Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-19 / 42. szám
1981. február 19., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEK VELÜNK! Szeretnénk pontosan munkába járni... „ ... Szeretnénk pontosan munkába járni, de sajnos csak késünk, folyton késünk. Sarkadról utazunk nap mint nap Gyulára, de rendszerint a hétórás busz már zsúfolásig megtelve érkezik községünkbe. legfeljebb pár embert tudnak még „bepréselni’, de az is előfordul, hogy meg sem áll. A következő autóbusz fél nyolckor indul, így nem érünk be nyolcra a munkahelyre...” — írták1 rovatunknak Sarkadról. A levél, birtokában 1981. február 16-án, hétfőn reggel ellátogattunk Sarkadra. Az autóbusz-megállókban fázósan toporogtak az utasok, velük együtt szurkoltunk: talán ma szerencséjük lesz. Sajnos, nem volt! A két buszmegállóban összesen félszáznál több utas maradt le a gépjárműről. A Volán dolgozója vétlen volt, mert alig bírta bezárni így is az ajtót, több utast szállított a megengedettnél. A tanácsháza előtti megállóban a tábla szerint a következő autóbusz 7.20 órakor indul. A ködös, nyirkos, hideg levegőben viszonylag türelmesen vártak az utasok: munkába igyekvők, diákok, kórházi látogatók, szakrendelésre utazó betegek. Ám Gyuláról fél nyolcra érkezett csak meg az autóbusz. Az érkező utasok kiszálltak, a busz megfordult, és több mint félszáz utas iparkodott elfoglalni végre megérdemelt helyét a távolsági buszon. Mivel nem jár kalauz a busszal, a gépjármű vezetője adta ki a jegyeket azoknak, akik nem bérlettel utaztak. így bizony — az ő hibáján kívül — pár perccel újból eltolódott a busz indulásának ideje. így nem csoda, hogy a különböző munkahelyekre igyekvők valóban nem értek be nyolc órára, méltán néznek rájuk1 ferde szemmel azok, akik pontosan elfoglalják helyüket a munkapadnál, vagy íróasztalnál. Tóth Erzsébet, Szabó Károly, Tóth Adél és számos más fiatal az iskolából késett el hétfőn. Szakái gán- domé a gyulai harisnyagyárba, Vadkerti Imréné a Dürer Nyomdába érkezett késve, és sorolhatnánk tovább a neveket. — Bizony, gyakran lemaradunk a buszról — mondja keserű hangon Szakálné. — A gyár erről nem tehet, így aztán hetenként egyszer reggel hatra bemegyünk, hogy a hiányzó 20—25 perceket ledolgozzuk. Mi, dolgozó nők erre nagyon ráfizetünk1... * * * Sarkadról Békéscsabára menet, Gerlánál szintén találtunk a buszmegállóban a reggeli buszról lemaradt utasokat. Mindkét esetet az illetékesek szíves figyelmébe ajánljuk. Válaszolnak az illetékesek Kasuba Mihály, Szarvas, Medvegy u. 14. sz. alatti lakos amiatt kesereg, hogy utcájukban — három porta előtti szakaszon — mintegy száz méteren nem tisztították ki az árkot, sok a szenny, a piszok1. Az építőbrigád a közelükben dolgozott, de mire hozzájuk értek volna, elvonultak az utcából. A szarvasi Városi Tanács illetékes vezetői elmondották: utak, árkok karbantartásával igen sok a gond, a kiadás. Az említett útszakaszon hamarosan megoldják az ároktisztítás problémáját, de az a kérésük a lakosságtól : segítsenek társadalmi munkával, hogy minél nagyobb területen dolgozhassanak tanácsi erőből. Jó lenne, ha a házuk előtt a saját átereszeket rendbe tenné mindenki, így nem állna meg a víz az árkokban, kevesebb lenne a szenny, a bűz. * * * Botyánszki Mátyásné, békéscsabai lakos a 17-és autóbusz zsúfoltsága miatt írt rovatunknak. Nos, időközben a panaszt mások is szóvá tették, megírtuk, s a Volán 8. sz. Vállalat gyorsan intézkedett. A 17-es autóbuszok á Szabadság téren és a Jókai Színház előtt nem állnak meg reggel 6.40 és 8.00 óra között. Ezzel kényszerítik a város központjába utazókat Liftem, liftem. „Liftem, liftem, mondd meg nékem, ki javít meg e vidéken? Gyermek, anya, öreg bácsi, már alig bír lépcsőt járni..Költői sorokkal kezdte a Szerkesszen velünk rovathoz írt levelét Bohus M. István, Lencsési u. 25—27. szám alatti lakos. A hangulata azonban közel sem lírai. Amint a mellékelt okmányok igazolják, a 10 emeletes épületben — levélírónk a legfelső emelet lakója — már 1977 decemberében, a háztömb átadásakor problémák voltak a lifttel. Hatvan család él ebben a házban, sok a kisgyermek, és a terhes kismama. Bizony, nem mindegy, gyalog, vagy lifttel mehetnek-e fel akár- hányadik emeletre is. Az első komoly panaszt 1979 februárjában tették, amikor huzamosabb ideig állt a lift. Kiderült, hogy a arra, hogy a 17/A jelzésű buszra szálljanak, így több hely marad azoknak, akik távolabbra mennek. De nincsen öröm üröm nélkül. Azóta több levelet kaptunk azoktól, akik a Szabadság téren, vagy éppen a Jókai Színháznál szeretnének leszállni. Kedves olvasók: vegyük végre tudomásul, hogy nem lehet úgy megoldani az autóbuszok megállásának helyét és idejét, hogy kivétel nélküli mindenkinek megfeleljen. Gondoljunk arra, hogy a Volán az egész város lakossága érdekében indítja a járatokat, és az utasoknak is segíteni kell abban, hogy adott körülmények között mindenki időben eljusson, ahová akar. * * * Bajnőczi István, mezőhe- gyesi lakos a 47-es majorban lakók közlekedési gondjairól írt. Az illetékesek válasza: az említett lakóknak ma is rendelkezésükre áll a vasúti forgalom, ezért a külön autóbuszjárat nem indokolt népgazdagi okokból. * * * Csecsemőt örökbe fogadó nő jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre — kérdezte több olvasó. Az illetékesek válasza: igen, jogosult. A terhességi -gyermekgondozási segély csecsemőt örökbe fogadó nőnek is jár, a gontalajvíz feltört — és azóta gyakran megismétlődött ez az eset — a liftaknában. Nem jó a szigetelés, holott tudvalevő, hogy Békéscsabán magas a talajvíz esős időben. Annak idején az aknát megcsinálták, de a gyakori meghibásodás arra enged következtetni, hogy nem elég jól. 1981-ben például több mint egy hónapig nem működött a lift. A lakásszövetkezet és a kivitelező DÉLÉP egymást pereli a liftakna nem megfelelő szigetelése és a lift gyakori meghibásodása miatt. Míg a huzavona tart, a lakók cipelhetik gyalogosan akár a X. emeletre is a gyereket, a bevásárolt élelmiszert és az egyéb csomagot. Ideje lenne, hogy pereskedés helyett valóban a liftet csinálnák meg úgy, hogy tartósan működjék a Lencsési u. 25—27. szám alatt. dozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő időtartamára. Ilyenkor azonban a szülést megelőző időre járó 28 napi terhességi segélyt kiadottnak kell tekinteni. Ha a gyermek születése napjától örökbe fogadta a kicsit az új mama, akkor 112 nap a szülési szabadsága, illetve gyermekágyi segélye. Ha az új mama a csecsemőt örökbefogadás szándékával vette gondozásba, kéri ennek hivatalos lebonyolítását, már az örökbefogadás jogerőre emelkedése előtt jár a szülési szabadság, illetve a gyermekágyi segély. Abban az esetben áll fenn a jogosultság, ha az örökbe fogadó nő a gondozásbavétel napján rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segély jogosultság feltételeivel, ha biztosításra kötelezett jogviszonyban állt a gondozásba vétel napja előtt 270 napig. (A gondozásbavétel előtt két éven belül.) Ez esetben 100 százalék a gyermekágyi segély, 180 nap után pedig 65 százalék. A vér szerinti anya az örökbefogadás napját követően a szülési szabadságra való jogát elveszti. Hat hétre azonban az örökbefogadástól független jogosult a vér szerinti anya. Levelekből — sorokban „ ... Most már van jó szegély az autóbusz-megállóknál Békéscsabán, Jaminában, csak az autóbusszal kellene kicsit közelebb állni. Nagyon sok idős és fájós lábú ember közlekedik innen a városba. Az ő nevükben kérjük szépen a buszvezetőket, hogy szíveskedjenek közelebb állni a szegélyhez, hogy köny- nyebb legyen a fel- és leszállás ...” „ ... Megértük azt is, hogy Békéscsabán, az Orosházi úton nem csurog az ereszekről a víz, a tanácsháza csatornájáról viszont igen. így nehéz ezen a szakaszon á közlekedés. Pedig a csatorna jó, csak ki kellene takarítani ...” — írja többek között Havran Jánosné. • V „ ... A munkába járó asz- szonyok nevében köszönjük a Szerkesszen velünk rovat segítségét abban, hogy Kö- rösladányban már megfelelő a közvilágítás a Ságvári utcában ...” — írja Petri Gyu- láné. Szerkesztői üzenetek Sebestyén Gábor, Doboz: Fájdalmát megértjük. Sajnáljuk, hogy kisfiával együtt ilyen súlyos lakáshelyzetbe került. Rovatunk lakásügyben segíteni nem tud, bírói végzés ellen pedig nincs jogunk szót emelni. Javasoljuk: panaszával forduljon az -ügyészséghez és kérjen törvényességi óvást. * * * Berényi úti lakosok, Békéscsaba: Arról írtak rovatunknak, hogy tönkrement a járda azon a szakaszon, ahonnan út épül a víztoronyhoz. Vastag sárréteg borítja az úttestet, esős időben a víz is megáll. Sok idős ember lakik erre és nehéz megközelíteni a buszmegállót. Az említett járdaszakaszt a helyszínen megnéztük. Valóban nagy a sár, ha a fagy kienged, szinte beleragad a lábbeli. Sajnos, az építkezés velejárója. hogy tönkremennek az útba eső járdaszakaszok. Az idén különösen csapadékos volt a tél, valamennyien többet szenvedtünk a csúszós, sáros utak miatt, mint máskor. Az illetékesek a környékbeli lakosok szíves türelmét kérik, amíg a járdaszakasz felújításra kerülhet. * * * „Egy battonyai olvasó”: levelét megkaptuk. Hogy mikor jár a kereskedelmi hálózatban dolgozónak szabad szombat helyett ,a szabadnap — különösen hosszabb betegség után —, ezt a kollektív szerződésből megtudhatja. Battonyán az ÁFÉSZ kollektív szerződése rögzíti ,a szabadnapok kiadásának módját. A kollektív szerződést a szakszervezet a tagok egyetértésével dolgozta ki. Az elkövetkező hónapokban sor kerül a kollektív szerződés módosítására Battonyán is. Észrevételeiket a szabadnapok kiadásával kapcsolatban tegyék szóvá. * * * Torzsa Imre, Lökösháza, Szabó Imréné, Battonya: panaszleveleiket kivizsgálás céljából továbbítottuk. A választ lapunk hasábjain keressék. MIT MOND A JOGSZUBáLY? Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Kötegyán: Szíveskedjenek közölni, melyik jogszabály írj,a elő kötelezően, hogy a nyugdíjazás évében ki kell fizetni a 25 éves jubileumi jutalmat abban az esetben, ha a termelőszövetkezet tagja 1965 előtt lépett be a termelőszövetkezetbe és legalább 15 évet dolgozott? Hogyan szabályozza ,a rendelet a jubileumi jutalom kifizetését? A termelőszövetkezet tagjait is megilleti a jubileumi jutalom. Erről rendelkezik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtására kiadott 7/1977. (III. 12.) MT. számú rendeletének 68. paragrafusa. E szerint termelőszövetkezet a 25, a 40. illetőleg az 50 évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. A 40, illetve az 50 év után járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak a nyugdíjazás évében legalább 35, illetőleg 45 munkában töltött éve van. A munkában töltött idő megállapításánál a munkaviszonyban töltött, idő, a rendszeresen dolgozó családtagként, továbbá termelőszövetkezeti tagként munkába töltött időt együttesen kell számításba venni, azzal, hogy a termelőszövetkezeti tagként munkában töltött időbe csak azok az évek számítanak be, amelyekben a tag a meghatározott munkaórát teljesítette. (A termelőszövetkezet által megállapított munkaidő tagonként évi 1500, nők részére 1000 munkaóránál kevesebb nem lehet.) Azok az évek, amelyekben a tag a meghatározott munkameny- nyiségnél kevesebbet teljesített, arányosan töredékként vehetők számításba. A 25 éves jubileumi jutalommal kapcsolatban a következő előírást tartalmazza a Vhr. 68. paragrafusa: „Az 1965 előtt belépő és nyugdíjazás előtt álló tag esetén az alapszabály rendelkezésétől függően, 15 évet meghaladó tagsági viszonyban végzett munka után is fizethető a 25 éves jubileumi jutalom.” A rendelet tehát csak a lehetőséget adja meg. Ezt a lehetőséget az alapszabályban kell megfogalmazni. Ez pedig azt jelenti, hogy ha az alapszabály a 15 évet meghaladó tagsági viszonyban végzett munka alapján előírja ,a 25 éves jubileumi jutalom kifizetését, a nyugdíj előtt álló tsz-tag részére, akkor nem lehet mérlegelni, hogy a tag egyébként érdemes a jutalomra, vagy «em, Ebben az esetben a 25 éves jubileumi jutalmat a 15 éves tagsági viszony után is ki kell fizetni. A jubileumi jutalom ugyanis a tagsági viszonyban töltött hosszú idő anyagi elismerése. Ügy kell tekinteni, hogy ha a feltételek fennállnak, mint a dolgozót megillető járandóságot. melyet külön kérelem nélkül kell kifizetni. Ha a termelőszövetkezet tagja a jubileumi idő betöltése után meghal, a jubileumi jutalmat az örökösök részére kell kifizetni. Dr. Seréti i János VISSZHANG „Egyesítések” címmel 1981. január 24-én megjelen írásunkra a Szegedi Postaigazgatóság vezetői . reagáltak. „ ... A telefonkönyvet a budapesti székhelyű távbeszélő tudakozó és névsorszerkesztő hivatal szerkesztette a mikrofilmes nyilvántartás alapján. A békésszentandrá- si Tessedik Tsz telefonadatai ottani belkezelési hiba miatt kimaradtak a telefonkönyvből. A könyv megjelenése után, még 1979 októberében megkerestem a névsorszerkesztő hivatalt, és az adatokat a mikrofilmen pótoltattam. Ennek megfelelően a termelőszövetkezet telefonszáma után érdeklődőknek a szegedi, a budapesti, valamint 16 további helység tudakozó szolgálatai pontos felvilágosítást tudnak adni. A legközelebb megjelenő telefonkönyvben a békés- szentandrási Tessedik Tsz telefonszámai a valóságnak megfelelően szerepelnek majd. Fábián Pál igazgatóhelyettes Döntött a Legfelsőbb Bíróság Miért ment tünkre a hagyaték? Egy idős férfi után a testvére örökölt. Időnként megjelent a lakásban és néhány értékesebb tárgyat elvitt. Később értesítést kapott a tanácstól, hogy miután az ingóságokat, mint örökös, nem szállította el, meghatározott napon raktárba vitetik. Ezek után az örökös a tanács ellen pert indított. Ebben nemcsak több bútor és festmény kiadását kérte, hanem 45 ezer forint kártérítést is követelt. Ezt azzal indokolta, hogy a szállító- munkások gondatlanul jártak el, a bútorokat megrongálták, két értékes festmény pedig eltűnt, a helytelen raktározás következtében az ingóságok tönkrementek. A bíróságon az igazságügyi szakértő véleménye alapján a tanácsot több ingóság kiadására és 15 ezer forint fizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság részítéletében a következőket mondta ki: — Ha a lakásbérleti jog- ■ viszony a bérlő halála miatt megszűnik, az örökös a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat a halálesettől számított hatvan napon belül elszállítani köteles. Ameny- nyiben ennek nem tesz eleget, a bérbeadó — az örökös költségére és veszélyére — raktárban, vagy más alkalmas helyiségben helyezheti el. Erről azonban leltárt kell fölvenni és az ingóságokat gondosan kezelni. — Ebben az esetben a tanács jogosan járt el, az elhelyezés azonban gondatlan volt. Ezért a tanácsot felelősség terheli. A raktározásnál nyolcezer forint értékű ingóság teljesen tönkrement, ezt az összeget a tanács megtéríteni tartozik. Kié a nyolcéves fiú? A válóperben a bíróság a nyolcéves fiút az anyának juttatta. Egy évvel később az apa a gyermekelhelyezés megváltoztatásáért pert indított. Keresetében előadta, majd a járásbíróság is megállapította, hogy az anya a gyermek láthatását nem engedélyezte. Viszont az is kiderült, hogy kórházi ideg- osztályi vélemény az apa látogatási jogának ideiglenes felfüggesztését javasolta. A gyámhatóság a kisfiút átmenetileg a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi intézetben helyezte el. Ott megbetegedett és kórházba került. Az anya innen engedély nélkül elvitte, és lakásán ápolta. Emiatt a gyámhatóság a kisfiút elvette tőle, állami gondozásba adta, és nevelőintézetben helyezte el, ahonnan az anya szintén elvitte. Ezért ifjúság elleni bűntett miatt eljárás indult ellene, és figyelmeztetésben részesült, a gyermeket pedig ideiglenesen ismét intézetben helyezték el. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság határozatot hozott. Indokolása kimondja: az Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottságának véleménye szerint a gyermeknek az anyai környezetből való kiszakítása a rendkívül érzékeny kisfiú korára és anyjához való szoros kötődésére tekintettel, beláthatatlan következményekkel járna. Az asszony a nevelésre alkalmas. Az eljárt bíróságoknak tisztázniuk kellett volna, hogy az állami gondozásba vételt jmi tette szükségessé és milyen feltételek mellett szüntethető meg. A megyei tanács az ügyben vizsgálatot folytatott és megállapította, hogy ,az apa agresszív természetű, önző, anyagias, a gyermekhez nem őszintén kötődik. A tárgyaláson kijelentette: ha a fia hozzá kerül, a látogatást az anyának megtiltaná. — Ilyen körülmények között a szülőket és a gyermeket pszichológussal kell megvizsgáltatni, ami eldönt- hetné, melyik szülőnél való elhelyezés indokolt. A gyám- hatósági iratok szerint az asszony őszintén szereti gyermekét, és nevelésére is alkalmas. Ha pedig így van, és lakáskörülményei kedvezőek, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az állami gondozást megszüntessék, és az apa keresetét elutasítva a kisfiút ismét az anyánál helyezzék el. Mindezt az új eljárásban kell tisztázni. Hajdú Endre
