Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-14 / 62. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LflPJn 1981. MÁRCIUS 14.. SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Köszöntjük a népfrontot Mégy és fél év után ma kezdi meg kétnapos ta­ni nácskozását a Hazafias Népfront hetedik kong- ■ ■ resszusa. Ilyen hosszú idő alatt végzett munka, sokféle tapasztalat számbavétele és értékelése, s a kö­vetkező időszak tennivalóinak a megvitatása, meghatá­rozása minden esetben alapos felkészülést igénylő, s nem könnyű feladat. -Kiváltképpen most, amikor a nemzet­közi helyzet, a világgazdaság ránk is erőteljesen ható körülményei, előre nem mindig látható változásai és belső forrású örömeink, gondjaink egyaránt megnövel­ték a hazánk, népünk sorsának javításán fáradozó em­berek, testületek, szervezetek felelősségét. Természetesen a társadalom legnagyobb részét tömö­rítő mozgalomét, a népfrontét is, amely már sok-sok éve dolgozik eredményesen. Működését régóta jellemzi a ha­ladó nemzeti célok szolgálata, az értékes hagyományok ápolása. Ez a vonása fűzte a forradalmi munkásmozga­lomhoz már a fasizmus idején, majd' pedig új életünk kezdetén, a felszabadulást követően. S ahogyan előbbre jutottunk szocialista fejlődésünk nehézségektől, megpró­báltatásoktól sem mentes útján, úgy mutatkozott meg mind határozottabban a népfront tiszteletet érdemlő szerepe társadalmi és gazdasági haladásunkban. Egyebek között abban, hogy nem csupán jó keret igyekezett és akar lenni társadalmunk minden rétegének a szövetségi politikán alapuló népi, nemzeti egység, s a szocialista internacionalizmus erősítéséhez, a párttagok és a pártonkívüliek, a materialisták és a hívők közér­dekű együttműködéséhez. Mind következetesebben törek­szik arra is, hogy a keret minél gazdagabb tartalommal telítődjék meg. A ma kezdődő kongresszus küldöttei vé­leményt mondhatnak arról, hogy miképpen támogathatja még jobban a népfront azoknak á céloknak az eléré­sét, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa, majd pedig hatodik ötéves tervünk vilá­gosan meghatározott. Életmód, műveltség és közösségek a mai magyar tár­sadalomban; szocialista demokrácia, lakóhelyi közélet; a Hazafias Népfront gazdaságpolitikai tevékenysége: ezeket a címeket viselik azok a tanulmányok, amelyeket a mozgalom országos titkárságának egyes munkabizott­ságai készítettek el és bocsátottak a küldöttek rendel­kezésére. Rengeteg tapasztalat, s a különböző szintű népfrontbizottságokat megválasztó falugyűlések, lakóhe­lyi tanácskozások, illetőleg a városi, megyei küldött- értekezleteken részt vett, összesen félmilliónyi állampol­gár nézete, felfogása, elképzelése ölt testet az említett, írásbeli anyagokban. Ezek, s a kongresszuson elhangzó, szóbeli kiegészítések bőségesen kínálnak lehetőséget ar­ra, hogy a mozgalom jelenlevő képviselői sokoldalúan és behatóan megvitassák életünk, munkánk, jelenünk és jövőnk minden fontos kérdését. Biztonságot és bátorítást ad a nyílt, őszinte vitához mindenkinek az a tény, hogy sem a nép, sem vezetői nem a közismert határozatok, elvek, adatok, előirányza­tok, beszédek, s másféle megnyilatkozások idézgetését, ismételgetését várja a kongresszus résztvevőitől. Teljes joggal várja viszont azt, hogy előbbre vivő gondolatok­kal, ötletekkel, s ha kell, az eddig megszokottaktól el­térő, jobb módszerek, megoldások ismertetésével is já­ruljanak hozzá kisebb és nagyobb közösségek, települé­sek, s az egész ország helyesen felfogott érdekeinek ér­vényre juttatásához. Mindenki tudja, hogy hatodik ötéves tervünk megva­lósításában nem számíthatunk dús anyagi forrásokra, lehetőségekre, új, nagy beruházásokra, látványos fej­lesztésekre. Életszínvonalunk eddig elért eredményeinek megtartása is több és jobb munkát követel meg mind­annyiunktól. Igazuk van azoknak, akik szerint mostani téves tervidőszakunk nélkülözhetetlenné teszi minden, eddig nem eléggé hasznosított szellemi és erkölcsi erő sorompóba állítását is. A Hazafias Népfrontnak feladatai közé tartozik, hogy a pártszervekkel és -szervezetekkel, a tömegszerveze- tekkel, s a sokféle, erre hivatott intézménnyel közösen munkálkodjék a demokratizmus teljes körű érvényesí­tésén. Ez a mozgalom jellegénél fogva alkalmas rá, hogy a legnagyobb hatósugarú körben és sikeresen fáradozzon a szocialista demokrácia igazi tartalmának, értelmének uralkodóvá tételén a gyakorlatban. Mindezeken túl: a ma kezdődő kongresszusra sok olyan kérdés tartozik, amelynek az elemzése országos je­lentőségű lehet. A család, mint szocialista társadat műnk alappillére; a nemzeti egység, a magyarságtudat és a szocialista nemzetköziség; gazdasági helyzetünk és feladataink; az „egyenlő munkáért, egyenlő bért”, s a „kinek-kinek teljesítménye szerint” elv; a lakásépítés és -elosztás gondjai stb. ■ jftndez és még jó néhány téma bizonyára hangsú- lyosan szerepel a kongresszuson. Például igen Ifi fontosnak minősíthető az állampolgárok önkén­tes részvállalása számos olyan társadalmi igény kielégí­téséből, amely kizárólag állami erőből nem fedezhető. A Hazafias Népfrontnak elismerésre méltó érdemei van­nak egyebek között a társadalmi munka kezdeménye­zésében, szervezésében, segítésében. A ma kezdődő kong­resszus minden bizonnyal új lendületet ad ennek is, amely szintén meggyőző bizonyítéka népünk hazaszere­tetének, nemzeti egységének. Gulyás Pál Ma kezdődik a HNF VII. kongresszusa Kétnapos tanácskozás Budapesten Ma — délelőtt 9 órától — Budapesten, az Építők Szak- szervezetének székházában megkezdi munkáját a Haza­fias Népfront VII. kongresz- szusa. Feladata, hogy — szá­mot adva az 1976. évi VI. kongresszuson kitűzött cé­lok megvalósításáról — érté­kelje a népfrontmozgalom­nak az utóbbi esztendőkben elért eredményeit és megje­lölje a további teendőket. A kétnapos tanácskozás­nak — küldöttként és meg­hívottként — több mint 1100 résztvevője lesz. A program szerint a megnyitó plenáris ülésen hangzik el, a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának írásos beszámolójá­hoz kapcsolódóan, Sarlós Istvánnak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a HNF OT főtitkárának szó­beli referátuma a mozgalom társadalompolitikai felada­tairól, amelynek fő gondola­tait a kongresszust megelőző jelölő gyűléseken és testü­leti üléseken fogalmazódtak meg. Az írásos és szóbeli beszámoló megvitatásával együtt napirendre kerül a HNF országos pénzügyi el­lenőrző bizottságának je­lentése, s a kongresszus várhatóan jóváhagyja a Ha­zafias Népfront módosított működési irányelveit. A na­pirend szerint: újjáválaszt­ják a HNF Országos Taná­csát, megválasztják az or­szágos elnökséget, az orszá­gos titkárságot és vezető tisztségviselőit. Több hónapos eseményso­rozaton készítették elő a népfrontmozgalom egész társadalmunkat képviselő küldötteinek országos ta­nácskozását. Ennek kereté­ben újjáválasztották a moz­galom különböző szintű bi­zottságait, mérleget készí­tettek az elmúlt években végzett helyi munkáról, s megkapták mandátumukat a küldöttek. Országos véle­ménycsere bontakozott ki a kongresszus fő témáit elem­ző munkaanyagokról, s kel­lő gondolati munícióval lát­ták el a Hazafias Népfront legfelsőbb fórumának ta­nácskozására a fővárosba ér­kezett résztvevőket. Az utolsó előkészületi ese­mény az Országos Tanács február 27-i ülése volt, ahol elfogadták a kongresszus napirendjére, munkarend­jére és bizottságaira vonat­kozó javaslatot. Ezt megelő­zően országszerte mintegy négy és fél ezer helyi ta­nácskozáson — összesen 450 ezer népfrontaktivista rész­vételével több mint 42 ezer felszólalásban — elemezték a kongresszus témáit. » Miként az Országos Tanács kongresszusi beszámolója is érzékelteti majd, három fő témakör és tevékenységi te­rület jellemzi leginkább ma a mozgalom sokrétű munká­ját: a szocialista demokrá­cia fejlesztésével a lakóhe­lyi közélet elmélyítése, a Hazafias Népfront cselekvő részvétele gazdaságpoliti­kánk formálásában és fel­adataink megoldásában, va­lamint az egyéni és közössé­gi életmód szocialista voná­sainak erősítése, a művelt­ség gyarapításával. A falvak és városok lakó- közösségei, minden generá­ciót képviselő mozgalmi munkásai képviseletében ar­ra kaptak megbízást a kül­döttek, mondják el a kong­resszuson: a Hazafias Nép­front — fő funkcióinak meg­felelően — az elmúlt esz­tendőkben is eredményesen járult hozzá társadalmunk fejlődéséhez, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. Eredményesebbé vált a ré­tegpolitikai tevékenység, újabb tíz- és százezrek kap­tak a mozgalomtól indítta­tást a közéleti részvételre, a politizálásra, a közösségért végzett önzetlen munkára. További eredmények eléré­sét segítő ajánlások, javas­latok sokaságát küldték el mindenünnen az országból — a mozgalomban összeg­ződött hasznos tapasztalatok, kezdeményezések, jó példák közreadásának szándékával — a népfrontkongresszushoz. A Kettős-Körös gátján homokzsákokból építenek nyúlgátat. Az árvízvédelmi munkákat megtekintette Vincze József, az OVH elnökhelyettese. Árvízi tudósításunk lapunk 3. oldalán Fotó: Veress Erzsi Az OVH és megyénk vezetőinek tervegyeztetése Tegnap, pénteken délelőtt tartották Békéscsabán az Országos Vízügyi Hivatal és Békés megye vezetőinek tervegyeztető tárgyalását. A megbeszélésen az OVH ré­széről jelen volt Vincze Jó­zsef elnökhelyettes, me­gyénket Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál, a megyei ta­nács elnöke és Bordi Ist­ván, az SZMT titkára képvi­selte. Bevezetőben Takács Lajos, a KÖVIZIG igazgatója tájé­koztatta a jelenlevőket a kialakult árvízhelyzetről, majd dr. Takács János, a megyei tanács ÉKV és Mu­rányi Miklós, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője adott átte­kintést az ágazat fejlődésé­ről. A tájékoztatóból kitűnt: az elmúlt tervidőszakban megyénkben a vízügyi ága­zat a vízellátásra, csatorná­zásra, szennyvíztisztításra, ár- és belvízvédelemre, va­lamint mezőgazdasági víz- hasznosításra 3 milliárd 285 millió forintot fordított, mely összeg nem tartalmazza a nyári árvízi védekezés költ­ségeit. Ezután az idei és a VI. ötéves tervi feladatok kerül­tek napirendre. Tovább fej­lődik az ivóvízellátás, a csa­tornázás, az elkövetkező években várhatóan 4 ezer lakást kötnek a csatornahá­lózatba. A belterületi víz­rendezésre 132 millió forint áll a megye rendelkezésére, melynek nagyobb hányadá­ból a dél-békési körzet gond­jain igyekeznek enyhíteni. A meliorációra fordítható ösz- szeg a megyében 1,3 milliárd forint, az állami támogatás nagysága a korábbinak a kétszerése, vagyis 750 mil­lió forint. A kongresszusra — felkészülten Tegnap délben megélén­kült Békéscsabán a Körös Szálló előcsarnoka. Itt gyü­lekeztek ugyanis azok a kül­döttek és meghívottak, akik a Hazafias Népfront ma kez­dődő VII. kongresszusán Bé­kés megyét képviselik. Bú­csúztatásukra az állami és tömegszervezetek képvise­lőin kívül megjelent Szabó Miklós, a megyei pártbizott­ság titkára is. A különbusz indulásáig maradt egy kis idő arra, hogy néhány részt­vevőnek a következő kér­déseket tegyük fel: mit vár­nak az országos jelentőségű tanácskozástól, és miről be­szélnének, ha lehetőség nyíl­na a felszólalásra? Dimák Jánosné kereske­delmi dolgozó: Nemcsak Gyulát, hanem a román aj­kú lakosságot is képviselem majd a kongresszuson. Ezen arra is szeretnék feleletet kapni, hogyan lehetne még intenzívebben alkalmazni — a jogok és kötelességek fi­gyelembevételével — a gya­korlatban az alkotmánynak a nemzetiségekre vonatkozó pontjait. Ha felszólalhatnék, akkor a múlt emlékeinek kutatásával, a hagyományok ápolásának a fiatalok köré­ben való terjesztésével fog­lalkoznék a tanácskozáson. Bacsa Irén tsz-dolgozó: Én a kongresszustól azt vá­rom, hogy elsősorban olyan feladatokat jelöljön meg, amelyek a HNF-mozgalmat előbbre viszik. Amennyiben szót kapnék, a család szere­péről, a környezetvédelem­ről, és ifjúságunknak a HNF-ben betöltött szerepéről szólnék. Ez utóbbi témához hadd , tegyem hozzá, nálunk, Almáskamaráson a fiatalok jelentős részét sikerült be­vonni a népfrontmunkába, s ezzel kapcsolatban kedvező tapasztalataink vannak. Dr. Tóth Ferenc r. k. plé­bános: Mint a békéscsabai városi népfrontbizottság tagjának, alkalmam volt nemrég találkozni az egyik HNF-tisztségviselővel. Na­gyon megragadott a fel­A HNF VII. kongresszusán részt vevő megyei küldöttek fel­készülésükről beszéltek elutazásuk előtt Fotó: Martin Gábor bomló családokra utaló mon­dása. Hangsúlyozta: úgy kell cselekednünk, hogy minden­kinek legnagyobb megelé­gedésére, hasznára váljunk. Főként a házasság és a gyer­meknevelés kérdéséről sze­retnék hallani a kongresszu­son. Ha felszólalnék, az ál­lam és az egyház között lét­rejött okos, csendes megbé­kélésről, valamint az orszá­gunkban tapasztalható nyu­godt körülményekről szól­nék. Szabó Mihály tsz-cjolgozó: Én mindenekelőtt a sporto­lás feltételeiről szeretnék tá­jékozódni a tanácskozáson. Mint dobozi, sokat tudok a hozzánk hasonló adottságok­kal rendelkező községek la­kosainak ilyen irányú gond­jairól is. Hozzászólásomban javasolnám, hogy a termelő­üzemek — az eddigi gya­korlatukhoz híven — a jö­vőben is támogassák az ár­vagy belvíz, illetve az egyéb természeti csapások miatt nehéz helyzetbe kerülő gaz­daságokat. Egyébként a kongresszuson részt vevő csoport minden egyes tagja a december 20-i megyei küldöttértekezlet óta nagy felelősségei készült erre az alkalomra. Többek között igyekeztek minél ala­posabban tájékozódni tele­pülésük eredményeiről és a megoldásra váró feladatokról is. Akik viszont időhiány miatt nem kapnak szót a ta­nácskozáson, módjukban áll elmondani észrevételeiket', javaslataikat azon a két-há- romórás kötetlen beszélgeté­sen, amelyet a HNF orszá­gos vezetőivel folytatnak majd. —y—n

Next

/
Oldalképek
Tartalom