Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-05 / 30. szám

1981. február 5., csütörtök O Most még nem a legjobb körülmények között készülnek a monovent tetőszellőzők, az új csarnok átadásával megoldódik a szerelők gondja fit év Sarkadon A Szellőző Művek sarkadi gyáregysége fiatal üzem, leg­alábbis ami jelenlegi helyze­tét illeti. A MEZŐGÉP Vál­lalattól 1975-ben került át a Szellőző Művekhez, így el­ső ötéves tervét zárta 1980. december 31-én. A tervidő­szak kezdetekor, 1976-ban szép elképzelésekkel, nagy reményekkel vágtak a jövő­nek, most tehát érdemes visszatekinteni: mi valósult meg mindebből ? Megtanulták a gyártást A 3. számú gyáregység — ez a sarkadiak hivatalos ne­ve — három pontos, alapve­tő feladattervet készített. Eszerint: legfontosabb az új termékek gyártásának meg­tanulása. Teljesíteni kell az üzemre kiszabott tervet, és végül a kicsit távolabbi cél, gyárrá fejleszteni az üzemet. Az indulás nem volt köny- nyű. Az 1975-öt megelőző időszakban a gyáregység kollektívája nem gyártott az új profilba illő termékeket. Természetes tehát, hogy nagy feladat volt a gyártás elsajátítása. Szakmunkások kellettek, őket különböző tanfolyamokon képezték ki. Átalakították a munkaszer­vezést, az új követelmények­nek megfelelően. Nehezítette a helyzetet, hogy az első időkben párhu­zamos gyártás folyt. A sar- kadiaknak be kellett fejezni azokat a MEZŐGÉP-es ter­mékeket, melyekre még ré­gebben szerződést kötöttek. Közben haladt a gyáregység profiljának kialakítása úgy, hogy lehetőleg nagy sorozat­ban gyártható, korszerű ter­mékek készüljenek Sarka­don. Ahhoz, hogy a célokat el­érhessék, nélkülözhetetlen volt az üzem fejlesztése. Meglehetősen elavult gép­parkkal kezdték a tervidő­szakot, olyan eszközökkel jó minőségű, korszerű terméket csak nagyon nehezen lehe­tett gyártani. Elindult tehát egy nagymérvű fejlesztés, melynek során új gépek ér­keztek, különféle létesítmé­nyek épültek. Elkészült a festőműhely, a félkészáru- raktár, bővítették a szociá­lis létesítményt, korszerűsí­tették az úthálózatot, és be­fejezés előtt áll két nagy szerelőcsarnok is. Nagygyan- tén ipari tanműhelyt alakí­tottak ki a szakember-után­pótlás biztosítására. Egyszó­val öt év alatt óriásit fejlő­dött a sarkadi gyáregység, és olyan üzemmé vált, ahol ke­resett, exportképes gyárt­mányok készülnek nagy so­rozatban. Növekvtf termelékenység öt év nagy idő egy ter­melőegység életében, öt év alatt sok mindent el lehet érni. A sarkadiak jól gaz­dálkodtak az idővel, mert már 1980-ra elérték, hogy korszerű berendezésekkel, jó munkaszervezéssel, nagy so­rozatú termelést folytathas­sanak. A tartalékok feltá­rásával megoldották, hogy a kooperációs termelés' a mi­nimálisra csökkent. Ezzel ré­gebben sok gondjuk volt, mert a közreműködők gyak­ran hanyag munkájáért is nekik kellett vállalni a fele­lősséget. Ezért értékelik ked­vezőnek, hogy míg 1979-ben a 170 millió forintos terme­lésből 112 millió volt a millió forintra csökkent a kooperáció, addig tavaly 6-8 másokkal végeztetett mun­ka. Ha az elmúlt évet érté­keljük, nem feledkezhetünk meg az árvízről sem. A vé­dekezés miatt a termelésből több mint 3100 óra esett ki, és ezt kellett behozniuk. Ez sikerült, mert végül is ter­vüket 100 százalék felett tel­jesítették, összességében csaknem 140 millió forintnyi késztermék gyártásával. El­készítettek 4 ezer monovent tetőszellőző berendezést, mintegy 40 millió forintnyi értékben. Az ehhez tartozó zajcsökkentőkből ugyancsak négyezer készült, ezek 12 millió forintot érnek. Gyár­tottak 15 ezer fali szellőztető ventillátort, úgynevezett Fa- laxot. Ebből a korszerű ter­mékből 10 ezer exportra ke­rült. A termelés többi ré­szét különféle légtechnikai berendezések, szellőztető csö­vek és egyedi gyártmányok tették ki. Sokat léptek előre a tér- • melékenység növelésében is. Egy dolgozó az elmúlt év­ben 850 ezer forint értékű terméket gyártott, kilenc szá­zalékkal többet, mint ahogy azt a tervben rögzítették. Ez az adat az új szerelőműhe­lyek üzembe helyezésével még tovább javulhat, mert végre megszűnik a jelenlegi zsúfoltság, mely bizony gyakran nehezíti a munkát. Minőségjavítás Az ötéves' rohamos fejlő­dés és az elmúlt évi jó ered­mények megalapozták a VI. ötéves terv indítását. Ügy kívánják 1986-ra több mint 20 százalékkal növelni a ter­melést, hogy közben a ter­mékek ára és a gyáregység létszáma változatlan marad. A termelékenység növelésé­nek a részletes programját is kidolgozták. Eszerint az idén a tavalyi 140 millió fo­rinttal szemben 150 millió forint lesz az éves termelés. Jövőre már 152 millió, 1983- ban 157 millió, 1984-ben 165 millió forint, 1985-ben pedig 172 millió forint a célkitű­zés. A VI. ötéves terv ideje alatt összesen 800 millió fo­rint lesz a gyáregység ter­melése. Mivel a Sarkadon gyártott termékek korszerűek, jót el­adhatók, termékszerkezet­változtatást nem terveznek. Gyökeresen javítani kíván­ják viszont a minőséget. Fő­leg a gyártmányok esztétikai kivitelét kell fokozni, mert ez alapvető feltétele a tőkés exportnak. Elsősorban a kü­lönböző klímatechnikai csö­vek iránt érdeklődnek kül­földről, de lehetőség van más gyártmányok dollárért való eladására is. Gépekkel alapvetően jól ellátott a sarkadi gyáregy­ség, de ez nem jelenti azt, hogy már nincs mit fejlesz­teni. Kisgépeket és célké­szülékeket vásárolnak majd a VI. ötéves tervidőszak so­rán, mert ezekkel viszony­lag kis ráfordítással, sokat lehet javítani a termelékeny­ségen. Nagy tartalék még mindig a munkaszervezés és az ér­tékelemzés. Ezek hatékony alkalmazásával szinte ráfor­dítás nélkül lehet növelni a termelést, és csökkenteni a költséget. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a termelés embe­ri oldalára is. Nemcsak úgy, hogy javítják a munkakö­rülményeket, a szociális lé­tesítményeket, hanem úgyis, hogy egyre fokozzák a dol­gozók szakképzettségét. Eh­hez kihelyezett tanfolyamok nyújtanak segítséget. Meg­kezdik a mesterszakmunká­sok képzését is. Ennek első lépcsőiéként rövidesen vizs­gát tesznek a szakmunkás­továbbképző tanfolyam hall­gatói, csaknem harmincán. Sarkadon tudatában vannak annak, hogy a dolgos kéz ön­magában már nem elég. A magasabb követelmények teljesítéséhez a fejekre is szükség van. Kép, szöveg: Lányai László Védett fák „Védett fa” feliratú táblát ? kap Érden egy öreg tölgy. A ’ százesztendősnek becsült, szép koronájú tölgy — 18 méter magas, törzsének át- j mérője 130 centiméter — ta­núfája a parcellázások előtti idők érdi erdejének. Egyko- I ri, g mai tulajdonosa gondo- I zásának köszönhető, hogy ily tekintélyes méreteket és I kort érhetett el. Gödön, a Felszabadulas ut- I ca egyik ingatlanán áll egy I ugyancsak védetté nyilvání- I tott sárgafa. A ma is virág- I zó, termőképes díszfa Észak- Amerika keleti részén ősho­nos, ám hazájában is eléggé ritíka. Csak mészben gazdag talajon él meg. Magyaror­szágon sem gyakori, néhány ismert példánya arborétu­mokban található meg. A sárgafa európai példányai 5 —10 méter magasságúak, a gödi fa eddig 7 méteresre nőtt. A néhány nap óta tartó í enyheség hatására megin­dult a növények fejlődése. A ", soproni Lövérek napsütötte kertjeiben virágzik a fehér t hunyor. A rózsához hasonló virágú növény a mészalpok- ban őshonos. A kisalföldi fo­lyók, a Rába, a Mosoni Du­na és a Rábca ártéri erdei­ben kibújtak az első hóvirá­gok. Ünneplőbe öltözve, jó han­gulatban érkeztek a zárszám­adó közgyűlésre Gádoroson a November 7. Tsz tagjai. Az elnökségben helyet foglalt többek között dr. Kabay Gyula, a TOT képviselője, dr. Murányi Miklós, a Bé­kés megyei Tanács MÉM- osztályvezetője, Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetségének titkára. A vezetőség írásbeli tájé­koztatójához Z ahorecz Jó­zsef, a kollektív gazdaság elnöke fűzött szóbeli kiegé­szítést. Bár korábban ismerte minden aktív dolgozó és nyugdíjas tsz-tag az 1980. évi kimagaslóan jó eredmé­nyeket, mégis jó volt újból hallani: a Kiváló Termelőszö­vetkezeti Gazdaság címmel többszörösen kitüntetett ter­melőszövetkezet vezetősége és tagsága derekasan állta a sarat nemcsak 1980-ban, de az V. ötéves terv minden időszakában. Minden növényféleség jó­val terven felül hozott, de külön büszkék a búza, kuko­rica és a szójabab hozamai­ra. Ezt elsősorban annak kö­szönhetik — mint kiderült —, hogy az utóbbi években sokat „fiatalodott” a tagság, rendszerben, nagy teljesít­ményű gépekkel, a technoló­gia szigorú betartásával dol­goznak a fiatal gépkezelők. Érdekeltség A dévaványai Aranykalász Tsz „váratlanul” nagy nye­reséggel zárta 1980-as gaz­dálkodását. A számítások alapján ebben igen nagy szerepet játszik az, hogy a forrólevegős lucernaszárítót olajtüzelésről pakuraége­tésre állították át, ráadásul kitett magáért az építőbri­gád is, a kereskedelmi tevé­kenység meg szintúgy na­gyobb hasznot hajtott a várt­nál. Beszélik ezért faluszerte, hogy a melléküzemág az, amely igazán nagyot lendí­tett tavaly az Aranykalászon. Ez azonban az igazságnak csak az egyik fele. A való- | Sághoz tartozik még, hogy a ványai közösben fordítottak a premizálás megszokott : rendjén is. Kezdték azzal, hogy átla­golták valamennyi ágazat megelőző háromévi teljesít­ményét, s úgy döntöttek: az ágazatvezetőnek csupán alap­fizetés jár, ha a rábízott gárda ezt az átlagot 1980- ban eléri. Prémiumot csak az átlag túlszárnyalásáért kap. Aranykalász Tsz a mező- herényi is,, második színhe­lyünk. Itt a sertésgondozók bérének 90 százalékát tették függővé a produktumtól. A korszerű technológiával dol­gozó ágazatban csak rajtuk múlik ugyanis, hogy az érté­kesítésre válogatott hízók ab­A növénytermesztési ága­zat például a tervezett 72 millió 163 ezer forintos ár­bevételét túlteljesítette, ugyanakkor a költségek csökkentek. A tejhozam te­henenként 450 literrel emel­kedett, s ezzel egy időben csökkent a korábbihoz vi­szonyítva az abrakfelhasz­nálás. Végül is a négy és fél ezer hektáros közös gazda­ság a múlt esztendőben a tervezett 187 millió forint ár­bevételét 193 millió fölött teljesítette. A jó eredmények elérésé­hez nagymértékben hozzájá­rult a 19 szocialista brigád helytállása, munkaverseny- mozgalma. A beszámolóból az is kide­rült: a háztáji gazdaság va­lóban szerves része a közös­nek. A háztáji gazdaságból, felvásárolt hús, tej és egyéb termék forgalma meghalad­ta a 40 millió forintot. A közösből származó átlagke­reset pedig 45 ezer forint. Joggal lehetnek büszkék a November 7. Tsz tagjai arra is, hogy a tervezett 16 millió forintos mérleg szerinti nye­reség 19 millióban realizáló­dott. Megismerték és megvitat­ták az 1981. évi terv legfon­tosabb mutatóit is. Az új öt­éves tervet úgy akarják kez­deni, hogy valamennyi terü­leten még nagyobbak legve­ba a súlykategóriába es­nek-e, amelyért a feldolgozó a legnagyobb átvételi árat fizeti. Amennyiben gondosan szervezik az átadást, az a munkabérük növekedésében tükröződik. Ha pedig már a termelő­szövetkezetekről esett szó,le­gyen teljes a kör a háztáji­val. Nem egy példa és ellen­példa bizonyítja: a közös üd­vössége múlik olykor a jól szervezett háztáji gazdálko­dáson. Nos, Kétsopronyban nem akárki vásárolhat takar­mányt a jószágoknak, és nem is akármennyit. A közösben ledolgozott munkanapok, il­letve az otthon hizlalt álla­tok számától teszik függővé, hogy a gazdák hány zsák ku­koricát, tápot vehetnek a tsz-től. Jó módszer ez? Szerin­tünk nagyon is jó. Az előbbi kettővel együtt. Az ösztön­zésnek olyan formái ezek tudniillik, amelyek a min­denki számára jól érthető, érzékelhető, egyéni érdekelt­ség megragadásával „meglo- vagolásával” ösztönöznek a közös feladatok teljesítésére. Az említett három helyen egyébként a munkafegye­lemmel is kevesebbet baj­lódnak az átlagosnál. Érde­keltség kérdése lenne hát ez nek az eredmények, s keve­sebb a költségráfordítás. Ta­valy például 492 ezer 817 fo­rint volt az egy dolgozó tag­ra jutó bevétel, 1981-ben több mint 530 ezret tervez­tek.­A vitában felszólalt töb­bek között Sin József, ifj. Papp János, Szekeres János, ifj. Hegedűs Sándor. Elmon­dották, hogy sok hasznos ta­pasztalatot szerzett a kollek­tíva a múlt esztendőben,, amely nem volt izgalom­mentes, hiszen az időjárás nem kímélte a gádorosi ha­tárt sem. Legfőbb tanulság­ként azt szűrték le: az egész­séges szocialista versenymoz­galmat tovább kell fejleszte­ni. Az új esztendő alapjait már ősszel lerakták azzal, hogy az esős idő ellenére ko­rán, jó minőségben végeztek minden fontos munkával. A búzák a vastag hólepel alatt jól telelnek. A tavaszi munkákra már most készülnek. A háztájiból szintén legalább annyi me­zőgazdasági terméket akar­nak adni a népgazdaságnak, mint tavaly. A gádorosiak jó eredmé­nyeihez gratuláltak a vendé­gek, majd jó ideig együtt maradtak még vezetők, dol­gozók, nyugdíjasok, hogy méltóképpen értékelhessék a múlt esztendőt. A. R. Bük után Zalakaros Vállalatok, üzemek, intéz­mények és magánszemélyek társulásával a Vas megyei Bük után a zalakarosi gyógy­fürdő területén építik meg az ország második szövetke­zeti üdülőegységeit, A bu­dapesti SZÖVTERV-ben ké­szülő tervek szerint hat üdü­lőépületet emelnek, s ezek­ben 228 három-, négyszemé­lyes, családi jellegű üdülő­egységet alakítanak ki. Az úgynevezett közösségi helyiségeket a tetőtérben he­lyezik el. Egy-egy üdülőegy­ségnek 9 tulajdonosa lesz, s évenként egy hónapig vehe­tik igénybe lakrészüket. Az év fennmaradó három hó­napjában a COOPTOURIST bérli a lakrészeket. Komplett festőüzem a Szovjetuniónak A közelmúltban kötött szerződés alapján komplett festőüzemet szállít a szovjet­unióbeli Krasznojarszki Me­zőgazdasági Gépgyár részére a Hajtóművek és Festőberen­dezések Gyára, a hozzá tar­tozó konvejor szállítórend­szerrel együtt. A mintegy 27 millió rubel értékű üzemben a gépgyárban készülő kom­bájnok alkatrészeit festik majd. A festőüzem berende­zéseinek- gyártása már meg­kezdődött a HAFE-ban, és az első részegységek kiszállítá­sára az idei esztendő máso­dik felében kerül sor. A moszkvai ZIL autógyár­nak és a gomeli kombájn- gyárnak készített festőüze­mek után a HAFE-nak ez lesz a harmadik ilyen nagy­ságrendű komplett technoló­giai sora a Szovjetunióban. A képen látható autóbusz-összeszerelő üzem eredetije na­ponta nyolc jármű elkészítésére alkalmas. Tervei az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban készültek, és az elképzelések szerint a fejlődő országok számára szállítják majd. Ennek a célnak érdekében készült ez a makett is, amely szemléletes­sége miatt jól szolgálja a sikeres üzletkötést (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Gádoros, November 7. Tsz Minden ágazat nyereséggel zárt

Next

/
Oldalképek
Tartalom