka szerves részévé váljon, és ehhez a legtöbb fórumot fel is használják, így a falugyűléseket, a népfronttalálkozókat, lakó- és utcabizottságok értekezleteit. Az ez évi rendezvények közül kiemelkedik a tanácstagok szervezett továbbképzése. Megyénk több településén rendszeressé vált a tanácsrendeletek tervezetének lakossági vitája. Az eredmények ellenére jócskán akad tennivaló is. Erre utalt a felszólalók többsége. Dr. Pankotai István, a társadalombiztosítás megyei igazgatója arról szólt, hogy az állampolgári kötelességek ismertetésére is gondot kell fordítani. Dr. Oláh László, nyugalmazott főügyész a különböző szervek jogpropaganda-tevékenységének hatékonyabb koordinálására hívta fel a figyelmet. Dr. Bereczki Lajos, az Ügyvédi Kamara elnöke pedig az állampolgári ismeretek iskolai oktatásának fontosságára mutatott rá. Ezután dr. Kovács László, a megyei főügyész helyettese a szabálysértési ügyek elbírálásának ellenőrzéséről tájékoztatta a bizottságot, majd az igazgatási és jogi bizottságnak a megyei tanácsülés elé kerülő beszámolóját vitatták meg. Az ülés bejelentésekkel ért véget. S. J. Harmine éves a Zrínyi Kiadó A fennállásának 30. évfordulójához érkezett a Zrínyi Katonai Kiadó. Könyvújdonságai között megjelennek a múlt katonai teoretikusainak, ismert hadvezéreinek írásai, hadtudományi munkák, a legendás csaták leírásai, továbbá napjaink katonapolitikai eseményeinek, háborúinak ismeretterjesztő, tudományos vagy szépirodalmi feldolgozásai. Vita Bécsben a fegyveres erőkről címmel adják ki Bognár Károly művét. A szerző — mint a tárgyalások résztvevője — közvetlen élményei és tapasztalatai alapján mutatja be a bécsi haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások menetét, s rávilágít elhúzódásának és. bonyolult voltának okaira. Az MSZMP honvédelmi politikája címmel gyűjteményes kötet jelenik meg a párt honvédelmi politikáját tükröző, 1957—1980 közötti legfontosabb határozatokból, .dokumentumokból. Fontos katonapolitikai kérdésekkel foglalkozik Pirityi Sándor Erőegyensúly, hadászati fegyverek és fegyverzetkorlátozások című munkájában. Bemutatja a hadászati fegyverrendszereket, azok szerepét, a SALT-tárgyalások előzményeit, az eddigi megállapodások lényegét. Tizedik kötetéhez érkezett- a Második világháború története című nagyszabású kiadói vállalkozás. Milyen vevő legyen a kereskedelem ? O egérjük-e valaha, hogy szótárunkból törölhetjük a hiány szót? Eljön-e az idő, amikor úgy indulhatunk vásárolni, hogy fel sem merül annak lehetősége, hogy valamit nem kapni? Ki tudja. Ma még mindenesetre számos iparcikk megvásárlása legalábbis gonddal jár. így vannak ezzel a kereskedelmi vállalatok is, amelyek hozzánk hasonlóan vevőkként kopogtatnak a termelők kapuin — olykor eredménytelenül. A folyamatos, biztonságos áruellátás feltétele, hogy a kereskedelmi vállalatok — a fogyasztói igények ismeretében — megállapodnak a termelőkkel : mikor, milyen áruból, milyen áron, milyen minőségben, mennyit szállítanak. Csakhogy már az efféle megállapodások — a szállításszerződések — megkötése is akadályokba ütközik. A minap a belkereskedelmi miniszter teljes nyilvánosság előtt nevezett meg néhányat azon termelők közül, amelyek nem hajlandók szállítási szerződést kötni, vagy ha igen, akkor nem tartják be az aláírt feltételeket. Az országos belkereskedelmi tanácskozáson említette a miniszter például a HÓDIKÖT-öt, amely csak értékre hajlandó szerződni. Vagyis vállalja, hogy negyedévenként ennyi meg ennyi forint értékű pulóvert, kardigánt szállít, de hogy mi lesz a szállítmányban — milyen színű, milyen fazonú, milyen méretű, milyen árú pulóver —, erre nézve már nem kötelezi el magát. Azt szállít, ami éppen lekerül a gépekről, amihez éppen van nyersanyaga, fonala. Csakhogy ilyen körülmények között a vevő nem léphet fel más igénnyel, minthogy kér egy pulóvert. Márpedig mi, fogyasztók, nemcsak úgy általában egy pulóvert keresünk, hanem legalábbis meghatározott méretűt, hogy színéről, fazonjáról. anyagáról és egyéb jellemzőiről ne is beszéljünk. Más termelők — ezek között említette a miniszter a Csavarárugyárat — a szükséges árumennyiségnek csak egy töredékére kötnek szerződést. Az Elzett, a Lam- part, a Jászberényi Hűtőgépgyár, a Kaposvári Ruhagyár, a Halasi Kötöttáru- gyár a miniszteri beszámolóban azok között szerepelt, akik az egyszerűbb megoldást választják: megkötik a szerződést, de nem teljesítik. Vagy nem azt, vagy nem akkor, vagy nem olyan meny- nyiségben szállítanak, amint vállalták. Előfordul az is, hogy a — többnyire monopol helyzetben levő — termelők megtagadják a szerződéskötést. Mit tehet a kereskedelem a maga és a fogyasztóközönség érdekében ? Eszköztára meglehetősen gazdag, de a jelek szerint nem elég hatékony. Ha a termelő nem tartja be ígéretét — a szállítási szerződést —, akkor a kereskedelmi vállalat kötbért követelhet. Ezt olykor meg is teszi, ám a kötbér nem kárpótolja a hoppon maradt vásárlót, csupán a rosszul teljesítő termelőt bünteti. Máskor azonban a kereskedelem még a kötbért sem igényli, mert nem akar rossz viszonyba kerülni szállítójával. Vagy azért nem, mert valamilyen tekintetben maga is „sáros” — mondjuk korábban egy szerződött szállítmányt nem vett át —, tehát tart a viszontszankcióktól. A kéz kezet mos rossz gyakorlata érvényesül. Más esetben viszont akkor jár el helyesen a kereskedelmi vállalat, ha nem veszi át a szállítmányt. Olyankor, amikor annak összetétele eltér a "megrendelttől, amikor a termelő nem azt küldte, amiben megállapodtak, amire a fogyasztóközönségnek szüksége van. Az ilyen, várhatóan eladhatatlan árut helyesebb — és jogos! — nem átvenni, akárcsak a rossz minőségűt. Inkább legyen átmenetileg hiány valamiből, minthogy teljes áron silány terméket kínáljanak! Ez a Belkereskedelmi Minisztérium álláspontja. És mit lehet tenni akkor, amikor valamelyik termelő nem hajlandó szállítási szerződést kötni? Ha olyan termelőről van szó, amely egyébként rendszeres szállítója a kereskedelemnek, csupán nem óhajtja magát szerződésben elkötelezni, akkor gazdasági bírság kiszabását lehet indítványozni. I látszólag mindenre van tehát orvosság, I-------1 szankció. Legalábbis jogi természetű. Azt mondhatja erre a fogyasztó: mit nekem a jog, a vállalat büntetése — nekem az áru kell! Igaza van — és nem is. Bár a kötbérből, a bírságból nem lesz áru, a kereskedelem keményebb fellépése, jogos igényeinek érvényesítése, mégis a vevő pozícióit erősíti, és a termelő gazdasági erőfölényét mérsékli. Vagyis hozzájárul olyan állapotok kialakulásához, amelyek előbb-utóbb rákényszerítik a termelőt, hogy alkalmazkodjon a vásárlói kereslethez. . Gál Zsuzsa Hétfőtől próbamérések a szaküzletekben Mint ismeretes, 1978-ban új mérettáblázatot vezettek be a készruháknál, igazodva az egységes méretrendszerhez. Ennek folytatásaként kerül sor előreláthatólag 1982. január 1-től a lábbelik méretállásának a megváltoztatására. A felmérést a Belkereskedelmi Minisztérium az illetékes szervekkel már régebben megkezdte. Elkészültek a gyermek-, a női és a férficipők modelljei. Az úgynevezett MON- DOPOINT-rendszer (világméret) azt jelenti,. hogy a régi 39-től 45-ig terjedő francia számozás megszűnik. Ezután a lábfej hosszát és szélességét mérik. Az előző 250—315 milliméterig, az utóbbi 93—112 milliméterig terjed. A végleges bevezetés előtt azonban próbamérésekre van szükség. Az országos akció március 16-tól április 18-ig tart. A minisztérium, illetve a megyei tanácsok kereskedelmi osztályai minden megyében egy szaküzletet jelölnek ki, ahol az elkülönített részen méretet vesznek a láb hosszáról és szélességéről. Békés megyében az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai 19-es számú cipőboltjában állítanak fel speciális lábmérőt. A munkát szakosították. Megyénkben csak a férfilábakat mérik. Az eredmények összesítése után derül, ki: melyik méretből, mennyit kell gyártani. A kereskedők munkáját a RUMES és a Cipőipari Kutató Intézet szakemberei segítik. A leglényegesebb változás tehát az, hogy eddig a cipő-' höz keresték a lábakat, most pedig a láb méreteihez készítik .a cipőket. Hogy melyik a jobb? A gyakorlat mindenképpen eldönti.
