Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám

1981. március 13., péntek SPORT SPORT SPORT Fedett pályás öttusa Szombaton és vasárnap az év első hazai öttusaverse-' nyére kerül sor, az eddigi munka értékét is felmérő fedett pályás viadalra. Ennek befejezése után március 16- án, hétfőn dr. Török Ferenc szövetségi kapitány társasá­gában öt válogatott tengeren­túli útra indul. Szombathelyi Tamás az Ü. Dózsa, Buzgó József és Császári Attila a Bp. Honvéd, Dobi Lajos, va­lamint Maracskó Tibor a Csepel képviseletében. A jö­vő héten az 1971-es, illetve 1977-es világbajnokság szín­helyén, az amerikai San An- tonióban nagyszabású nem­zetközi versenyt rendeznek, amelyen 17 ország legjobbjai sorakoznak fel, köztük az olimpiai érmes nemzetek, a Szovjetunió, Magyarország és Svédország. A küldöttség március 27-én tér vissza Bu­dapestre. Jascsenkót Salzburgban is megoperálták Két éve versenyzésre kép­telen Vlagyimir Jascsenko, a magasugrás fenoménje, az 1978 óta érvényben levő 2,35 méteres fedett pályás világ­csúcs szovjet gazdája, aki 2,34-gyel sokáig szabadtéri rekordernek is számított. Hazájában kétszer is meg­műtötték, de sérült bal tér­dét nem tudták teljesen rendbe hozni. Szerdán a salzburgi tartományi klinika obembergi sebészosztályán dr. Edgar Baumgartl pro­fesszor, a térdsérülések vi­lághírű specialistája ismé­telten megoperálta. Egyik asszisztense a korábbi mű­téteknél is részt vevő dr. Vorovjev szovjet sportorvos volt. Néhány nap múlva Jascsenkót hazaszállítják, de hamarosan visszatér még Obernbergbe — kontroli- vizsgálatokra. A 22 eszten­dős sportoló bízik abban, hogy az idei év második fe­lében ismételten edzésbe áll­hat. Nagoya úgy készülődik, mintha már házigazda lenne Az 1988. évi olimpiai játé­kok színhelyeit csak a Ba­den Baden-i kongresszuson jelöli ki a Nemzetközi Olim­piai Bizottság, ám a hét év múlva sorra kerülő nyári versenyek egyik pályázója, Nagoya máris úgy készülődik mintha már házigazda len­ne... A TASZSZ szovjet hír- ügynökség Tokióban szerzett információi szerint 296 (!) tagú előkészítő bizottságot alakítottak, amelyet Riotaro Ozuma, Tokió egykori kor­mányzója vezet. Ozuma a NOB tiszteletbeli tagja. (Ér­dekes az összehasonlítás: az 1984-es nyári olimpiai szín­helyén, Los Angelesben egyelőre megelégednek egy 35 tagot számláló szervező bizottsággal.) A hatalmas testület munkáját 82 tanács­adó és 10 főkonzuláns segíti, utóbbiak közül az egyik nem más, mint Ito Maszajosi, Ja­pán külügyminisztere. Diáksport Békéscsabai Űtépítési Szak- középiskola—Kazincbarci­kai Vegyipari Szakközépisko­la 7—0 (4—0). Országos kö­zépiskoláskupa. Békéscsaba, 300 néző. V: Balázs. Űtépíté­si Szk.: Szarvasi — Szakál- los (Gácsi), Szlávik, Lukács, Molcsányi — Szarvas, Bella, Illyés — Mocsári, Braun (Lipták), Balogh. Edző: Szombati György. A technikailag képzettebb csabai diákok nagy fölény­ben játszottak. "G: Mocsári 2, Braun 2, Lu­kács, Bella, Balogh. Jó: Szarvasi, Lukács, Bella, Ba­logh, Mocsári. (U. J.) Röviden 9 A téli megyei tömegverse- nyek egyik érdekés eseménye a termelőszövetkezeti spartakiád döntői. Erre — asztalitenisz és sakk sportágban — március 29- én Orosházán, a József Attila (1. sz.) iskolában kerül sor. A ver­senyen a délterületi és a Körös­vidéki szövetség legjobbjai ta­lálkoznak. 9 Különautóbuszt indít a Bcs. Előre Spartacus a március 21-i Nyíregyháza—Békéscsaba NB I-es labdarúgó-mérkőzésre. A pártoló tagok a* egyesület irodáján március 18-ig jelentkez­hetnek. 9 Szombaton délután Gyulán tél végi sportnapot rendez a vá­rosi sportfelügyelőség, a KISZ és a szakmaközi bizottság. Három helyszínen várják 15 órától a dolgozó fiatalokat, KlSZ-es cso­portokat, diákokat; a törökzugi iskolában asztalitenisz- és tol­laslabdaversenyt, a szakmunkás- képző intézet termében kosár­labda-, a városi sporttelepen kispályás labdarúgótornát bo­nyolítanak le. Szuper Világ Kupa Végleges, hogy június 16. és 30. között Milánóban, 'a 80 000 nézőt befogadó Meazza stadionban rendezik meg a labdarúgó-klubcsapatok első Szuper Világ Kupa küz­delemsorozatát. Az argentin Boca Juntos, az urugayi Penarol, a spa­nyol Real, Madrid, továbbá a két olasz klub, az Interna- zionale és a Milan alkotja az ötös mezőnyt. Az említett csapatok saját országuk klubjaiból két vendég játékossal erősíthetnek. A későbbiek folyamán más híres együtte­sek, mint a brazil Santos, az argentin Racing, Indepen- diente, Estudiantes, a nyugatnémet Bayern München, a holland Ajax és Feyenoord, a par/iauayi Olimpia Asun­cion, az uruguayi Nációnál és a spanyol Atletico Madrid is bekapcsolódnak a Szuper Világ Kupába. Az idei milánói rajt után 1982-ben, 1983-ban és 1984- ben más országokban lesz ötös körmérkőzés, míg 1985- ben négy év győzteseinek nagy döntőjét bonyolítják le, ugyancsak körmérkőzéses formában. S megszólal a lelátó, síppal, dobbal, nádi hegedűvel „Entellektiiel” sport - „primitív” sport? Sokféle szempont szerint különböztetik meg egymástól a sportágakat. Vannak pél­dául olimpiai és nem olim­piai sportágak, mérhető és nem mérhető (azaz pontozá­sos) versenyágak, léteznek egyéni és csapatsportok, föl­oszthatók aszerint is, hogy hol űzik őket: szárazon, ví­zen, jégen, havon, levegőben stb. Meghökkentő csoportosítás, amikor a sportolók iskolai végzettsége, foglalkozása ad­ja a fölosztás alapját, pon­tosabban az, amikor ezek alapján az „entellektüel”, il­letve a „primitív” kategóriá­ba sorolnak egy-egy verseny­ágat. Büntet a bíró Vajon helytálló-e az ef­fajta besorolás? Az ökölvívóról, a birkózó­ról, a cselgáncsozóról több­nyire a lekicsinylő jelző jár­ja, azt tartják róluk: híján vannak a magasröptű gon­dolatoknak, az észnek, az intelligenciának. Vannak ugyanakkor sportok, például a vívás és a vízilabdázás, amelyek, úgymond, szinte sugározzák az értelmet, a tudást, ahol szinte minden mozdulatból kitetszik a szel­lemi fölény ... Mit lát ebből az egyszerű néző odakint, a pályán, a mérkőzéseken ? Vegyünk egy jellemző pél­dát! Büntet a bíró. Az ökölvívó megáll, leereszti mindkét kezét, s némán meghajtja fejét a mérkőzésvezető előtt. A birkózó fölegyenesedik a szőnyegen és egyetlen szó nélkül veszi tudomásul: meg­intették. A cselgáncsozó te­kintetét a földre szegezi, s így hallgatja a bíró ítéletét: „Keikoku!” Büntet a bíró. A vívó meg­torpan, lekapja a sisakját, és szemét kidüllesztve a zsűri­re pillant. „Micsoda?!” —sü­víti vészjóslóan, és sisakját nagy ívben földhöz vágja. A vízilabdázó szikrázó szemmel mered a bíróra, karjával na­gyot legyint, szájából szitko- zódás hallatszik; parton ülő játékostársa látványosan köp egyet... A példák, a maguk rend­hagyó kivételeivel, lépten- nyomon fölfedezhetők, meg­figyelhetők, s a néző lassacs­kán hajlamos elfogadni: így van ez rendjén ... Megmosolyogtató föltételezés A dolog mélyebb össze­függéseire kíváncsi ember számára többféle magyará­zat kínálkozik... Lehet, hogy az ökölvívás­ban, a birkózásban és a csel­gáncsozásban olyannyira ki­tűnő a zsüriskedés, hogy az ítéletek helyességéhez nem férhet kétség? Talán azért nem há.borognak a bünte­téssel, intéssel sújtott ver­senyzők, mert maguk is jo­gosnak tartják a bírói dön­tést? Megmosolyogtató föltétele­zés. Hiszen majd minden versenyen akad egy-két ta­lálkozó, amelynek eredmény­hirdetése után megszólal a lelátó, síppal, dobbal, nádi hegedűvel... („Pfúj, bíró!”) És gyakran, bizony, az elé­gedetlenségnek oka is van... Vagy az is lehet — elmél­kedik tovább az ember —, hogy az előbbi három sport­ágban a versenyzők szellemi kapacitása, iskolázottsága olyan magas, hogy még föl­dúlt lelkiállapot esetén is vi­lágosan látják: a reklamá­lásnak, feleselésnek semmi értelme. A vívók és a vízi­labdázók nyilván még nem jutottak el erre a szintre ... De hiszen éppen ennek el­lenkezőjét hallani lépten- nyomon. Azt, hogy a vívás, a vízilabdázás stb. úgyneve­zett „entellektüel” sport, amit leginkább főiskolások, egyetemisták, értelmiségiek űznek. Ami pedig a másik három sportágat illeti, a ver­senyzőállomány egészére nem a főiskolai végzettség a jellemző. Büntetés, amit végre is hajtanak Akkor hát mi magyarázza azt, hogy a hogy a maga- sabbrendűnek tartott sport­ágakban általában több a káosz, a zűrzavar, mint a primitívebbnek ítélt ver­senyágakban? A válasz összetett. Egy­részt figyelembe kell venni azt, hogy az anarchikus je­lenségeket megélőző, megtor­ló szabályok sportáganként változnak, s alkalmazásuk következetessége is eltér egy­mástól. A rendbontó ökölví­vóra súlyos büntetés vár, amit végre is hajtanak; a szabálytalankodó ■ vízilabdázó viszont tudja, ha el is tilt­ják, büntetése éppenséggel eshet a holtidényre is ... (Tisztelet a következetes íté­leteknek !) Másrészt pedig figyelembe kell venni azt, hogy a ver­senyzői intelligencia foka nem föltétlenül függvénye az iskolázottságnak. Az ilyes­mit maga a sportág, a kör­nyezet, a légkör stb. alakítja ki, A fölosztás —, „entellek­tüel” sport, „primitív” sport — önkényes és torz. Az ilyen besorolás sokakat sért indo­kolatlanul, míg másokat, ugyancsak indokolatlanul, fölmagasztal. Az effajta cso­portosítást szerencsésebb személyenként, sportágtól függetlenül végezni. Persze, ott sem papírok, „kutyabő­rök”, hanem a pályán látot­tak alapján ... Pilhál György Mindennapos jelenet a vívópáston: a bírói döntés után el­szabadulnak az indulatok Kosárlabda Munkahelyi olimpia Nyíregyházi MGFSC—Bé­kési ÁFÉSZ 81:60 (39:29). NB II. Férfi. Nyíregyháza. V: Simó, Hutai. Békés: Ba­lázs (18), Kovács (11), Faze­kas (10), Zima (10), Révész (6). Csere: Ladányi (3), Se­bők (2), Adamik, Palik. Ed­ző: Békési Mihály. A két azonos képességű csapat kö­zül a pontosabban dobó ha­zaiak győztek. Az elmúlt hét végén ren­dezte meg a Szarvasi Álla­mi Tangazdaság munkahelyi olimpia keretében az üzemi asztalitenisz- és sakkbajnok­ságot. Az asztaliteniszben háromfős csapatversenyben (két férfi és egy nő) bonyo­lították le a versenyt, és er­re 19 csapat nevezett. Az el­ső a SZÁT gépjavító gyár­egysége I. csapata lett. Sakkban egyéni bajnoksá­got rendeztek, amelyen 14 férfi- és két női versenyző vett részt. A férfiak között az első helyezett Nyemcsok János (SZÁT, csabacsüdi ke­rület). A győztes csapatok oklevelet, az egyéni helye­zettek tiszteletdíjat kaptak’. Az üzemi spartakiád- versenyek március 21-én to­vább folytatódnak, ekkor kerül megrendezésre a bili- ■* árd- és lövészverseny, ahová több mint 100 résztvevőt várnak a rendezők. Búcsú a Tudósítótól A rövid s nagyon szomorú hírt alig akartuk elhinni: 77 éves korában meghalt Di- mák B. Ferenc. A fekete ke­retes, rideg papíron olvasha­tó: Gyászolják sporttársai és nyomdász szaktársai. Kollégától búcsúzunk, akit a megye sporttársadalma csak így ismert: „Feri bácsi”. Kiváltképpen azután, hogy jóformán naponta tollat fo­gott, és leghűségesebb tudó­sítója lett a Népújságnak. Évtizedekben számolhatjuk ezt az időt. Rendkívül gazdag életutat járt be. 1921-ben már a munkássport hagyományait viharokban is őrző Orosházi MTK felnőtt labdarúgócsa­patának játékosa lett, és ha­mar híressé vált a Dimák— Juhász balszárny. Micsoda szögleteket tudott rúgni! Egyszer meghatottan beszélt arról, hogy játékospályafu­tásának mégis az volt leg­szebb szakasza, amikor együtt játszottak. fiával a csapatban. Természetes, hogy a sporttól később sem sza­kadt el. Játékvezetői vizsgát tett, öt évig sportegyesületi elnök, ugyanennyi ideig a testnevelési és sportfelügye­lőség elődjének elnökeként kamatoztatta tapasztalatait. Közben még kultúrház-igaz- gatóként is maradandót al­kotott, amiért megkapta a Szocialista Kultúráért kitün­tetést. Érdemei között első­ként kell említenünk a fel- szabadulás utáni orosházi sportélet megindítását. Meg­kapta a legmagasabb sport­kitüntetést, a Népköztársa­sági Sportérdemérem arany fokozatát is. Jóval hosszabb lehetne, ami a búcsúkor arról az 1945-től párttag Dimák B. Ferencről szól, aki a köz ér­dekében dolgozott. Most mégis lapunk legrégibb tu­dósítójára szeretnénk emlé­kezni. Tavaly nyáron azt mondta, átadja a stafétabo­tot, de tudtuk, azután is épp­oly pontossággal kapjuk ki- sebb-nagyobb eseményekről szóló beszámolóit. A nyom­tatott szó iránti tisztelet csen­gett ki soraiból. Fáradhatat­lan volt és pontos, mert tud­ta — hiszen eredeti foglal­kozása nyomdász volt —, a szerkesztő, a szedő, a mettőr csak akkor készíthet jó új­ságot, ha a szerző is part­nere. Ö partner volt, a szó legnemesebb értelmében. Akkor is, amikor .szelíden korholt bennünket botlása­inkért, féltő gonddal adott tanácsokat, levelei mindig fogódzóként szolgáltak mun­kánkhoz. Amikor tévedett — nagyon ritkán fordult elő —, másnap már jelentkezett, mert jól tudta: a korrekt tájékoztatás sajátja kell le­gyen minden toliforgatónak. Tudta, hogy Orosházán ő képviseli lapunkat, és becsü­lettel tudott bánni ezzel a felelősséggel. Hogy fagyban és kániku­lában több mint három év­tizeden keresztül ott állt a pálya szélén, a lehető legter­mészetesebbnek tartotta. Mert szerette a sportot. Tu­dósító volt, és az újságkészí­tők általa is vallják: mun­kájukkal teljesebb a sajtó. ’ Amikor az OMTK-pályán meccset játszanak ezután, valaki nagyon hiányzik majd mindannyiunknak. Igen, Fe­ri bácsi, aki mindig ott állt az öltöző felőli kapu mögött, sötét kabátban. F. I. BÉKÉS MEGYEI IgHilUkfcM Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Séleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 12-196,12-035, főszerkesztő: 11-021. Ki­adja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba: Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Árpást Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom