Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-10 / 34. szám
1981. február 10-, kedd o Forgatták Szabadkígyóson A Magyar Televízió szegedi stúdiója tavaly júniusban Szabadkígyóson forgatta a „Lámsza király szivárványországa” című mesejátékot, amelynek forgatókönyvét Tamási Áron Ördögölő Józsiás című művének felhasználásával Dóró János, a békéscsabai színház szervezőtitkára írta. Február 15-én, vasárnap délután 2 órától az I. programon láthatják a televízió- nézők a romantikus helyszínen forgatott mesejátékot, melyet Sík Ferenc rendezett. A főbb szerepeket Tyll Attila, Szerencsi Éva, Forgács Tibor, Széplaky Endre, Gyur- csek Sándor játssza. A hivatásos színészek mellett mintegy négyszáz gyerek, több Békés megyei tánc- és művészeti csoport is szerepel a képernyőn. A forgatáson Fotó: Gál Edit Nőtt a belvízzel borított terület Az elmúlt napok csapadékos időjárása, és a nappali olvadások hatására a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén 45 ezer hektárt borít belvíz Az elöntött terület hirtelen növekedését az okozta, hogy a még mintegy 10 centimétert kitevő talajfagy akadályozza a beszivárgást. A lehullott csapadék és az elolvadt hóréteg- ből keletkező vízmennyiség egyelőre mind a felszínen maradt, a belvíz lefolyását, összegyűjtését késleltetik az éjszakai fagyok. A belvíz vízminőségi vizsgálatai azt mutatják, hogy az utóbbi hetekben az őszi gabonatáblákra kiszórt műtrágyák nagyobbik része a belvízzel lefolyt. Hétfőn az igazgatóság területén 62 szivattyútelep üzemelt, másodpercenként 90 köbméter vizet emeltek át a befogadókba, a belvízvédekezésen 396-an dolgoztak. Az igazgatóság teljes területén másodfokú belvízvédelmi készültség van érvényben. Február 8-tól kisebb árhullám vonul le a Körösökön. és a Berettyón elsőfokú árvízvédelmi készültség mellett. A folyókon a jégviszonyok még nem akadályozzák az árhullám levonulását. Megkezdődött a XIII. játékfilmszemle Lugossy László Köszönöm, megvagyunk című filmjének díszbemutatójával vasárnap este Budapesten a Vörös Csillag filmszínházban megkezdődött a XIII. magyar játékfilmszemle. Az ünnepi díszelőadás közönségét — köztük kulturális életünk több vezető személyiségét, s számos, a szemlére érkezett külföldi vendéget — Farka- sinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, a játékfilmszemle igazgatója köszöntötte. Megnyitó beszédében a többi között hangoztatta: a magyar filmek némelyike évi egymilió nézőt is vonz, ugyanakkor mostanában nem teljesen harmonikus a mozit szeretők kapcsolata az alkotásokkal. — A szemle szervezői remélik: a bemutatott filmeket kísérő fokozott érdeklődés hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar filmművészet újabb ütközeteket nyerjen a közönségért folytatott csatában — mondotta Farkasinsz- ky Lajos. A megnyitó előadás műsorán szereplő Köszönöm, megvagyunk — a Budapest Stúdió produkciója — csütörtöktől az országos mozihálózat programjában is megtekinthető. A mai munkáskörnyezetben játszódó történet főszereplője a Vasárnapi szülők című filmben feltűnt tehetséges fiatal amatőr színésznő, Nyakó Juli, valamint Madaras József és Szabó Lajos. A Vörös Csillag mozi hétfőtől csütörtökig egész napon át tartó vetítésein 23 — a tavalyi pécsi szemle óta elkészült — művet mutat be. Serény téli munka a méhkeréki féliasátrakban Lassan húsz esztendeje lesz, hogy Méhkeréken néhány portán megépültek a fóliasátrak, és elkezdődött a primőr uborka és paprika termesztése. Hamarosan „divattá” vált a primőrtermelés, szinte minden portán megtalálni a fóliasátrakat. Nagy szorgalommal és hozzáértéssel dolgoznak a méhkeréki emberek. Besegít ebbe a rendkívüli figyelmet, aprólékos munkát igénylő tevékenységbe a család minden tagja. Odakinn bármilyen zord az idő, havas a táj, a méhkeréki emberek nem pihennek, serényen dolgoznak a sátrakban. Hiszen hónapokig tartó munkafolyamat, amíg a talaj-előkészítéstől a palántanevelésen át megjelenik az első primőr, s amíg vége a friss zöldség „szüretének”. A -kistermelők három „csatornán” _ értékesítik a vita- mindús primőrárut: a helyi Nicolae Balcescu Tsz, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ felvásárlóinál, illetve saját gépkocsikon szállítják Budapestre és más városokba. A két felvásárlóegység 1981-re 560 termelővel kötött értékesítési szerződést. Ezek szerint primőr uborkából 886 tonna kerül átvételre, a korai csípős, hegyes paprikából 320 ezer darab, a húsosabb fehérpaprikából ugyancsak 320 ezer. Később — amikor már kilóra adják át a termelők a zöldpaprikát — 35 torma átvételre számítanak a két telephelyen. Ezenkívül természetesen jelentős mennyiségű friss zöldség kerül az ország különböző tájaira Méhkerékről. Ezért is nevezik találóan Méhkerékét zöldséges falunak. Netye György Gyomai filmbarátoknak A gyomai Katona József Művelődési Ház és a November 7. Filmszínház március 3-tól filmbarát klubot Indít. A keddi napokon, este 7 órától bemutatkozásra kerülő filmek az 1935—1942. között készült alkotásokból adnak Ízelítőt. így, többek között Vajda: „Az én lányom nem olyan”, Cserépy: „Földindulás”, Vaszary: „A papucshős”, illetve Reinhardt: „Szentiváné ji álom” című alkotása szerepel a műsoron, melyeket a Filmtudományi Intézet biztosít a filmbarátok klubja rendezőinek. A klub szervezésének célja olyan filmek bemutatása, melyeket a havi műsorrendeken már nem tekinthetnek meg az érdeklődők. Az idősebb bérletesek így a múlt filmélményeit idézhetik fel, a fiatalok pedig a filmművészet értékes darabjait ismerhetik meg. Zeneiskolai koncert A békéscsabai Bartók Béla Állami Zeneiskola igazgatósága és szülői munkaközösségé február 11-én, szerdán délután 6 órai kezdettel rendezi meg az iskola nagytermében első bérleti hangversenyét. A műsorban volt növendékek — zeneművészeti szakközépiskolások — lépnék fel. Elhangzik többek között Glazunov Spanyol szerenádja, Kuhlau Polonaise című műve, Liszt C-dúr etűdje, valamint Bartók hat román népi tánca. Zongorán Nátor Éva kísér. ■■•■■■■■■■■■■■■■■■■•■■•■■a Gázrobbanás Orosházán j ■ ■ ■ Nagy anyagi kárral járó. : de viszonylag szerencsés ki- i menetelű gázrobbanás tör- : tént tegnap délelőtt Oroshá- j zán, a Csabai út 60. szám : alatti házban. Egy 11 kilo- : grammos pb-gázpalack sze- • lepe nem zárt rendesen, en- j nek ellenére már hosszabb ; Ideje használták a palackot. • Tegnap délelőtt 10 óra tájban | az összekötőcsövet leszerel- S ték, de a palackot a konyhá- S ban hagyták. A szivárgó pb- j gáz felrobbant, és három he- : lyiség födémé megrepedt. A ; megyei tűzoltó-parancsnok- g ság és a DEGÁZ folytatja a S vizsgálatot. Ezúton is felhív- ; ja a pb-gázfogyasztók fi- g gyeimét, hogy palackcsere : esetén győződjenek meg ar- S ról, hogy a szelep megfelelő- g en zárjon. S Farsangi készülődés a napköziben... Fotó: Gál Edit Észtermékek piaca O mit másutt már kitaláltak, azon kár a fejünket tömi, arra már pazarlás kutatási-fejlesztési forintokat fordítani. Ésszerűbb külföldről megvásárolni a szellemi terméket, s átvenni, adaptálni a műszaki ismereteket. Már- csak azért is így helyes ez, mert nehezen versenyezhetnénk fejlett ipari államokkal és tőkeerős cégekkel olyan témákban, amelyeket azok már megoldottak. Pazarlás lenne az is, ha a hazai feltalálók és újítók szabadalmait és ötleteit hétpecsétes titokként őriznék, s kísérletet sem tennénk az „észtermékek” értékesítésére. A szellemi tennék természetesen áruban: gépként, berendezésként, használati tárgyként, gyártósorként is eladható. Általában ez a gazdaságosabb, ez az előnyösebb. Csakhogy sem az anyagok, sem az energia, sem a munkaerő tekintetében nem állunk olyan jól. Közgazdasági nyelven szólva: nem vagyunk bőviben a termelési tényezőknek. Így aztán lehetőségünk sincs arra, hogy minden ötlet kézzelfogható termékké változzon át. Ilyenformán marad a szellemi termék kereskedelem. De mi is az a szellemi termék? Ezúttal nem a különböző művészeti alkotásokra gondolunk, hanem kizárólag az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a kereskedelemben : vagyis a gazdasági élet legkülönbözőbb területein hasznosítható szellemi produktumra, ^járásokra, módszerekre. Meglepő, hogy a — talán túlságosan is — szakosodott áru-külkereskedelemmel szemben a szellemi termékek exportjával Magyarországon mintegy 130—140 cég foglalkozik. Ezek között csupán három olyan vállalat van, amelynek kizárólag a szellemi termékek kereskedelme a feladata, ebből viszont mindössze egy látja el a szabadalmi jog megszerzését is: a Licencia. A vállalat igazgatója nemrégiben a következőket nyilatkozta: „kis országunk, kis tőkéjű kutatása nem versenyezhet a világcégek fejlesztésével. Manapság nagyon nehéz vadonatújat kitalálni — rádiót, tévét, számítógépet —. de az alkatrészeken. a megoldásokon mi is tudunk jobbítani, s ezeket az apróságokat keresik az észtermékek piacán”. Merthogy van helye a honi szellemi produktumnak a külpiacokon. Néhány kirívó, ám közismert példa arra enged következtetni, hogv némelyikük sokszor kapósabb kint, mint idehaza. Csupán azért, mert honi berkekben még nem fejlődött ki eléggé a kockázatvállalási hajlam. Pedig külföldi szellemi termék vásárlásánál is nagy, legalábbis nagyobb a kockázat, mint amikor például hazai kutatási eredmény gyakorlati hasznosítására törekszenek. Ez utóbbira — talán, mert a fejlesztési forintok folyamatosan, lassacskán, nem pedig egy ősz- szegben csordogálnak — kevésbé figyelnék a felügyeleti hatóságok. A licenc- és knowhow-vásárlás viszont mindig szem előtt van, a megvalósítók és a külső szemlélők egyaránt mielőbb várják eredményeit, hasznosulását. Egy szó mint száz: külföldről vásárolt szellemi termékkel — ha hiba csúszik a számításba — könyr nyebben, feltűnőbben meg lehet búkni. Az utóbbi tíz esztendőben meglehetősen sokat fejlődött a szellemi produktumok kereskedelme, ám a dinamika és az eredményesség korántsem kielégítő. Nem véletlen, hogy a párt XII. kongresszusán a következőket. fogalmazták meg: „Több figyelmet kellene fordítani a szellemi termékek átvételére, hazai alkalmazására és továbbfejlesztésére. Ez kapjon megfelelő helyet és elismerést a kutatók tudományos tevékenységében.” « Különösen az idézet második felére érdemes figyelni, miután az első részét — elvben legalábbis — mindenki elfogadja. Mert ami a tudományos munka elismerését Illeti, a kutatók a saját kutatásban érdekeltek, nem pedig a külföldi licenc vagy know-how honosításában. Erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Hiszen a tudományos állások betöltésénél, a különböző pályázatoknál a tudományos publikációkat és kutatási eredményeket kell felsorolni, a licencek átültetését nem. lény: a magasabb műszaki kultúrát képviI selő termelési szerkezet tömegesen igényel újabb műszaki, kutatási információkat, eljárásokat. Ezek egy részét csakis külföldről -szerezhetjük be. s tudásunk egy részét magunknak is exportálnunk kell. Hiszen a szellemi munkamegosztás hasznosságát az újdonságok, korszerű gyártási módszerek gyors elterjedésénél, munkánk egyszerűsödésénél, könnyítésénél, igényeink jobb, teljesebb kielégítésénél mi sem bizonyítja jobban. Molnár Patrícia Csökkent a balesetek és a kiesett munkanapok száma A Szakszervezeték Békés megyei Tanácsának munka- védelmi osztálya értékelte az elmúlt év üzemi baleseti helyzetét. Megállapította egyebek közt, hogy a balesetek száma 5 százalékkal, a kiesett munkanapok száma pedig 2 százalékkal csökkent. Az SZMT hatáskörébe tartozó vállalatok, üzemek dolgozói közül 6-an meghaltak, 20-an súlyos, munkaképesség-csökkenést okozó csonkulásos balesetet szenvedtek. Halálos baleset nagyobbrészt egyedüli munkára kirendelt dolgozókat ért ott, ahol az üzem műszaki szervezéséből adódó védelem kevésbé hat. Többek közt a helytelen magatartású dolgozót a vezetője, aki távolabb van tőle, nem tudja figyelmeztetni. Ilyen szempontból sok veszélyeztetett munkakör van a mezőgazdaságban, az építőiparban, a közlekedésben, a postánál. A csonkulásos balesetek vizsgálatánál tapasztalható volt, hogy a gépek és a kéziszerszámok állapota nemegyszer elhanyagolt. Különösen a famegmunkáló gépeknél nagy a veszély. A sérülések oka sokszor a gondatlanság volt. A piszkos járdák, lépcsők, síkos padlóik okozták a legtöbb boka-, lábszár-, camfo- és kar- törést, vagy a súlyos zűzó- dásokat. A tárgyak eséséből eredő balesetéket főként jobb munkaszervezéssel lehet csökkenteni. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy 1980-ban az előző évekhez képest kevesebb baleset fordult elő a mezőgazdaságban, az építőknél, a textileseknél, a vasas szakmában, az egészség- ügyi, a kulturális és a szociális intézményeknél. P. B.
