Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-19 / 42. szám
1981, február 19., csütörtök Bucsai asszonyok között Fél utcahossznyi sor várakozik a bucsai kenyérbolt előtt. Péntek délután, három óra, nyitás. Vékony termetű fiatalasszony tárja ki az ajtót, határozottan, gyorsan rendelkezik. — Tessék, már itt vagyok. Jöhet az eleje. De csak sorban, ahogy érkeztek. A kisgyerekeket és az öregeket engedjék előre! — Gyorsan jár a keze Faluhelyi Sándor- nénak, szeli, csomagolja az illatos, fehér bélű, aranybarna hajú bucsai kenyeret. — Híres ám a mi kenyerünk! Tavaly Karcagról is átjártak érte. Persze ebből baj lett, mert annyit elvittek, hogy nem maradt az ittenieknek. Kiszolgál, mér, pénzt számol, közben a vevők hogy- létét kérdi. Ismerős itt mindenki, fiataltól az öregig, nincs titokban se az öröm, se a gond. — Szeretek beszélgetni az emberekkel, de fáraszt is — mondja Faluhelyiné. — Mire vége a napnak, bizony zúg a fejem. Nyáron a legnagyobb a forgalom, tíz mázsa kenyér is elkél egy nap. Rossz az otthoniak életét a bolti nyitva tartáshoz igazítani, mégis, ha pár napig szabadságon vagyok, hiányzik az üzlet, az emberek. Nyitás előtt jártunk Falu- helyiéknél. Szép, új házban laknak, kétszobás, fürdőszobás, jól berendezett otthonban. Sanyika, a kisebb fiú a leckéjét tanulja, első osztályos. Ilyenkor az ebédkészítés, takarítás gondjait félretéve vele foglalkozik anyukája. — A férjem a vízügynél dolgozik, most Győrben tanul, szivattyúgép-kezelői tanfolyamon — mesél a fiatalasszony. — Nagyon hiányzik, nem szoktuk meg, hogy sokáig távol legyen. A nagyfiam nyolcadikos, ő délutánonként már sokat segít. Megeteti a jószágot, rendet rak a ház körül. Szerintem a városon élőknek könnyebb a dolga, mint a bucsai asz- szonyoknak. Sokan eljárnak dolgozni, de háztáji jószágot csak tartanak, a falusi munkát is elvégzik. Mi mindent magunk csinálunk, mert úgy olcsóbb. Pontosan annyi dolgunk van, mint amikor csak itthon voltunk, s ehhez jön még a többi. Időre szaladni a boltba, a gyárba, a téesz- be, ki hová. Itt falun, ha megvan a lakás, az még nem minden. Sajnos, nekem nincs szakmám, 15 évesen takarítóként kezdtem el dolgozni. Most a kenyérboltban elég jól keresek. Szükség is van a fizetésemre. Pihenés, szórakozás? Hát, azt nem ismerjük. Tavasztól őszig bőven van dolog, a sok kacsa, liba, csirke enni kér, de télen sem unakozunk. Amikor egy kis nyugalmam van, tányért festek, szeretek hímezni, televíziót nézni. Ha valamit kívánhatok a jövőben, az csak annyi, hogy az életünk ennél soha rosszabb ne legyen. # Ha egy községben tele az óvoda, iskola gyerekekkel, hosszú ideig nem kell a település elnéptelenedésétől félni. A bucsai óvodában több mint 80 gyereket tanítanak, készítenek fel az iskolára. Vizes, öreg épület az óvoda, bővíteni, javítani kellene. A szomszédos telken már ott áll az építőanyag, csak még a pénz nincs együtt a költségekre. Pedig nemcsak a szülők, de az óvoda dolgozói is nagyon várják már az építést. Molnár Andrásáé óvodavezető, s a két másik óvónő, Szabó Gyuláné és Karikó Istvánná nem itt születtek, de már régen befogadták őket a bu- csaiak. — Huszonnégy esztendeje jöttem ide Kondorosról — mondja Molnárné. — Ahogy akkor Karikóné, Ica fogadott, sose felejtem el. Ismeretlen vidéken, fiatal lánynak nem könnyű a pályakezdés. A férjem sofőr a té- eszben, itt ismerkedtünk ösz- sze. A legnagyobb bánatunk az, hogy nincs családunk, ezért valamennyire kárpótol az óvodások szeretete. Az iskolához tartozunk, úgy érezzük, megbecsülik a munkánkat. Tudják a községben is, hogy az óvónőkre mindig számíthatnak. Engem megválasztottak szakszervezeti titkárnak, s Icával együtt tanácstagok is vagyunk. Azt szeretnénk, hogy érdekelje az embereket mások sorsa is, törődjenek egymással. Sajnos, már falun sem úgy van, mint régen. Sokan eljárnak dolgozni Szeghalomra, Karcagra, szaladnak a buszhoz, sietnek a műszakba. A gyerekekkel sem tudnak eleget foglalkozni, ez a rohanó városi ártalom már bennünket is elért. A családok sem járnak össze, csak a rokonok. Az életkörülmények jobbak, sok új ház épül a régi belvízkárosak helyett. — Szerintem a bucsai asz- szonyoknak többet kell dolgozniuk, ha ugyanazt akarják elérni, a gyerekeiknek nyújtani, mint a más vidéken élők — magyaráz Karikóné. — A föld szegénységét szorgalommal kell pótolni. A nők bedolgozók itt is lehetnek a kosarasoknál és a FÉKON-telepen, ott a téesz, az a néhány bolt, a posta. Kevés a munkalehetőség a faluban, ezért vállalnak sokan még három műszakot is a városban. Mi, amikor hazamegyünk az óvodából, ugyanazt a munkát találjuk otthon, mint a többi asszony. Meg se ismerne bennünket a jószág etetés közben. Számunkra fizikai kikapcsolódást, jelent ez, és egy kis pénzt is hoz a házhoz. Az én gyerekeim már nagyok, elmentek a faluból, dolgoznak, tanulnak. — Nehéz összehangolni a pihenés idejét a családban — mosolyog a legfiatalabb óvónő, Szabó Gyuláné. — A férjem növénytermesztési ágazatvezető a termelőszövetkezetben. Tavasszal, nyáron, ősszel sok a munka, télen meg tervezik a következő évet. A fiunk 9, a lányunk 6 éves. Ügy szervezem az időmet, hogy sokat legyek a gyerekekkel. A hétvégeken nyáron gyakran kiruccanunk Beregfürdőre, ott strandolunk és pihenünk. Beszélgetünk még a hétköznapokról, a kisközség nagy gondjairól, amelyet jórészt okos gazdálkodással magának kell megoldania. A téeszről, amely mór évek óta kiegyensúlyozott, jó kereseti lehetőséget biztosít dolgozóinak, és az óvodának is sokat segít. Bede Zsóka Gyomai Építőipari Szövetkezet Lakások, bútorok, fűtőberendezések A Gyomai Építőipari Szövetkezet a térség legjelentősebb építőipari szervezete. Az elmúlt évben az építő-, a faipari és a vasipari részleg együttes termelése meghaladta a 79 millió forintot. A szövetkezet építői tavaly több jelentős beruházást adtak' át. Elkészült egyebek között az endrődi 12 tantermes általános iskola, a hozzátartozó tornateremmel, megkezdték az új lakótelep 65 lakásának alapozását, a lakótelep közműveinek építését, a mezőgazdasági szakiskola négy tanteremmel való bővítését, munkájukat dicséri az elkészült Endrődi Cipész Szövetkezet tanműhelye. A faipari részleg termelésének nagyobb hányadát a már hagyományosnak számító, kislakásokba gyártott termékek adják. Az elmúlt esztendőben kezdték' meg a továbbfejlesztett „Gyoma” szekrénysor gyártását a Skála és a Centrum Áruházak vidéki üzleteinek. A részleg ezenkívül tőkés exportra 6 millió forintnyi bútort szállított, valamint a Szarvasi Bútoripari Szövetkezettel kooperációban négymillió forint értékű terméket exportált. A vasipari részleg tovább bővítette, szélesítette együttműködését a Békéscsabai Vegyesipari Vállalat gyomai részlegével, az ÉTI gáz- és vegyestüzelésű kazánok lakatosmunkáira. összességében a tervezettnél nagyobb nyereség képződött a szövetkezetnél, ami elegendő a hitelek törlesztésére, s mindezekkel együtt 6 százalékos bérfejlesztést is lehetővé tett. A szövetkezet vezetői. erre az évre gazdag programot állítottak össze. Az építőrészleg tervében egyebek között 40 lakás átadása, a Kner Múzeum, a dévaványai rizshántoló felújítása szerepel. A faipari részleg kapacitása teljes egészében lekötött, az idén 800 „Gyoma” garnitúra gyártása szerepel a programban. Még ez évben célul tűzték a faipari részleg fejlesztését, mintegy négymillió forint értékű új gépet helyeznek üzembe, ami jelentősen növeli a termelékenységet. A vasipari részleg a vegyesipari vállalattal kötött együttműködés értelmében növeli a kazánok gyártását, újdonságként a Fővárosi IKV-nak ezerméternyi ké- ményseprő-tetőjárdát készítenek, ami a szükségletnek 10 százaléka. Ezenkívül az ENCI-nek a présüzem cipő- lágyékokat sajtol. A Gyomai Építőipari Szövetkezet idei termelési terve 85 millió forint. — sz — Társasházak épülnek Szarvason, a Szabadság úton Fotó: Martin Gábor Kétsopronyi Rákóczi Tsz Megismételt nyereség Nem fűtjiik az utcát Nem távozik az ablakon át, el sem hagyja a hőközpontot az az energia, ami már felesleges lenne a fűtéshez; a veszprémi vegyipari egyetem géptan tanszékén kikísérletezett új szelep ugyanis gátat vet a pazarlásnak. Halász Aurél tanszékvezető egyetemi tanár irányításával a csőszerelő ipari vállalat megbízásából kutatták az egycsöves fűtési rendszerek ésszerűsítésének lehetőségeit. Ezek a kevés nyersanyagból gazdaságosan gyártható, de az energiát pazarló rendszerek ugyanis nem szabályozhatók, ennélfogva gyakran a lakások alsóbb szintjein fáztak, amíg a felső emeleteken az ablakok kinyitásával kellett az utcára engedni a felesleges meleget. Ezen az áldatlan állapoton kíván segíteni a csőszerelő ipari vállalat oly módon, hogy a csővel és az energiával is takarékoskodjon. A veszprémi kutatók olyan szelepet fejlesztettek ki, amelynek alkalmazásával — és egy rövidebb csőszakasz közbeiktatásával — tizenkét fokozatban szabályozhatják az egycsöves rendszerek hőmérsékletét, anélkül, hogy ez a szomszédos lakások fűtését zavarná. A kísérletek szerint ily módon legalább öt százalék energiát megtakaríthatnak az ezután épülő lakótelepek távfűtésében. Ugyanakkor egy-egy épülettömbön belül a hőmérséklet is egyenletesebb lesz. A szelep gyártását már megkezdte a MOFÉM. Egy évvel ezelőtt, zárszámadáskor, azt írtuk a kétsopronyi Rákóczi Tsz-ről — amely akkor kimagasló nyereséget ért el —, hogy ágazatainak versenyében a vetőmagtermesztés vitte el a pálmát. Nos, a mostani zárszámadáskor — a tavalyihoz hasonló nagyságú nyereség láttán — azt kell mondanunk, hogy a vetőmagtermesztéssel egy időben szinte valamennyi ágazat jeleskedett a közös gazdaság termelésének fejlődésében. Az előbbieket figyelembe véve a Rákóczi Tsz 1980-as gazdálkodásának értékelésekor nehéz bármit külön is kiemelni. Búzából ezer, kukoricából szintúgy ezer tonnával termett több, mint amennyit év elején, a tervek összeállításakor és a várható hozamok reális mérlegelése után reméltek. De a két fő növény mögött sorakozik teljesítményével a napraforgó-, a fajta- és zöldborsótermesztés is. A növénytermesztés ágazataihoz hasonlóan — ezek együtt huszonnégymillió forinttal több árbevételhez juttatták a szövetkezetét az előirányzotthoz képest — az állattenyésztésnek sincs mit szégyenkeznie. Csaknem 200 literrel nőtt egy év alatt az egy tehénre jutó évi átlagos tejhozam, s így a tervezett 675 ezer liter tejjel szemben 764 ezer litert értékesítettek Kétsopronyból. Kétmillió forintos árbevételi többletre tett szert a tsz a sertéshizlalással, jobb minőséget elérve, s idetartozik még a jól szervezett háztáji forgalma is, amely tavaly több mint félmillió liter tej, 169 hízómarha és 5700 sertés értékesítéséből tevődött össze. Ha pedig a 36 és fél millió forintos nyereséget eredményező tényezőket vesszük számba, a hozamok növekedése mellett meg kell említenünk1 a fajlagos ráfordítások kedvező alakulását — egy kilogramm sertéshús előállításához például a tervbe vett 4,3 kilogramm helyett csak 3,72 kilogramm abrakot etettek föl —, továbbá a munkaidőalap és a szállító- járművek jobb kihasználását. Még egy adat, amely kiemelkedik a kétsopronyi Rákóczi Tsz ötödik ötéves tervi statisztikájának számsorából: öt év alatt az eredetileg tervezett nyereségnek 278 százalékát érték el. KÉP Jó kapcsolat a partnerekkel Beszélgetés dr. Kiss Károly ÜKI-igazgatóval Jelentős tudományos bázisa megyénknek a szarvasi öntözési Kutató Intézet. Idelátogattunk, hogy megtudjuk, milyen eredményeket produkált az utóbbi időben, és melyek a legfontosabb célkitűzések a VI. ötéves tervben. — Még frissen élnek gondolataimban a számadatók, hiszen az utóbbi hónapokban sóikat foglalkoztunk az V. ötéves terv, illetve az 1980- as esztendő eredményeinek értékelésével, a VI. ötéves terv célkitűzéseinek megvitatásával — mondja dr. Kiss Károly, az intézet igazgatója. — Bár a tudományos kutatás nem mindig látványos, iitt a számok önmagukért nem sokat „beszélnék”, sok türelmet, gondosságot igényel ez a munka, mégis érdemes néhány számot megemlíteni. Ügy érzem, az utóbbi években jelentős előrelépés történt intézetünkben. 1980-ban például a rendszerekkel, mezőgazdasági üzemekkel kötött szerződéses munka kilenc és fél millió forint eredményt hozott, ami kettő millióval túlhaladta az előző évit. Az általunk kidolgozott technológiákat, szaktanácsokat szívesen veszik a megrendelők, nőtt a szerződéses terület, ami egyben a kutatók jó munkájának elismerése is. Elmondhatjuk, ma már biztos forrása van a kutatásnak, hiszen a költségvetésen kívül a kutatási programot saját eredményünk terhére kétmillió forinttal támogatjuk. A beszélgetésből kiderült: 1979- ben elkezdtek építeni egy szárító-vetőmag üzemet. 1980- ban — annak ellenére, hogy még csak próbatermelés volt —, egész évben teljes kapacitással dolgozott. Egyebek között szárítottak 1700 tonna hibridkukorica- vetőmagot — ebből 1000 tonna saját termés volt —. 80 tonna fűmagot, 50 tonna rizsvetőmagot, és megkezdték a lucernamag kikészítését. A vetőmagkészítő belépésével 1980-ban négymillió forinttal nőtt — előző évhez viszonyítva — az alaptevékenységből származó eredmény. És ez nem kis ösz- szeg. Örömmel számolt be az igazgató arról is, hogy az utóbbi években kukoricából, lucernából, fűfélékből több, Szarvason nemesített, új fajta részesült állami elismerésben, s újabb fajtajelöltek kerültek bejelentésre. — Véleményem szerint mindemellett legfontosabb: a tudományos kutatás eredményeinek a gyakorlatban való gyümölcsöztetése — magyarázza az igazgató. — Hiába állítunk elő jó fajtákat, dolgozzuk ki a vízgazdálkodás alapösszefüggéseit, az öntözés technológiáját, agrotechnikáját, ha azt nem terjesztjük a mezőgazdaság minél nagyobb területén. Ezért is tartjuk egyik legfontosabb feladatnak a partnerekkel való jó együttműködést. Igen széles körű a nemzetközi kapcsolatunk, de ez esetben csak a hazaiakról szólnék. Természetesen legtöbb együttműködési szerződésünk Békés megyében köttetett, de a Tiszántúl és Dunántúl igen nagy területén alkalmazzák a szarvasi technológiát. Rendkívül hasznos például a BA- GE-val való együttműködésünk. Egyebek között intézetünk dolgozza ki számukra a számítógépes irányítási rendszert. Tanulmányt készítettünk a vízrendezésről, mert ez a Körösök völgyében igen nagy jelentőségű. A vízgazdálkodási tanulmány azért is sürgős, mert készülünk az NK XIV öntöző- rendszer fogadására. A megyei állattenyésztési és takarmánygazdálkodási felügyelőséggel karöltve a gyepgazdálkodás fejlesztésével kiemelten foglalkozunk, intézetünk a program irányítója. Ezzel a tömegtakarmányra alapozott olcsó ju'hés szarvasmarha-termelést segítjük elsősorban. Évek óta igen hasznos az együttműködés a füzesgyarmati Lucernatermelési Rendszerrel. A tiszántúli és dunántúli fű-és aprómagtermelési rendszerekkel együttműködési szerződést kötöttünk, évek óta az általunk nemesített fajtákat vetik, az ÖKI technológiájának szigorú betartásával, és igen jó eredménnyel. A Tiszántúli Vízgazdálkodási Rendszerrel csakúgy, mint az OVH Vízgazdálkodási Intézetével eredményes a kapcsolatunk. A KITE-vel főleg a rizstermesztés fejlesztésében igyekszünk jól együttműködni. A szarvasi Öntözési Kutató Intézet ezen túl is költségvetési folyószámlás rendszerrel gazdálkodik. Nem alakult át vállalattá, megmaradt az intézeti rendszer, de sokkal többoldalú tevékenységet folytat. A sokiirá- nyú struktúra nagyobb piacot jelent a kutatásnak. A víz- és öntözéses gazdálkodás fejlesztésében alprog- rammal vesz részt az ÖKI, a tiszántúli talajok termőképességének javításában pedig Tárcaközi Kutatási Programmal (TCP). Ugyancsak TCP-programban koordinál az intézet a rizs- és a pillangósok nemesítésében és termesztésében. A lucemaneme- sítés témakörében az ÖKI az agrotechnika kidolgozásának a vezetője. A szarvasi Öntözési Kutató Intézet tudományos kutatói, műszaki és fizikai dolgozói nem pihennek a babérokon. A legzordabb téli napokban is szorgalmasan dolgoznak a mesterséges fénynyel megvilágított növényházakban, a laboratóriumokban, az irodákban. A kutatók előadásokat tartanak, hallgatnak, tárgyalnak a termelőpartnerekkel, hogv a VI. ötéves terv első esztendeje jó alapot nyújtson a további fejlődéshez. Ary Róza
