Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
1981. február 1., vasárnap Délkelet-ázsiai változatok Kína tervei — flSEUN-tükörben többi között 26 hétre növelték a terhességi és gyermekágyi szabadságot, négyszer emelték a nyugdíjakat. 1981-ben 22 350 új óvodai helyet létesítenek, 160 iskolai tornatermet építenek fel a 17 millió lakosú NDK-ban. Sári István Harmadik alkalommal fog bele Peking abba a vállalkozásába, hogy az ASEAN- tömb tagjait (Thaiföld, Szingapúr, Malájföld, a Fülop- szigetek ás Indonézia) megnyerje kambodzsai vállalkozásának. A kínai vezetés két esztendő múltán sem nyugodott bele abba, hogy a „vörös khmerek” vereségével elvesztette Phnom Penh-i befolyását, és miután a katonai módszerek nem vezettek célra, diplomáciai eszközökkel kísérletezik. NEM KELL A „VÖRÖS KHMER” Az első vállalkozás arra épült, hogy a bukott Pol Ppt rezsim fogságából szabadult Norodom Szihanuk herceget az ENSZ-be küldték. Az ő nevével próbálták fémjelezni a Hanoi ellen fölépítendő egységfrontot. A húzás részben eredménnyel járt, mert az ENSZ-ben sikerült a Vietnammal szemben ellenséges, többségi szavazást keresztülhajtani. Az egységfront mégsem jött létre, mert maga Szihanuk döbbent rá csakhamar, hogy ő csupán tartalék. Kína változatlanul a világszerte tömeggyilkosként megbélyegzett Pol Pótot tekinti szövetségesének. Ez elijesztette az ASEAN- tagállamokat is, amelyek szintén nem voltak hajlandók közösséget vállalni a kompromittáltakkal. Ekkor Pekingben taktikát változtattak. A második verzióval álltak elő. A „vörös khmertől” most sem tagadták meg a kegyeiket, de személycseréket hajtattak végre a mozgalom élén. Pol Pótot ideiglenesen visszavonták a második vonalba, és volt kormányzatának másik emberét, leng Saryt tekintették a partnerüknek. Az ASEAN- tömböt azzal kecsegtették, hogy íme, a „vörös khmer demokratizálódott”, most már elfogadható. Az ASEAN kétségeit azonban ez a mutatvány nem oszlatta el, sőt még nagyobb tartózkodásra késztette. A HARMADIK PRÓBÁLKOZÁS Ekkor következett tavaly, az esztendő végén a harmadik változat, amely most érkezett az alkalmazás szakaszába. Kína legújabb kiszemeltje Son Sann tábornok, aki Kambodzsa amerikai megszállása idején vezető politikai posztokat töltött be. Mozgalmát, az FNLPK-t (a Khmer Nép Nemzeti Felsza- badítási Frontja) „harmadik erőnek” kiáltották ki. mert szemben áll a Vietnam támogatta Phnom Penh-i Heng Samrin kormánnyal, de nem válla) közösséget a „vörös kljmerrel” sem. Son Sann meghívást kapott Pekingbe, ahol áldást adtak tevékenységére. Egyszersmind indítványozták, hogy — úgymond — Kambodzsa jövőjének megtárgyalására hívjanak össze nemzetközi értekezletet. Ez az új kínai változat megnyerte az Egyesült Államok, pontosabban a most távozott Carter-kormány tetszését. Ennélfogva az ASEAN fönntartásai is gyengültek. Thaiföld, ahol a legerőteljesebb a pekingi befolyás, kifejezetten lelkesedik a gondolatért. Mások ugyancsak hajlamosak a terv támogatására, bár Szingapúr és Indonézia — szokása szerint — óvatosabb. E két országban tekintélyes a kínai származású kisebbség, nagy a gazdasági befolyása, és tartanak tőle, hogy Peking esetleg a „hoák” mozgósításához folyamodik a belső nehézségek fokozására. BUKOTT FIGURA Két további tényező ^szintén megfontolásra készteti — Thaiföld kivételével — az ASEAN-országokat. Az egyik a kambodzsai Heng Samrin- kormány és Vietnam állás- foglalása. Mindkettő hatá*o- zottan elveti a nemzetközi értekezlet gondolatát. Kambodzsában stabilizálódik az új rend, a két éve bekövetkezett változás eljutott a konszolidálás szakaszába, így szerintük nemzetközileg egyetlen megoldás van: elismerni a népi rendszert, végérvényesen levenni az ENSZ napirendjéről a Peking által szorgalmazott úgynevezett kambodzsai kérdést. Son Sann személyére ki se térnek, hiszen a tábornokot úgy ítélik meg,-hogy végérvényesen leszerepelt figura. Noha az ASEAN elfogadta a nemzetközi értekezlet gondolatát, Hanoi és Phnom Penh