Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

1981. március 4., szerda o IZUslUKtitö Kiemelt feladat a gabonatermesztés KITE-közgyülús Kábán A Nádudvari Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés taggazdasá­gainak mintegy 500 képvi­selője részvételével tartot­ták meg kedden Kábán, a Hajdúsági Cukorgyárban a rendszer évi közgyűlését. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese is. A közgyűlésen dr. Ma­gyar Gábor igazgató adott számot az 1980-ban végzett munkáról, eredményről és az idei feladatokról. Az elmúlt esztendőben to­vább növekedett a KITE- taggazdaságok száma és te­rülete: az idén már 370 üzemben több mint 675 ezer hektáron termelnek külön­böző növényeket KITE- technológiával. A rendszer­központ a szakmai tanács­adás mellett gépekkel, be­rendezésekkel, technológi­ákkal segíti a magasabb át­lagok elérését. Két esztendő alatt a rendszerközponton keresztül közel 1,5 milliárd forint értékű gép érkezett, illetve érkezik a taggazdasá­gokba. A KITE-gazdaságok ter­méseredményei az indulási esztendőhöz viszonyítva je­lentős emelkedést mutatnak. A tavalyi, rendkívüli időjá­rás ellenére a hektáronkénti átlagtermés búzából 2,6 ton­nával, kukoricából 2 tonná­val emelkedett. A következő években a KITE átlagához képest bú­zából 1 tonnával, kukoricá­ból 1,7 tonnával akarják emelni a hektáronkénti át­lagtermést. A hozzászólások után a közgyűlés új KITE-igazgató- ságot választott. A KITE el­nöke ismét Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke lett. Szigetszentmiklóson, a Csepel Autógyár főegység- és alkat­részgyárában állítják elő az Ikarusz autóbuszok szervokor­mányát. A képen: a szervokormány működésének ellenőr- zése (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Pedagógusok továbbképzése A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának Pedagógus Továbbképzési Intézete március 2-án és 3- án rendezte meg az OPI szervezési terve által elő­írt továbbképzéseket a gim­náziumi, illetve szakkö­zépiskolai pedagógusok szá­mára. Az új tantervi felké­szítés jegyében lezajló to­vábbképzések ideje alatt ta­nítási szünetet rendeltek el az iskolákban. Az előadáso­kon 21 megyén kívüli elő­adó vett részt, főleg az új tankönyvek szerzői. A két­napos továbbképzésen 4 be­mutató tanítást láthattak és vitattak meg a részt vevő pedagógusok. HOGYAN LÁTJÁK ÖK? Közel félszáz gyermek alkotásából nyílt kiállítás Székesfehérvárott, a Velinszky László Ifjúsági és Üttörőházban. A kiállítás megnyitása után az úttörőház munkatársai közös alkotásra hívták meg a gyerekeket (MTI-fotó — Szabó Imre felvétele — KS) Május 29.-június 6. Ünnepi könyvhét Az idén május 29.—június 6-a között rendezik meg a magyar kulturális élet ki­emelkedő eseményét, az ün­nepi könyvhetet. Az ünnepi könyvhét országos szervező bizottsága döntött a köz­ponti rendezvények idő­pontjáról és helyszínéről is. Eszerint Budapesten május 29-én a Vörösmarty téren nyílik meg a rendezvényso­rozat, s a Vigadó galéria ad otthont a szép magyar köny­vek kiállításnak. A vidéki központi megnyitó helyszíne május 30-án Győr lesz. A szövetkezeti könyvterjesztés ugyancsak május 30-án Püs­pökladányban tartja a meg­nyitó ünnepséget. Az ünnepi könyvhétre mintegy 100 mű, több mint 2,4 millió példányban jele­nik meg. A hagyományokhoz híven változatlanul a mai irodalom áll a könyvhéti lis­ta újdonságainak közép­pontjában. Ismét közreadják — a könyvünnep idején féláron — a közkedvelt an­tológiákat, az elmúít év no­vellaterméséből válogató Körkép ’81-et. A tavaly megjelent versekből tallózó a Szép versek ’80-at, és a legújabb mai magyár drá­mákat közreadó Rivalda 79—80-at. Az ünnepi könyvhét ide­jén a fővárosban és or­szágszerte könyvutcákat nyitnak, több száz könyvsát­rat vernek fel, s megrende­zik az író-olvasó találkozó­kat, dedikációkat is. Területi középdöntő elüti Február 28-án, szombaton Gyulán, az Erkel Ferenc Műve­lődési Központban rendezték meg a dolgozók szakközépisko­láinak és gimnáziumainak a „Ki tud többet a Szovjetunió­ról?” vetélkedő megyei döntő­jét. A versengő 10 csapatból a 4 legjobb jut tovább a március 26-án, Debrecenben megrende­zésre kerülő területi középdön­tőre. így megyénk szineit — szombati sikeres szereplésük alapján — a battonyai Dolgozók Gimnázium és Szakközépiskolá­ja, a békéscsabai Dolgozók Köz- gazdasági Szakközépiskolája, a szeghalmi Dolgozók Gimnázium és Szakközépiskolája, valamint a negyedik helyen végzett fü­zesgyarmati Dolgozók Gimná­ziumának csapata képviseli. GYORSLISTA Tegnapi számunkban a gépkocsinyeremény-betétkönyvek 1980. no­vember 28-án megtartott sorsolásáról tévesen más megyék számait közöltük. A hibáért szíves elnézésüket kérjük. A Békés megyei he­lyes számok a következők. 10 000 FORINTOS 5000 FORINTOS BETÉTKÖNYVEK: BETÉTKÖNYVEK: 3 017 977 TS 3 028 954 S 105 3 030 878 S 105 3 032 634 D 3 039 724 S 120 L 3 039 939 S 105 3 043 867 TS 3 052 484 S 105 3 052 896 TS 3 551 752 S 120 L 3 560 509 S 105 3 562 431 S 120 L 3 592 366 TS 3 608 272 TS 3 611 673 D 3 612 681 S 105 3 612 885 S 105 3 619 375 TS 3 624 708 S 105 3 628 614 TS 3 629 131 S 105 3 635 128 S 105 3 637 201 S 120 L 3 648 092 S 105 3 660 516 TS 3 672 730 TS 3 685 962 D 3 687 091 TS 3 687 205 S 105 3 687 449 S 105 3 689 438 S 105 3 692 982 TS A fel nem vett gépkocsinyeremények jegyzéke. A jegyzék azon gépkocsinyeremény-betétkönyvek számait tartal­mazza, amelyeket 1980. novemberig (1—78. sorsolásig) kisorsoltak, a tulajdonosok azonban a nyereményigényt 1981. január 31-ig nem je­lentették be. A nyertesek a kisorsolt személygépkocsi hivatalosan megállapított fogyasztói árára tarthatnak igényt. A kisorsolt betétkönyvvel, vagy az azt helyettesítő igazolással to vábbi ügyintézésre a betétkönyvet kiállító helyhez kell fordulni. 10 000 FORINTOS BETÉTKÖNYVEK: 3 008 258 3 025 595 3 033 774 3 053 706 5000 FORINTOS 3 501 936 3 571 064 3 572 662 3 577 535 3 582 261 3 606 241 BETÉTKÖNYVEK: 3 611 172 3 659 700 3 663 102 3 664 901 3 676 336 3 692 716 Néptáncbemutató Békéscsabán A Békés megyei Művelő­dési Központban március 4-én, ma délután 4 órától bemutató foglalkozáson lát­ják vendégül a Dél-alföldi Területi Néptánctanács tag­jait, A résztvevők előtt előbb a néptánciskola nö­vendékei, majd a Rábai Miklós úttörőegyüttes mu­tatkozik be, Kurtucz Borbá­la vezetésével. A rendez­vény a Balassi táncegyüttes technika- és tencbemutató- jával ér véget, melyet Born Miklós vezet. Vízi mentük Keszthelyen Vízi mentő alegységet szervez­tek Keszthelyen a Vöröskereszt különleges segélyszolgálatának keretében. A csoport 24 tagból áll, többségük a helyi Petőfi Sportklub vitorlásszakosztályá­nak sportolója. Már megkezdték az alapfokú elsősegélynyújtó tanfolyamot, s ennek elvégzése után a vízből mentés fogásait sajátítják el a Testnevelési «Főiskola tanáraitól. Legfőbb feladatuk a vízi bal­esetek megelőzése lesz, de viha­rok, szerencsétlenség esetén se­gítik a vízi rendőrség munká­ját, s ha szükséges, önállóan is mentenek. Búcsú a farsangtúl Mohácson Eltemették a farsangot a mohácsi busók, véget vetet­tek az öt napig tartó vigas­ságnak' Mohácson. A sokác hagyományok szerint a ron­gyos jankelék kíséretében még egyszer elözönlötték az utcákat, végigvonszolták az utcákon a kimúlt farsang koporsóját, hogy a főtéren megrakott máglyára ves­sék. Nagy rivalgással tán­colták' körül a tüzet, kö­szöntve a megújulást, hor­vátul pokladát, ámbár a ta­vasz úgy látszik késik az idén. II béke, az alkotás kongresszusa Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kong­resszusa minden tekintetben igazolta azt a várako­zást, amellyel munkáját világszerte kísérték. Nem­zedékek tapasztalata alakította ki a meggyőződést, hogy a szovjet kommunisták kongresszusainak helyzetelemzése és az ebből következő feladatok meghatározása túlmutat az ország határain, igen nagy hatást gyakorol a nemzetközi kommu­nista mozgalom életére, sőt, az egész világ helyzetére. Ez a tény egyaránt összefügg a történelemmel, s a jelenle­gi világhelyzet realitásaival, Ami a históriát illeti: Lenin pártja volt az első újtípusú forradalmi munkáspárt, s ma egyetlen olyan kommunista párt sincs, amelynek története elválasztható lenne az SZKP történetétől, a leninizmus ki­alakulásától. Ami pedig a jelent illeti: az SZKP annak az országnak vezető ereje, amely szilárd támasza és önzetlen se­gítője a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a szabad­ságért és nemzeti függetlenségért, a békéért folyó küzdelem­nek. Az SZKP vezette Szovjetunió fejlődése ma is és a jövő­ben is a nemzetközi erőviszonyoknak döntő tényezője; így számolnak vele barátok és ellenfelek egyaránt. Az SZKP XXVI. kongresszusa mélyrehatóan elemezte a világhelyzet alapvető vonásait* A két kongresszus között el­telt időszak igen bonyolult volt. Ahogy a beszámoló megha­tározta, e periódust mindenekelőtt a világpolitika két irány­zatának harca jellemezte. Egyfelől: a fegyverkezési hajsza megfékezésének, a béke és az enyhülés megszilárdításának irányzata, az elnyomott népek felszabadulásáért folyó küz­delem; másfelől: az enyhülés aláásásának, a fegyverkezési hajsza fokozásának vonala, a felszabadító harc elfojtásának politikája. Ez utóbbi irányzat veszélyét növelte meg az im­perializmus — elsősorban az amerikai imperializmus — ag­resszivitásának fokozódása, s a kínai külpolitika, amely to­vábbra is az imperializmus törekvéseit szolgálja. Ilyen körülmények közt különösen jelentősek és reálisak azok az új javaslatok, amelyeket az SZKP — békeprogram­ját továbbfejlesztve — fogalmazott meg és fogadott el ezen a kongresszuson. A javaslatok között egy sincs, amely egy­oldalú előny megszerzésére irányulna, vagy amelynél ne vették volna figyelembe a másik fél érdekeit és lehetséges biztonsági szempontjait is; vagyis mindezek a javaslatok az azonos biztonság elvén alapulnak. A javasolt lépések, tárgyalások, megállapodások aligha képzelhetők el az Egyesült Államok nélkül. Ezért is, de nem­csak ennek okán lényeges az a mód, ahogy a Központi Bi­zottság beszámolója a szovjet—amerikai kapcsolatok ügyé­vel foglalkozott. Fontos ez azért is, mert Washingtonból hu­zamosabb ideje a korábbi évekből ismerős hidegháborús han­gokat hallani a Szovjetunióval,* a szocialista országokkal szemben. Népszerű jelszó lett a „nagyobb erő” követelése — ilyen hátsó gondolatokkal fejlesztik Kínával is a politikai­katonai kapcsolatokat — és hidegháborús propagandisztikus kampányokat emelnek az állami politika rangjára. Ilyen előzmények adnak különösen súlyt annak, hogy a beszámoló minderre a mérséklet s a józanság hangján reagált, más­ként, mint azt az erőpolitika prókátorai szerették volna. Moszkva a fegyverkezési verseny helyett a fegyverkezés kor­látozására; a helyzet kiélezése helyett higgadtságra; a kon­taktusok felszámolása helyett normális kapcsolatokra; propa­gandakampányok helyett párbeszédre hívja fel a legmaga* sabb szinten is Washingtont. Ilyen konstruktív szellemben tárgyalta a kongresszus a többi tőkés országhoz fűződő vi­szonyt is. ' A XXVI. kongresszus igen nagy figyelmet fordított az épí­tőmunka soron levő feladataira. Megjegyzendő, hogy ezt a Szovjetunióban sok hónapos, igen széles körű vita készítette elő a Központi Bizottság 1980. decemberében közzétett gaz­daságfejlesztési tervezete alapján. Üjra bebizonyosodott, hogy az ilyen átfogó, demokratikus, előzetes viták a párt kong­resszusát a gazdasági fejlődés irányításának és ellenőrzésé­nek különösen hathatós fórumaivá teszik. Az iparfejlesztés irányait meghatározva két tényezőt húz­tak alá különösen nagy nyomatékkal. Az első: az új ötéves tervben a többi ágazatnál gyorsabban - kívánják fejleszteni azokat az ágazatokat, amelyek a népgazdaságban progresszív szerkezeti változásokat, stabil és kiegyensúlyozott bővített újratermelést biztosítanak. A második: biztosítani kell, hogy az iparban a B szektor (fogyasztási cikkek) valamivel gyor­sabban fejlődjön, mint az A szektor (termelési eszközök). így kívánják elérni, hogy a megnövekedett szükségleteknek meg­felelően álljanak rendelkezésre a fogyasztási cikkek. A me­zőgazdasági termelés fellendítésének fő irányait a kongresz- szuson körvonalazott külön, az élelmiszertermelés fejlesztését szolgáló program határozza majd meg. A Szovjetunió XI. ötéves terve a szovjet nép további élet­színvonal-emelkedésének, a békés építőmunkának a prog­ramja, s így mindennél jobban bizonyítja, hogy a Szovjet­unió politikáját a béke fenntartásának céljai vezérlik. A XXVI. kongresszusnak a béke, az enyhülés védelméről és a szovjet emberek jólétének fokozásáról szóló határozatai elvá­laszthatatlanul összefüggnek, s egyszersmind a szocialista rendszer lényegéről és magasabbrendűségéről tanúskodnak. Az SZKP XXVI. kongresszusának munkáját a megnyitás­tól kezdve a tanácskozás befejeztéig az egység, a cselekvő és harcos internacionalizmus, a szocializmus és a kommuniz­mus erejébe vetett hit hatotta át. Valóban alkotó szellemű tanácskozás volt ez, amely a kor valóságát ragadta meg a maga változásában, számításba véve az adott történelmi kor­szak sajátosságait és a legújabb fejleményeket is. A vita, a tanácskozás egész tartalma és menete ily módon újra tanú­sította a Szovjetunió Kommunista Pártjának eszmei szilárd­ságát, magas fokú szervezettségét, jó tömegkapcsolatait. Bi­zonyította azt is, hogy a szovjet kommunisták a tegnapinál sok tekintetben bonyolultabb helyzetben is töretlen optimiz­mussal tekintenek a jövőbe. Ez nem holmi kincstári opti­mizmus, hanem a szovjet állam, a szocializmus erejébe ve­tett bizalmon alapszik; azon a tudaton, hogy az idő nem az imperializmusnak dolgozik, s a nemzetközi erőviszonyokat a iegdühödtebb kampány sem változtathatja meg. magyar kommunisták, dolgozó népünk számára a XXVI. kongresszus mérlegéből fontos következtetés, hogy az összes lényeges elvi és politikai kérdésben teljes az összhang a magyar és a szovjet testvérpárt között. Kádár János elvtársnak a kongresszusi palotában elmondott szavai is kifejezésre juttatták: a mi pártunk nagyra értékeli ezt az összhangot, ezt az egységet. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a szovjet kommunisták Lenin alapította, harcok­ban edzett pártja, élen az újjáválasztott Központi Bizott­sággal és Leonyid Brezsnyev elvtárssal, sikerrel halad to­vább történelmi útján, eredményesen váltja valóra az SZKP XXVI. kongresszusának határozatait is — a szovjet nép, a szocialista országok testvéri közössége, az egész emberiség javára. Vajda Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom