Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-05 / 30. szám
1981. február 5., csütörtök O Most még nem a legjobb körülmények között készülnek a monovent tetőszellőzők, az új csarnok átadásával megoldódik a szerelők gondja fit év Sarkadon A Szellőző Művek sarkadi gyáregysége fiatal üzem, legalábbis ami jelenlegi helyzetét illeti. A MEZŐGÉP Vállalattól 1975-ben került át a Szellőző Művekhez, így első ötéves tervét zárta 1980. december 31-én. A tervidőszak kezdetekor, 1976-ban szép elképzelésekkel, nagy reményekkel vágtak a jövőnek, most tehát érdemes visszatekinteni: mi valósult meg mindebből ? Megtanulták a gyártást A 3. számú gyáregység — ez a sarkadiak hivatalos neve — három pontos, alapvető feladattervet készített. Eszerint: legfontosabb az új termékek gyártásának megtanulása. Teljesíteni kell az üzemre kiszabott tervet, és végül a kicsit távolabbi cél, gyárrá fejleszteni az üzemet. Az indulás nem volt köny- nyű. Az 1975-öt megelőző időszakban a gyáregység kollektívája nem gyártott az új profilba illő termékeket. Természetes tehát, hogy nagy feladat volt a gyártás elsajátítása. Szakmunkások kellettek, őket különböző tanfolyamokon képezték ki. Átalakították a munkaszervezést, az új követelményeknek megfelelően. Nehezítette a helyzetet, hogy az első időkben párhuzamos gyártás folyt. A sar- kadiaknak be kellett fejezni azokat a MEZŐGÉP-es termékeket, melyekre még régebben szerződést kötöttek. Közben haladt a gyáregység profiljának kialakítása úgy, hogy lehetőleg nagy sorozatban gyártható, korszerű termékek készüljenek Sarkadon. Ahhoz, hogy a célokat elérhessék, nélkülözhetetlen volt az üzem fejlesztése. Meglehetősen elavult gépparkkal kezdték a tervidőszakot, olyan eszközökkel jó minőségű, korszerű terméket csak nagyon nehezen lehetett gyártani. Elindult tehát egy nagymérvű fejlesztés, melynek során új gépek érkeztek, különféle létesítmények épültek. Elkészült a festőműhely, a félkészáru- raktár, bővítették a szociális létesítményt, korszerűsítették az úthálózatot, és befejezés előtt áll két nagy szerelőcsarnok is. Nagygyan- tén ipari tanműhelyt alakítottak ki a szakember-utánpótlás biztosítására. Egyszóval öt év alatt óriásit fejlődött a sarkadi gyáregység, és olyan üzemmé vált, ahol keresett, exportképes gyártmányok készülnek nagy sorozatban. Növekvtf termelékenység öt év nagy idő egy termelőegység életében, öt év alatt sok mindent el lehet érni. A sarkadiak jól gazdálkodtak az idővel, mert már 1980-ra elérték, hogy korszerű berendezésekkel, jó munkaszervezéssel, nagy sorozatú termelést folytathassanak. A tartalékok feltárásával megoldották, hogy a kooperációs termelés' a minimálisra csökkent. Ezzel régebben sok gondjuk volt, mert a közreműködők gyakran hanyag munkájáért is nekik kellett vállalni a felelősséget. Ezért értékelik kedvezőnek, hogy míg 1979-ben a 170 millió forintos termelésből 112 millió volt a millió forintra csökkent a kooperáció, addig tavaly 6-8 másokkal végeztetett munka. Ha az elmúlt évet értékeljük, nem feledkezhetünk meg az árvízről sem. A védekezés miatt a termelésből több mint 3100 óra esett ki, és ezt kellett behozniuk. Ez sikerült, mert végül is tervüket 100 százalék felett teljesítették, összességében csaknem 140 millió forintnyi késztermék gyártásával. Elkészítettek 4 ezer monovent tetőszellőző berendezést, mintegy 40 millió forintnyi értékben. Az ehhez tartozó zajcsökkentőkből ugyancsak négyezer készült, ezek 12 millió forintot érnek. Gyártottak 15 ezer fali szellőztető ventillátort, úgynevezett Fa- laxot. Ebből a korszerű termékből 10 ezer exportra került. A termelés többi részét különféle légtechnikai berendezések, szellőztető csövek és egyedi gyártmányok tették ki. Sokat léptek előre a tér- • melékenység növelésében is. Egy dolgozó az elmúlt évben 850 ezer forint értékű terméket gyártott, kilenc százalékkal többet, mint ahogy azt a tervben rögzítették. Ez az adat az új szerelőműhelyek üzembe helyezésével még tovább javulhat, mert végre megszűnik a jelenlegi zsúfoltság, mely bizony gyakran nehezíti a munkát. Minőségjavítás Az ötéves' rohamos fejlődés és az elmúlt évi jó eredmények megalapozták a VI. ötéves terv indítását. Ügy kívánják 1986-ra több mint 20 százalékkal növelni a termelést, hogy közben a termékek ára és a gyáregység létszáma változatlan marad. A termelékenység növelésének a részletes programját is kidolgozták. Eszerint az idén a tavalyi 140 millió forinttal szemben 150 millió forint lesz az éves termelés. Jövőre már 152 millió, 1983- ban 157 millió, 1984-ben 165 millió forint, 1985-ben pedig 172 millió forint a célkitűzés. A VI. ötéves terv ideje alatt összesen 800 millió forint lesz a gyáregység termelése. Mivel a Sarkadon gyártott termékek korszerűek, jót eladhatók, termékszerkezetváltoztatást nem terveznek. Gyökeresen javítani kívánják viszont a minőséget. Főleg a gyártmányok esztétikai kivitelét kell fokozni, mert ez alapvető feltétele a tőkés exportnak. Elsősorban a különböző klímatechnikai csövek iránt érdeklődnek külföldről, de lehetőség van más gyártmányok dollárért való eladására is. Gépekkel alapvetően jól ellátott a sarkadi gyáregység, de ez nem jelenti azt, hogy már nincs mit fejleszteni. Kisgépeket és célkészülékeket vásárolnak majd a VI. ötéves tervidőszak során, mert ezekkel viszonylag kis ráfordítással, sokat lehet javítani a termelékenységen. Nagy tartalék még mindig a munkaszervezés és az értékelemzés. Ezek hatékony alkalmazásával szinte ráfordítás nélkül lehet növelni a termelést, és csökkenteni a költséget. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a termelés emberi oldalára is. Nemcsak úgy, hogy javítják a munkakörülményeket, a szociális létesítményeket, hanem úgyis, hogy egyre fokozzák a dolgozók szakképzettségét. Ehhez kihelyezett tanfolyamok nyújtanak segítséget. Megkezdik a mesterszakmunkások képzését is. Ennek első lépcsőiéként rövidesen vizsgát tesznek a szakmunkástovábbképző tanfolyam hallgatói, csaknem harmincán. Sarkadon tudatában vannak annak, hogy a dolgos kéz önmagában már nem elég. A magasabb követelmények teljesítéséhez a fejekre is szükség van. Kép, szöveg: Lányai László Védett fák „Védett fa” feliratú táblát ? kap Érden egy öreg tölgy. A ’ százesztendősnek becsült, szép koronájú tölgy — 18 méter magas, törzsének át- j mérője 130 centiméter — tanúfája a parcellázások előtti idők érdi erdejének. Egyko- I ri, g mai tulajdonosa gondo- I zásának köszönhető, hogy ily tekintélyes méreteket és I kort érhetett el. Gödön, a Felszabadulas ut- I ca egyik ingatlanán áll egy I ugyancsak védetté nyilvání- I tott sárgafa. A ma is virág- I zó, termőképes díszfa Észak- Amerika keleti részén őshonos, ám hazájában is eléggé ritíka. Csak mészben gazdag talajon él meg. Magyarországon sem gyakori, néhány ismert példánya arborétumokban található meg. A sárgafa európai példányai 5 —10 méter magasságúak, a gödi fa eddig 7 méteresre nőtt. A néhány nap óta tartó í enyheség hatására megindult a növények fejlődése. A ", soproni Lövérek napsütötte kertjeiben virágzik a fehér t hunyor. A rózsához hasonló virágú növény a mészalpok- ban őshonos. A kisalföldi folyók, a Rába, a Mosoni Duna és a Rábca ártéri erdeiben kibújtak az első hóvirágok. Ünneplőbe öltözve, jó hangulatban érkeztek a zárszámadó közgyűlésre Gádoroson a November 7. Tsz tagjai. Az elnökségben helyet foglalt többek között dr. Kabay Gyula, a TOT képviselője, dr. Murányi Miklós, a Békés megyei Tanács MÉM- osztályvezetője, Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára. A vezetőség írásbeli tájékoztatójához Z ahorecz József, a kollektív gazdaság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Bár korábban ismerte minden aktív dolgozó és nyugdíjas tsz-tag az 1980. évi kimagaslóan jó eredményeket, mégis jó volt újból hallani: a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címmel többszörösen kitüntetett termelőszövetkezet vezetősége és tagsága derekasan állta a sarat nemcsak 1980-ban, de az V. ötéves terv minden időszakában. Minden növényféleség jóval terven felül hozott, de külön büszkék a búza, kukorica és a szójabab hozamaira. Ezt elsősorban annak köszönhetik — mint kiderült —, hogy az utóbbi években sokat „fiatalodott” a tagság, rendszerben, nagy teljesítményű gépekkel, a technológia szigorú betartásával dolgoznak a fiatal gépkezelők. Érdekeltség A dévaványai Aranykalász Tsz „váratlanul” nagy nyereséggel zárta 1980-as gazdálkodását. A számítások alapján ebben igen nagy szerepet játszik az, hogy a forrólevegős lucernaszárítót olajtüzelésről pakuraégetésre állították át, ráadásul kitett magáért az építőbrigád is, a kereskedelmi tevékenység meg szintúgy nagyobb hasznot hajtott a vártnál. Beszélik ezért faluszerte, hogy a melléküzemág az, amely igazán nagyot lendített tavaly az Aranykalászon. Ez azonban az igazságnak csak az egyik fele. A való- | Sághoz tartozik még, hogy a ványai közösben fordítottak a premizálás megszokott : rendjén is. Kezdték azzal, hogy átlagolták valamennyi ágazat megelőző háromévi teljesítményét, s úgy döntöttek: az ágazatvezetőnek csupán alapfizetés jár, ha a rábízott gárda ezt az átlagot 1980- ban eléri. Prémiumot csak az átlag túlszárnyalásáért kap. Aranykalász Tsz a mező- herényi is,, második színhelyünk. Itt a sertésgondozók bérének 90 százalékát tették függővé a produktumtól. A korszerű technológiával dolgozó ágazatban csak rajtuk múlik ugyanis, hogy az értékesítésre válogatott hízók abA növénytermesztési ágazat például a tervezett 72 millió 163 ezer forintos árbevételét túlteljesítette, ugyanakkor a költségek csökkentek. A tejhozam tehenenként 450 literrel emelkedett, s ezzel egy időben csökkent a korábbihoz viszonyítva az abrakfelhasználás. Végül is a négy és fél ezer hektáros közös gazdaság a múlt esztendőben a tervezett 187 millió forint árbevételét 193 millió fölött teljesítette. A jó eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárult a 19 szocialista brigád helytállása, munkaverseny- mozgalma. A beszámolóból az is kiderült: a háztáji gazdaság valóban szerves része a közösnek. A háztáji gazdaságból, felvásárolt hús, tej és egyéb termék forgalma meghaladta a 40 millió forintot. A közösből származó átlagkereset pedig 45 ezer forint. Joggal lehetnek büszkék a November 7. Tsz tagjai arra is, hogy a tervezett 16 millió forintos mérleg szerinti nyereség 19 millióban realizálódott. Megismerték és megvitatták az 1981. évi terv legfontosabb mutatóit is. Az új ötéves tervet úgy akarják kezdeni, hogy valamennyi területen még nagyobbak legveba a súlykategóriába esnek-e, amelyért a feldolgozó a legnagyobb átvételi árat fizeti. Amennyiben gondosan szervezik az átadást, az a munkabérük növekedésében tükröződik. Ha pedig már a termelőszövetkezetekről esett szó,legyen teljes a kör a háztájival. Nem egy példa és ellenpélda bizonyítja: a közös üdvössége múlik olykor a jól szervezett háztáji gazdálkodáson. Nos, Kétsopronyban nem akárki vásárolhat takarmányt a jószágoknak, és nem is akármennyit. A közösben ledolgozott munkanapok, illetve az otthon hizlalt állatok számától teszik függővé, hogy a gazdák hány zsák kukoricát, tápot vehetnek a tsz-től. Jó módszer ez? Szerintünk nagyon is jó. Az előbbi kettővel együtt. Az ösztönzésnek olyan formái ezek tudniillik, amelyek a mindenki számára jól érthető, érzékelhető, egyéni érdekeltség megragadásával „meglo- vagolásával” ösztönöznek a közös feladatok teljesítésére. Az említett három helyen egyébként a munkafegyelemmel is kevesebbet bajlódnak az átlagosnál. Érdekeltség kérdése lenne hát ez nek az eredmények, s kevesebb a költségráfordítás. Tavaly például 492 ezer 817 forint volt az egy dolgozó tagra jutó bevétel, 1981-ben több mint 530 ezret terveztek.A vitában felszólalt többek között Sin József, ifj. Papp János, Szekeres János, ifj. Hegedűs Sándor. Elmondották, hogy sok hasznos tapasztalatot szerzett a kollektíva a múlt esztendőben,, amely nem volt izgalommentes, hiszen az időjárás nem kímélte a gádorosi határt sem. Legfőbb tanulságként azt szűrték le: az egészséges szocialista versenymozgalmat tovább kell fejleszteni. Az új esztendő alapjait már ősszel lerakták azzal, hogy az esős idő ellenére korán, jó minőségben végeztek minden fontos munkával. A búzák a vastag hólepel alatt jól telelnek. A tavaszi munkákra már most készülnek. A háztájiból szintén legalább annyi mezőgazdasági terméket akarnak adni a népgazdaságnak, mint tavaly. A gádorosiak jó eredményeihez gratuláltak a vendégek, majd jó ideig együtt maradtak még vezetők, dolgozók, nyugdíjasok, hogy méltóképpen értékelhessék a múlt esztendőt. A. R. Bük után Zalakaros Vállalatok, üzemek, intézmények és magánszemélyek társulásával a Vas megyei Bük után a zalakarosi gyógyfürdő területén építik meg az ország második szövetkezeti üdülőegységeit, A budapesti SZÖVTERV-ben készülő tervek szerint hat üdülőépületet emelnek, s ezekben 228 három-, négyszemélyes, családi jellegű üdülőegységet alakítanak ki. Az úgynevezett közösségi helyiségeket a tetőtérben helyezik el. Egy-egy üdülőegységnek 9 tulajdonosa lesz, s évenként egy hónapig vehetik igénybe lakrészüket. Az év fennmaradó három hónapjában a COOPTOURIST bérli a lakrészeket. Komplett festőüzem a Szovjetuniónak A közelmúltban kötött szerződés alapján komplett festőüzemet szállít a szovjetunióbeli Krasznojarszki Mezőgazdasági Gépgyár részére a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára, a hozzá tartozó konvejor szállítórendszerrel együtt. A mintegy 27 millió rubel értékű üzemben a gépgyárban készülő kombájnok alkatrészeit festik majd. A festőüzem berendezéseinek- gyártása már megkezdődött a HAFE-ban, és az első részegységek kiszállítására az idei esztendő második felében kerül sor. A moszkvai ZIL autógyárnak és a gomeli kombájn- gyárnak készített festőüzemek után a HAFE-nak ez lesz a harmadik ilyen nagyságrendű komplett technológiai sora a Szovjetunióban. A képen látható autóbusz-összeszerelő üzem eredetije naponta nyolc jármű elkészítésére alkalmas. Tervei az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban készültek, és az elképzelések szerint a fejlődő országok számára szállítják majd. Ennek a célnak érdekében készült ez a makett is, amely szemléletessége miatt jól szolgálja a sikeres üzletkötést (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Gádoros, November 7. Tsz Minden ágazat nyereséggel zárt