határozott szembenállása láttán azt nem tekinti reálisnak. Az ASEAN tagjai tartózkodásának másik oka a bizonytalanság. Még nem világos előttyk, hogy mi lesz az új washingtoni kormány délkelet-ázsiai politikája? A közelmúltban járt Hanoiban Joel Pritchard (republikánus) és Stephen Solarz (demokrata) kongresszusi képviselő. Tájékozódtak a jövő vietnami—amerikai kapcsolatainak a lehetőségeiről. Hazatérőben ugyan „csalódottságuknak” adtak hangot, amiért Vietnam elutasítja a nemzetközi értekezlet tervét, de nem zártak ki teljesen egy esetleges washingtoni változást. Ez az állásfoglalás az ASEAN-tagokat azért teszi bizonytalanná, mert nem szeretnék önmagukat csapdába zárni: kitartani olyan kínai elképzelések mellett, - amelyek mögött nem áll ott az Egyesült Államok. Minden más megfontolást ezúttal mellőzve, ez egyik tényezője lehet annak a változatnak, amely kudarcra ítélheti a harmadik délkeletázsiai kínai nekirugaszkodást is. Várkonyi Tibor Amíg mi Európában faggyal és hóval küszködünk, Laoszban szüretelik a kávét. Eddig csak Dél-Laoszban foglalkoztak kávétermeléssel, újabban a délről áttelepített cserjékkel északon is próbálkoznak. Noong Lan község határában a januári kávészüret, ha hihetünk a mosolynak, pompás termést ad (Fotó: VNA — MTI — KS) Számok az NDK-ból Az NDK Statisztikai Hivatala nemrégiben adta közre az elmúlt évi gazdasági eredményeket összefoglaló jelentését. Ezek szerint folytatódott az ország lendületes fejlődése. A nemzeti jövedelem 4,2 százalékkal, az ipari termelés 5,5 százalékkal, a termelékenység 5,1 százalékkal növekedett. A gazdasági munka minőségi tényezői erősödtek, amelyre olyan adatok utalnak, mint az energiafelhasználás 1979. évi szinten tartása, vagy az anyagköltségek 5 százalékkal való csökkentése 1979-hez viszonyítva 100 márka értékű áru előállítására számítva. És milyen előirányzatok, tervek készültek az idei évre? Változatlanul magas tervcélokat állapítottak meg. A nemzeti jövedelemnek, az ipari termelésnek és a munka termelékenységének 5—5 százalékkal kell növekednie. A kormányzat ennél az átlagnál is gyorsabb növekedést vár el a szerszám-, a mezőgazdasági-, a feldolgozógép-gyártó, az elektronikai és a járműipartól. A nyersanyagokban, energiahordozókban általában szegény NDK-ban a külkereskedelmi mérleg javítására 1980-hoz képest 16 százalékos forgalomnövekedést kell elérni a külkereskedelemben, az export erőteljes bővítésével. Az ez évi államháztartási terv — amely a becslések szerint 70 millió márkás pozitívummal zárul majd — 164 milliárd márkából gazdálkodik. A lakosság anyagi és kulturális életszínvonalának megőrzése és fokozatos emelése céljából sok kiadást növelnek. A szociálpolitikai beruházások közül a legjelentősebb a lakásépítés, 174 ezer lakást kell az év végéig felépíteni, illetve újszerűre modernizálni. Az újonnan épülő állami lakások száma — amelyekért a beköltözés alkalmával maximálisan 3000 márkát kell fizetni — meghaladja a 110 ezret. A lakosság sajáterős építkezési tevékenységével mintegy 13 ezer lakást építenek fel. A tavalyinál 17 százalékkal többet, összesen csaknem 20 milliárd márkát irányoz elő a költségvetés a lakosgág alapellátásához tartozó fogyasztási cikkek, szolgáltatások. lakbérek stb. árstabilitásának megőrzésére. (így például egy 2 szobás lakás — az NDK állampolgárainak döntő többsége bérlőként használja a lakásokat — átlagos havi bérlete 80 márka.) A társadalombiztosítás kiadásai is számottevően emelkedtek — az elmúlt tíz évben megkétszereződtek — a lakossági hozzájárulások előírásainak változatlansága mellett. Az elmúlt tíz évben 25 , társadalombiztosítási szolgáltatást vezettek be, illetve bővítettek az NDK-ban. A A szovjet emberek egyik nagyszerű hagyománya, hogy a nemzeti ünnepeket, a társadalmi élet fontos eseményeit kimagasló munkasikerekkel köszöntik. A közelmúlt egyik fontos eseménye volt a tizedik ötéves terv (1976—1980) befejezése, és az SZKP soron következő pártkongresszusa, amely jóváhagyja a következő, a tizenegyedik ötéves tervet. Számos üzemi kollektíva, sok millió ember sikeresen teljesíti a kongresszus tiszteletére vállalat munkafelajánlásokat. Napról napra bővült azoknak a gyáraknak és termelési egyesüléseknek a listája, amelyek határidő előtt teljesítették az ötéves tervidőszak termelési feladatait. Néhány hónappal a kitűzött határidő előtt teljesítették a tizedik ötéves terv termelési feladatait a „Vosztszi- bugol” tröszt haranori külszíni fejtésének bányászai (csitai terület). Szibéria és a Távol-Kelet üzemeinek és városainak több mint 28 millió tonna tüzelőanyagot adtak. A pártkongresszus megnyitásának napjáig az ország terven felül egymillió A haranori külszíni fejtés „Karjernaja” állomása. Innen indulnak) a szénnel megrakott vagonok a Bajkálon túli terület és a Távol-Kelet minden részébe Ma a Bajkál-tavon túli terület az országban bányászott szilárd fűtőanyag jelentős részét adja. Az utóbbi évtizedekben itt gazdag szénlelőhelyeket tártak fel, amelyeket olcsó külszíni fejtéssel lehet kitermelni. Több külművelésű bánya üzemel; a haranori «egyike a legnagyobbaknak. Szibéria és a Távol-Kelet természeti kincseit bekapcsolni a gazdaság vérkeringésébe — ez a Szovjetunió gazdasági fejlődésének fő irányvonala. Az olaj, a földgáz és a szén termelésnövekedésének, és számos termék gyártásának jelentős része éppen ezeket a területeket teszi nevezetessé. tonna szenet kap a Bajkálon túli területről. A bányaüzem kollektívája már több éve az első helyen áll a tröszt dolgozóinak szocialista munkaversenyében. A két évtizeddel ezelőtt megnyitott külszíni művelésű bánya tervezett kapacitása — évi 4,5 millió tonna szén volt. A modern technika és a progresszív technológia ügyes alkalmazásával a bányászok a tervezett termelési kapacitást lényegesen felülmúlták. A munkaszervezés tökéletesítése, a két vagy több szakma elsajátítása lehetővé tette számukra a legmagasabb termelési eredmények elérését. A szén kitermelése a nagy teljesítményű marótárcsás kotrógép segítségével (Fotó: APN, G. Kalacsjan felvételei — KS) Az SZKP kongresszusának tiszteletére a Bajkálon túli terület szene Bohóc mint elnökjelölt Coluche; „Legalább kapnak valámit a pénzükért” A francia közönség egyik kedvence Coluche, a bohóc, polgári nevén Michel Colucci. A 36 éves kerek képű Coluche jellegzetes bő nadrágjában, vörös orrával, fémkeretes szemüvegével, kockás ócska frakkjában állandó szereplő a tv-képernyőn, a kabarészínpadon, a mozivásznon — mindenütt, ahol a nézők nevetni akarnak. Vaskos tréfáival, szókimondásával valóban hahotára készteti hallgatóit. Ruházatát most széles szalaggal egészítette ki: mellén a francia trikolórt hordja. Elhatározta ugyanis, hogy az idei választáson a színpadon kívül — elnökjelöltként lép fel. Bohóctréfa? Nem. Coluche komolyan gondolja. S bár abban maga sem bízik, hogy valóban beköltözhet az Elysée- palotába, úgy véli, hogy alaposan beleköphet a szerinte nagyképű, unalmas és szószátyár hivatásos politikusok levesébe. „A választás az adófizetők ménkű sok pénzébe kerül, ha engem látnak majd a tv-ben, legalább kapnak valamit a pénzükért!" A választókhoz szóló felhívása sem mindennapi: „Hívom a léhűtőket, a csavargókat, a részegeket, a homokosokat, az asszonyokat, az arabokat, a franciákat — szavazzanak rám!” Nem csoda, hogy a kocsmákban, kávézókban és az utcán máris ő a sztár. Legalábbis azok között, akik unják az állam mai intézményeit, képviselőit, s akik valószínűleg egyáltalán nem szavaznának, ha nem találnák meg a — szerintük — nekik való jelöltet. Coluche arra számít, hogy az utca emberei, a másfél milliós munkanélküliségbe, a 13,5 százalékos inflációba, a bürokráciába és az állandó politikai botrányokba belefáradt kisemberek, de rajtuk kívül kiábrándult értelmiségiek, művészek is rá adják majd voksu- kat. Ha számítása beválik, a francia elnökválasztási küzdelembe jókora fricskát adhat a hivatásos politikusoknak a szókimondó bohóc. Gáti István
