Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-17 / 40. szám
IZHiWKTilcl 1981, február 17., kedd Követendő kezdeményezés a HDFE-ban fl Szovjetunióba is szállítanak Háziipar — vegyes profillal Egy városnak mindig elég sok gondot okoz az otthon maradt asszonyok foglalkoztatása. Ezen a problémán jellegüknél fogva a háziipari szövetkezetek enyhítenek a legtöbbet. Az Orosházi Háziipari Szövetkezet is igen széles bedolgozó-hálózatot épített ki, mintegy 250 asszonyt foglalkoztat a 200 üzemi dolgozó mellett. A szövetkezet az évek során vegyes profilt alakított ki, a textilágazatban varrott és gépi kötött holmikat gyártanak. A bedolgozó asszonyok bérmunkában női blúzokat, ruhákat varrnak az NSZK megrendelésére. A gépi kötött holmikat rubel- elszámolású piacra szállítják, az elmúlt évben mintegy 80—100 ezer darab orosházi csecsemő- és gyermekruha került a Szovjetunióba. A faipari részleg kooperációban a Tápéi Háziipari Szövetkezettel bútorelemeket gyárt, amelyet összeszerelés után tőkés piacon értékesítenek. A famunkósok keze alól a bútorelemeken kívül kéziszerszámnyelek és ruhaszárítók is kikerülnek. Van seprűkészítő részlegük1, és bérmunkában kisebb vasipari termékeket — szegecseket — is gyártanak. A vegyes profilú szövetkezet az elmúlt évben 39 millió forintos termelési értéket produkált, ebből mintegy 3,2 millió nyereséget realizált. Az idei tervek a tőkés bérmunka volumenének növelését irányozzák elő. A HUNGAROTEX által lehetőségük nyílt arra, hogy a fejlődő országok piacára is betörjenek termékeikkel. Aki házépítésbe fog, vagy ki- sebb-nagyobb barkácsmunkát kíván elvégezni, az az esetek nagy részében rájön, hogy megfelelő eszközök és szerszámok nélkül nem megy a munka. Ma már az üzletek sokféle és jó minőségű szerszámot, munkaeszközt kínálnak, csakhogy az áruk elég borsos, és általában egy munka kedvéért nem érdemes megvenni. Ezt a tényt felismerve sietett a szakszervezeti bizottság kezdeményezésére a dolgozók segítségére a HAFE békéscsabai gyára. Különféle kisgépeket, szerszámokat, munkaeszközöket vásároltak 220 ezer forintért. A beszerzésnél az egyszerű kezelhetőséget, a sokoldalú használhatóságot és a tartósságot vették figyelembe elsősorban. A beszerzett árucikkek között van fúrógép, körfűrész, hegesztőtrafó, betonkeverő, vastalicska, különféle pallók, állványok és még rengetegfajta egyéb munkaeszköz. Mindezeket a gyár dolgozói kétheti időtartamra díjmentesen kikölcsönözhetik. Bár még csak ez év januárjától működik a HAFE kölcsönző szolgálata, a dolgozók körében máris népszerű az új kezdeményezés. Sok kiadástól, utánaiá- rástól kímélhetik meg magukat. A tavaszi építési szezonra máris sokan jelezték, hoev ieénvbe kívánják venni a vállalati kisgépeket. L. L. A Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet tótkomlósi részlegében villanymotorok tekercselését végzik Fotó: Veress Erzsi Múlnak-e a nehéz napok Eleken? Megvalósult megyei koncepció Két küzdelmes év alaphiányos gazdálkodása után érdektelenül kezdte a tagság 1980 dolgos hétköznapjait. Az első félév nagyon lehangoló volt a belvíz és a mostoha időjárás miatt. Csak a gabona aratása idején lopakodott derű az arcokra, látva a hektáronkénti öt tonna feletti búzatermést. Ugyanez idő tájt derült ki, hogy a hízósertések havi súlygyarapodása Eleken is elérheti a 18—19 kilót. A tehenészek nyár derekától a tejeskannák számának növelését sürgették a tsz vezetőinél. Valami tehát elkezdődött Eleken... A takarmánygazdálkodás szorosabbra fogásával — mondotta zárszámadói beszédében Borzsák Lajos tsz-elnök — 2,6 millió forint értékű takarmányt takarítottak meg, miközben a hízósertés- és a baromfiértékesítés tonnáiban túljutottak minden eddigi eredményen. Nagy öröm volt ősszel a kukorica-betakarításban is. Az ok: hektáronként átlagosan 6,8 tonna hozamot értek el. Sőt, egy 34 hektáros táblán 10,8 tonna kukorica termett átlagosan. Növelte a szövetkezeti munka rangját a szénakészítésben szerzett jártasság gyümölcsöztetése, mely hektáronként 10,7 tonna termés eléréséhez vezetett. Ezzel megyei első helyezést értek el. A gépesítésben dolgozók sok kétkedéssel fogadták a vezetés azon kezdeményezését, hogy arassanak két műszakban! Ha a dolgozók egyből felzárkóznak a kezdeményezéshez, akkor 5,5—6 tonna búzát takaríthattak volna be hektáronként. De kétkedtek, nehezen lendültek munkába, s lám, ennek milyen nagy ára volt. Év végén már senki sem vitatkozott azon, hogy a megtermelt értéket menteni kell. Annyi mindenük termett, hogy nem győzték géppel betakarítani, így bizony kézzel is szedték a termést. A szövetkezet vezetősége — idézzük Borzsák Lajos szavait — elismerését fejezi ki mindazoknak, akik az 1980. évi gazdálkodás eredményesebbé tételéből erejükhöz képest részt vállaltak. Mindezekből a tényekből levonható az a következtetés, hogy Eleken a két eredménytelen év után 1980 forduló volt. A közös erőfeszítések édes gyümölcsöt teremtek. Kereken nyolcmillió forint nyereséget értek el. Ez kezdetnek nem rossz! Voltak itt 8—10 évvel ezelőtt olyan évek is, amikor a tsz banki számláján 20 millió forint tartalék volt. Nem kellett sorba állniuk hitelért. Ha valami újra vállalkoztak, volt miből kockáztatni, volt miből gyarapítani a közöst. Elek szorgalmas lakóinak egy csoportja ilyen sikeres évek után mintha azt akarta volna bebizonyítani, hogy a szövetkezés nem ad megfelelő keretet csodálatos földjeik termőképességének kiaknázásához. Eleknek akkor jó hírneve volt, s hogy az lesz rövidesen, arra biztosíték az az őszinte hangvétel, amely a közösség szolgálatában egyre több józanul gondolkodó embert áthat. Az indulatok azonban itt- ott még sárkányfejűek. Pláne, ha van, aki szítja is! A jól megalapozott közgyűlési véleményeken kívül, melyek Hanusz Zoltán, Klem József- né, Nyilas Károly, Lempert László, Hencz Imre felszólalásaiból elhangzottak, voltak nyugtalanítóak is, melyek majdhogy nem felborították a bölcs tanácskozás higgadt menetét. Kalló Edit vezető üzemgazdász a zárszámadási mérleg közgyűlési jóváhagyása előtt azt firtatta — ezért volt provokatív a kérdés —, hogy a magasabb vezetők 85 ezer forintos prémiumát, meg az eredmény alapján járó nyereségrészesedést hogyan akarják felosztani, mert ez közgyűlési hatáskör. A körülötte ülők kissé visszafojtott helyeslése és nyüzsgése kísérte a kérdést. Az elnök jogos válasza: a magasabb vezetők prémiumfeltételét egy évvel korábban a gazdálkodás eredményének függvényévé tették, erről közgyűlési, illetve küldöttgyűlési határozatot is hoztak. A zárszámadási közgyűlésnek az a feladata, hogy a szabályoknak és a törvényes előírásoknak megfelelően kialakított prémiumalapot hagyja jóvá. Ez a bruttó jövedelem felosztásának ugyanolyan része, mint az év közben felhasznált munkadíj, és az eredmény felosztásának különböző tételei, melyeket mind-mind a törvényes előírásoknak megfelelően alakítottak ki. Nagyon meglepő volt, hogy Kalló Edit vezető üzemgazdász ennek ellenére ezt az eljárást valamiféle titkolózásnak minősítette. Noha ő j maga is részt vett a zár- j számadást megelőző tsz-ve- . zetőségi ülésen, ahol olyan j állásfoglalás született, hogy j a magasabb vezetők prémi- i umfelosztására a zárszámadási közgyűlés után jól j megalapozott előterjesztést szükséges készíteni. Ezt az ügyrendnek megfelelően a soron következő küldöttgyűlés elé kell terjeszteni jóváhagyásra. Tehát nincs itt szó semmiféle titkolózásról. A különben kifogástalan rendben folyó eleki Lenin Tsz közgyűlése ilyen kelletlen kisiklás után végül is egyhangú szavazattal, ellen- szavazat és tartózkodás nélkül tett pontot az 1980. évi gazdálkodás mérlegeredményére. Múlnak-e a nehéz napok Eleken? Múlnak, ezt határozottan állítjuk. A szövetkezeti tagság szorgalmas munkája 1980-ban eloszlatta a legvaskosabban kételkedő elekiek feje felett is a felhőket. Ezért most már mind kevesebben aggodalmaskodnak, és kételkednek a szövetkezeti törvényesség betartásában, a vezetés és a tagság munkában edződött és összeforrt optimizmusában. Ahol olyan erőssé vált a vezetőség, és a tagság kapcsolata, mint az utóbbi évben Eleken is, ott csak tiszavirág életű lehet az anarchiát szítók lélegzetvétele. Az V. ötéves terv kezdetén megyei ipari koncepció jelölte ki a leendő Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet helyét és feladatait. — Legyen az új szövetkezet tevékenysége tiszta profilú szolgáltatás és hatóköre fogja át az egész megyét — dióhéjban így határozták meg rendeltetését a megyei szervek. Ennek szellemében jött létre 1976. január elsejével Békéscsabán a Generál Ipari Szövetkezet, amelynek fejlesztésére biztosították az anyagi fedezetet is a megyei, valamint az ágazat országos szervei. — Több mint 30 milliós beruházásnak kellett megvalósulnia az V. ötéves terv utolsó esztendejére, és ez időpontig legalább 40 milliós árbevételt kellett elérni, kizárólag a lakossági szolgáltatásokból eredően — mondja Szabó Mihály, a szövetkezet elnöke. „Erőltetett menet” — Nem kis feladat elé állította kollektívánkat ez a megyei koncepció. A beruházásokkal egy időben kellett szélesíteni, vagy pontosabban megteremteni szolgáltatásunk megyei hálózatát, egységeket nyitnunk Gyulán, Szeghalmon, Mezőkovácshá- zán, Tótkomlóson, megszervezni ehhez a jó irányító szakgárdát, és ahogyan emelkedtek központunkban az új épületek, biztosítani bennük a megfelelő műszaki felszereltséget. A gazdasági vezetés a párt- szervezetre támaszkodva nem győzte hangsúlyozni a különféle közös megbeszéléseken, hogy: „A Generál dolgozóinak kizárólag a szolgáltatásokból kell megélniük, s ez csak úgy lehetséges, ha a közönséggel a javító-szolgáltatások ellátásának jó minősége, valamint a készséges, udvarias ügyfélfogadás révén megkedveltetik a szövetkezetét.” — A követelmények évről évre fokozódtak a szolgáltatások fejlesztésére, hiszen az életszínvonal lehetővé tette, hogy mind több család rendelkezzen tartós fogyasztási cikkel, háztartási gépekkel, televízióval, sőt, gépjárművel. Ez tőlünk is „erőltetett menetet” kívánt, és sikerült elérnünk, hogy a tervezett határidő előtt egy évvel megindítsuk az új, 1000 négyzetméteres autójavító-csarnokunk üzemeltetését, valamint átadjuk a tanműhelyt és a rádió-televízió javító részleg új műhelyeit. Ez az „erőltetett menet” persze sok súrlódással járt. Voltak, akik vitatták, túl gyorsnak tartották a fejlesztés ütemét, nem értettek mindenben egyet a központi elképzelésekkel. Az idő azonban igazolta ezek helyességét. Sorakozzanak fel a számok ennek bizonyítására. Hatvanezerből tizenhét reklamáció Az 1980-ig kitűzött tervet, hogy addigra el kell érni a 40 milliós árbevételt az első év 35 milliós bázisával szemben, jóval túlteljesítették: tavaly 74,7 millió forint volt az árbevételük. Ezzel szinkronban az öt év viszonylatában 15 millióról 32,5 millióra növekedett az anyagmentes termelési értékük, ami arra utal, hogy munkájuk termelékenysége, az egy főre eső termelési érték növekedése hozta elsősorban a kitűnő eredményt. Ugyanez idő alatt bérszínvonaluk 35,5 ezer forintról 45 ezer forintra emelkedett. És még egy jelentős adat, mely szolgáltatási hálózatuk terjedését mutatja: míg 1976-ban különféle javítások miatt 34 ezer ügyfél kereste meg az ifjú Generál Szövetkezetei, addig 1980-ban a rendelők száma hatvanezer fölé emelkedett, és közülük csupán tizenheten reklamáltak a javító szolgáltatás minőségére. Dupsi Károly Az Endrődi Szabóipari Szövetkezetben tavaly 80 ezer öltönyt készítettek az Adidas cégnek. Képünkön: a csíki el varr ógép Fotó: Martin Gábor j Lehetne folytatni a srtrt, hogy a gyulai, mezőkovácsházi, szeghalmi, tótkomlósi, s a csabai műhelyek, valamint azok ágazatai között hogyan oszlik meg az . rbevétel, a lényeg azonban egy marad: a megyei hálózatukban tevékenykedő mintegy 500 jogállományú dolgozó kitett magáért, s a tavalyra kitűzött 69 milliós tervet 15 százalékkal túlteljesítette, úgy, hogy 5,5 millió forintnyi nyereséget ért el a Generál Szövetkezet. Ezer apró cikk bolt A dinamikus fejlődés annak is köszönhető, hogy a gazdasági vezetés mert támaszkodni a fiatal szakemberekre (az összlétszám 60 százaléka is fiatal), és felelős posztokra állította őket. A gépjárműjavítóban például 11 technikus dolgozik, s a középvezetők majd mindegyike a fiatalok soraiból ke-, rül ki az egész szövetkezetben. Az autósrészleg üzemvezetője ez év február elsejétől Mogyorós Gyula, aki a szövetkezetben „szabadult”, innen került ösztöndíjasként a győri felsőiskolára, ahol megszerezte a mérnöki diplomát. A szövetkezet további fejlődése ugyancsak sokban függ a fiatal szakember- gárdától, amely felnő a feladatokhoz. — Sok jó ötlettel is javítani tudjuk lakossági szolgáltatásunkat — mondja az elnök. — Szerteágazó szakmánkban nagy gondot jelent a javításokhoz szükséges alkatrészek beszerzése. Ezen is igyekszünk könnyíteni a jövőben. Egyrészt úgy, hogy ebben a tervidőszakban a RAMOVILL-lal közösen létesítünk Békéscsabán egy báziselosztó raktárt, amely az ország hat másik hasonló raktárával telexösszeköttetésben áll, s így a megyén belül és a megyén kívülre is biztosítja majd a javításokhoz szükséges alkatrészeket. Másrészt pedig úgy, hogy a kiváló szakmunkásainkra építve a magunk erejéből még ez év utolsó negyedében létrehozunk egy „Ezer apró cikk” boltot, melyben beszerezhető lesz majd a magunk által előállított minden olyan alkatrész, melynek hiánya akadályozta eddig a háztartási gépek, és általában a hozzánk hozott más masinák javítását. Más szóval, barkácsboltnak is nevezhető a Bartók Béla úti leendő háromszintes épületünkben még ez évben megnyíló üzletünk, mert ha valaki nálunk megvásárolja majd a szükséges gépalkatrészt, otthon maga is megjavíthatja masináját. Varga Dezső
