Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
1981. március 15., vasárnap Ketten a szereplők közül és a rendező a színpadon. Vennes ros Béla Lorca: a líra és a dráma nagy szintézise Udvaros Béla a Vérnászról A rendező, Udvaros Béla otthonában rengeteg a könyv az asztalon, Garda Lorca versei, drámái, tanulmányok', fotográfiák a Vérnász díszletmakettjeiről, magnótekercs Madridból érkezett flamenco-zenével; jegyzetek, rendezői példány. Témánk a máricus 27-i Vérnász-bemutató. A rendező huszonötödik évadjának kiemelkedő ígérete. Egyszer régebben azt mondta: „A Vérnász rendezői álmaim közé tartozik. Talán a legszebb és a legfélelmetesebb.” Itt és ezzel kezdjük a beszélgetést. A hangulatunk kitűnő, percekkel előbb érkeztünk a színházi próbáról, ahol már körvonalazódtak a lakodalom tragikus pillanatai. Már érezni a lorcai indulatokat, a visz- szafojtott szenvedély torlódását, a messze földön híres szépleány-menyasszony. és a nem kívánt vőlegény között a titkolt, de már a lélek mélyén lángra lobbant drámát, mely ifjú férfiak halálba hullásával oldódhat csak fel. A rendező sűrűn megáll, néhány, találóan rövid mondattal elemzi a szituációt,' aztán jönnek a nyoszolyólá- nyok, jönnek a vőfélyek, jönnek a táncosok: ez már a vérbosszúktól, tragédiáktól terhes Andalúzia... Igen, itt és ezzel kezdjük a beszélgetést. A Vérnásszal, a rendezői álmokkal. És a kérdéssel: mikor találkozott először García Lorcával, és miért is lett álma a Vérnász? — Huszonöt évad, akárhogy nézem, nagy idő. Sok álmomat megvalósíthattam. Lorcát Kecskeméten rendeztem először, a Bernarda Alba házát. Közben Szophok- lész Elektra, Csehov Három nővér, Shakespeare Vihar, Macbeth, Darvas Kormos ég és Hajnali tűz, Arthur Miller A sálemi boszorkányok... Mit mondjak? Számomra felejthetetlenek... A Bernarda Álba háza a Lor- ca-élmény első stációja. Azóta sehol sem éreztem azt, hogy Lorcát kellene javasolnom a színházvezetésnek. Tavaly megváltozott a véleményem, javasoltam, elfogadtatott. A Vémász március végére premierre kész. Hogy miért van olyan közel a szívemhez? Mert Lorca ideális színházi példakép, egyesíteni tudta magában mindazt, ami magasrendű színházat jelent. Amikor a színház egyre jobban elvesztette a líraiságot, akkor jött Lorca, létrehozta a líra és a dráma nagy szintézisét. Számomra azért a teljes élmény, mert a lorcai drámát a költészet szépsége lengi körül, sőt: fokozza a drámai konfliktus izzását. Erre a Vérnász a legteljesebb példa. Színházi könyveket lapozunk. Az egyikben egy Lorca- beszéd. Elhangzott a Yerma madridi előadása után, talán 1934-ben. Idézzünk egy részletet. íme: „Az a nép, amely nem támogatja és nem feljeszti színházát, ha még nem halott is, haldoklik. És ugyanígy, annak a színháznak, amely — akár kacagtatva, akár megríkatva — nem veszi át népe szívének társadalmi, történelmi lüktetését, amely nem fejezi ki népe drámáját, tájainak és szellemének valódi színeit — nincs joga színháznak nevezni magát.” Ehhez a rendező, a színészek csak egy tökéletest közelítő Vérnász-előadással tehetik hozzá véleményüket, érzéseiket, gondolataikat. A kérdés, ami itt következik: mit ad számunkra ma ez a dráma? — Az újra és újra felmérés lehetőségét: honnan jövünk, és merre tartunk? A tragikus múlt intő példáját, és azt, hogy a szerelmet is csak szenvedéllyel, teljes emberi valóságában lehet, szabad megélni. És a költészetet, amit oly bőkezűen nyújt nekünk', a költészetet, mely nagyon kiszorult színpadjainkról. Hiszem, hogy aki végignézi a Vérnászt, vágyat érez majd arra, hogy a költészettel sűrűbben találkozzon. Végül: Lorca elfojtott. robbanó szenvedélyekkel terhes világot hoz elénk, sajátosan spanyol világot, mely azonban az általános emberire rímel, azt erősíti. Újból a próbáról beszélgetünk. A színészekről, munkatársairól. — Hiszem, hogy minden szerep jó gazdára talált. Hiszem azt is, hogy a lorcai tűz a szereplő művészekben is olyan lobbot vet, mint bennem. Hiszem, hogy érdemesek' lesznek majd a tapsra Szentirmay Éva, Vermes Emmy, a vendég Safranek Károly a Szegedi Nemzeti Színházból, Hodu József és a többiek. Külön érdekesség, és az előadás nagy nyeresége a díszlettervező Győrffy Éva, az Aradi Állami Színház művészének közreműködése. Stilizált térszínpadot alakítottunk ki, íme, a fotográfiák! Ez azonban maradjon a bemutató meglepetése, mint ahogy az lesz a zene is, melynek egy részét Madridból hozatták, más részét a Magyar Rádió bocsátotta a színház rendelkezésére. A koreográfus pedig Vásárhelyi László, a budapesti Erkel Ferenc művészegyüttes vezetője. Emmy, Hodu József és Udva- Fotó: Gál Edit Végül újra a rendezőé a szó. — Népballadák hangja szárnyal magasra Lorca drámáiban. És a teljes, a „feszített szenvedély” — ahogyan Lorca nevezi a „duende” —, mely nem angyal, nem múzsa, nem ihlet: több annál. A „duende” belül születik meg, a belső szenvedély tüze, melyben csak elpusztulni, elégni lehet, fizikai vagy lelki halállal. A „duende” harc és nem gondolkodás. Ha ezt megérzik nézőink a Vérnász bemutatóján, akkor Federico García Lorca ott lesz a békéscsabai színház színpadán. Mi valamennyien ezt akarjuk'. Az asztalon a rendezői példány. A próba holnap folytatódik. Sass Ervin „Tamás bátyaJ a Népszínház műsorán A szervezési időszakban még cím nélkül kötött szerződést megyénk több művelődési intézménye gyermekdarabra a Népszínházzal. A társulat a világhírű ifjúsági regény a „Tamás bátya kunyhója” színpadi változatának bemutatása mellett döntött, mivel az adott technikai, személyi feltételek erre adtak lehetőséget. Beccher-Stowe 1852-ben írt világhírű regénye ma is a tíz év körüli gyermekek egyik legkedveltebb olvasmánya. A regényt Alexandra Brustein alkalmazta színpadra. A Népszínház előadását Karinthy Márton rendezte. A gyulai gyermekközönség áprilisban kétszer láthatja az ifjúsági darabot. Ugyancsak általános iskolásoknak készült a „Felicián és a kalózok” című vidám mesejáték, melyet Bajor Andor könyve nyomán színpadra alkalmazott és rendezett Malgot István. Az előadást Nagyszénáson játssza a társulat. A jövő hónapban változatos programot hoz a Népszínház a felnőtteknek is. Négy alkalommal adják elő Jaroslav Hasek, „Svejk” című világhírű regényéből készült „szabálytalan komédiát”, melyet Pándy Lajos alkalmazott magyar színpadra, és Csongrádi Mária rendezett. Orosházán, Csorvá- son, és kétszer Gyulán láthatja a Svejket a közönség. A mulatságos kis katonánál nem kevésbé népszerű figura nálunk Rejtő Jenő különös kapitánya, Piszkos Fred. A regény alapján készült színpadi játékot Malgot István rendezte. Ezt a darabot láthatja majd a mezőberé- nyi és a gádorosi közönség. Közművelődési tervek Dévaványán Dévaványa oktatási és köz- művelődési intézményeinek helyzete az elmúlt öt évben sokat javult. Hat napközi otthonos óvoda — amelyből kettőt az elmúlt tervidőszakban alakítottak ki — 12 gyermekcsoport ellátássáról gondoskodik'. A két általános iskola 42 tanulócsoportját 65 pedagógus tanítja. Sajnos, még mindig magas á képesítés nélküliek száma. A szakképzett pedagógusok feladata nemcsak a gyermekek oktatása, hanem a felnőttek képzése is. E téren jelentős eredményeket értek el: mintegy 100 dolgozó végezte el öt év alatt az általános iskolát. A következő tervidőszakra ismét fontos feladatként határozták meg a dolgozók tanulásának, művelődésének segítését. Ebben a tevékenységben kulcsszerepet játszanak az üzemek. amelyek azon túl, hogy anyagilag támogatják a felnőttoktatást, felmérést, agi- tációt is folytatnak. Az üzemek és a tsz-ek gondoskodnak a rendszeres szakmunkásképző tanfolyamok, a szakmai továbbképzések megszervezéséről, és segítik a politikai képzést is. A kulturális intézmények és az üzemek között jó a kapcsolat. A pártpropagandisták és a TIT-előadók , klubjának létrejöttével az ismeretterjesztő társulat még inkább bekapcsolódhat a munkásművelődésbe. Bár évről évre többen veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait, még mindig alacsony a fizikai dolgozók aránya. A nagyközség nemrég elkészült ötéves közművelődési terve felsorolja ezeket a gondokat, s célul tűzi ki a személyi és a tárgyi feltételek javítását. A tervben szerepel egy könyvesbolt létrehozása, amely már régi igénye, kívánsága a lakosságnak. Viszonylag alacsony a könyvtár olvasólétszáma, ennek oka elsősorban a főállású könyvtáros hiánya. A művelődési ház felszerelése, bútorzata felújításra, cserére szorul. De otthonosabbá kell tenni a nyugdíjasok klubját is, valamint újjászervezni az ifjúsági klubot. A terv célja az, hogy a személyi és tárgyi feltételek javításával, az intézmények közötti még jobb együttműködés megteremtésével eleget tegyen a közművelődési törvényben foglaltaknak, vagyis segítse „az általánosan és szakmailag művelt, folyamatosan művelődő, szocialista világnézetű, közösségi gondolkodású emberek” formálását. Hangverseny Szarvason és a megyeszékhelyen Az Országos Filharmónia Békés megyei Kirendeltsége két bérleti hangversenyt rendez e hónapban megyénkben. Március 18-án, szerdán Szarvason a művelődési központban este 7 órakor kezdődik a Reneszánsz rézfúvósegyüttes hangOrszágos szakmunkástanuló-verseny Békéscsabán „A munka azért készül s tudja, ki nekilát Hogy épp általa szépül Tisztább lesz a világ” Ezeket a szép, és igaz sorokat olvashatták március 11-én, a békéscsabai 611-es Ipari Szakmunkásképző In- téz.et nagytermében mindazok, akik eljöttek a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyre. Ez az iskola már nem először rendezett hasonlót; most másodízben bízták meg az országos szakmunkástanuló-verseny lebonyolításával. A kötő-hurkolóipari kon- fekciós szakma történetében azonban még nem volt ilyen esemény. Hogy az első versenyt épp Békéscsabán rendezték meg, nem véletlen, hiszen olyan nagy múltú textilipari üzemekkel dicsekedhet ez a város, mint a BÉKÖT vagy a PATEX. A szakma képzése 1950-ben kezdődött a BÉKÖT-ben. A kötő-hurkolóipari szakmát nyolc éve tanítják a 611-es- ben, s az oktatómunkát még magasabb szinten végezhetik augusztustól, ekkorra tervezik ugyanis egy új, jól felszerelt tanműhely átadását. — Mindez azt az igényt tükrözi, hogy a fiatalokat megfelelő szinten kell oktatni. Ez a háromnapos erőpróba nemcsak a szakmai ismereteket bővíti, hanem segít a szocialista embertípus kialakításában is — mondotta megnyitó beszédében Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Az ünnepség után félrevonult a zsűri a 17 versenyzővel, akik hamarosan megkapták az írásbeli kérdéseket. Hogy milyen megoldások születtek, még a kísérő tanárok sem sejthették. A szerdai izgalmak után csütörtökön ismét nagy erőpróba várta a lányokat. A gyakorlati verseny — amely a BÉKÖT egyik varrodájában zajlott le —, talán még az elméletinél is nehezebb I volt. A leendő szakmunkások azonban gyakorlott varrónők módjára állták ki a próbát. Ezt azonban csak az utolsó napon tudhatták meg, amikor végre felbonthatták* a kezükben szorongatott cédulácskákat. A verseny ugyanis szigorúan titkos volt, s csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy melyik szám milyen nevet rejtett. Perger Lászlóné, a zsűri elnöke először általánosságban értékelte a versenyt. Elmondotta, hogy rendkívül jól szervezett, „spcrN fsí ű” vetélkedésben vehettek teszt mindannyian. Ezután sorra értékelte egyénenként az elért teljesítményeket. Ahogy fogytak a számok, nőtt az izgalom. Már csak három kislány maradt: a legjobbak. Az első helyezést, az aranyplakettet, s a vele járó jutalmat Bönde Ilona, az ezüstérmet Tóth Ildikó kapta. Mindketten a békéscsabai 611-es szakmunkásképző tanulói. (Oktatóik: Szűcs Sándorné és Baukó János- né.) A harmadik helyezett egy mátészalkai kislány, Talpas Ilona lett. A helyezetteknek a díjakat, a résztvevőknek az emléklapot László István, a vendéglátó iskola igazgatója adta át meleg szavak kíséretében. A három legjobb számára még ekkor sem ért véget az izgalom, 'hisz lehetőségük nyílt helyben a szakmunkásvizsga letételére. Reméljük, eredményesen szerepeltek, s bizonyára valamennyien megállják majd helyüket a termelőmunkában is. G. K. J Készülődés a gyakorlati versenyre Fotó: Gál Edit versenye. Petz Pál, Palotai István, Farkas István, Füzes Péter és Szabó László műsorában közreműködik a Tomkins ének- együttes. Művészeti vezető Dobra János. Műsoron többek között Purcell Trumpet • Voluntary, Farna- by Képzeletek, játékok álmok, Susato Reneszánsz táncok, Forsyth Aforizmák, Howarth Svájci dalok, Tomkins Három madrigál, A. Civil Tarantangó című műve szerepel. Bizonyára nagy érdeklődéssel várja Békéscsaba zenekedvelő közönsége a március 23-i hangversenyt, amelyet az evangélikus kistemplomban tartanak meg. Az este 8 órakor kezdődő 5. bérleti hangversenyen fellép a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, a Magyar Állami Operaház énekkara, valamint a Horváth Mihály téri általános iskola énekkara. Vezényel Kórod! András. A műsorban Bach: Máté passiója hangzik el. Gyarapodott a csornai múzeum A XVIII. század végi, XIX. század eleji házi szövött lakás- és viseleti textíliákkal gyarapodott a csornai múzeum néprajzi gyűjteménye; az értékes anyagot Szanyban gyűjtötték. Szany gazdag rábaközi mezőváros volt a múlt században, ahol a soproni iparkamarai feljegyzések tanúsága szerint már 33 takácsmester dolgozott, ök szőtték a módos gazdák igényes vászonneműit, az egérfogas, piros-fehér szőttescsíkkal díszített zsomporruhákat, a fonott azsúrozású törölközőket és a csipkebetétes asztalterítőket, amelyekből néhány kivételes példány a múzeum birtokába került. Az öltözékek díszítése is a szanyi takácsmesterek gazdag fantáziájáról tanúskodik. A monogramos vászoningeket a gombolás mentén az úgynevezett rábaközi szál- húzásos technikával varrták ki, az inghez tartozó ráncos bőgatyát azsúrozták. Ezt a viseletét a nyári ünnepnapokon hordták a rábaközi legények. A lányok és á fiatalasszonyok viselték a kétszer kék föstőbéli aprón rakott szoknyát, amelynek az az érdekessége, hogy a kelme kék alapját világosabb árnyalatú kékkel mintázták. A pettyes virágok, vékony vonalkák a korai kékfestődúcok mintakincsét mutatják azokon a szoknyákon, amelyekhez nemrégiben jutott hozzá a közgyűjtemény. Az új szerzeményeket rövidesen bemutatják a múzeumban.
