Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-17 / 40. szám
1981, február 17., kedd Több, mint joggyakorlás A szakszervezetek legkisebb tisztségviselőjének, az egyes csoportok bizalmijának rendkívüli a felelőssége. Amit rábíztak, az jóval több, szebb, értékesebb, mint egyszerű joggyakorlás. Jórészt a bizalmi munkája, magatartása, fellépése alapján ítélik meg a dolgozók a szakszervezeti munkát, a mozgalom egész tevékenységét, létét, létjogosultságát. A bizalmi feladata: szoros kapcsolatot tartani a tagsággal, segíteni a termelőmunkát, tartalmasabbá, eredményesebbé tenni a munkaver- seny-mozgalmat, védeni a dolgozók érdekeit, megoldani a dolgozótársak kisebb- nagyobb gondjait, s végrehajtatni á felsőbb szakszervezeti szervek határozatait. A bizalminak vállalnia kell az őrző szerepét az üzemi demokrácia felett, s a dolgozók érdekképviseletében tárgyalnia kell az állami és a politikai vezetőkkel, mégpedig egyeztetni igyekezzen az egyéni, a közösségi és a társadalmi érdeket. A szakszervezeti csoportban levők nevelése sem csekély feladata a bizalminak. A nevelés a munkahelyen, a gyakorlati élet feladatainak végzése közben valósítható meg a legeredményesebben, épp ezért fontos, hogy a bizalmi sokoldalúan művelt legyen, jártas a politikai, a szakmai területeken. Csakis így, és csakis ekkor lehet alkalmas és képes arra, hogy társait nevelje, hogy körükben agitáljon, hogy formálja őket. Mindemellett ehhez azzal az emberi többlettel is rendelkeznie kell, amelynek révén „ráérez” társainak bánatára, gondjára, fájdalmára, és szinte a magáénak érzi munkahelyi, családi gondjaikat. Csakis az ilyen, a hozzáértéssel és lelkiismeretesen dolgozó bizalmi munkája láttán mondhatja a tagság: a legutóbbi szakszervezeti választáson okosan döntött. Sok gyárban, vállalatnál és intézménynél — ahol a szak- szervezeti tagság létszáma ezt megköveteli — a bizalmi testület legfőbb és legközvetlenebb segítője, tanácsadója: a főbizalmi. Az elmondottakból adódóan nem kétséges, hogy a főbizalmi vállán hatványozott a jogi teher, az erkölcsi, a szakmai és a politikai felelősség — a bizalmiad, a tagság, az ügy szolgálatában. A bizalmi testületek ugyanis a főbizalmira bízták a maguk nevelését, irányítását, az egész tagság sokoldalú képviseletét, a felsőbb szakszervezeti szervekben. A főbizalmi mindig és mindenütt a bizalmi testületek esze, lelke, buzdító ja. Az ő feladata, hogy összefogja és irányítsa a bizalmiak munkáját. Neki kell szerveznie a felsőbb szervek határozatainak végrehajtását, segíteni a szakszervezeti bizalmiak és a csoportok eredményes tevékenységét. Ö tartja a kapcsolatot a szak- szervezeti bizottság és a bizalmiak között, ő biztosítja a rendszeres és kölcsönös információt, ami sok esetben a megoldásra váró feladatok serkentője, előrevivője. Neki kell tudnia választ adni azokra a kérdésekre, amelyek váratlan feladatok elé állíthatják a bizalmit, neki kell higgadtsággal felelnie az ingerült felcsattanásra, neki kell nem csak határozottan kifogásolnia a gyenge és rossz minőségű munkát, de elvben és gyakorlatban neki kell megmutatni azt is: miként kell teljesebben ellátni a feladatokat. A főbizalmi nem kinyilatkoztat, hanem agitál. Nem legyőz, hanem meggyőz. Nem csak kijelent, de kérdez is. Nem csak tanít, de tanul is! Az élet és a munka minden területén véleményével, magatartásával, egész lényével példát ad társainak. Az elmondottakból úgy tűnhet: a főbizalmi makulátlan és csalhatatlan ember. Makulátlan, ez igaz. Annak kell lennie. Csalhatatlan? Ezt nem állítom. És hogy ezt ne higgye, szüksége van szüntelen kontrollra és önkontrollra, arra a belső igényre, amelynek révén képes lesz. átgondolni előző álláspontját, s készsége arra, hogy a mások véleményét is meghallgatva, alkalomadtán — az okos érvek hatására —, megváltoztassa a sajátját. 0 követelmény nagy, és mivel a főbizalmi feladata a legtöbb, neki kell a legfelkészültebbnek lennie. Csakis attól várható el, hogy másoknak segítsen, aki tud másoknak önmagából adni, akinek van miből adni. Nagyon találóan mondta nekem a minap az egyik soproni főbizalmi: „Én állandóan tanulok, olvasok, különben hogyan lenne erkölcsi alapom ahhoz, hogy másokat tanulásra buzdítsak, és elhitessem velük az önművelés fontosságát. Miféle ember lennék akkor ... ? Vizet prédikálnék és bort innék. No, nem. Nem való az nekem ... ! ” (Sindulár) Javuló áruellátás Békésszentandráson Békésszentandráson tíz üzlet bonyolítja le p kereskedelmi forgalmat. Az ABC- áruház, a ruházati és a háztartási bolt, valamint a tüzelő- és építőanyagtelep, a vegyesüzletek csaknem hétmillió forintos árukészlettel várják a vásárlókat. Sok ez, vagy kevés? Erre csak az itt lakók tudnak válaszolni. Mindenesetre aZ elmúlt esztendőben 66,6 millió forint értékű árut .adtak el, amely 8,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az biztos: színvonalasabb áruellátást igyekszik elérni a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ. Az alapvető élelmiszerekből, közszükségleti cikkekből megfelelő a választék. A húsellátás javult az elmúlt időszakban, töltelék árukból viszont nem mindig kapták meg a megrendelt mennyiséget. A legnagyobb forgalmat a község központjában levő ABC-áruház érte el, ahol 1980'bnn csaknem 30 millió lorint értékű áru talált gazdára. Mintegy 18 szállítóval állnak szerződéses kapcsolatban. Megrendeléseiket átlagosan 80—90 százalékban teljesítik, de van olyan árucsoport, ahol ez az arány jóival kedvezőtlenebb. Az őszszel például kevés volt az iskolaszer, a papír- és az üvegáru, ,a játék és gyakran hiányzott a mosó- és tisztító- szer. Jól alakult a zöldség- és a gyümölcsellátás, amely egyrészt a kosaras felvásárlásnak, másrészt a ZÖLDÉRT szervezett szállításainak köszönhető. A helyi kistermelőktől tavaly 407 ezer forintért vásároltak ilyen árut. Ez 2o százalékkal több az előző évinél. Sokan építkeznek a nagyközségben és a környező hétvégi telkeken. Ezért sem közömbös az építőanyagtelep munkája, összességében 14 millió forintért értékesítettek tüzelőt és különböző építéshez szükséges anyagokat. Ezekből javult az ellátás. Jelenleg is elegendő tégla, cement, mészhidrát és faáru áll a lakosság rendelkezésére. Látogatás az egészségügyi gyermekotthonban Modem épület Békéscsabán a megyei egészségügyi gyermekotthon A folyosókon hatalmas üvegablakok, tágas, világos minden helyiség. Megnyugtató és vidám színek keverednek a falak csempéin, a bútorok kárpitján, a függönyökön, a játékok felületén. Korszerű óvodai foglalkoztatóhoz, derűs diákotthonhoz hasonlítanak a termek, de ha az itt élőkre nézünk, elszomorodunk. Magatehetetlen gyerekek otthona ez a hely. Hogy mégis otthon, az itt. dolgozók érdeme. A természet gonosz fintora, a szülők, ősök bűne, vagy a gének kiismerhetetlen világának csúnya tréfája a testi, vagy szellemi fogyatékkal született gyermek. Az emberibb életet, a valamivel szebb jövő reményét próbálják számukra megteremteni pszichológusok, orvosok, gondozónők. Az intézetet 240 gyermek számára tervezték, de csak 190-en élnek itt. Több szülő — bár rászoruló gyerek sajnos még van — nem igényli az elhelyezést. Az intézet vezetőinek elképzelése szerint jó lenne napközit szervezni, ahová a környező helységekből akár naponta is behordhatnák a fogyatékos gyerekeket. Közel 170-en dolgoznak itt. A nehéz munkát több fizetéssel próbálják csábítóbbá tenni, munkahelyi pótlékot ma már szinte mindenki kap. így sem könnyű itt dolgozni. A gyerekek tiszták, jól tápláltak, látjuk ezt, amint végigjárjuk a csoportszobákat. Hogy milyen nevelési, fejlődési sikerek jelentik a gondozók örömét? Például az. amikor a pépes étel fogyasztásáról egyik-másik gyerek áttér a normál kosztra, ha önállóan étkezik, ha szobatiszta lesz, öltözni tud, jácni, vagy beszélni kezd. Különböző foglalkozásokon próbálják az óvónők a gyermekek utánzókészségét, beszédkészségét, kézügyességét, játékát, emlékezetét, figyelmét fejleszteni. Néhányan munka- terápián is dolgoznak. Textilcsíkot gombolyítanak a szőnyegszövőnek, a kötöttárugyár gyártmánykísérő címkéivel foglalatoskodnak, palántáznak, dughagymát ültetnek ,a kertben. A munka öröme ez. A nagyobbak saját díszítésű sarkokat rendeznek be ágyuk körül. Rajzaikat, hímzéseiket, kedvenc tárgyaikat, családi fényképeiket teszik ide. A játékok itt csak tökéletesen balesetveszély-mentesek lehetnek. Minden gyermek fejlődéséről, betegségéről, tulajdonságairól a törzslapok beszélnek. Pszichiáter, pszichológus rendszeres megfigyelése segíti gyógyításukat. Hetenként kétszer fogász kezeli őket. Fogtömés, gyökérkezelés, tejfogak konzerválása, ínygyulladások gyógyítása, fogpótlás jelenti a folyamatos kezelést. Gyakori vendég az otthonban nehány szocialista brigád, így a Kulich- lakótelep fodrászüzletének szociálist;, brigádja tartja rendben a gyermekek frizuráját, a HERBÁRIA, ,a kö- töttárugyár, a FÜSZÉRT szocialista brigádjai alkalmanként ajándékokat hoznak. munkájukkal segítenek. A kondorosi Egyesült Tsz szocialista brigádjai palántával szépítik az udvart, a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet pedig járókákat, hulladékvasból kerítéselemeket készít, nekik. Tavaly az otthonban gyermeknapon kísérletképpen szülői értekezletet tartottak, s a jól sikerült, rendezvényt hagyománnyá fejlesztik. Bemutatták a szülőknek az intézet életét, beszéltek a gondozónők és gyerekek kapcsolatáról, az étkezés, a tisztálkodás, a foglalkozások gondjairól. Többek aggodalmát foglalta össze az a szülő, aki így szólt: „Elégedettek vagyunk, megnyugtató számunkra, hogy jó helyen van a gyerekünk. Amikor hazavisszük, nyugtalan, visszavágyik. Ez annak bizonysága, hogy jói érzi itt magát. De mi lesz, ha a 18. évet betölti? Hová, merre kerül a világban?” Vannak az országban elmeelfekvő vagy foglalkoztató szociális otthonok. A. gyerekek sorsáról alapos vizsgálat dönt, az alkalmas többséget foglalkoztató otthonba irányítják. Ennél többet már senki sem tehet. Bede Zsóka A levegőztetés télen is mindennapos A gondozók és a környezet is nyugalmukról gondoskodik Fotó: Martin Gábor Tűzvédelmi ankét Gyomén Az elmúlt időszakban Gyomén, a Mező Imre-lakótele- pen több tűzeset történt, s szinte valamennyi az olajfűtéssel volt kapcsolatos. Gyakran az volt a tűz közvetett oka, hogy hozzá nem értők javították a kályhát, fűtőberendezést. Több tűzeset sérüléssel is járt, és nemegyszer a gyors beavatkozáson múlott, hogy nem történt tragédia. Ezért rendezett a megyei és a szarvasi városijárási tűzoltó-parancsnokság, a nagyközségi tanács közreműködésével tűzvédelmi an- kétot a hét elején Gyomán, a sütőipari üzem kultúrtermében. Kiss János szarvasi városi-járási tűzoltó parancsnok1 beszélt a megjelenteknek a tűzesetekről, színes diaképekkel illusztrálva az elmondottakat, majd levetítették a „Tüzek és oltóanyagok” című filmet. A lakosok közül többen hozzászóltak, kérdeztek, elmondták tapasztalataikat. Egyebek között arra hívták fel a figyelmet, hogy a szülőknek sokkal jobban kellene ügyelni a gyerekekre, mert nem egy helyen tapasztalható, hogy a lakótelepi házakban, házak között elbújnak, cigarettáznak, s a gyufát, égő csikket eldobálják. Az anké- ton bemutatták1 a megyei tűzoltó-parancsnokság tablóit, és olyan tárgyakat is — például hűtőszekrényt, elektromos elosztó táblát, szabálytalan elektromos csatlakozást —, amelyek közvetve- közvetlenül tüzet okoztak. Közművelődési vetélkedőre készülnek a szocialista brigádok A Békéscsabai Állami Gazdaságban csaknem ötven szocialista brigád tevékenykedik. Az 1977 decembere óta működő vállalati művelődési bizottság komoly gondot fordít a szocialistabri- gád-tagok közművelődésének fejlesztésére. A gazdaság központjában egy, a külső kerületekben pedig két szo- cialistabrigád-kiub tevékenykedik. A szocialistabrigád-klubok nagy szerepet vállaltak abban, hogy szellemi vetélkedőkre felkészítsék a brigádtagokat. 1975—76-ban még csak hét brigád nevezett be közművelődési vetélkedőre. Igen szép sikereket értek el megyei szinten is. A jó eredmények láttán évről évre gyarapszik a vetélkedőkre jelentkezők száma. 1979—80- ban 15 brigád indult és szerepelt szép sikerrel, 1980— 1981-re pedig 23 brigád nevezett be a közművelődési vetélkedőre. A szocialistabrigád-klubok és a vállalati művelődési bizottság tagjai, a gazdaság szakemberei, a jól felszerelt könyvtárral együtt nagy segítséget nyújtanak a brigádtagoknak az alapos felkészüléshez. Óvodát avatnak Kötegvánban Regi vágya teljesül Kötegyán lakosságának azzal, hogy hazánk felszabadulásának évfordulójára átadják rendeltetésének az új, korszerű óvodát. Hetvenöt kisgyermek befogadására épül az ultramodern gyermeknevelő intézmény. Nem lesz szükség ezentúl arra, hogy különböző korcsoportba tartozó gyerekek egy helyiségben töltsék az órákat. Az új óvoda átadásával jó körülmények között, szellemi fejlettségüknek megfelelően készülhetnek a későbbi beiskolázásra a kötegyáni apróságok. Az ötmillió forintos költséggel épülő óvodában a foglalkoztatóhelyiségeken kívül kisegítőtermek, mosoda, vasalószoba, elkülönítő, tágas folyosó várja az apróságokat. A kötegyáni új óvoda — anyagi okok miatt — két ütemben kerül megépítésre, s most befejezéshez közeledik a nagy vállalkozás. Kivitelező a községi tanács költségvetési üzeme. Az új gyermekintézmény felépítéséhez, és majdan a környezet szépítéséhez a lakosság társadalmi munkával jelentősen hozzájárul. ül balatoni kalauz Megjelent a legújabb balatoni útikalauz, a Balatoni Intéző Bizottság, a KPM Üt- inform és az Országos Idegenforgalmi Hivatal közös kiadványa. A 100 oldalas, színes nyomású kézikönyvet angol, francia, német, hor- vát, szerb és magyar nyelven 100 ezer példányban bocsátotta közre az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat. A szép kivitelű útikalauzhoz a Balaton-parton, a főváros idegenforgalmi szerveinél és a határállomásokon díjtalanul juthatnak hozzá az érdeklődők. Hazai alapanyag krumplis kenyérhez Az ormánsági Vajszlón épül. íel az ország első burgonyafeldolgozó üzeme. A terv szerint tíz hónap alatt készül el 154 millió forint költséggel, s 1982-től évi kétezer tonna burgonyapelyhet gyárt, többek között a kedvelt krumplis kenyér alapanyagát is. Beruházója a Szentlőrinci Állami Gazdaság, amely pályázat útján szerezte meg a jogot a gyár telepítésére. A kenyérgyárak, valamint a konzerv- és hűtőipar számára szükséges feldolgozott burgonyát jelenleg külföldről szerezzük be, mégpedig meglehetősen drágán. A vajszlói üzem teljes egészében kielégíti majd a hazai igényeket, és ezáltal megszűnik az import.
