Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

1981. február 22., vasárnap o Ládákba vetik a paprikamagot II fólia alatt már tavasz van KÉPEINK A NAGYBÄNHEGYESI ZALKA MÁTÉ TER­MELŐSZÖVETKEZET KERTÉSZETÉBEN KÉSZÜLTEK, AHOL... A virág alatt már 3 centis az uborka Gyönyörűen fejlődik a tápkockás paprikapalánta Fotó: Veress Erzsi Zárszámadásokról jelentjük Finisükhöz értek a zár­számadó közgyűlések, kül­döttgyűlések. Mind több ter­melőszövetkezetben készül el a nagy „leltár”, amely pontot tesz a múlt gazdasági évre és alapot ad az idei esz­tendő munkájához. • Endrődi Lenin Tsz A legfeltűnőbb a szövetke­zet zárszámadó beszámolójá­ban, hogy a 13 és fél millió forintos múlt éxi nyereség több, mint kétszerese az egy évvel korábbinak. Mindezt lényeges termelési szerkezet­módosítás nélkül érte el a szövetkezet tagsága. S hogy hogyan, mivel, arra néhány adat megadja a választ. Nö­vénytermesztésük árbevéte­lét húsz, állattenyésztésükét pedig öt százalékkal növel­ték az egy évvel korábbi­hoz képest. Érdemes kiemel­ni a búzatermesztés eredmé­nyeit. Két éve 3,1 tonnát, ta­valy pedig 5,3 tonnát taka­rítottak be egy hektárról. Hasonlóan szépek a kukori­caágazat, mutatói is: 1979- ben 6,8 tonnát, a múlt év­ben már 8,1 tonnát adott egy hektár átlagosan. Az ál­lattenyésztésben a tejterme­lés nőtt a legdinamikusab­ban. A tehenenkénti 4091 li­teres tej hozam több, mint ezer literrel haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A szövetkezet vezetői úgy ha­tároztak, hogy az idén sem hajtanak végre lényeges módosítást a termelési szer­kezetben; a kalászosok terü­letét növelik úgy, hogy két­száz hektárral több tavaszi árpát vetnek. Az őszi kalá­szosok melléktermékét, a szalmát bálázva adjájs el a Dunaújvárosi Papírgyárnak, amely biztos vevő az idén is. A szövetkezet tagsága 1 millió százezer forintos nye­reségrészesedést kapott jó munkájáért. Szarvasi Táncsics Tsz Amikor a közös gazdaság 1976-ban kétmillió forintos veszteséggel zárta az évet, még kevesen gondolták, hogy a tsz rövid idő alatt megszi­lárdítja gazdálkodását. Már­pedig az ,a tény. hogy a 2100 hektár szántóval rendelkező szövetkezet az elmúlt évet hat és fél millió forint nye­reséggel zárta, minden két­séget eloszlatóan bizonyítja, a gazdálkodásban foganasí- tott változtatások eredmé­nyesek voltak. A vetésszerkezet egysze­rűsítése volt az első említést érdemlő intézkedés. Meg­szüntették a cukorrépa, a szója termesztését, növelték a gabona és a napraforgó vetésterületét A szántó 20 százalékán ma már napra­forgót termesztenek. Az ál­lattenyésztésben felszámol­ták a libahizlalást. Az épüle­teket pecsenyekacsa-nevelés­sel hasznosították. Ez lett végű; is a szövetkezet leg­eredményesebb ágazata. A korábban libahizlalás fejlesztésére szánt több mint tízmillió forintot gépek, be­rendezések vásárlására fordí­tották. Ennek hatására biz­tonságosabbá vált a terme­lés, gyorsan nőttek a ter­mésátlagok. Ebben az évben tovább folytatják a korábbi elképzelések megvalósítását. Az állattenyésztésben ka­csaágazat termelését, a nö­vénytermesztésben a. vető­mag vetésterületét növelik. K. J. — M. Sz. Zs. II vállalkozó szellemű igazgató A svéd Foodimpex zöld­ség-, gyümölcskereskedelmi vállalat tulajdonosa, Helge Anderson a következőket táviratozta Márton Pálnak, a Békéscsabai Hűtőház igazga­tójának, aki a közelmúltban töltötte be 60. életévét; „Mindig óvtad, és erősen védted, amit igaznak hittél. Az új ötleteket befogadtad, és akkor is alkalmaztad, ha tudtad, közvetlen környeze­ted nem egészen érti meg. Volt mindig erőd és energi­ád, hogy megoldd a problé­mákat.” — A Foodimpex kereske­delmi kapcsolatban áll a magyar hűtőiparral. Ám a külföldi, nyugat-európai kap­csolatoknak hosszabb előtör­ténete van — igyekszik a leírtakra magyarázatot adni Márton Pál. — Helge An­derson a 60-as évek elején a Findus, svéd cég alkalma­zottjaként Magyarországra jött. Végigjárta a hűtőipar gyárait, és bizony, úgy nézett ki, nem sok remény lesz az együttműködésre. Békéscsa­bai tartózkodása során azon­ban Helge A. megkérdezte, tudnánk-e hámozott, négy­felé vágott, fagyasztott pa­radicsomot készíteni. Azt mondtuk, igen. Óriási erőfe­szítések árán határidőre le­szállítottuk a megrendelt mennyiséget, pedig sokan képtelenségnek tartották. Rövidesen újra felkerestek bennünket. Hat, majd nyolc részre vágott paradicsomot kértek. — Sohasem szerettem a bokacsattogtatást, a kérlek alásan meghunyászkodó alá­zatosságot, azokat, akik, ha sikerről volt szó, mindig egyes szám első személyben fogalmaztak. Az élet meg­tanított rá, hogy csak azt fo­gadjam el, aminek a megva­lósításában hiszek, ha job­A KISZ békéscsabai váro­si bizottsága a közelmúltban értékelte a „Nagyobb ter­mésátlagot. jobb minőséget, kisebb önköltséggel” mozga­lom tapasztalatait. Az egyéb­ként egész Békés megyében meghirdetett mozgalom cél­ja az volt, hogy a mezőgaz­daságban, a növénytermesz­tés és az állattenyésztés te­rületén, továbbá az élelmi­szer-feldolgozó üzemekben a fiatalokat a termelési moz­galom segítségével ösztönöz­zék a jobb, hatékonyabb munkavégzésre. Az akció az elmúlt évben jelentős sikereket hozott. A termelőszövetkezetekben egy év alatt 17-ről 23-ra nőtt az Fotó: Veress Erzsi bat láttam, nem hajtottam fejet, ilyehkor, ha úgy tet­szik, fegyelmezetlen voltam — vallja Márton Pál. A megalkuvást nem tűrő szavak megfogalmazója gaz­dag tapasztalatokra tett szert az elmúlt évtizedekben, ame­lyeknek meghatározó szere­pük volt egyéniségének fej­lődésében. Mint pék, a sütő­ipari munkások szakszerve­zetében, az 1940-es évek ele­jén tanulta meg először, mi­lyen szerepe van a munkások egységében a szervezettség­nek, a rendnek. A hét év katonai szolgálat megint csak kemény iskola volt. A fel- szabadulást követő államosí­tások után a megyei tanács élelmiszer osztályának ve­zetője. majd 1962-től a hűtő­ház igazgatója. , — Hogy sokan ellentmon­dást nem tűrő vezetőnek tar­tanak? Lehet. Mégsem az a fontos, mit hisznek. Az mindenesetre tény, hogy lé­nyeges kérdésekben kiké­ifjúsági brigádok száma. Az élelmiszeriparban a fiatalok 1980-ban 16 ifjúsági brigá­dot működtettek. A szövet­kezetekben egyre inkább tért hódít a Ki minek mestere versenyforma, amely szak­mai, politikai, munkavédel­mi ismeretek felújításával szolgálta az eredményesebb vállalati gazdálkodást. A Ki minek mestere vetél­kedőkön a város üzemeinek fiataljai kiemelkedően szere­peltek. A ZÖLDÉRT KISZ- esei a húsipari szakmunká­sok vetélkedőjén, a mezőhe- gyesi fiatalok a gépi fejők versenyén bizonyították ma­gas fokú elméleti, gyakorla­ti felkészültségüket. A kon­rém a szakemberek vélemé­nyét. Persze a döntés rajtam múlik. Végül is itt a hűtő­házban olyan közösséget si­került kialakítani, amelynek munkáját nemcsak idehaza, de külföldön is elismerik. Emlékszem még arra az idő­szakra, amikor azért jelent- gettek fel, mert volt mer- szünk alaposan megvizsgálni, kiket veszünk fel a gyárba munkásnak. Ma már egészen más a heizet. Sokan mond­ják, reméljük, nem megy nyugdíjba. Ha szó nélkül megyek végig a munkahe­lyen, mostanában ez a pon­tosabb, igényesebb munka miatt többször előfordul, mint régen, a dolgozók azt kérdezik: Mi van, Pali bá­csi, talán csak nem beteg, hogy nem balhézik? Jól ér­zem magam közöttük. Talán a sok elfoglaltság az oka, hogy kevesebbet találkozom velük, mint amennyire szük­ség lenne — magyarázza. Idézet egy közelmúltban megjelent újsághírből: „Már­ton Pál, a Békés megyei Hű­tőház igazgatója 60. születés­napján az élelmiszeriparban végzett több évtizedes ered­ményes munkájáért a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta. A kitünte­tést február 5-én Frank Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Békés megyei pártbizottság első titkára adta át.” A hűtőház igazgatója az elmúlt évtizedekben több­ször kapta meg az Élelmi­szeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Tulajdonosa a Munka Érdemrend bronz és ezüst fokozatának is. A ve­zetése alatt álló gyár 1962- től hétszer lett kiváló válla­lat. zervgyári fiatalok az ágaza­ti versenyen elméleti pálya­munkával két helyezést, a MTESZ pályázatán első he­lyezést értek el. A mezőgazdasági üzemek­ben legtöbben a betakarítá­si versenyben vettek részt. E versenyformában részt vevő 300 fiatal több mint fele KISZ-en kívüli volt. A KISZ városi bizottsága eredmé­nyesnek ítélte meg a mező- berényi Aranykalász, a bé­késcsabai Szabadság, a te- lekgerendási Vörös Csillag Termelőszövetkezetek, a hű­tőház és a konzervgyár KISZ-eseinek munkáját, a Nagyobb termésátlagot, jobb minőséget, kisebb önköltség­gel mozgalomban. Mezűhegyesi cukorkor Brecht kaukázusi krétakö­rében egy gyermek áll, akit egyszerre két anya vall ma­gáénak, s amikor a böTcs bí­ró döntésére az vihetné ma­gával az ártatlant, aki a má­sik kezei közül ki tudja rán­gatni őt, az egyik asszony — fájó szívvel — önként le­mond neveltjéről. Szeretete mélyen gyökerező; igazi édesanyának bizonyul a szü­lőanyával szemben. A témánkat adó kör min­denben más, mint a kauká­zusi. Először is Békés megye déli felében rajzolták meg, s nem a Fekete-tenger vidé­kén, nem is krétával, hanem cukorral. A körben egy fur­csa gyermek, a termelés leg- dédelgetettebb szüleménye: a nyereség áll. Végül nem ket­ten hanem négyen vagy öten szeretnének osztozni rajta. _ Miről van szó? A Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombi­nát (azelőtt állami gazdaság) január 1-ével „visszakapta” a cukorgyárat, amely egyko­ron szerves része volt a kincstári birtoknak. Az újabb szervezeti változással a kom­binát lehetőséget kapott a cukortermelés teljes köré­nek megszervezésére, a vető­magtermesztéstől a cukorcso­magolásig. Egy baj van csak: a cukor egyelőre nem „édes gyermeke” a kombi­nátnak. A szaporítóanyagot annak a Mezőkovácsháza központú társulásnak kellene előállíta­nia, amely maga is piaci küzdelmet vív más — pár­huzamosan kiépített — cu- korrépavetőmag-üzemekkel, holott egymaga is képes lenne az ország teljes vető­magigényének kielégítésére. Továbbá, a kombinát körze­tében termelési rendszerek szervezik a cukorrépa ter­mesztését. Nem is akármi­lyenek, hanem olyanok, mint a KITE, az ország legerő­sebb termelési rendszere. Vé­gül a cukorrépát termesztő déli gazdaságok most ké­szülnek szorosabbra fogni az együttműködést a termelés frontján. Vagyis a kör be­zárult a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát körül. Ebben a körben természete­sen mindenki a maga hasz­nát nézi, erre kényszerít a közgazdasági környezet is. Más kérdés, és ez adja meg a helyzet kulcsát is, hogy eb­ből a bűvös körből egyik fél sem tud önmagában kitörni. Marad tehát egy harmadik megoldás, jelen esetben az, hogy a körvonalat még hatá­rozottabban meghúzva, egyetértésben, kölcsönösen egymásra építve, közösen ne­velik a közös gyermeket: a nyereséget. Hadd nőjön az minél magasabbra — ehhez a MÉM most külön prémiu­mot is ad, többlettermelésre ösztönözve —, s készüljön minél több cukor így Mező­hegyesen. Akkor majd talán az olvasó is megbocsátja — édes teáját kavargatva —, ha most úgy találja: hason­latunk annyiban túr el a töb­bi rossz hasonlattól, hogy ez mindkét lábára sántít. (kőváry) K. J. KISZ-es versenymozgalom a mezőgazdaságban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom