Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-20 / 43. szám
1981. február 20., péntek o £\C1 Egészségügyi ellátás A gyógyászati segédeszközök Az iparjogvédelem a Minisztertanács napirendjén Magyarországon hozzávetőlegesen másfél millióan használnak valamilyen gyógyászati segédeszközt. Közülük 250 ezren tartósan mozgássérültek. A szomorúan magas szám is alátámasztja, hogy ä segédeszközök gyártása az egészségügyi ellátás nagyon fontos területe. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága ezért is választotta csütörtöki kihelyezett ülésének színhelyéül a budapesti Gyógyászati Segédeszközök Gyárát. A képviselőket Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes tájékoztatta az ellátás fejlődéséről, hangsúlyozva: a három budapesti ki- rendeltség mellett kilenc vidéki részleg is a betegek rendelkezésére áll. Ezt követően a bizottság tagjai megtekintették az üzemeket, majd a látottak birA Békés megyei Tanács legutóbbi ülésén elfogadta a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1981. évi ellenőrzési és munkatervét. Erről tárgyalt csütörtökön a megyei NEB Józsa Béla elnök vezetésével. A Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson megtartott tájékoztatón sok fontos vizsgálat előkészítéséről, megszervezéséről esett szó. Megyénkben több ipari üzemnek a központja nagyvárosokban, főleg Budapesten van. A gyárak, gyáregységek és telepek termelési és értékesítési feltételei nem a tokában folytattak vitát a rehabilitációban meghatározóan fontos segédeszközök gyártásának kérdéseiről. Schnitzler József (Hajdú-Bi- har megye) másfél évtizeddel ezelőtti tapasztaltát idézte, amikoris a mozgássérültek — ha tehették — az ausztriai Kufsteinben gyártott termékeket keresték. Plesa László, a gyár igazgatója ehhez már a mát illesztette: a magyar segédeszközök minősége jelenleg a világszínvonalhoz közel áll. Még jobb eredményeket is elérhetnének, ha például a csonkolt lábú betegeket átmeneti szálláson helyezhetnék el, s így nem kellene őket utaztatni, törődtetni. Juszt Lajos e kérdésnél elmondta, hogy az utóbbi fél évtizedben 35 millió forintot juttatott a minisztérium a gyárnak beruházási támogatásként. legjobbak. Mindez kedvezőtlenül befolyásolja a gazdálkodást. Ezért lesz érdekes és tanulságos annak megállapítása: milyenek a műszaki- technikai adottságok, a szakember-ellátottság; miként alakult az érdekeltségi rendszer; hogyan hat az önállóság az eredményekre. Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot az egészségügyi integráció mai állapotának az elemzése. Az ellenőrzés megkezdésénél a népi ellenőrök abból indulnak ki, hogy a megyei tanács egészségügyi osztálya az ágazati minisztérium utasítása alapján Véradók Dombiratoson Évről évre szép hagyományokat elevenít fel Dombiratoson a községi véradás. A helyi Vöröskereszt szervezésében egy-egy véradónap a jelentős események sorába tartozik. Legutóbb a múlt hét végén rendeztek véradást a művelődési házhan, ahová 162-en mentek el. Olyan családok is voltak, ahonnan a fiatalok és idősebbek egyaránt jelentkeztek, többen először adtak vért. Így ezen az egy napon 60 liter életmentő vért gyűjtöttek össze. A község vezetői, a Vörös- kereszt megbecsüli a domb- iratosi véradókat. Nemrégiben kapott aranyérmet húszszoros véradóként dr. Sárosi Tibor, ,q község körzeti orvosa, 15 véradás után ezüstéremmel jutalmazták özv. Nagy Andrásnét, Kaszás Ist- vánnét, Szűcs Ferencnét, id. Vargq Pétert és dr. Sárosi Tiborné vöröskeresztes titkárt. Bronzérmet 13-an, tárgyjutalmat pedig 23-an kaptak. 1977-ben egységes tanácsi irányítás alá vonta az egészségügyi intézményeket. Az azonos szakmai elvek érvényesítésében, az orvosok foglalkoztatásában továbbra is gondok vannak, nem sikerült megszüntetni a párhuzamos vizsgálatokat. Az utóellenőrzések közül kiemelkedik a könnyűipari termékszerkezet alakulásának figyelemmel kísérése, valamint a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom fejlesztésének Vizsgálata. Ezután a bizottság tagjai megismerkedtek az állomás munkájával, életével. A hazai iparjogvédelem színvonala elmarad a mai gazdasági és külkereskedelmi céljaink által szabott mércétől. Fejlesztése sürgős és elkerülhetetlen feladat. Röviden ekként summázható a kormány csütörtöki ülésén is megfogalmazott, iparjog- védelemmel kapcsolatos állásfoglalása. De ettől függetlenül is az utóbbi két évben egyre-másra kerül szóba különféle fórumokon a műszaki-szellemi termékek adásvételével, védelmével kapcsolatos tevékenység. Ennek okairól beszélt Szántó Borisz, a kormány tudománypolitikai bizottságának osztályvezetője az MTI munkatársának adott interjújában. — Miért vált ilyen fontossá az iparjogvédelem? — Azért, mert az iparjog- védelem fejlettsége, vagy éppen fejletlensége végül is a külkereskedelmi mérleget befolyásolja. A külföldi piacon csakis a szabadalommal, áruvédjeggyel védett áruk kapnak zöld utat, jutnak előnyökhöz. A műszaki-szellemi termékek védelme, nevezetesen egy szabadalmi bejelentés természetesen pénzbe kerül, a vállalati költséget terheli. Sajnos sok példa van arra, hogy a magyar vállalatok nem vállalják ezt a költséget, így nemcsak hátrányos helyzetbe kerülnek a külhoni piacon, de tetemes bevételtől is elesnek. Az iparilag fejlett országokban az ipari és kereskedelmi tevékenységnek szerves részét képezi az iparjogvédelem, szinte magától értetődő módon. Ezt szeretnénk mi is. — Mi nehezíti a vállalatok műszaki-szellemi termékének védelmét? — Annak, hogy az iparjog- védelem méltó helyre kerüljön a gyakorlatban, számos feltétele van. Mindenekelőtt a gazdasági szabályozó rendszer, az ösztönzés mikéntje. A mai szabályozók műszaki fejlesztésre kell, hogy kényszerítsék a vállalatokat. A műszaki fejlesztés magában foglalja a találmányok, licenciák bevezetését, alkalmazását is. De, hogy egy találmányból termék legyen-e, vagy eladják licencként, s hogy hány országba szabadalmaztassák, az a vállalaton, a vállalati vezetés ipar- jogvédelmi ismeretein is múlik. Az iparjogvédelmi ismeretek, vagy legalább a fontos-, 6ágának ismerete azonban sok helyütt esetleges, az iparjogvédelmi megközelítés nem mindig része a gazdasági döntések előkészítésének. Egy kutatási-fejlesztési tevékenység megkezdése előtt például célszerű megvizsgálni, hogy másutt nem végeztek-e már hasonló munkát, mert ha igen, akkor előfordulhat, hogy jóhiszeműen ugyan, de ugyanazt az eljárást dolgozzák ki, ami végül is egy már meglevő eredménynek a lemásolása. — A tudománypolitikai bizottság határozatot hozott három évvel ezelőtt az iparjogvédelmi tevékenység színvonalának emeléséről. Van-e valamilyen kedvező tapasztalata az azóta eltelt időszaknak? — Igen. Szinte valameny- nyi minisztérium irányelveket fogalmazott meg a vállalatoknak a szellemi termékek védelmével kapcsolatban. A Magyar Nemzeti Bank innovációs alapot hozott létre fontos találmányok, nagy bevételt ígérő eljárások bevezetésének és védelmének finanszírozására. A vállalati önállóság növekedése is szinte kényszeríti a vállalati vezetőket arra, hogy döntéseik előtt az iparjogvédelmi szakembert is megkérdezzék: miként védhető meg egy-egy termék, vagy gyártási eljárás, hiszen a védelem végül is a bevételt növeli, pontosabban hiánya a hasznot csökkenti. A tudománypolitikai bizottság a szabadalmi tárház, információs központ korszerűsítését szorgalmazza, ahol a külföldi és hazai sza- -badalmak gyorsan és köny- nyen hozzáférhetők lesznek a szakemberek, vállalati vezetők számára. Mindezek kedvező jelek, de egyáltalán nem elegendőek. A gazdasági életben a dinamikus műszaki fejlődésé a jövő, ami korszerű termékek, eljárások formájában jelentkezhet. Ezek viszont szellemi termékekből, találmányokból vagy vásárolt licencekből, know- how-ból születnek. Az ipar- jogvédelmi tevékenység szélesítése, éppen ennek okén sürgős feladat, de ugyanakkor kedvezően hat a feltalálók, újítók közérzetére is. Ez nagyon fontos, hiszen a hazai találmányok száma nagyon kevés, hasznosításuk gyorsasága és mértéke pedig végképp nem adhat okot az elégedettségre. Kihelyezett ülést tartott a megyei NEB Máris nagy népszerűségnek örvend a januárban átadott két- egyházi könyvtár. Ezt bizonyítja az is, hogy ez év február közepére annyian iratkoztak be, mint az elmúlt év feléig; összesen 400-an. Képünkön: Potocska Judit könyvtárvezető a visszahozott könyveket rendszerezi Fotó: Gál Edit n tavaszi—nyári ruházati ellátásról Eredményes évet zárt a Körösi Vízgazdálkodási Társulat A tavalyinál választékosabb, mennyiségben is több, összesen 1,3 milliárd forint értékű konfekcióterméket kínál partnereinek a tavaszi— nyári szezonra a Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat — jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Jámbor István kereskedelmi igazgató, aki részletesen beszámolt felkészülésükről, a várható ellátásról. A divatnak megfelelően tavaszra a női és a bakfis- kabátok többsége, a férfi- és a fiúkabátok fele ballon, s ezúttal is van belőlük elegendő, bár a legnagyobb ipari partnerek kissé késnek a szállítással. A pótlást március közepéig ígérik. A tavalyinál sokkal jobb a nőiru- ha-választék. Férfi- és fiúöltönyökből minden igényt ki tudnak elégíteni, s a keresletnek megfelelően nyárra több, puha anyagból készült, béleletlen férfiöltöny kerül forgalomba. Némi gondot az okoz, hogy a sportos öltözékekből — bár többet vásároltak, mint a korábbi években — várhatóan nem lesz elegendő. Tavaly még ugyancsak kevés volt az úgynevezett apró cikkekből — blúz, szoknya, nadrág —, amelyekkel pedig az öltözék olcsón, divatosan variálható; most már ezekből is választékos a kínálat. Változatlanul nagy szerepet játszik az öltözködésben a farmer, amely között újdonságként rövidesen megjelenik a Május 1. Ruhagyár márkás Levi’s farmere is. A bakfisok a butikokénál olcsóbban vásárolhatnak majd derékban és bokában gumival húzott overállt, török buggyos nadrágot. Pályára nevelés — jövőre nevelés Pályára nevelés — jövőre nevelés című pályázatot hirdetett a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Pálya- választási Tanácsadó Intézet, a Magyar Úttörők Szövetsége és a Pedagógusok Szak- szervezete. A pályázati felhívás arra ösztönzi a pedagógusokat, úttörő- és ifjúsági vezetőket, ,a fiatalok pályaválasztásában érdekelt szakembereket: ismertessék, tegyék közzé a pályaválasztást elősegítő módszereiket, tapasztalataikat. Ugyancsak témája lehet a pályaműveknek a szaktantárgyak oktatása, a nyári, illetve a szakmai gyakorlatok sz<j>-epe a tanulók képességeiknek, készségeiknek, elképzeléseiknek megfelelő pálya kiválasztásában. Ismertethetik a tanulmányi versenyek, vetélkedők, az üzemlátogatások, a Nyitott kapuk akció, a szakköri, diákköri munka hasznát is. A pályaműveket — tanulmányt, módszertani feldolgozást, forgatókönyvet, saját tervezésű audiovizuális és más műfajú anyagot — jeligés borítékban lehet eljuttatni ez év december 31-ig; a 35 évnél fiatalabb pályázóknak a KISZ Központi Bizottsága értelmiségi fiatalok tanácsának titkárságára, mások az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézetbe. A legélénkebb a baromfiforgalom volt a csütörtöki hetipiacon Orosházán. Nagyon sok tyúkot árultak, kevesebb csirkét, kacsát, pulykát pedig csak egy-két helyen kínáltak. Sok volt a tojás, zömmel 1,50-ért adták darabját, de helyenként kértek érte 1,70-et is. Burgonyából, kisebb tételekben 250—300 kilogrammot tett ki a felhozatal, és a legtöbben 6 forintért mérték kilóját. Szép volt még a leveszöldség, a sárgarépa kilója 6—8, a petrezselyem 10—12 forint. Általában 8 forint a vöröshagyma kilója, drágább, 10, sőt 20 forint a lilahagyma. A/ orosházi piacon is kevés volt a fokhagyma, így Mecseki génbank Az ősi magyar állatfajták egyik országos jelentőségű génbankját alakította ki a mecseki állatkert. A vadon élő hazai és egzotikus állatok mellett ösz- szegyűjtötte a ma már kihalóba levő háziállatok tekintélyes csoportját is. A mecseki zooban szürkemarhát, fekete- és fehérbivalyt, racka- és ciktajuhot, szőke- és fecskehasú mangalica sertést tartanak. Az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség támogatásával tiszta vérben tartják fenn, illetve tovább szaporítják a ritka, védett háziállatokat. A gondos tenyésztői munka eredményeként sorra látnak napvilágot az újszülöttek, legutóbb például a szürkemarha, a feketebivaly és a szőkemangalica hozott világra egészséges utódokat. A szaporulat iránt itthon és külföldön igen nagy az érdeklődés, főképpen állatkertek vásárolnak belőlük, illetve cserélnek más értékes állatokért. Az alapvető cél természetesen a fajta megőrzése, esetleges későbbi nemesítés, továbbtenyésztés végett. drága, 70 forint kilója. Akadt még káposztaféle is, a fejes káposzta kilója 7—8, a kel 8—14 forint. Primőr árut még nem vittek piacra, kivéve 10 csomó zöldhagymát, — 3 forintot kértek csomójáért. A savanyúkáposzta drágább volt, mint tavaly. Ahol nagy tételben árulták, ott 15 forintot is kértek kilójáért. A gyümölcspiacon sok volt csütörtökön az alma. Szeged környékéről sok termelő érkezett szép áruval. Zömmel 14—16- ért mérték kilóját, de lehetett kapni apróbb, egészséges almát már 5—8 forintért is. A körtét 22—25 forintért kínálták. Egy termelő még szőlőt is árult, kilóját 20 forintért. Két évvel ezelőtt, 1979. január 1-én 44 termelőszövetkezet és állami gazdaság alakította meg a Körösi Vízgazdálkodási Társulatot. Azóta mintegy 174 ezer hektáron végzik a talaj- és vízrendezés sokrétű munkáját, a saját kezelésben levő csatornák kezelését, karbantartását. A társulat tegnap, csütörtökön délelőtt Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban tartotta meg intéző bizottsági ülését, amelyen Farkas Miklós, a társulat elnöke értékelte az elmúlt év munkáját. A mintegy 5 millió forintos eredménnyel igen jónak könyvelhetik el az 1980-as esztendőt. Termelési tervüket 122 százalékra teljesítették, annak ellenére, hogy az éves munkák tervezett ütemét felborította a nyári árvíz. A társulat teljes létszámával és gépi kapacitásával teljesített szolgálatot Doboz község árvízvédelmében, és helyreállítási munkálataiban; valamennyi dolgozó elismerésre méltó módon állta meg a helyét. A társulat a megrendelőktől kapott feladatokat jobb munkaszervezéssel az év során sikeresen be tudta fejezni. Az eredményekben a pártalapszervezet, és a szakszervezet jól mozgósító szervező munkája is tükröződik. A jövő évi terv megvitatása és elfogadása a február 26-i közgyűlés napirendi pontja lesz. Békéscsabán két és fél hétig zárva tartott a képcsarnok. Hét év után először újították fel a helyiségeket. A Békéscsabai I,akisszövetkezet végezte a karbantartási munkát, a patyolat pedig a szőnyegtisztítást. A felújított képcsarnok a hét elejétől nemcsak megszépülve, de új árukészlettel is várja vásárlóit Fotó: Gál Piaci hírek — Orosháza
