Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-15 / 63. szám

1981. március 15., vasárnap © A\C1 A Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet tótkomlósi részlegé­ben villanymotor-tekercselést, rádió- és televíziójavítást foly­tatnak. Képünkön Pomucz Ferenc műszerész az elromlott készüléket ellenőrzi Fotó: Veress Erzsi Ma nyílik meg a Lipcsei Vásár Vasipari szövetkezet A fordulat éve után A Vídia Nagykereskedelmi Vállalatnak lábrácsokat gyárta­nak ponthegesztéssel. A lábrács a hiánycikklistán szerepel, ebben az évben 6 ezret készítenek belőle Medgyesegyházán Fotó: Veress Erzsi Félmillió látogatót várnak mintegy 100 országból a ma megnyíló Lipcsei Vásárra. A világ legnagyobb szakvá­sárán 67 országból több mint 9 ezer kiállító vesz részt. A március 21-ig nyitva tar­tó vásáron — a tavaszi lip­csei áruparádék hagyomá­nyaihoz híven — a műszaki ágazatok kapják a fő helyet. Nagy szerep jut a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari technikának' is, jelezve, hogy ezek az ágazatok vi­lágviszonylatban mind szá­mottevőbb stratégiai cikké válnak. Tizenhárom szocialista, 29 fejlődő és 25 tőkés ország, valamint Nyugat-Berlin részvétele bizonyítja, hogy a Lipcsei Vásár változatlanul megkülönböztetett szerepet Kiss Péter a Budapesti Bútoripari Vállalat 8. számú gyulai bútorgyárának a sze­mélyzeti előadója. Tavaly ■március óta szakszervezeti főbizalmi és az szb elnöke is. A mozgalmi munka nem jelent újat számára. 1973- tól 1977-ig KISZ-titkár volt, amikor egy jó alapszervezet kialakítását tekintette leg­fontosabb feladatának. Hogy ez mennyire sikerült, azt igazolja az a tény, hogy Gyulán a legjobb KISZ- alapszervezetnek járó ván­dorzászló ide került, és ma is itt van. A szakszervezeti munká­ban is jártasságot szerzett, mert előzőleg a szakszerve­zeti tanács és az szb tagja volt. Egyébként érettségi után a gyárban tanult, és csaknem egy évtizeddel ez­előtt lett asztalos. Tizenhárom bizalmi tarto­zik hozzá. Róluk így beszél: — Megértik az idők sza­vát. Bátran megmondják a véleményüket és sok jó ja­vaslatot tesznek. Tevékeny­ségükkel elsősorban a ter­melést igyekeznek elősegí­teni. — Milyen módon? — kér­dezem. — A szakszervezet sajátos eszközeivel. Egyebek közt azzal, hogy a vezetőket jó munkakörülmények kialakí­tására és a folyamatos ter­melésre ösztönzik. Nagy gon­dot fordítanak arra, hogy a bérezés, a jutalmazás és más elismerés olyan legyen, ami­lyen megfelel a dolgozók igazságérzetének. Jól tudják, hogy a részrehajlás, a kivé­telezés hátráltatja a terme­lést. Természetesen a bizal­miak kötelessége még, hogy gondoskodjanak azokról, akik megbetegednek, balese­tet szenvednek, vagy mások tölt be a keleti és nyugati országok közötti kereskede­lemben. A legnagyobb kül­földi kiállítók' — köztük a Szovjetunió és az NSZK — szinte minden területen sze­repelnek. A legtöbb termé­ket — 38 ezret, amiből 6 ezer új vagy továbbfejlesz­tet — az NDK állítja ki. A szocialista országok kö­zött szerepel valamennyi KGST-tagállam. Magyaror­szágot több mint 4 ezer négyzetméter kiállítási te­rületen 33 külkereskedelmi vállalat képviseli. A Lipcsei Vásár részeként ma, vasárnap megnyílik a hagyományos nemzetközi könyvvásár is, amelyen a magyar könyvkiadás is sze­repel. miatt nehéz helyzetbe kerül­nek. — Milyen a bizalmiak munkatársaikkal való kap­csolata? — Valóban bizalommal fordulnak hozzájuk a dolgo­zók. Nemegyszer hozzám is eljönnek. — Sok a panasz? — Van jócskán. Főként akkor, ha valamelyik mű­helyben nincs anyag, vagy rossz a gép, egyesek állnak, nem tudnak dolgozni. Senki „ sem szereti az idejét feles­legesen a gyárban tölteni. Mindenki keresni akar, ami pedig az eredményes mun­kától, a teljesítménytől függ. — Mit tesznek ilyenkor a bizálmiak? — A művezetőhöz, vagy a főművezetőhöz fordulnak. Ha nem változik a helyzet, hoz­zám jönnek. Többszöri is­métlődés esetén javasoljuk a gyár vezetőinek, hogy vizs­gálják meg a körülménye­ket, és ha szükséges, szemé­lyi cserével- oldják meg a kérdést. Nem engedhetjük meg magunknak azt a lu­xust, hogy valaki csak pusz­ta megszokásból, vagy eset­leg kapcsolatok révén örö­kösen vezető beosztásban maradjon. Azt sem, hogy a családok ma már elég jónak mondható életszínvonala má­sok hibájából csökkenjen. — Legutóbb miről tár- gvaltak a bizalmi testületi ülésen? — A gyár 1981. évi tervé­ről, a szociálpolitikai és munkavédelmi intézkedéssel kapcsolatos feladatokról, a jóléti alap felhasználásáról, valamint a bérfejlesztésről. — Volt vita is? — Igen. Főként a bérfej­lesztéssel összefüggésben hangzottak el vélemények, javaslatok. Végül is úgy fog­Tanuljunk a szomszédoktól Tapasztalatcsere a geotermikus energia hasznosításáról A Körösök Vidéke Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége és a Békés me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a napokban tapasztalatcsere­látogatást szervezett Csong- rád megyébe. A szegedi Fel- szabadulás, a röszkei Kos­suth és a forráskúti Egyet­értés Tsz-ben azt vizsgálták a megyénk különböző ter­melőszövetkezeteiből érke­zett szakemberek: hogyan hasznosítják a geotermikus energiát. Csongrád megyében ugyan­is 20—25 éves tapasztalatok­kal rendelkeznek abban, hogy az úgynevezett meddő kutak meleg vizét hogyan hasznosítják primőr zöldség üvegház, illetve fólia alatti előállításához, csibenevelés­re, malacnevelésre és egyéb célra. A tapasztalatok azt iga­zolják: érdemes tanulni a szomszédoktól, hiszen Bé­kés megyében több mint 300 meddő kút található. Az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Vállalat készséggel a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére bocsátja a fúrás után lezárt meddő ku­takat. A megyei tanács illetékes vezetői és a tsz-szövetség úgy tervezi, hogy megyei kiemelt program keretében — ahol csak gazdaságosnak ígérkezik — hasznosítják a meddő kutak meleg vizét. A nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz példája már megyén be­lül is azt bizonyítja: érde­mes primőrzöldség-terme- lésre, fólia alatti csibeneve­lésre, sőt terményszárításra is hasznosítani a meleg vi­zet. A tapasztalatcserén részt vett szakemberek egyöntetű véleménye: hasznos volt a szomszéd megyébe való ki­rándulás. laltunk állást, hogy az első •félévben 3-3 százalékos bér­emelésben részesülnek a fi­zikai, a műszaki és az ad­minisztratív dolgozók egy­aránt. Meghatároztuk, hogy a fizikai dolgozók órabéré­nek az emelése nem lehet kevesebb 50 fillérnél. Persze csak annak, aki megérdemli. Az természetes, hogy aki többet tesz az asztalra, kap­jon is többet. Vitatott volt a munkavédelmi terv is. Fej­lesztés, átalakítás lesz az üzemben, ami átmenetileg egy kis „felfordulással” jár. A termelés nem szünetelhet, ezért a munkavédelemre különös gondot kell fordíta­ni. Később viszont jobbak lesznek a munkakörülmé­nyek, biztonságosabban le­het majd dolgozni. — Mit tart a legfontosabb­nak a szakszervezeti munká­ban? — Azt, hogy az adott kö­rülmények között minél job­ban hozzájáruljunk a nem­zeti jövedelem gyarapításá­hoz, hogy többet lehessen juttatni a dolgozóknak, és többet lehessen fordítani a termelés fejlesztésére, kor­szerűsítésére. Csak akkor kö­vetelhetünk, ha napról nap­ra eredményesen teljesítjük a feladatunkat. Kovács István, a bútorgyár szb-titkára így beszél Kiss Péterről: — Néhány éve még együtt dolgoztunk a műhelyben, mint asztalosok. Ö a legjobb szakmunkások közé tarto­zott. Jól ismeri a vállalatot, áttekinti a gyár egész mun­kamenetét. Örülök, hogy legutóbb őt választották meg főbizalminak. Most is jó együttműködésben dolgozom vele. Pásztor Béla Egy év telt el azóta, hogy vállalatainkra 'rányitotta az üvegház ajtaját az 1980-as szabályzórendszer. Gazdasági egységeink, melyek eddig a mesterséges édeni állapotban virágoztak, „bőrükön érez­hették” a világpiac hol hi­deg, hol meleg áramlatait, apróbb és nagyobb örvénye­it. Az üvegházi ajtók tuda­tos és tartós nyitva tartása edzésre kényszeríti vállalata­inkat. Az új feltételekhez, le­hetőségekhez, körülmények­hez alkalmazkodniuk kell, hiszen a türelmi idő véges, 4-5 év. Szabályozórendszerünk cél­ja világos: a belső felhasz­nálás visszafogása mellett nagyobb exportra ösztönöz­zön. Az elmúlt év mérlegé­ből azonban levonható, hogy eddig csak a visszafogásban értünk el sikereket. Hiszen számos vállalat megelége­dett a szerényebb eredmé­nyekkel, és egyszerűen le­építette versenyképtelen ter­mékeit. Ennek következtében az ipari termelés 1980-ban, összességében csökkent. * * * EXPORTNÖVELÉS, KÖLT­SÉGCSÖKKENTÉS, KOCKÁ­ZATVÁLLALÁS ... Most nem egy nagy vállalat esé­lyeire gondolok, amikor fel­sorolom ezeket a közgazda- sági fogalmakat. Vegyünk egy kisüzemet, egy alapvető­en mezőgazdasági vidéken települt község egyetlen ipa­ri üzemét. Medgyesegyházán, a vas-, műszaki ipari szövet­kezetét. ALAPSZÁMOK. A szövet­kezet fejlődésében az 1980- as esztendő növekedési üte­me visszafogottabb, tehát az országos tendencia itt is ér­vényesül. Árbevételük 51,4 millió forint, ebből 4,2 mil­liós nyereséget értek el. Ez a 4,2 millió 47 százalékkal kevesebb, mint amit 1979- ben realizáltak, annak elle­nére, hogy tavaly magasabb volt az árbevételük. Mivel mgyarázható ez a nyereség­csökkenés? Kezdjük az ele­jén. Az 1980-as év első ne­gyedévét veszteségesen zár­ták. Az anyagköltségek 12,5 százalékos növekedését az induló árakban nem tudták érvényesíteni. Kigazdálkodni pedig, a költségek nagy emelkedését ilyen rövid idő alatt nem tudták. A féléves mérlegben már volt egy mi­nimális nyereségük, amely az év végére 4,2 millióra nőtt. Ha így nézzük, ez az eredmény is igen szép. A bázis szemlélet azonban még mindig igen nagy úr közgaz­dasági gondolkodásunkban. Az elmúlt évhez viszonyíta­ni, a mutatókat pontról pont­ra összehasonlítani, százalé­kot számolni, persze kell. De elemezni is! Milyen folyama­tokat indítottak el az adott évben, milyen feltételeket te­remtettek a következő esz­tendők gazdálkodásához, ezek épp oly fontos kérdések, ha nem fontosabbak, mint a bázisévhez való viszonyítás. A medgyesegyházi szövet­kezet nem exportáló válla­lat. Belföldön adja el tehát termékeit, de tudjuk, már itt sem mindegy, mennyiért. A költségcsökkentés így alap­vető feladat. Az ésszerű ener­giagazdálkodás jegyében a szövetkezetben széntüzelésű központi fűtést terveznek. Eddig minden műhelyt kü­lön olaj kályhával melegítet­tek. A széntüzelésre való át­állás első üteme az elmúlt évben megvalósult. A vil­lanyáram-felhasználást egy automata fázisjavító kon­denzátor beállításával korlá­tozzák. Ennek eredménye­ként tavaly már, nem kellett büntetéspénzt fizetniük a túlfogyasztás miatt. * * * Az adottságokhoz való al­kalmazkodás minden gazdál­kodó egység számára igen fontos kitétel. Egy gazdasági környezet számos elemből áll, amelyek között akadnak igen sajátosak is. Medgyes- egyháza mezőgazdasági jelle­gű község. Nincs ház, ahol ne foglalkoznának állattar­tással, vagy ne termesztené­nek primőr zöldséget a kis­kertekben álló fóliasátor alatt. A szövetkezetnek ezt is figyelembe kell venni. Mégpedig úgy, hogy ne ak­korra tervezzék az üzemben a szerződéses munkákat, amikor a mezőgazdaságban, a kertekben halaszthatatlan, időszerű tennivalók akadnak. A dolgozók ugyanis erre az időre kémek fizetett, vagy fizetetten szabadságot. A sajátós adottságnak azonban másik oldala is van. Még 1979-ben a med- gyesegyházi ipari szövetke­zetben hozzávetőlegesen 32 ezer forintos volt a bérszín- * vonal. Kérdés: miért nem mentek el innen a dolgozók, mind a kétszázharminchatan máshová dolgozni, ilyen ala­csony fizetés mellett? Azért, mert a dolgozóknak nem éri meg bejárni egy nagyváros­ba, hiszen az utazás idő, az idő pedig kell az állattartás­ra, a növénytermesztésre, a fóliázásra. Másrészt a szö­vetkezetben kialakult egy nagyon jó törzsgárdatagság azokból az emberekből, akik itt voltak ipari tanulók, itt szerezték meg a szakmai is­mereteiket, lesték el az idő­sebbektől a fortélyokat. A bérszínvonalat az elmúlt év­ben 9,2 százalékkal emelték, de még így is mintegy 2 és fél ezer forinttal alatta van a megyei szövetkezeti átlag­nak. A szövetkezet vezetőinek, ha akarnak, ha nem, a sajá­tos adottságukkal számolni kell. Össze kell hangolniuk az üzem és dolgozóik érde­keit. Azt, hogy az az össze­hangolás eredményes volt, néhány szám ismertetéséből kiderül: 1980-ban először, hosszú évek óta, csökkent az egy főre eső táppénzes na-1 pok száma. Az igazoltan tá­vollevő napok száma egy fő­re vetítve négy nappal esett vissza az elmúlt évhez ké­pest. A szintén igazolt távo­zási engedélyek, kilépők óra­száma 1922-ről 1511 órára csökkent 1980-ban. BERUHÁZÁS. Az elmúlt évben 2,2 millió forintos be­ruházással egy 540 négyzet- méteres új műhelycsarnokot építettek. A VI. ötéves terv szerény beruházási keretéből 9 millió forintot gépek vá­sárlására költenek, „beren­dezik” az új műhelyt. A ke­retből marad egymillió fo­rint, ezt az utak és a szociá­lis körülmények javítására fordítják. Ha szerény lehe­tőséggel is, de megteremtőd­nek egy korszerűbb, bővített gazdálkodás alapfeltételei. * * * TERMÉKSZERKEZET. A szövetkezet igen vegyes pro­filú üzem. Ebben az évben megszüntetik az építőipari részleget, mivel vesztesége­sen dolgozott. Fejlesztik he­lyette a vasipari termelést. A megye szövetkezetei koope­rációjában a medgyesegyhá­zi és az Orosházi Vas-, Mű­anyag Isz együttműködése a legeredményesebb. Az álla­mi nagyiparral alkatrészek gyártására kötött szerződése­ket. Továbbra is medgyes­egyházi cikkek lesznek a kü­lönféle kéziszerszámok. A hi­ánycikklista igen jó szem­pont a kisüzemek termék- szerkezetének alakításához, annál is inkább, mivel az ezen szereplő termékek sza­badárasak. A medgyesegyhá­zi szövetkezet is lép ezen a téren. Visszaesés tehát az üzem életében az 1980-as eszten­dő? Ha a hagyományos bá­zisszemlélettel nézzük, talán igen. Ám. ha a lehetőségek­kel számolunk, amiket meg­teremtett magának a szövet­kezet a jövőbeni eredménye­sebb, hatékonyabb gazdálko­dásért, inkább halaszthatat­lan váltásnak nevezném. Ilyen szempontból az 1930- as esztendő volt a medgyes­egyházi ipari szövetkezetben a fordulat éve. Kelemen T. Magda Kooperációban az Orosházi Vas-, Műanyag Ipari Szövetke­zettel műanyag vákuumformázó gépek vázának kompresszor­egységeit készítik és szerelik. KGST-piacra kerül a. " 1 x ' "*" " .........******........ i ................................................. ............I......Mill»......................wiimim'»«.»''»»»««...................... F őbizalmi a bútorgyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom