Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-11 / 35. szám

1981. február 11., szerda o Horgászodé, fogyasztásmérő, konyhamérleg Új termékek a battonyai MOM-ban Sztanojev Ivánná technológus az új horgászorsó mintadarab­jának méreteit ellenőrzi Nagy reményekkel indult a kvarcóragyártás a MOM battonyai gyáregységében. Ügy tervezték, hogy tekinté­lyes dollárbevételhez jut a népgazdaság. Az amerikai kooperációban gyártott idő­mérő szerkezetek előállítá- sáv.al már a kezdetben is gondok voltak, a partner késve és hiányosan szállítot­ta az alkatrészeket. Emiatt egyre többet, akadozott a gyártás, míg véglegessé vált: az amerikai fé, hibájából megszakadt az együttműkö­dés. A MOM természetesen gondoskodott az értékes ter­melőberendezések hasznosí­tásáról. A mikroelektronikai szerelésekre alkalmas mik­roszkópos hegesztőkészüléke­ken számítógépek mágnes­tárolóihoz készítenek alkat­részeket. A jövőben ennek a termékcsoportnak a bővülé­sével a mikroelektronikai gyártás is fokozódik majd Battonyán. Változatlanul gyártják a légfékszelepeket is a nagy­községben. Tavaly 32 ezret állítottak elő, ennek 60 szá­zalékát a Szovjetunióba szállították. Ezek a fontos biztonsági berendezések ke­rülnek az MTZ-traktorokba is. Emellett különféle forgá­csolt alkatrészek készülnek a gyáregységben a MOM ter­mékeihez, köztük a világhí­rű ultracentrifugákhoz Piacpolitikai okokbó, a Miagyar Optikai Művek a különleges műszerek és az értékes nagyberendezések mellett közszükségleti tö­megcikkek gyártását is fej­leszti. Ennek a programnak a keretében Battonyán há­rom új termék gyártását kezdik meg még ebben az évben. Márciusban indui a peremfutó horgászorsók so­rozatgyártása. Ezek elsősor­ban importkiváltási célból készülnek, de jelentős a külföldi érdeklődés is. A mintadarabok tesztelési ta­pasztalatai szerint kiváló minőségűek az új konstruk­ciók, sikerült kiküszöbölni az importtípusok néhány bosszantó hibáját. Három­féle méretben, 100 ezret gyártanak az orsókból még ebben az évben. Külföldön már nagy nép­szerűségnek örvend az autó­sok körében az az ügyes kis műszer, mely megmutatja, hogy az adott pillanatban mekkora a gépkocsi 100 ki­lométerre vetített benzinfo­gyasztása. Ez <a műszer se­gít. a takarékos vezetési stílus kialakításában és al­kalmazásával a tapasztala­tok szerint jelentős mennyi­ségű benzin takarítható meg. A MOM mérnökei elkészí­tették ennek a műszernek hazai változatát, és a gyár­tásra Battonyán kerül majd sor még az idén. Valameny- nyi hazánkban futó gépko­csitípushoz alkalmas lesz a műszer, mely az előzetes kal­kuláció szerint mérsékelt áron kerül forgalomba. Régóta hiánycikk a hazai kereskedelemben a falra akasztható konyhai mérleg, mely ha kapható, akkor is csak tőkés importból kerül az országba. E dollárkiadá­sok megtakarítását teszi le­hetővé a MOM saját fejlesz­tésű konyhai mérlege. Ez a tetszetős, formatervezett tí­pusú, falra akasztható kony­hai mérleg az év második felében már sorozatban ké­szül Battonyára, és természe­tesen még az idén ,q boltok­ba kerül. Az új termékek gyártásá­hoz egy új üzemcsarnok is készült, melyet áprilisban adnak át rendeltetésének. A 450 négyzetméteres szerelő­tér korszerű munkaszerve­zést tesz lehetővé. Ezt bizo­nyítja, hogy ,q gyáregység létszáma 140-ről 180-ra nőtt, az árbevétel viszont 20 mil­lió „forintról 100 millió fo­rintra emelkedik. Kép, szöveg: Lónyai László célra az új lelőhelyek olcsó, külszíni fejtéssel kitermel­hető szenét kell felhasználni. De hogyan juttassák el az áramot a legolcsóbban a nagy távolságban levő fo­gyasztókhoz? Itt a tudomány segít. Az eddiginél nagyobb kapacitású távvezetékeket szerkesztenek. És ha más megoldás hasznosabb, amel­lett döntenek: az ország eu­rópai területein például in­kább atomerőműveket építe­nek. Átgondolt ütemben A tervkészítésnél számol­tak a szovjet ipar évek óta visszatérő gondjaival. Ilyen probléma a kohászat bizo­nyos fokú elmaradása az igé­nyek mögött. Ezt még sú­lyosbítja, hogy a gépipar fajlagos fémfelhasználása magasabb, mint amit a kor­szerű gépgyártásban normá­lisnak lehet tekinteni. A két feladatot egyszerre, és egy­mással összhangban kell megoldani. A korszerűbb gazdálkodás alapvető köve­telmény, amelyet az elmúlt időszakban — a szovjet gaz­daság sajátos körülményei­nek megfelelően — mindin­kább érvényre juttattak. A kongresszuson minden bi­zonnyal tovább fejlesztik a hatékonyság növelésére, a termelés intenzitására irá­nyuló intézkedések sorát: a pártkongresszus útmutatása alapján az elkövetkező évek­ben a szovjet népgazdaság így fejlődhet tovább egyenle­tes, átgondolt ütemben. Kis Csaba (Következik: III. A fogyasz­tók asztala.) Gyermekek táplálkozását segíti a gluténmentes tészta A Békés megyei Népúj­ságban először 1980. október 14-én adtunk hírt arról, hogy a Békéscsabai Konzervgyár szakemberei gluténmentes tésztát állítottak elő. Az új tésztafélére azok­nak van szükségük, akiknek a szervezete nem képes le­bontani a búzafehérje (glu- tein) alkotóelemeit, így a készítmény lisztérzékenység­ben szenvedő gyermekek, felnőttek táplálkozásában se­gít majd. A glutein egyéb­ként coeliákiát okoz. Ennek lényegéről akkor a gyár fő­mérnöke, Botyánszki Mihály a következőket mondta: „A szervezetben a tápanyagokat enzimek bontják fel, így a gluteint is. Előfordulhat azonban, hogy hiányzik az az enzim, amely a búzaliszt szóban forgó alkotóelemeit felbontja, ilyenkor a glutein továbbhaladva a bélrend­szerben, lesimítja, eltávolít­ja a vékonybélbolyhokat, amelyek a tápanyag felszí­vódását segítik. A gyermek, vagy felnőtt hasi fájdalma­kat érez, szervezete nem fej­lődik kellőképpen, és végül krónikus táplálkozáshiány tünetei mutatkoznak. Súlyo­sabb esetben a szervezet el­sorvad.” A betegségről a konzerv­gyári szakemberek a Magyar Televízió pécsi stúdiójának Pannon krónika adásából ér­tesülhettek. A pécsi gyer­mekkórház orvosai mondták el, mekkora gondot okoz, hogy a coeliákiában szenve­dő gyermekeknek megfele­lő táplálékot tudjanak adni. A kenyér, a tésztás köretek ugyanis búzatésztából ké­szülnek, tehát gluteint tar­talmaznak. A konzervgyárban tavaly márciusban kezdték el a kí­sérleteket. Sorra vették azo­kat az anyagokat, amelyek­ből búzafehérje-mentes tész­tát készíthetnek. Erre a cél­ra — figyelembe véve a bennük levő tápanyagokat —<• a rizst, a kukoricalisztet, és a tojásfehérjét választották. Alig három hónap telt el a márciusi tv-adás időpontjá­tól számítva, és már be is fejezték a kísérleteket. A tésztát június végén az Or­szágos Élelmezési és Táplál­kozástudományi Intézetbe küldték, ahol alapos vizsgá­latnak tették ki a szarvacska formájú készítményt. Októberben még arról ad­tunk hírt, hogy a gyártáshoz engedélyre van szükség. De­cember közepére azonban az intézet javaslatára a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium már hozzájá­rult előállításához. Az üzem még karácsony előtt három tonnát gyártott a gluténmentes tésztából, és azt saját szállítóeszközein az ország 24 boltjába juttatta el. Azóta több helyen el­fogytak már az első készle­tek. A pótlásról folyamato­san gondoskodik a gyár. A szakemberek most azon fára­doznak, hogy a kéthónapos szavatossági időt meghosz- szabbítsák, és az igényeknek megfelelően gondoskodjanak a választék bővítéséről. A klinikák, a gyermekkór­házak megkapták azoknak a boltoknak a címét, amelyek­ben ilyen tésztát árusítanak. Békés megyében a megye- székhely 100-as ABC-jében lehet gluténmentes tésztát vásárolni. ♦ Ügy gondoljuk, a lelkes, vállalkozó szakemberek, az együttműködő vállalatok, a vizsgálatokat folytató intéz­mények ebben az esetben fenntartás nélkül megér­demlik az elismerő szavakat. Alig kilenc hónap kellett ahhoz — a kísérleteket is beszámítva —, hogy a gyer­mekek táplálkozását segítő készítmény az üzletekbe ke­rüljön. A konzervgyár szakembe­rei, vezetői mindvégig élen jártak ebben a munkában, ök tehát külön elismerést érdemelnek. Ám nem csak azért, mert kezdeményezésük nélkül ma aligha adhatnánk híradást a gluténmentes tésztáról, hanem azért is, mert a gyártás kockázatát is vállalták. Nem nehéz kiszá­mítani, hQgy mivel jár az, ha a napi 60 tonna teljesít­ményű tésztaüzemben éven­te több részletben kell elő­állítani 50 tonna mennyisé­gű gluténmentes tésztát. (kepenyes) A konzervgyár szakemberei mindvégig élen jártak a mun­kában. A klinikák, a gyermekkórházak megkapták azoknak a boltoknak a címét, amelyekben gluténmentes tésztát áru­sítanak Fotó: Veress Erzsi Zárszámadásokról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) Minden növényfajból nagy terméshozamokat takarítot­ták be. A tejtermelés 38 szá­zalékkal emelkedett, s öt év átlagában elérte a 4 ezer li­tert. „Nagy ugrás” volt ser­téstenyésztésben: öt év alatt 65 ezer hízott sertést adtak a népgazdaságnak, 91 száza­lékkal többet, mint az előző ciklusban. A négyezer hektáros kol­lektív gazdaságban az éves termelési érték tavaly meg­haladta a 155 millió forin­tot. A beszámolót követő hozzászólásokból az csendült ki, hogy nem szabad meg­elégedni az elért eredmé­nyekkel, ezért a tsz dolgozói a három évtized gazdag ta­pasztalatait hasznosítva ké­szülnek a VI. ötéves terv cólkitűzéseinék megvalósítá­sára. A CSÁRDASZÁLLASI PE­TŐFI TSZ-BEN csaknem harmincmillió forinttal na­gyobb termelési értéket, mégis félmillió forinttal ke­vesebb nyereséget ért el a múlt évben, mint egy esz­tendővel korábban. Ennek oka a termelési költségek növekedésében kereshető. A tegnapi zárszámadó közgyű­lésen 8,3 tonna hektáron­kénti kukoricatermésről ad­hatott számot a szövetkezet elnöke. Mint az 1981. évi terv ismertetésénél elmond­ta, nem terveznek jelentős változtatást termelési szer­kezetükben, de melléküzem­ági tevékenységüket fejlesz­teni kívánják. Részben gaz­dasági okokból, részben a té­li foglalkoztatási gondok megoldása miatt 1981-től a KITE keretén belül az In­tenzív Gabonatermelési Programba kapcsolódik be a szövetkezet, az úgynevezett takarékos talajművelési ga­bonatermelésre tér át. Ugyanakkor fokozzák a mel­léktermékek takarmányo­zásra való felhasználását, a fölösleges szalma- és kuko­ricaszár egy részét pedig el­égetik, hogy fűtőenergiát nyerjenek belőle. A tsz-tag- ság múlt évi egy főre jutó jövedelme 3 ezer 300 fo­rinttal haladta meg az egy évvel korábbit, elérte az 53 ezer 177 forintot. A NAGYBÄNHEGYESI ZALKA TSZ csaknem hat­ezer 200 hektár szántóterü­lettel rendelkezik. A tsz zár­számadó küldöttközgyűlésén 21 százalékos termelési ér­téknövekedésről adhatott számot a küldötteknek Hor­váth Endre tsz-elnök. Mint mondotta: a 435 millió fo­rintos termelésből 29 és fél millió tiszta jövedelemre tet­tek szert. Az állattenyésztés és a növénytermesztés az ár­bevételből csaknem egyenlő arányban osztozik. Kiegyen­súlyozott. jó eredményt ér­tek el zöldségvetőmagvak termesztésében. Jelentős si­kerként könyvelhetik el a szövetkezet dolgozói, hogy tehenenként! átlagos tejter­melésük eléri a 4 ezer 800 litert. Takarmánytermelé- sülkben legfőbb alapelvnek a saját ellátásra való törek­vést tartották, ezért 650 va­gon abrakot és ezer vagon szilázst termeltek az állat­állomány ellátására. A dol­gozók egy főre jutó havi jö­vedelme a múlt évben meg­haladta a 4 ezer forintot. A. R.—Sz. A.—M. Sz. Zs. Korszerű óragyár Moszkvában (Fotó: TASZSZ — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom