Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-05 / 30. szám

1981. február 5., csütörtök Változó idő, változó társadalom Tanuló nemzetünk zép- és felsőfokú iskolákban. Elek: ...ha a közművelődést is tervezni lehet Az elmúlt évtizedben ha­zánkban — a népszámlálás adatai szerint is — tovább nőtt a tanulási kedv. Ez megmutatkozik abban, hogy az elmúlt tíz év alatt más­fél millió ember végiezte el az általános iskola 8 osztá­lyát. Az idősebbek közül csak­nem 200 ezren éltek azzal a lehetőséggel, hogy esti, vagy levelező tagozaton pótolják, amit korábban elmulasztot­tak. A lakosság számához vi­szonyítva csökkent tehát az általános iskola 8 osztályá­nál alacsonyabb végzettségű­ek aránya, ami egyben szé­les körű lehetőséget terem­tett a továbbtanulásra a kö­Igy az 1970—1980 közötti időben a szakmunkás-képe­sítést szerzettek száma meg­kétszereződött, míg a közép­iskolát végzetteké másfél­szeresére nőtt. Am az igazsághoz tartozik az is, hogy hazánkban a 15 —49 éves korosztály 12 szá­zaléka még mindig nem ren­delkezik befejezett 8 általá­nos iskolai végzettséggel. A feladatokat és lehetősé­geket körvonalazó fehér fol­tok még szembetűnőbbé vál­nak. ha a részleteket Vizs­gáljuk'. A lakosság iskolá­zottságában településtípuson­ként jelentős eltérések van­nak. Ezt a következő táblá­zat szemlélteti: Lehetetlen nem észreven­ni, hogy a tervezés idősza­konként ismétlődő csúcspont­jához érkezett. A társadalmi mozgásformák, a józan és megfontolt előrelátás ténye és igénye hozza ezeknek a ciklusoknak szüntelen, de megújuló ismétlődését. Még akkor is így igaz, ha körül­ményeink változása nem mindig előnyösen alakul, ha az emelkedést az időleges süllyedés, vagy éppen a pil­lanatnyi megtorpanás zavar­ja. De nemcsak a termelést, a kereskedelmet, a szállítást, az objektívnek számítandó egységekkel mérhető ágaza­tokat lehet és kell tervezni, hanem azt is, ami nélkül mindezek nem léphetnek to­vább; a kultúrát, a közmű­velődést, ezek életét, folya­matát is. A minap került a kezem­be az eleki nagyközségi mit velődési és ifjúsági ház VI. ötéves tervidőszakra vonat­kozó munkaterve. Akik ne­tán még nem hallottak e több nemzetiség lakta tele­pülés művelődési házáról, s az innét nap mint nap kisu­gárzó közművelődési munká­ról, azoknak csak annyit elöljáróban: a Nyisztor György állami díjas igazga­tó vezette intézmény a nem­zetiségiek és egyáltalán, a nagyközség igényeihez igen jól alkalmazkodó, azokból' eredő, kimagasló munkát vé­gez. Olyat, amely megyénk többi művelődési házának is példát adhat. A közel hatezres település lakosságának kétötöd része csak a magyar ajkú, utánuk a legnagyobb számban a ro­mán, majd a német, illetve a szlovák ajkúak vannak, s a cigányság száma is vi­szonylag jelentős. Elsősorban ez az a szempont* ami a kö­vetkező öt esztendő tervezé­sét is behatárolta. No, ter­mészetesen az anyagi lehető­ségek is. Meg az, hogy a művelődési ház épülete más célra, az 1920-as években készült, s az 1960-as felújí­tásnak már a nyomait is alig lehet látni... Szóval: elavult az épület. Rövidesen egy újabb épülettel bővül a ház, amely a tervek szerint az „ifjúsági” szóval — mármint tartalmában! — teszi teljessé az egészet. Ez, a jelenleg ÁFÉSZ-presszó céljait szol­gáló ház állaga is alatta ma­rad a minimumnak ... De az elekiek mégsem panaszkod­nak. Az egész tervből — a helyzet rögzítésén túl — az cseng ki, hogy az adott le­hetőségeket kell kihasználni. És teljesen, alaposan! A másik meghatározó a közönség. Több szempontból is. Például úgy, hogy hol dol­gozik. Eleken a termelőszö­vetkezetet leszámítva csak úgynevezett leányvállalatok vannak. Olyan üzemegysé­gek, amelynek központjai a megyeszékhelyen, illetve a nagyobb településeken szé­kelnek. Ez a tény — sajnos, de a községek életében ez is egy megoldatlan, kellemetlen és anyagilag hátrányt jelen­tő dolog — nem éppen ked­vező irányba mozdítja a közművelődés szekerét... A téeszben — amelynek több mint ezer tagja van — az agrár- és műszaki értelmisé­giek aránya mindössze tizen­négy. S ne felejtsük ki a diá­kokat sem! Bázis, alapvető és meghatározó. Középfokú egy van, a mezőgazdasági szak­munkásképző, amelyben fél- százan tanulnak. Az elmúlt tanévben tartották az utolsó érettségi vizsgát Eleken, hi­szen megszűnt a szép emlé­kű gimnázium. S még egy adat, amely egy kicsit jel­lemző és általánosítható is erre a nagyközségre. A ta­nyasi iskolák megszüntetésé­vel létrehozott diákotthon lakóinak száma évről évre csökken. Elsősorban a ta­nyavilág eltűnésével arányo­san. Ma 25-en laknak ebben a jól felszerelt diákotthon­ban. Mert Elek lakossága is csökken... A‘terv megállapítja: Ele­ken a népművelés közüggyé vált. Ez még akkor is igaz, ha a fenti adatok hátterének az átlagosnál nagyobb jelen­tőséget tulajdonítunk. Akkor is, ha az emberek anyagi ér­dekeltsége még mindig na­gyobb, mint tudásszomja. Ha munka után a másodállása, a „maszek”, a háztáji inkább foglalkoztatja, mint önképzé­se, ismereteinek gyarapítása, vagy akár az értelmes szóra­kozás lehetősége. Ez a fajta közömbösség azonban tovább gombolyítható. „Elszomorí­tóbb a fentieknél, hogy akik valamilyen módon vezetői egy-egy közösségnek, ők sem mutatnak példát az életvitel, a kulturális érdeklődés terén. A közművelődésre nevelni kell! A nevelés pedig nem nélkülözheti a személyes pél­damutatást. De a vezetők meg is tudják magyarázni a lassan megcsontosodó közöm­bösségüket. És általában el is fogadjuk érveléseiket! De meddig lehetünk ennyire megértőek? A munka és a művelődés a mi korunkban elválaszthatatlan egymástól. S ezt nem elég kinyilatkoz­tatni — ezt élni kell!” A gondok ellenére.— s ezt aláhúzottan kell hangsúlyoz­ni! — a közművelődés ügye Eleken jó nyomvonalon ha­lad. A fenti „antipéldamuta- tás” sem általánosítható, csak éppen ebben a község­ben is zavaró, irritáló jelen­ség. A tervben, ismét az amatőr művészeti mozgalom fejlesz­tése és támogatása került előtérbe. Ez a legnépesebb, a bázishelyet elfoglaló. Neves az általános iskola színját­szócsoportja, bár a megyei és felsőbb minősítőkön alig találkozunk velük. A madri­gál kórus, a nemzetiségi folk­lór- és hagyományőrző cso­portok, az „Éneklő Elek” mozgalom mind-mind olyan fórum, amelyekre méltán le­hetnek büszkék. S ezek a csoportok a nagyközség va­lamennyi rétegét átölelik. Ez manapság igen nagy dolog! A szórakozás lehetőségei­nek újabb alkalmait is sze­retnék megteremteni, főkép­pen — az életkori sajátos­ságok okán — a KISZ-bi- zottsággal és -szervezetekkel közösen. Célkitűzés az is, hogy a szocialista brigádok valóban a közművelődés bá­zisává válhassanak. Termé­szetesen ehhez az is szüksé­ges, hogy az itt élő értelmi­ségiek szerepet, és aktív sze­repet vállaljanak. S hogy mi­nél nagyobb hányaduk kap­csolódjon be a közművelődé­si munkába, ahhoz a helyi párt-, állami és társadalmi vezetés meggyőző, agitatív munkájára,, szervezőkészsé­gére egyre nagyobb szükség lenne. Még oldalakon keresztül lehetne sorolni azokat a szempontokat, amelyek az el­következendő öt esztendőben az eleki közművelődés ügyét irányítani, vezérelni fogják. S hogy 1985-ben hová érnek el az elekiek? Az eddigi év­tizedek tapasztalatai szerint őszintén megkockáztatható a kijelentés: a jó tervből sok­minden lesz való. Mert a terv megalapozott, a nagy­község lakói akarják. Talán egoistának hat, de igaz: ön­magukért akarják. Vagy aho­gyan valaki említette ebben a nemzetiségi községben:mi megszoktuk,, hogy csináljuk. Legyen jó akaratuk, szándé­kuk szerint. Más települések­re, intézményekbe is sugár­zóan, a példa erejével. Nemesi László HANGSZÓRÓ 168 óra Pontosan egy hét. Hétszer 24 óra az éppen 168. Jó'’cím! De milyen a műsor? Össze­gezhetném eddigi tapaszta­lataimat úgy, hogy tartalmas és mégsem fárasztó. Sokan szeretik, hallgatják, és me­rem remélni, egyetértenek velem abban, hogy az elmúlt heti 5. szám szerkesztői és munkatársai villogtak, jeles­kedtek. És ami a legmeg­nyugtatóbb : felnőttnek te­kintették a hallgatót, kendő­zetlen külföldi jelentéseik, tudósításaik kifejezetten er­re utaltak. Közben az élet­teli belföldi riportok, mint például az, amelyben egy nemrég frissen önállósult (és nem túl régen frissen össze­vont!) kecskeméti gyár ve­zetői és munkásai így be­széltek: „pénzünk még nincs, de fejünk már van”. Tehát nekiláttak gondolkozni, mit tehetnének, hogy kikevered­jenek abból a 40 milliós ká­tyúból, amiről nem is tud­ják biztosan, hogy amíg összevontak voltak, kitett-e 40 milliót? Most minden­esetre a saját jövőjüket ko­vácsolják, és hamar felfe­dezték, hogy „fejük az már van” hozzá. Az esendő em­ber akaratlanul is azt mond­ja ilyenkor: és azelőtt nem volt? Akkor mire használ­ták? ... Ennyiben marad­tunk a riporterrel, és jött a kettes számú meglepetés: le­vél a makiári kultúrház- igazgatóhoz, amelyben a já- ,rási hivatal elrendeli, hogy klubfoglalkozásokon és egye­bütt tegyék központi kérdés­sé a köszönést. Először el­mosolyodik a hallgató, főleg akkor, amikor hallja, hogy azt is hozzátette az illetékes! „6 napon belül jelentse in­tézkedéseit”, aztán gyorsan megrohanják az e tárgyban szerzett élményei. A kultú­rálatlan magatartás, az egy­más tiszteletének gyakori hiánya, ami elsősorban az ifjúság körében szedi áldo­zatait. Áldozatokat, akik nem is tudják, hogy azok, akik — ahogy egy műsoridő alatti telefonáló említette — nem köszönnek vissza (!!) a felnőtteknek, akik úgy nyi­latkoznak erről, ahogy az egyik ifjú riportalany tette kihívó öntudattal: „senkinek semmi köze hozzá, hogy kö­szönök-e vagy sem?!” Nem teszek ellenjavallatokat, csak megkérdezem: kivétel volt-e ez az ifjú, és ki a felelős érte, hogy olyan, amilyen? Volt még más is, Erika, aki nagykorú, de a Nemzeti Bank nem tekinti annak, és nem kap valutát; egy dom­bormű hányattatásai Kiskő­rös és a művész között a „mindenki másról beszél” is­kolapéldájaként ; csevegés Esztergályos Cecíliával a si­ker természetrajzáról, és a túlfuttatott, kis tehetségű emberek társadalmi haszon- talanságáról. Mind belefért a 168 órába, egy kis zenével feldobva, ügyesen. Sass Ervin 15—X éves 18—x éves ált. isk. 8 osztályát középiskolát végzettek végzettek aránya aránya Összesen: férfi nő összesen: férfi nő Budapest 78.4 82,6 Városok 73.5 78,1 Községek 55,8 61,6 ÖSSZESEN: 66,2 71,2 E táblázatból látható, hogy míg a főváros 15 éves és idő­sebb lakosságának több mint 78 százaléka elvégezte az ál­talános iskola 8 osztályát, addig ez az arány a közsé­gekben mindössze 55,8 szá­zalék. A megyék közül a megfe­lelő korú lakosságból Győr- Sopron megyében csaknem 69, Baranya megyében 67 százalék az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya. Szabolcs megyében ez az arány 58,' Békés megyében 58,4 százalék. A középisko­lát végzettek aránya a fővá­rosban több, mint három­szorosa a községékben ilyen végzettséggel rendelkezők arányának. A megyék közül középis­kolai végzettség tekintetében Győr-Sopron megye jár az élen több, mint 24 százalék­kal, majd Csongrádi megye következik, ahol a 18 éves és idősebb lakosság 22 szá­zaléka végzett középiskolát. örvendetes, hogy a szak­munkásképző iskolát, illet­ve a középfokú szakiskolát végzettek aránya az elmúlt 10 év alatt, több, mint a két­szeresére emelkedett, s még biztatóbb a helyzet, ha azt is hozzátesszük, hogy a nők­nél az emelkedés még na­gyobb. A továbbtanulási kedv egyébként a két nemnél több vonatkozásban eltérő, ment a nők között nemcsak a szak­mai képzésben, de a közép- és felsőfokú továbbtanulás­74,8 38,5 41,7 35,8 69,2 29,2 30,7 29,9 50,3 12,3 12,5 12,2 61,7 23,3 24,2 22,4 ban is 'kedés. erőteljesebb a nőve­Ez lehetővé teszi, hogy a nők nagyobb arányban tölt­hessenek be különböző, ma­gasabb végzettséget igénylő munkaköröket. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma 63 száza­lékkal magasabb, mint 10 évvel ezelőtt volt. Legerőtel­jesebb a növekedés az okta­tási-kulturális területen, de ezzel csaknem azonos a köz­gazdasági-kereskedelmi és műszaki végzettségű diplo­mások arányának növekedé­se is. Hazánkban az 1980-as évek elején a diplomások száma majdnem félmillió, ebből mintegy 120 ezren műszaki, több, mint 46 ezren mező- gazdasági, 180 ezren oktatá­si-tudományos-kulturális munkára képesítő diplomá­val rendelkeznek. A többi felsőfokú végzettségűek a közgazdasági, a kereskedel­mi, az egészségügyi, továbbá a különböző művészeti, jog­tudományi és igazgatási munkára kaptak képesítést. A 7 évesnél idősebb lako­sokat figyelemlbevéve orszá­gosan minden ezer főre 51 diplomás jut. a községekben 21, a fővárosban viszont 107. Elgondolkoztató, hogy a városokban, ahol az-említett korúak száma több, mint 50 százalékkal meghaladja Bu­dapestét, a magasabb kép­zettségűek kevesebben van­nak, mint a fővárosban. Gyertyános Zoltán Az egyik nemzetiségi folklóregyüttes próbájának pillanata Fotó: Gál Edit MAI MŰSOROK KOSSUTH RADIO 8.27: László Annie nótákat éne­kel. 8.42: Petrovics Emil: C’est la guerre. 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Csajkovszkij: Hat darab zongorára. 11.00: Dzsesszfelvételekből. 11.24: Tudomány és bűnüldözés. 11.39: Az élet komédiásai. 12.35: Karinthy Ferenc: Ml van a Dunában? 12.45: Zenemúzeum.' 14.27: Mindenki könyvtára. ­15,10: Sárdy János és Palló Im­re énekel Kacsóh Pongrác —Heltai Jenő János vitéz c. daljátékából. 15.28: Csiribiri. 16.05: Madarász Katalin cigány- dalokat énekel, ifj. Balogh László cimbalmozik. 16.34: Délutáni Rádiószinház. 17.07: Közéleti közelkép. 17.32: Kamarazene. 17.55: Külföldről érkezett. . . 19.15: Leonard Warren operaáriá­kat énekel. 19.40: Kapcsoljuk a Csepeli Mun­kásotthont. A Magyar Rá­dió és Televízió szimfoni­kus zenekarának hangver­senye. Közben: 20.20: Az állandó megújulás. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.20: Nóták. 21.40: Adottságok — lehetőségek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Angol madrigálok. 22.50: Metronóm. 23.10: Kamaramuzsika. 0.10: Aldobolyi Nagy György táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Norvég koncertfúvósze- hekar játszik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. 13.30: Kutyatár. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.33 :Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: A 04, 05, 07 jelenti. 21.05: Visszateftercselés. 22.15: Kálmán Imre operettjei­ből. 23.15: Verbunkosok, nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.35: Olasz szerzők művei. 10.35: Opera-művészlemezek. 11.27: A kamarazene kedvelői­nek. 12.45: Hallgassanak meg! Maja­kovszkij költeményei. 13.07: Emlékezetes dzsesszhang­versenyek. 13.57: Legszebb Brahms-leme- zeinkből. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Képek a régi zene világá­ból. 16.39: Popzene sztereóban. 18.00: Dupla vagy semmi. 19.05: XX. századi kamarazene. 19.40: Magyar—olasz balladaro­konságok. 20.00: Külpolitikai dokumentum- műsor. 20.30: Újdonságainkból — Kül­földi táncdalok. 21.06: A nürnbergi mesterdalno­kok. 22.40: Zenekari muzsika. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Mario Lanza olasz dalokat énekel. 17.15: Bébiétel Kecskeméten. Ri­porter: Merza Jenő. 17.30: Dzsesszslágerek. 17.35: Legkedvesebb verseim. Ke­resztes Ágnes összeállítása. 17.50: A Kaláka együttes felvéte­leiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST L MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Élővilág. (Alt. isk. 6. oszt. (f.-f.) 8.50: Fizikai kísérletek, (f.-f.) 9.05: Környezetismeret. (Alt. isk. 3. oszt.) 9.30: Francia nyelv. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 10.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 3. oszt.) 11.05: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Rajz. 12.05: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 13.55: Iskolatévé. Élővilág, (ism., f.-f.) 14.15: Környezetismeret, (ism.) 14.40: Magyar nyelv. (Ism.) 14.50: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 15.10: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.00: A látás hatalma. A kép mint tárgy, (ism.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Életet az éveknek, (f.-f.) 16.55: A nyelv világa. 17.40: Tévébörze, (f.-f.) 17.50: Tizen Túliak Társasága, (f.-f.) 18.30: Horizont-magazin. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Családi kör. (f.-f.) 20.50: Jack Parnell és zenekara. Angol zenés film. 21.15: Műkorcsolya Európa-baj- nokság. Férfi szabadon választott gyakorlatok. 23.00: Tv-híradó 3. 23.10: Tv-tükör. Dr. Szecskő Ta­más jegyzete, (f.-f.) II. MŰSOR 18.50! Pedagógusok fóruma. Gye­rekek vagyunk, (ism., f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Századunk. Mézesmadzag és korbács, (ism., f.-f.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Tudósklub ’81. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.15: Tv-glőbusz: Oj-zéland. 17.25: Kulturális híradó. 18.35: Buratlno. Filmsorozat gyermekeknek. 19.00: Tv-hiradó. 19.20: Gazdasági újdonságok. 19.40: Ifjúsági óra. 20.20: Tudományos híradó. 21.20: A rádió és televízió együt­tesének hangversenye. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Jelenko. Gyermekműsor. 18.15: A zöld terv iskolája. 18.45: Muppet show. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Érvek ’81 — külpolitika. 21.00: Vetélkedő. 22.05: Innsbruck: műkorcsolyá­zó EB, férfiak, (közv.) II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Aktualitások. 19.15: Négy keréken. 20.00: Teleszkópia. 21.00: Ez az én választásom. 23.00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ AKKOR SZÉP AZ ELET, HA ZAJLIK . . . Békéscsabán 19 órakor, „M” bérlet. AZ ORSZÁGOS FILHARMÓNIA HANGVERSENYE Békéscsabán 19.30 órakor. NEBANCSVIRAG Gyulán 19 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A po­fon, 6 és 8 órakor: Modern Ro­binson és családja. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Zsarutör­ténet. Békéscsabai Szabadság : de. 10 órakor: Serpico, 4 órakor: Hair, 6 és 8 órakor: A nyolca­dik utas a halál. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Meghívás egy gyilkos vacsorára, fél 8 óra­kor: Mindenkinek a maga ke­resztje. Gyulai Erkel: Folytassa, cowboy! Gyulai Petőfi: 3 óra­kor: Peti és a barométer, 5 és 7 órakor: A nő illata. Orosházi Béke: Reggeli vizit után. Oros­házi Partizán: fél 4 órakor: A cárlány és a hét dalia, fél 6 és fél 8 órakor: Lavina. Szarvasi Táncsics: A pap, a kurtizán és a magányos hős.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom