Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
1981. március 15., vasárnap HN jUUkTltö Ha elromlik a készülék A színes és árnyéka — 11-555? — Igen, GELKA-szerviz, parancsoljon... — Elromlott a színes televízióm. Szeretném, ha megnéznék. — Egy pillanat, mindjárt megérdeklődőm: mikor tudnak kimenni szerelők. — Várok. — Kérem, ma hétfő van, szerdára . vállalják. Tessék mondani a nevet és a címet ... Utólag töredelmesen bevallom, hogy nincs színes készülékem. Egyesek szerint ne is bánkódjak1 miatta. Ugyanis meglehetősen nehézkes a javításuk, akadozik az alkatrészellátás, olykor a szakembereknek is fejtörést okoz a bonyolult szerkezet. Pedig színesben nézni a világ eseményeit, a különböző műsorokat ma már nem számít különleges igénynek, elérhetetlen vágynak. Megyénkben is legalább 10 ezer ilyen készüléket tartanak nyilván, ugyanakkor a legújabb típusokhoz nehezen lehet hozzájutni. Másfél millió színes pont A színes karrierje 1954-ben kezdődött az Amerikai Egyesült Államokban, nálunk 1969 márciusában volt az első színes adás, de 10 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megkezdhessék a tömeg- gyártást. Ezért is kerül előtérbe napjainkban a javításuk lehetősége, a szervizhálózat kiépítése. Annál is inkább, mivel a színes televízió háromszor bonyolultabb, mint a fekete-fehér. Képcsövén egyetlen kép másfél millió vörös, kék' és zöld, úgynevezett színpontból áll össze. És, ha ezek a színek elbomlanak... Akkor jöhet a szerelő a GEL- KA-tól. Amint látjuk, elég hamar, egy-két nap múlva. Igaz, azon már tépelődöm: vajon délelőtt 10 óra 10 perckor, vagy délután fél 3- kor csönget-e a műszerész. Egy napot mindenképpen rá kell szánnom. Értem, hogy a meghatározott időre való érkezéshez több szerelőre és gépjárműre lenne szükség. De miért késik — legalábbis vidéken — a gyorsszervizek létrehozása ? Türelmetlenek lennénk? Meglehet. Nekünk az a fontos, hogy minél hamarabb élvezhessük az adást, ha már 30 ezer forintot kifizettünk a tévéért. Ezt elismerik a szolgáltatók' is, hozzátéve: nagyon nehéz megfelelni ennek a követelménynek. Kezdetben a legjobban képzett mérnökök javították a színeseket Budapesten. Aztán jött a Munkácsy Color, a Color Sztár, majd a modul rendszerű készülékek. Békéscsabán a két legjobb fekete-fehér tévéhez értő műszerészt küldték el kéthónapos tanfolyamra a fővárosi oktatási központba, akik a helyszínen a gyártási folyamattal is megismerkedtek. Ma már megyénk városaiban, a járási székhelyek szervizeiben összesen 30 szakember javítja a színes televíziót, ebben az évben pedig nyolccal gyarapodik' a létszámuk. Hol van, hol nincs Tehát egy pillanatra sem szabad megállni, lépést kell tartani a fejlődéssel. Tavaly 7 ezer 800 esetben hívták a színes készülékek tudorait, s a tévék 80 százalékát a helyszínen megjavították. Talán az a 380 tulajdonos járt jól, akik az elmúlt év júliusa óta átalánydíjas szerződést kötöttek a GELKA-val. Mindenesetre ez a ' forma nagyobb biztonságot nyújt, s anyagilag sem járnak' rosszul az előfizetők. Különösen akkor, ha képcsövet szükséges cserélni. A GELKA békéscsabai szervizében precíz műszerekkel keresik a színes televízió hibáját Fotó: Martin Gábor Csakhogy a televízió „lelke” hol van, hol nincs. Képcsőgyártással nem ' foglalkoznak Magyarországon, külföldről hozzák be. Ezért is gyakori a hiánya. Pedig a szerelők szívesen cserélnék1, hiszen a hibát nem kell napokig keresni, és érdekeltek is a javításban, a gyors, pontos munkában. Teljesítménybérben dolgoznak, és a munkadíj 25 százaléka az ő markukat üti. Az alkatrészellátás azonban enyhén szólva rapszódikus. Egyes alkatrészek hiánya miatt olykor hetekig „javítják” a készüléket, ami bosz- szúság az ügyfélnek, a szerviznek egyaránt. Ezenkívül az ide-oda szaladgálás költséges is. Előfordul, hogy há- romszor-négyszer is felkeresnek egy-egy tévétulajdonost, de csak egyetlen utat számolhatnak el. Ugyanakkor ezek az elhúzódó javítások rontják az átlagos átfutási időt, amely jelenleg 3—3,5 nap. Annak ellenére, hogy Százhalombattán 400 millió forintos raktárkészlet várja az ország szervizeit, és a megye 6 raktárában 4 millió forint értékű alkatrészt tárolnak, a kiskereskedelemtől is kénytelenek vásárolni, holott erre ráfizetnek. Semmiképpen sem akarják azt, hogy 30 nap után cserekészüléket adjanak a reklamáló ügyfélnek. Teletex és modul Azért gondoljuk meg: nem is olyan egyszerű a színes tévé javítása. Itt már nem elegendő egy csavarhúzó, és néhány ellenállás. Hiába törekszenek arra, hogy a lakásban szüntessék meg a hibát, ha még mindig kevés a színes adásidő. Persze, vannak hordozható színjel- generátörok, amelyek pótolják az adó monoszkópját. De mennyibe kerülnek ezek a műszerek? Százezrekbe. Egyetlen színes televízió javítására alkalmas munkahely kialakítása 500—800 ezer forintba kerül. Békés megyében 4 szervizt szereltek fel ily módon, s a megyei tanács szolgáltatásfejlesztési alapjából és vállalati pénzből újabb műszereket szereznek be. Milyen lesz a holnap televíziókészüléke? Ismertek a sztereó képkísérletek, amelyet ideiglenesen két képcsővel oldanak meg, de már foglalkoznak a lézertechnika alkalmazásával is. Elkezdődtek a teletexkísérletek is: a műsoridő mellett különböző szöveges adásokat közvetítenek az időjárás-jelentéstől a hírekig. Nálunk egyelőre a modul-rendszerű színes televíziók javítása körül, árnyék homályosítja el a jövőt. Gondot okoz a modulok tárolása, szállítása, felújítása. Viszont nincs sok idő a töprengésre, hiszen a 2 éves garanciális idő nemsokára lejár, a gyártók helyett a szolgáltató iparnak kell vállalni a javítás minden ódiumát. Seres Sándor KlSZ-kSIdöttgyülés a megyei tanácsnál A közigazgatásban dolgozó KISZ-fiatalok képviselői vették számba az elmúlt öt év munkájának eredményeit, s határoztak a további teendőkről a Békés megyei Tanács apparátusi KISZ-bi- zottság küldöttgyűlésén, amelyet március 14-én, tegnap délelőtt Békéscsabán tartottak meg. A tanácskozáson — amelyen részt vett Duna Mihály, a KISZ megyei bizottságának első titkára, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára — dr. Wagner Márton, az apparátusi KISZ-bizottság titkára terjesztette elő a bizottság beszámolóját. Tartalmas, évről évre fejlődő mozgalmi munkáról adott számot ez az összefoglaló. Az apparátusi KlSZ-bizott- ság irányításával 11 alapszervezetben, összesen 300 KISZ-fiatal tevékenykedik. Az utóbbi időszakban a gyengébb közösségek is felzárkóztak a jobbakhoz, így ma már nincs gond a szervezeti fegyelemmel. A párt- és állami dokumentumok kiemelten foglalkoznak az államigazgatás korszerűsítésével és egyszerűsítésével. E nagy feladatból részt vállal a maga sajátos eszközeivel a KISZ- szervezet is. Országosan is kiemelkedő az apparátusi KISZ-bizottság tevékenysége az „Alkotó Ifjúság” munkaközösségek szervezésében, kutató-elemző munkájának koordinálásában. A beszámoló után többen szót kértek, s elmondták véleményüket, javaslataikat. Lovász Matild, az apparátusi pártbizottság titkára jónak minősítette a KISZ- szervezet munkáját, és kiemelte az ideológiai nevelő munka fejlesztésének fontosságát. Bojtos Sándor küldött arról beszélt, hogy megyénkben a romos tanyák tekintélyes földterületet vonnak ki a művelés alól, s javasolta: a tanyák lebontására jó lenne megyei akciót n mezögyániak harmadszorra nyerték el a Kiválé őrs elmet Több éve folyik a szocialista versenymozgalom a határőri szerveknél, mégpedig igen magas követelmények alapján. A katonák politikai, erkölcsi nevelése, a határőri feladatok hiánytalan és pontos teljesítménye éppúgy követelmény, mint a lakossággal való szoros kapcsolat és együttműködés kialakítása. Ezeknek az előírásoknak immár harmadszor példamutatóan tett eleget a mezőgyáni határőr őrs. Tegnap szombaton délelőtt abból az alkalomból, hogy az őrs harmadszorra nyerte el a szocialista versenymozgalom legrangosabb kitüntetését, a „Kiváló őrs” címet, ünnepséget tartottak Me- zőgyánban. A szocialista versenymozgalomban elért eredményéért, a követelmények magas szintű teljesítéséért a felsorakozott egység előtt dr. Csentes Mihály határőr ezredes, az orosházi határőr kerület parancsnoka átadta Siró László határőr századosnak, az őrs parancsnokának a „Kiváló őrs” zászlót és az oklevelet. Elismeréssel szólt a fiatal -katonák példamutató magatartásáról, hazafias helytállásáról. Az állományban olyan raj is van, amelyik negyedszerre kapta meg a magas címet. Az ünnepségen részt vettek a gyulai járás valamint Mező- gyán és Geszt politikai, társadalmi és állami szerveinek vezetői is. Kora Kornél, a gyulai járás pártbizottságának titkára méltatta az őrs munkáját, Kiss Antal, Mezőgyán párttitkára pedig a határőrök és a lakosság együttműködéséről szólt elismerően. Nagy Sándor, a mezőgyáni általános iskola igazgatója a tanulók hazafias és honvédelmi neveléséért átnyújtotta Siró László határőr századosnak az Országos Üttörőszövetség Elnökségének dicsérő oklevelét és a megyei tanács művelődésügyi osztályának jutalmát. Költségvetés Csorváson Csorváson nemrégiben alakították meg a gazdasági műszaki ellátó és szolgáltató szervezetet, amely azösz- szes tanácsi intézmény gazdálkodási feladatait teljesíti, így a különböző szakterületek vezetői ezektől a gondoktól mentesülnek, s a szervezet bevonásával tervezte meg a tanács ez évi költségvetését is. Mérsékelt fejlődést ütemeztek, s azt is főként az alapvető fontosságú területeken. Működési bevételként 2 millió 113 ezer forintot terveztek, a főbevétel és kiadás egyenlő ösz- szeg: 14 millió 49 ezer forint lesz. Az alapvető kommunális ellátás biztosítását szolgálják a parkfenntartás, köztisztaság, a közvilágítás, a lakásgazdálkodás költségei. A szociális egészségügyi ágazatban a rendszeres szociális segélyek, az öregek napközijének élelmezési költségei miatt több lesz a kiadás. Üres egy körzeti orvosi és egy fogorvosi állás, amelyet átmenetileg helyettesítéssel pótolnak. Ebben az évben szeretnék felújítani az orvosi szolgálati lakást. A kulturális kiadások jelentősek, mégis sokasodnak a gondok ezen a területen. Az energiafelhasználás mennyisége az osztálytermek fűtő- berendezéseinek cseréjére készteti a tanácsot. A járdaépítésre, felújításra, vízhálózat bővítésére, a tömegszervezetek és művelődési ház támogatására ebben az esztendőben szerény összegeket tudnak szánni. A tanácsi tevékenység jelentős része az, hogy foglalkoznak az üresen álló családi házak vevőkijelölésével is. így a rászoruló családok, a fiatal házasok lakásgondjain enyhíteni tudnak. 1974- től évente 14—16 család jutott így a tanács és az OTP segítségével otthonhoz. A jogos igényeket azonban nehéz kielégíteni, hiszen most is 120-an várnak sorukra. szervezni. Szendi István küldött hivatkozva a rokkantak nemzetközi évére, javasolta, szerepeljen az új akcióprogramban az is, hogy a KISZ- szervezet támogatja a rokkantakat. . Koppány Ottó küldött az agitációs és propagandamunka fejlesztésének lehetőségéről és szükségességéről szólt. Paluska Pál, a KISZ békéscsabai városi bizottságának titkára felszólalásában többek között jónak értékelte a KlSZ-bizott- ság, az alapszervezetek érdekvédelmi tevékenységét. A küldöttek az elhangzott javaslatokkal kiegészítve elfogadták a beszámolót. A pénzügyi beszámoló után a küldöttgyűlésen dr. Fábián Ágnes összegezte a az alapszervezetekben a KISZ KB kongresszusi leveléről folytatott vitákat. A fiatalok véleménye szerint a dokumentum betöltötte funkcióját, valós problémákkal, gondolatokkal foglalkozik. Végül a küldöttek újjáválasztották a KlSZ-bizottsá- got, annak titkárául ismét dr. Wagner Mártont, a megyei tanács titkárságának dolgozóját, továbbá á városi küldöttértekezleten a megyei tanács KISZ-eseit képviselő öt küldöttet. T. I. Szarvasi példa az együttműködésről Eredményes volt a NEB-vizsgálat Egy vizsgálat csak akkor lehet eredményes, ha a tapasztalatokat megfelelően érvényesítik. Éppen ezért megyénk népi ellenőrzési bizottságainál egyre inkább gyakorlattá válik, hogy utó- vizsgálattal visszatérnek a korábbi témákra, vagy beszámoltatással győződnek meg az alapvizsgálat során megállapított rendellenességek megszüntetéserői, a javaslatok megvalósításáról. Ez történt Szarvason is. A járási, városi népi ellenőrzési bizottság tavaly utolsó negyedévben megvizsgálta a készletgazdálkodás helyzetét, és a szerződéses fegyelem megtartását a Szarvasi Bútoripari Szövetkezetben. A közelmúltban pedig a bizottság ülésén a szövetkezet elnöke számolt be a tapasztalatok hasznosításáról és az intézkedésekről. Az elmúlt két évben a szövetkezet export árualapot fejlesztő beruházáshoz látott hozzá. Ugyanakkor a termékszerkezetet úgy alakították át, hogy a termelési érlékük jelentős hányada konvertálható árualapot biztosítson a népgazdaságnak. Ezeknek a kezdeményezéseknek a megvalósítása a szövetkezettől szervezettebb irányítást, hatékonyabb, ésszerűbb gazdálkodást és minőségileg jobb munkát követelt meg. A múlt évi népi ellenőri vizsgálat ezt segítette elő, mégpedig eredményesen. A szövetkezet a tapasztalatokat jól hasznosította. Termékeik kiállták a próbát a hazai és a tőkés piacokon. Az eredményt a helyesen képzett árakkal, korszerű termékekkel érték el. Mégpedig annak ellenére, hogy a nagy beruházást még nem fejezték be. Ennek áthidalására termelési kapcsolatot létesítettek különféle bútoripari alkatrészek előállítására a Gyomai Fa- és Építőipari Szövetkezettel és a csabacsüdi Lenin Mezőgazdasági Szövetkezettel. A termelés irányításával és az anyaggazdálkodással kapcsolatban, ahogy azt a népi ellenőrök az alapvizsgálatkor megállapították, több hiányosság merült fel. Közismert, hogy a folyamatos termelés feltétele a tervezett anyaggazdálkodás. Ebben bizony akad fehér folt. Az idén a gondokat lépésről lépésre rendezi a szövetkezet. A termeléshez szükséges alap- és segédanyagot 95 százalékban tudja biztosítani. Olykor bizony kemény diónak bizonyul. Az anyagbeszerzés a partneri kapcsolatok függvénye. Ebben akad tennivaló. A múlt évben nagy gondot ■fordítottak az elfekvő készletek csökkentésére. Az elfekvő készleteket a szövetkezetben félévenként feltárják. Az esetenként jelentkező, a termelésben feleslegessé váló anyagok hasznosításához jelentős segítséget nyújt a MOEBLCOOP Fa-és Papíripari Szövetkezetek Közös Vállalkozása. Ésszerűen és helyesen csakis a valóban feleslegessé vált készletektől igyekezett megszabadulni a szövetkezet. Az alapanyagáremelkedés hatására — a készletek mennyiségi csökkenése ellenére — növekedett a készletérték. Ebben az évben jelentős hányaduk alapanyag, vagy befejezetlen termék formájában a felfutó termelés biztosítását szolgálta. A NEB-vizsgálat kitért a társadalmi tulajdon védelmére, a leltározásra, az utalványozási jogkör megtartására, valamint a bizonylati és a szerződéses fegyelemre. A járási, városi Népi Ellenőrzési Bizottság a hiányosságok megszüntetésére felhívásban és határozati javaslatban egyrészt kötelezte a szövetkezetei a jogszabályok és a belső szabályzatok fokozottabb megtartására, másrészt felhívta a figyelmüket az egyes gazdasági folyamatok szabályozásának pótlására. A szövetkezet vezetősége a bizottság észrevételeit és felhívásait elfogadta. A rendellenességek megszüntetésére megtette az intézkedéseket. Az 1970-ben készült és elavult leltározási szabályzat helyett újat készített el, mégpedig az ezzel kapcsolatos rendelet alapján. Az új szabályzat tartalmazza a szövetkezet sajátos szervezettségéből adódó. követelményeket is. Vizsgálták a leltárhiány okát is. s a felelősségre vonás megtörtént. Ebben az évben készítették el a vevő és a szállítói kapcsolatokra vonatkozó szerződésekről az igényeknek megfelelő előírás- szerű nyilvántartást, amelyből naprakészen megállapítható a szövetkezet vállalt szállítási kötelezettsége és a teljesítés. A szövetkezet elnökének beszámolója nemcsak azt igazolja, hogy a NEB-vizsgálat tapasztalatain okult a szövetkezet vezetősége, de azt is, hogy a népi ellenőrök munkája eredményes volt. Ehhez az is hozzájárult, hogy a vizsgálat tanulságait a Népi Ellenőrzési Bizottság és a szövetkezet vezetősége együttesen értékelte, s a szövetkezet kollektívája is megtárgyalta. A szarvasi példa egyben tanúsítja, hogy egy vizsgálat annyiban hatékony, amennyiben hasznosítják. De azt is, hogy a népi ellenőrök és a szövetkezet dolgozóinak együttműködése milyen jelentőségű. Mert enélkül aligha született volna megnyugtató eredmény. Serédi János