Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-06 / 31. szám

o 1981. február 6., péntek Javult az ellenőrzések hatékonysága Interjú lúzsa Bélával, a megyei NEB elnökével % A múlt évben újjáválasztották a Népi Ellenőrzési Bi­zottságot. Ennek során a NEB-tagok 30 százaléka cseré­lődött ki. Emelkedett a fiatalok és a fizikai foglalkozá­súak száma. Jelenleg megyénkben 1627 népi ellenőr dolgozik. Az elmúlt évben a vizsgálatok jellege miatt az ellenőrzésekbe bevont népi ellenőrök száma csökkent ugyan, de a különböző állami és társadalmi szervekkel együtt végzett közös vizsgálatok eredményeként az alka­lomszerűen foglalkoztatott, úgynevezett eseti népi ellen­őrök száma emelkedett. Hány vizsgálatot végeztek 1980- ban megyénk népi ellenőrei? Milyen eredménnyel zárul­tak az ellenőrzések, és milyen intézkedések születtek? Erről beszélgettünk Józsa Bélával, a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével. Gazdag választék a polcokon a keresett bébiételekből (Fotó: Erdei Katalin felvétele — KS) Bébiétel és társai — Bizottságaink 104 téma- vizsgálatot végeztek, amely­ből 44 volt utóellenőrzés. Az országos témavizsgálatok kö­zül kiemelt jelentősége volt megyénkben a megnöveke­dett létszámú általános is­kolai tanulók nevelési-okta­tási feltételeinek, a lakosság tömegétkeztetésének ellenőr­zése. Továbbá az első félév­ben a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek alaptevé­kenységen kívüli termelési és szolgáltatási munkája, a második félévben pedig a vállalati és szövetkezeti kö­zéptávú tervezés, a Békés megyében működő építőipari szervezetek rendszere, tevé­kenysége, valamint a válla­lati munkaerő-gazdálkodás továbbfejlesztésének helyze­te. A járási, városi NEB-ek saját tervezésű vizsgálatai közül az idegenforgalom és a szolgáltatások színvonalá­nak helyzetét, feladatait fel­táró, a városi tanáccsal kö­zösen végzett gyulai vizsgá­lat módszerei miatt is figye­lemreméltó. Kiemelkedik a feltárt szabálytalanságok nagy száma miatt is a mező- kovácsházi NEB-nek a vál­lalati és szövetkezeti sze­mélygépjárművek rendelte­tés szerinti üzemeltetésének vizsgálata. Orosházán a mun­kásszállítás vizsgálati ered­ménye egyaránt szolgálta a dolgozók érdekeit és a gép­járművek gazdaságosabb üzemeltetését. — Hogyan segítették a vál­lalatok, a szövetkezetek és más szervek a népi ellen­őrök munkáját? — A vizsgált szervek az ellenőrzési csoportokat meg­felelően segítik. Egy-két he­lyen volt tapasztalható, hogy a középtávú tervezés vizsgá­lata során az ellenőrzést ko­rainak, célszerűtlennek tar­tották, holott végső soron ennek az ellenőrzésnek is igen nagy társadalmi „hasz­na” volt. A népi ellenőrök igénybevétele is olykor ne­hézségeket okoz a munkahe­lyeken, bár ezzel számol szervezetünk, mégis ki kell mondani újból, hogy társa­dalmi munkásaink nélkül e szervezet nem létezhet, szük­ségessége pedig — úgy vé­lem — vitathatatlan. — Mondjon néhány példát egyes vizsgálatok főbb meg­állapításairól. — A középtávú tervezési munka vizsgálata bizonyí­totta, hogy a termelő szerve­zetek többsége nem rendel­kezik a változó gazdasági feltételek között is helytálló stratégiával, és nem végez tudatos, rugalmasan alkal­mazkodó tervezőmunkát. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknél a melléküzem- ági tevékenység döntő több­ségében szabályozott, gazda­ságos, és színvonala nem marad el a fő tevékenység színvonalától. Fejlesztésük, bővítésük azonban lassúbb, mint ahogyan az lehetséges és szükséges lenne a gazda­ságosság fokozása, a kiegyen­súlyozottabb foglalkoztatás érdekében. A vizsgálat ösz- szefoglalója megállapítja, hogy célszerű támogatni minden olyan melléküzemági tevékenységet, amely kor­szerű körülmények között, korszerű termékeket előállít­va, vagy szolgáltatást nyújt­va jövedelmező, ésszerű fog­lalkoztatást biztosít. A mun­kaerő-gazdálkodás vizsgálata többek között megállapítja, hogy a termelő szervezetek az elmúlt évektől eltérően nagyobb gondot fordítanak e munkára. Létszámnövelési törekvések nem tapasztalha­tók, és csökkent a munka­erőmozgás is. — A vizsgálatokat milyen intézkedések követték, ho­gyan hasznosultak? — Munkánk annál ered­ményesebb, minél szélesebb társadalmi alapokon történik a hasznosulás. Az elmúlt év­ben a párt- és állami szer­vek testületéi 17 vizsgálati jelentést tárgyaltak önálló, vagy csatlakozó előterjesz­tésként. Valamennyi megyei vizsgálat összefoglalója köz­vetlen hasznosításra került a párt különhöző szintű me­gyei testületem. A vizsgála­tokat követően több mint 500 felhívást tettünk az el­lenőrzött szervekhez a tör­vények, rendeletek, különbö­ző előírások betartására, és csaknem 800 javaslat lett kézbesítve a munka javítá­sa, fejlődése, gyorsítása, ész­szerű intézkedések megtétele érdekében. A vizsgálataink hasznosulását jelenti — a társadalmi hasznosuláson túl —, hogy a különböző szer­vek felhívásaink alapján megteszik a szükséges intéz­kedéseket, javaslatainkat el­fogadják és munkájukban hasznosítják. A büntető fel­jelentések száma csökkent. A fegyelmező jellegű eljárások száma 1979-hez képest növe­kedett. Ezenkívül 36 esetben fegyelmi, 21 esetben pedig szabálysértési eljárást kezde­ményeztünk. A kezdeménye­zett eljárások nagysága arányban és összhangban volt a megállapított szemé­lyes felelősség mértékével. — A közérdekű bejelenté­sek és panaszok többsége mi­lyen gondokkal foglalkozott? — A lakosságtól érkező közérdekű bejelentések szá­ma a megyében 84 volt. Lé­nyegesen kevesebb, mint a megelőző évben. A legtöbb bejelentés és panasz tartal­mát tekintve a kereskede­lemmel, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevé­kenységével, a költségvetési szervek munkájával van ösz- szefüggésben. Továbbra is magas — csaknem 50 szá­zalék — a névtelen bejelen­tések száma, ami megnehezí­ti, vagy lehetetlenné teszi a kivizsgálást. — összegezve a múlt évet, mennyire voltak hatékonyak a vizsgálatok? — Vizsgálataink tervsze­rűen folytak, a megállapítá­sok alaposak, a felhívások és javaslatok helytállóak, reálisak. A vizsgált szervek a legtöbb esetben megkö­szönték segítő szándékú el­lenőrzéseinket. A nagyszámú utóvizsgálat meggyőzött ben­nünket arról, hogy végrehaj­tásra kerülnek a realizálás­ból származz kötelezettségek. Javult a vizsgálatok haszno­sításának lehetősége a párt-, társadalmi és állami vezetés különböző testületem. Ezért állíthatjuk, hogy tovább ja­vult az ellenőrzések haté­konysága. — Melyek az idei felada­tok és fontosabb vizsgálati célkitűzések? — Az MSZMP Politikai Bizottságának 1980. október 28-i határozata alapjában véve fejlődőnek ítélte meg a népi ellenőrzés tevékenysé­gét, és hosszabb távra meg­szabta teendőinket. A me­gyei népi ellenőrzés ennek alapján átfogóan elemzi ko­rábbi munkáját és határozza meg konkrét feladatait. Részben már ezt tükrözi a januári megyei tanácsülésen elfogadott ez évi ellenőrzési terve. Ebben az évben meg­vizsgáljuk többek között a vállalatok, a szövetkezetek tervszerű megelőző karban­tartási tevékenységét, az egészségügyi integráció hely­zetét. Több témában pedig utóvizsgálatra, gazdasági szervezetek beszámoltatásá­ra, tájékozódásra kerül sor. Serédi János A bejáratnál fertőtlenítő folyadékkal átitatott habfe­hér köpeny és sapka dukál. A Kecskeméti Konzervgyár vadonatúj bébiételüzemében már két műszakban folyik a termelés. — Amit lát — mondja ka­lauzom, dr. Kovács Katalin üzemvezető —, a nőpolitikái határozat szellemében való­sult meg, jelentős anyagi tá­mogatással. — Az új magyar bébiétel nem szolgai utánzata a kül­földi termékeknek, és csep­pet sem hasonlít a hazai elő­dökhöz. Hogy születik egy- egy ilyen fontos cikk? — összeszedtünk minden fellelhető régi receptet, kül­földieket is, már amennyire lehetett, mert a gyárak szi­gorúan őrzik titkukat. Azt azonban meg tudtuk állapí­tani, hogy mit mivel társíta­nak. Tanulmányoztuk az or­vosi előírásokat, komoly ku­tatásokat folytattunk. És el ne felejtsem: komoly segítsé­get kaptunk a megyei kór­ház csecsemő- és gyermek- osztályának orvoskollektívá­jától. Egyelőre 29-féle Termel az üzem. Forgó Er­zsébet műszakvezető minden részfeladatot ismertet: 15 ezer üveget tölt és csomagol a gépsor óránként. Most ép­pen sütőtök érkezik ötkilós üvegekben, tavalyi termék — ennek érnie kell, mielőtt bébiétellé alakítanák. Há­rom szippantófej alá halad­nak az üvegek, látványos minden művelet, párhuza­mosan halad az üzemben a „körítés”, valamint a „fel­tét”, aztán a sokat tudó gép­sorok találkoznak, keverés, aprítás, főzés, légtelenítés, végleges hőkezelés. — Szeretnénk mielőbb pi­acra lépni mind a 29-féle bé­biételünkkel — mondja dr. Kovács Katalin. — Kivétel nélkül valamennyi diétás ételként is felfogható, így aztán valószínűleg népszerű lesz az idős korúak, diétára fogottak körében is. Az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság hozzásegítette a gyárat egy olyan berende­zéshez, amely alkalmas arra, hogy kis űrtartalommal a technikai folyamat minden lépését végigcsináljuk. E berendezés módot ad rá, hogy a már elfogadott 29 terméken túl, újabbakat ál­lítsunk elő. Nagy változások a kisbabaétkezésben Az Egészségügyi Miniszté­riumban dr. öry Imre főosz­tályvezetőtől arról érdeklő­dünk, miként fogadták az orvosok, és az egészségügy vezetői a hazai gyártást. — A kósza híresztelések ellenére, messzemenően tá­mogatták — mondja a főosz­tályvezető. — Hiszen ez egy­beesik a népesedéspolitikai határozatban foglaltakkal, a korszerű csecsemőtáplálko­zás elősegítésével, és teher­mentesíti a nőket. Az vi­szont igaz, hogy az orvosok nem fogadták kitörő öröm­mel a külföldi bébiételeket, mert nem jók. Díszes a cso­magolás, ez igaz. De sok bennük a szénhidrát, vala­mennyi édes, tehát a kisba­ba szívesen eszi. Sok vita volt a hazai gyártás előké­szítése folyamán erről. Ami­kor a fejlesztési program megszületett, rossz volt a zöldségellátás, azóta kor­mányprogram fejlesztette ezt. Akkor, túlzás nélkül mondhatom, életmentő volt az ötlet: legyen zöldség­alapanyagú bébiétel. A gyü­mölcs jobb nyersen, a főze­lék nem. Van tehát létjogo­sultságuk nagyon is az új ételeknek. Egyik sem táp­szer, hanem ami a legfonto­sabb: konzervpüré. Dr. Vörösházy Endre, a budapesti FÜSZÉRT keres­kedelmi igazgatója elmondja, hogy eddig 11-féle terméket kaptak, jó néhány áruház és kisebb üzlet már kínálja a Kecskeméti Konzervgyár bé­biételeit. A tapasztalatok sze­rint fővárosiak, vidékiek egyaránt keresik, több is fogyna, ha volna. Gyorsan oldódó reggeliital-porok Dr. Sánta Istvánná, a ké­miai tudományok kandidátu­sa jeles ismerője a hazai bébiételgyártás előzményei­nek, hiszen az OMFB-ben az élelmiszeripar műszaki fej­lesztésével foglalkozik. — A mostani tervidőszak társadalmi vitájában szóba került a hazai előállítás, mert ahogy több lett a gye­rek, ugrásszerűen emelkedett a tőkés export. Drága volt, és nem megfelelő. A tervhi­vatal, a MÉM, és minden ér­dekelt nagyon támogatta a fejlesztést, az orvosok szerint a magyar készítményben sok olyan összetevő van, amihez télen nem lehet hozzájutni. És ami legalább ilyen fon­tos: a gyermekgondozási se­gélynek nem az a célja, hogy az édesanyák a konyhában töltsék el minden idejüket. Ellenkezőleg, arra hivatott, hogy többet foglalkozhassa­nak a kisgyermekükkel. — De tudjuk, az új ké­szítmény csak egy-másfél éves korig jó. — Igen. Ezért foglalkoz­nak darabos ételek receptjé­nek kikísérletezésével is. Vátozlatlanul megoldatlan a pelyhesített gyermekételek hazai gyártása, holott nyers­anyag ehhez is volna. Ügy gondoljuk, hogy a tejipar, más iparágak bevonásával eredményesen folytathatná sikeres gyártmányfejlesztési programját. Aztán célszerű lenne különféle gyorsan ol­dódó reggeliital-porok hazai előállítására is törekedni. Az OMFB támogat is egy ilyen kutatást a Magyar Édesipari Vállalattal. Fejér Gyula II Dürer Nyomda vöröskeresztesei A Kner Nyomda Dürer üzemének vöröskeresztes alapszervezetében a telepen dolgozók több mint egyne­gyede tevékenykedik. Egy esztendő alatt újabb 2o tag­gal gyarapodott a létszám, így most már közel 70-en vannak. Sokan tartoznak az önkéntes véradók közé, a ja­nuár közepén rendezett vér­adáson például majd 30-an ajánlották fel segítségüket. A Magyar Vöröskereszt cen­tenáriuma idején, májusban ünnepségen köszöntik a vér­adókat. A vállalati kollektív szerződés módosított változa­tában is rögzítették, hogy a rendszeresen, ' önkéntesen vért adókat alkalmanként ju­talmazzák. Hasznos elképze­lést valósítanak meg ebben az esztendőben, minden vér­adó személyi igazolványába bejegyeztetik a vércsoport­ját. A véradóállomás tranz- plantációs véradására is van­nak már önkéntes jelentke­zőik. A Dürerben együtt tevé­kenykedik a Vöröskereszt a párttal és a szakszervezet­tel. A Vöröskereszt képvise­lője részt vesz a szociális jó­léti alapot elosztó tanácsko­zásokon. A szakszervezet se­gítségével kirándulnak az idén a vöröskeresztes aktí­vák Sopronba. A pártszer­vezet rendszeresen beszá­moltatja őket munkájukról, s mint mondják, nem ,any- nyira a véradók, a véradá­sok számának emelkedése jelent változást, hanem a szemléletmód átalakulása. Az aktívák tudják, hogy vé­rük életet ment, vagy dön­tő fontosságú gyógyszereket készítenek belőle. Egészségnevelő munkájuk része, hogy tavasszal az üze­mi orvos vezetésével első­segélynyújtó tanfolyamot szerveznek, ahová minden üzemrészből ketten jelent­kezhetnek. Az egészséges I életmódról előadást tartanak majd filmvetítéssel egybe- I kötve. Az év második felé- I ben tejtermék-bemutatót és kóstolót rendeznek. Évente rákszűrő vizsgálaton vehet­nek részt a nődolgozók, az j egészségügyi szakközépisko­lák tanulói pedig a munká­sok vérnyomását rendszere- j sen mérik Így, ha rendelle- j nességet tapasztalnak, idő­ben szakorvos gondjaira bíz­hatják a beteget. Az egészsé­ges munkakörülmények ala- i kulása is kollektív munka eredménye. A szűkös öltö­zőkben például, ahol gyor- sabban piszkolódik a ruha, minden dolgozó nylontasak- ban tarthatja ma már az öl- I tözékét. Mostanában a meg­felelő tisztálkodási lehetőség, I az elegendő meleg víz folya­matos biztosításán törik a fejüket az üzemi, a szak- I szervezeti és' ,a vöröskeresz- I tes vezetők. B. Zs. I Gyógyszer az emlőrák ellen A közelmúltban a patikába került az EGYT Gyógyszer- vegyészeti Gyár új terméke, a Zitazonium, s ezzel Ma­gyarország Anglia után ,a vi­lágon másodikként állított elő olyan gyógyszert, amely sikerrel alkalmazható ,az em­lőrák gyógyításában. Eck­hardt Sándor professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa az MTI munkatársának adott nyilat­kozatában összefoglalta ,az e gyógyszerrel kpcsolatos ta­pasztalatait : — A Zitazonium jó tulaj­donságai — szájon át való felhasználás módja, valamint elenyésző mellékhatásai — révén sikerrel alkalmazható az emlőrák súlyos, áttételes eseteiben. Erre akkor kerül sor, amikor már az operáció nem segített, az eddig ismert citosztatikumok használata pedig — számottevő mellék­hatásaik miatt — kockáza­tos. A Zitazonium e súlyos, gyógyíthatatlan esetekben is — amelyek az orvostudo­mány számára eddig megold­hatatlan problémát jelen­tettek — tíz beteg közül né­gyet. visszaadott az életnek, talpraállított. Azokban az át­tétes esetekben pedig, ami­kor a daganat nem a csont­velőben, hanem a lágy ré­szekben terjedt el, a Zita­zonium különböző gyógysze­rekkel kombinálva is ered­ményes hatást fejt ki. — Mivel a Zitazonium mellékhatásai jelentéktele­nek, és könnyen megszüntet­hetek. alkalmas arra, hogy hosszú, akár egy—három éven ét tartó gyógykúrában is alkalmazzák. Hatásmecha­nizmusának lényege — foly­tatta a professzor — abban rejlik, hogy az emlőben a daganat képződése kéf okra vezethető vissza. Az egyik az oestrogének (női nemi hormonok) hibás termelődé­se a petefészekben, amit a Zitazonium korrigál. Az em­lődaganat keletkezésének másik oka pedig az lehet, ha maga a sejt, illetve annak re­ceptora (ingerfelvevő szer­ve) hibásan működik: az oestrogén hormon hatására — amely hatást a beteg re­ceptor nem a megfelelő mér­tékben közvetít — ,a sejt ro­hamos növekedésnek indul; ebben az esetben a gyógy­szer hatóanyaga, a tamoxi­fen leblokkolja, csökkenti az oestrogén hibás befolyását a sejtre. Az eddigi vizsgálatok ered­ményei azt mutatják, hogy mivei a vegyület maga is a hormonhatású anyagok cso­portjába tartozik, ezért való­színűleg a prosztatarákkal szemben is sikerrel alkal­mazható lesz — fejezte be nyilatkozatát Eckhardt pro­fesszor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom