Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-06 / 31. szám
1981. február 6., péntek o Az AFÉSZ-ek támogatják a kistermelőket Az elmúlt években az Általános Fogyasztási Szövetkezetek alapvető feladata lett a kistermelők támogatása, munkájuk szervezése és az értékesítési biztonság megteremtése — állapította meg a SZŐ VOSZ elemzése, amely egyúttal az elkövetkező évek feladataira is felhívta a figyelmet. A kistermelés anyag- és eszközellátásában az ÁFÉSZ- ek kiemelkedő szerepet vállalnak. Az elmúlt évben mintegy 350 millió forint értékű vetőmagot, 450 millió forint értékű műtrágyát és növényvédő szert, több mint 200 millió forintért pedig szerárut adnak el a kistermelőknek. 3200 elárusítóhelyen 1,2 millió tonna takarmányt, továbbá jelentős mennyiségű palántát, szőlő- és gyümölcsszaporító anyagot, tenyészállatot és naposbaromfit adtak át a kistermelőknek. A kapcsolat túlnő az egyszerű adásvételen. Az ÁFÉSZ-ek nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági szakcsoportok kiépítésére és fejlesztésére. Az adatok szerint mintegy 2600 szakcsoport működik az országban, tagjaik száma meghaladta a 200 ezret. Nyúltenyésztéssel több mint 800 szakcsoport foglalkozik, kerthasznosítással 450, és hozzávetőleg eny- nyi jegyezte el magát a méhészkedéssel. Legtöbben a sertéstenyésztéssel foglalkoznak, mintegy 62 ezren. A szakcsoportok közös értékesítése évente több mint négymilliárd forintot tesz ki. Árutermelésük több termékből öt év alatt megkétszereződött. Ilyen például a zöldség és a gyümölcs. A sertéstenyésztők is csaknem kétszer . annyit adtak 1980-ban, mint 1975-ben. Az ÁFÉSZ-ek integrációs tevékenysége elsősorban a kistermelői hagyományokkal rendelkező térségekben, mindenekelőtt Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Győr-Sopron, Komárom és Fejér megyében jelentős. A szövetkezetek a következő időszakban fokozzák a nagy termőképességű növényfajták és állatok értékesítését, ezzel még nagyobb gazdasági sikerek eléréséhez segítik a kistermelőket. Üjabb mezőgazdasági ágazatokban szervezik meg a szaktanácsadást. Mindenekelőtt a kézimunka-igényes növények termelésére újabb társulások létrehozását kezdeményezik, egyebek között a hűtő- és a konzervipar ellátására. A békéscsabai RUTEX Ipari Szövetkezet 1978. január 1-vel jött létre, két szövetkezet egyesülésével. Az új, meglehetősen nagy szövetkezet öt telephelyen hétszáz dolgozóval termel, és ez a szétszórtság bizony nem teszi könnyebbé a munkát. Tulajdonképpen ez az öt telephely már a fejlődést jelzi, nem is olyan régen még Békéscsabán is jó néhány helyen dolgoztak a RUTEX tagjai. Napjainkra már csaknem teljesen elkészült a szövetkezet új központi telepe Békéscsabán, a Csorvási úton. A mintegy 35 millió forintba kerülő beruházás eredményeként a FÜSZÉRT volt raktáraiból korszerű varrodák, szabászat, raktárak létesültek, és felépültek a szükséges szociális létesítmények is. A központi telephely kialakításával egy időben kisebbfajta termékszerkezetváltás is lezajlott a szövetkezetben. Anyagbeszerzési és árproblémák miatt a múlt évben jelentősen csökkentették a síkkötött áruk termelését, helyette növelték a körkötött termékek és a konfekció részarányát. Az elmúlt évben a 100 millió forintos termelésből 34 millió forintot hozott a bérmunka, ennél valamivel többet a kötődé, a többi a felsőkonfekció és a szűcsrészleg osztozott. Nem zárták rosszul a tavalyi esztendőt, több mint 15 millió forintos nyereséget könyvelhettek el. Mint a számokból látható, a termelés tekintélyes részét a tőkés bérmunka köti le. Ennek a hatékonysága alapvetően meghatározza a szövetkezet egész nyereségét, mert a belföldi termelésben is csak akkora lehet a nyereség, mint az exporton. Az export hatékonyságát viszont a devizaárak hullámzása erőteljesen befolyásolja, és bizony ak infláció miatt egyre gyakpribb az árfolyam- csökkenés. Hogy ennek ellenére is nyereséges legyen a dollárk'itermelés, fel kell tárni a termelésben levő tartalékokat. Jelentős — 15—20 százalékos — termelékenységnövekedést jelent majd az az új munkaszervezés, melyet a Textilipari Kutató Intézet dolgozott ki. Ennek egyes elemeit máris alkalmazzák, rövidesen pedig a központi telpehely már ennek szellemében dolgozik. Az így szerzett tapasztalatokat hasznosítva, így vezetik majd be az új módszert a vidéki telepeken is. Költséget lehet megtakarítani a munka minőségének javításával is. Ha a szalagokról hibátlan termékek kerülnek le, akkor nem kell a javítással időt tölteni. Segít majd a gondokon az is, ha elkészül a központi telep gőzellátási rendszere. Akkor a végső kikészítés is a Csorvási úton történik, és nem kell szállítgatni a termékeket. A piaci helyzet^ gyakori változása arra indította a szövetkezet vezetőségét, hogy új termékek gyártásával is próbálkozzanak. Körkötött kelméből szabadidő-ruhákat készítettek, melyek iránt máris nagy a bel- és külföldi érdeklődés. Sajnos a nagyobb sorozatú gyártás megindításának fonalhiány az akadálya, akadozik a Lengyelországból származó poliészter beérkezése. Ennek ellenére 30—40 ezer darab gyártását elvállalták, és ha lesz elegendő alapanyag, többet is gyártanak Külföldi partnereik 105 ezer kabát elkészítését kötötték le bérmunkában. Ez nagyon tekintélyes mennyiség, főleg ha figyelembe vesszük, hogy belföldre 20 ezer felsőkonfekciót készítenek. Gyártanak még saját anyagukból 160 ezer sportmezt, és mintegy 20—25 ezer síkkötött gyermekpulóvert. A győri Richards Finomposztógyárnak mintegy 50 tonnányi kötött anyagot készítenek kooperációban. A szűcsök különféle téli holmikat és félkésztermékeket állítanak elő. Az új munkaszervezés egyik eredménye, hogy az idén ésszerűen csökkenteni fogják a központi telep adminisztratív létszámát. Az így felszabaduló bértömeget természetesen differenciáltan szétosztják az arra érdemes dolgozók között. Ezzel is a munka hatékonyságát kívánják javítani, mert csak így tud az egyre élesedő nemzetközi versenyben • a piacon maradni a békéscsabai RUTEX. Kép, szöveg: Lónyai László A BST—2 nagy teljesítményű skin- és blisztercsomagoló gép egyelőre szakmai jellegű bemutatóra készült Fotó: Veress Erzsi Korszerű, tetszetős csomagolás Egy orosházi szövetkezet termékei Bölcs, öreg kereskedő mondogatta: ha a tisztelt vásárló fürkésző szemét magára vonja az áru, az már fél siker, utána jövök én. A küllem ma örvendetesen ismét egyre fontosabb tényezője az áru eladhatóságának, és nemcsak a külpiacokon. Az Orosházi Vas-, Műanyag Ipari Szövetkezet műszaki fejlesztése is főleg ezen a téren lépett nagyot az elmúlt esztendőben. A műanyag termékek számát 15—20 százalékkal növelték, s ezek zömét az élelmiszeripar számára készített csomagolóanyagok alkotják. A tejtermékek, jégkrémek ízléses, eldobható csomagolóburka már sikert aratott. A gépgyártást egy nyugatnémet csomagolómasina műszaki eljárásának — knowhow — megvásárlásával fejlesztik az idén. A skincso- magoló gép a kartonlapra helyezett termékre felmelegített fóliát helyez, a termék körül levegőbuborékot képez, s kész az ízléses, az árut jól láttató egyedi kiszerelés. A színes és megfelelően tapadó kartonlapot a szarvasi Plastolus szállítja. A korszerű skin- és blisztercsomagoló gépekből egyelőre 10 darabot gyártott az Orosházi Vas-, Műanyag Ipari Szövetkezet, a megrendelők pedig egyre többet szeretnének látni belőle. Az év végéig 35—40 modern csomagológéppel látják majd el a hazai piacot. Érik a gyümölcs N ehéz lenne pontosan megmondani, , hogy mennyi gyümölcsöt fogyaszt, egy magyar állampolgár. Nagy része van ebben .annak a kedvező folyamatnak, hogy országosan és megyénkben is egyre nő a kertészkedők száma. Nehéz felmérni, hogy ki mennyi zöldséget, gyümölcsöt termel, s ennek hányad részét fogyasztja el ,q család, vagy árusítják a piacokon. Jelenleg országosan a termesztett zöldség és gyümölcs közel felét a kisüzemek, kiskertek adják. Jellemző ez a szám megyénkre is, ahol közel hét és fél ezer hektárra tehető a gyümölcsöt és zöldséget termelő kiskertek területe. De nemcsak a kiskertek száma, területe nő, jelentőségük is fokozódik az árutermelésben. Mind többen vannak ugyanis, akik nemcsak a szabad idő hasznos eltöltését keresik q kertészkedésben, hanem árut termelnek, eladásra, jövedelemszerzésre. Sokan és joggal várják, hogy munkájuk révén olyan pénzhez jussanak, amely lehetővé teszi életszínvonaluk tartását, esetleg emelését. Ehhez azonban olyan zöldség- és gyümölcsfajokat és -fajtákat kell termeszteni, amelyeknek jó piacuk van Ennek megszervezésee a megyében működő tizenhat ÁFÉSZ egyik legfontosabb és legnehezebb feladata. Nehéz, hiszen a már szakcsoportokba tömörült termelőket sem könnyű meggyőzni egy-egy új faj vagy fajta jó tulajdonságairól, arról, hogy érdemes vele foglalkozni. Példa rá az alma. Néhány éve ..divatba” jött. mindenki telepítette, aki csak hozzál ütött a csemetéhez. Az utóbbi időben az alma népszerűségét a bogyósok és csonthéjasok vették át. Ezt kéri a tőkés vevő a feldolgozóktól, és ezt kéri a feldolgozó az ÁFÉSZ-ektől. kistermelőktől. A termelők is kérik az ÁFÉSZ-ektől a csonthéjasok szaporítóanyagát, évente átlagosan 20 ezer facsemetét. Hogy gyakran nem sikerült a beszerzésük úgy, ahogy elképzelték? Sajnos, az országos ellátási gondokat sem a 16 ÁFÉSZ, sem a megyénkben csemeteelőállítással foglalkozó három vállalat nem tudta megoldani. Több sikert könyvelhetnek el azok a szakemberek, akik megszervezték ,a múlt évben a kosaras felvásárlásokat. Tavaly már 162 ÁFÉSZ- boltban vették meg a szakcsoporttagoktól a gyümölcsöt, zöldséget. Ezek nagy részét helyben értékesítették, javítvq a községek, városok ellátását. Más részüket megyénk két nagy feldolgozója, a konzervgyár és a hűtőház vásárolta meg, de jutott belőle a ZÖLDÉRT-boltokba is. Ez az a három vállalat, amellyel szeretnék tovább bővíteni n kereskedelmi kapcsolatot az ÁFÉSZ-ek. A felmérések szerint ,a hűtőház alapanyagainak tavaly közel öt százaléka származott a kiskertekből, a konzervgyárnál ez a szám csak négy százalék. Mindkét vállalat növelni szeretné ezt az arányt, ,annál is inkább, mert a kiskertekben sok olyan növény megtermelhető, amelyre a nagyüzemekben már nincs lehetőség. Mert nem sikerült eddig gépesíte- teni, és mert egyre kevesebben vállalják a kézi munkát. Éppen ez .az egyik nagy előnye a kiskerteknek, ahol a tulajdonosoknak van ideje és kedve munkaigényes növényeket termelni. Ha ’megvannak hozzá a kedvező feltételek, tájékoztatót és segítséget kap. A segítség egyik formája az anyagi támogatás. A múlt évben egymillió 200 ezer forintos anyagi lehetősége volt a megyei tanácsnak arra, hogy a földieper-telepítést szorgalmazza. A négyzetméterenkénti négyforintos támogatás feltétele az volt, hogy legalább ötszáz négyzetméteren telepítsen epret a szakcsoporttag. A hűtőház biztos vevő lett volna a megtermett eperre. Sajnos, csak 828 ezer forint' fogyott el a keretből, az is nagyüzemi telepítésre. Része van ebben .annak, hogy az alacsony átvételi árak nem ösztönözték a termelőt, és az ÁFÉSZ-ek sem szorgalmazták a telepítést. Egyszerű oknál fogva. Az alacsony átvételi árat és az egyforintos árrést túl alacsonynak találták a szervezési és szállítási költségekhez képest. Nem róható fel hibájuknak, hiszen veszítettek volna a bolton. S amikor országos irányzat a nyereséges gazdálkodás, az ÁFÉSZ-ektől sem kívánható, hogy gazdaságtalan tevékenységgel foglalkozzanak. Különösen úgy, hogy azzal egy másik vállalat amúgy is szép nyereségét növeljék. Az idén ismét másfél millió forintja van a megyéi >k ,az epertelepítés támoga ására, remélhető, hogy a kedvező árak kifejtik ösztönző hatásukat. Fontos ez azért is, mert a feldolgozott bogyós gyümölcs piaca biztos, értékesítése az ország tőkés valutabevételét növeli. De akad jó példa is. Ha a konzervgyár felvásárlásait részletezzük, egy dolog szembetűnik. Az uborka hatvankét százalékát szállították az ÁFÉSZ-ek, ennek felét az orosházi, negyedét a békéscsabai termelők. Érdemes még egy adatot kiemelni. Az összes, kistermelőktől felvásárolt zöldség felét tette ki az uborka. Ez ,az a növény, amely a jelek szerint „rendben van”, a termelés, szállítás szervezői, és az árak is igent mondanak a töprengő kistermelőnek. Főként ez utóbbi döntő, hiszen a termelőket nem terheli amortizációs alapképzés, hatalmas géppark kihasználásának terhe. Ha nem jövedel-' mező máról holnapra, lemond egy-egy növényről, minden súlyos anyagi következmény nélkül. Éppen ez az érzékeny reagálás növeli meg az ÁFÉSZ- ek szerepét. A szaporítóanyag beszerzésében, vegyszerek biztosításában, gép- kölcsönzésben. Az anyagi jellegű segítségeken kívül jelentős szerep háru, szakemberei^ a szaktanácsadásban, hogy oly,an növény termelését segítsék, amelyre igény van. Sokat tehetnek ebben a jó propaganda, a meggyőzés, de mint ,a gazdasági élet sok más területén, a kiskerttulajdonosok körében is a legjobb propaganda a kedvező felvásárlási ár. R eméljük, hogy az idén ezt mind q három partner, a termelő, a felvásárló és a feldolgozó is figyelembe veszi, s több termék előállításában érik meg jó kapcsolatuk gyümölcse. * M. Szabó Zsuzsa Űj bútorok kerülnek piacra Megkétszerezi exportját az idén a Szatmár Bútorgyár. A mátészalkai nagyüzemből mintegy 70 millió forint értékű ülőgarnitúrát, szekrénysort és hálót szállítanak a Szovjetunióba és Csehszlovákiába. A hazai választékot pedig egy sor újdonsággal bővítik. Az első negyedévben kerül az üzletekbe a Puma és a Bereg ülőgarnitúra, valamint a Szamos termékcsalád. A tavalyi BNV-n sikert aratott gyártmányai közül az idén jelenik meg a boltokban az Astor és a Malmö szekrénysor. Az utóbbi tömör tölgyajtókkal, rusztikus stílusban készül. A Balaton Bútorgyárral közös új terméke lesz a mátészalkaiaknak a Bázel ülőgarnitúra, melynek kárpitos munkálatait végzik a szatmári városban. Bérmunkában készülnek a lódenkabátok a központi telep konfekcióUzemében Szabadidő-ruha, lódenkabát, szűcsmunka
