Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám

1981. február 17., kedd o * Harmincezer orvosunk lesz Miniszteri sajtókonferencia az egészségügy fejlesztéséről Az ötödik ötéves tervidő­szakban tovább javult a la­kosság életkörülményeit alapvetően befolyásoló egész­ségügyi és szociális ellátás színvonala, egészében jobb lett állampolgáraink egész­ségi állapota. A VI. ötéves tervidőszak végén várhatóan 30 ezer orvos gondoskodik — gyógyító, megelőző munká­val — a lakosság egészségé­ről, a betegek gyógyításáról, s a népesség számához mér­ten ez a gyógyító gárcU op­timálisnak' mondható. Ezeket a főbb gondolato­kat fogalmazta meg elöljáró­ban dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter hét­főn, a MUOSZ székházában tartott sajtótájékoztatóján. Előbb a tárca V. ötéves tervi eredményeiről tájékoztatta az újságírókat, majd felvá­zolta a most kezdődött öt­éves periódus fejlesztési fel­adatait az intézményhálózat korszerűsítésében, a gyógyí­tó munka színvonalának nö­velésében. A már elért ered­ményekről szólva elmondta: az ország egész területén ki­épített gyógyító hálózat min­den beteg számára hozzáfér­hető, s a kétségtelenül meg­levő gondok ellenére is a sürgősen ellátandó betegek mindenütt és minden eset­ben kifogástalan orvosi ke­zelést kapnak. Egészség­ügyünk mind a klinikai gya­korlatot, mind a kutatásokat illetően lépést tart az orvos- tudományok1 álalános fejlő­désével. Országszerte kiala­kultak már a gyógyító mun­ka korszerű szervezeti fel­tételei, megteremtették az intézményi alapját az in­tegrált betegellátásnak: a járó- és a fekvőbetegek egy­séges elvek szerint működő szakellátásban részesülhet­nek. A gyakorlatban ez egyebek között a párhuzamos vizsgálatok kiküszöbölését, az adminisztráció csökken­tését jelenti. A VI. ötéves tervidőszak­ban az egészségügyi integ­ráció általános gyakorlattá tétele lesz a legfontosabb feladat. Részterületei ennek a fő törekvésnek például: a központi körzeti orvosi ügye­letek teljes kiépítése, a pár­huzamosságok megszüntetése az üzemi, a körzeti és a szakorvosi munkában. Az eddigi kedvező tapasz­talatok alapján a kórházak­ban olyan szervezeti intézke­déseket léptetnek életbe, melyek gördülékenyebbé, egyszerűbbé tehetik az intéz­mény munkáját. Ilyen példá­ul a betegfelvételi osztály vagy részleg kialakítása, s az, hogy a laboratóriumok, röntgenrészlegek működé­sét folyamatossá teszik — tehát a hétvégeken sem szüneteltetik — , hiszen ez elengedhetetlen a gyors di­agnosztizáláshoz. A gyógyászat korszerű technikai eszköztárát illető­en dr. Schultheisz Emil alá­húzta, hogy a nagy értékű műszereket, berendezéseket oda kell telepíteni, ahol a legnagyobb hatásfokkal al­kalmazhatók. Kihasználá­suknak jó módszere lehet több gyógyító intézmény kö­zös műszerparkjának meg­szervezése, illetve központo­sított szolgálatok kialakítása. Az eddiginél nagyobb gon­dot kell fordítani — tette hozzá — a gépek, műszerek megelőző karbantartására, tervszerű felújítására. A VI. ötéves tervben ki­emelt feladatként szerepel az egészségügy fejlesztése: a népgazdaság beruházási le­hetőségeinek kis mértékű nö­vekedése mellett ezen ága­zat beruházásai a megelőző öt esztendőhöz képest 50 százalékkal nagyobb értékű­ek. Felújításokra is a ko­rábbinál több pénz, mintegy 12 milliárd forint áll rendel­kezésre. Az egészségügyben foglalkoztatottak száma — a jelenleginek mintegy 10 százalékával — 20 ezerrel növekszik öt esztendő alatt. A meglevő orvosi munka­helyek betöltésével, illetve rendjével kapcsolatban a miniszter elmondta a pálya­kezdő orvosok elhelyezkedé­sének új rendjétől, a koráb­bi kötöttségek ésszerű eny­hítésétől az várható, hogy a fiatal orvosok hamarabb megtalálhatják a képessége­iknek1 és érdeklődési körük­nek leginkább megfelelő munkakört, s ez egyéni- és társadalmi érdek egyaránt. Egyébként a fél évtizeddel korábbi 12—13 százalékról 6 százalékra csökkent a be­töltetlen orvosi állások szá­ma. Újító vasutasok Az elmúlt napokban Sze­geden, a Technika Házában értékelték a vasutas újítók elmúlt évi munkáját, az 1980—81-re meghirdetett újí­tási verseny eredményét. A vasútigazgatóság terüle­tén 769 újítási javaslatot nyújtottak be, hatvankettő­vel többet, mint egy évvel korábban. Az értékelők el­fogadtak 450 ötletet, s azok­ból bevezettek 444-et. A hasznosított újítások gazda­sági eredménye 3,5 millió forint. Több szolgálati fő­nökségen az igazgatóság ál­tal kiadott feladatterven kí­vül. a helyi problémák meg­oldására külön programot is kiadtak. Ezekben a munka­helyi teendők megoldására hívták fel az újítók figyel­mét. A felhívás eredménye­ként a meghirdetett témák mintegy 44 százalékára adtak be javaslatot, ezek felét a gyakorlatban is megvalósítot­ták. Az újítómozgalom ki- szélesítése és népszerűsítése érdekében pedig több helyen sikeres ötletnapokat és újítá­si kiállításokat rendeztek. A szolgálati főnökségek versenyében a Békéscsabai Pályafenntartási Főnökség, a Vésztői Körzeti Üzemfő­nökség és a Békéscsabai Villamos Vonalfelügyelőség újítói másodikok lettek. Ugyancsak a második helyet érdemelte ki a szocialista brigádok versenyében a vész­tői üzemfőnökség Lenin ifjú­sági brigádja. Gellért József Szimkarral könnyebb, gyorsabb a lakásépítés Elsősorban a családiház­építőknek nyújt majd nagy segítséget a Beton- és Vas­betonipari Művek miskolci gyárában készülő szimkar födémpanel, amely köny- nyebbé és gyorsabbá teszi az építkezést. A szaknyelven szólva feszített körüreges fö- démpallót eredetileg két szovjet mérnök alkalmazta lakásépítéshez, és a hazai gyár is az ahhoz hasonló rendszerű födémpanel gyár­tására szakosodott. A szim- kar födémpanel feleslegessé teszi a vasbetongerendás fö­démek alkalmazását, keve­sebb munkával könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban szerelhető, egyetlen daruval a helyére illeszthető. A miskolci üzemben az idén nagy erővel fogtak hoz­zá az új rendszerű födémpa­nelek gyártásához, és eddig körülbelül kétszáz lakásra valót készítettek el belőle. Ebben az évben az új gyár­tócsarnokban mintegy két­százezer négyzetméternyi szimkar födémpanelt tudnak készíteni, és ez körülbelül kétezer családi ház felépíté­sére elegendő. a kétszázezredik szervokormány Néhány perces ünnepség­gel kezdték hétfői műszakju- - kát a Csepel Autógyár szer­vokormány-gyáregységének dolgozói. A vállalat vezetői köszöntötték őket abból az alkalomból, hogy elkészítet­ték a gyár egyik keresett terméke — a szervokormány — kétszázezredik darabját. A gépjárművezetők fizikai megterhelését jelentősen enyhítő kormánymű sorozat- gyártását 12 esztendővel ez­előtt kezdték meg Sziget- szentmiklóson, s az üzemet eredetileg évi 12 ezer kor­mány elkészítésére tervez­ték Lezárták a győri Kossuth-iiidat Hétfőn hajnalban lezárták a forgalom elől a győri Kos- suth-hidat, amely a Mosoni- Dunán ível át és Révfalut köti össze a belvárossal. Ezen a hídon át bonyolódik le a szigetközi forgalom egy része is. A hidat felújítják, kor­szerűsítik; a munka több hó­napon át tart. A második vi­lágháború végén felrobban­tott, s 1950-ben helyreállí­tott híd szerkezete elfáradt, már nem biztonságos rajta a közlekedés. A gyalogos for­galom a munkák idején sem szünetel. fl tornamutatvány ■ Két férfi beszélget a pesti gyorson. Szolnoktól Buda- l pest határáig tart a diskurzus. Először csendesen, aztán • egyre hangosabban. Sérelmeik igaznak tűnnek, de ha csak ; félig, vagy negyedig igazak, akkor is elkeserítő, meny- i nyi energiát, szenvedélyt, időt pocsékolnak arra, hogy \ kibeszéljék magukból a munkahelyen kapott bántó sza- ■ vakat, a zord kivagyiság ütötte fájdalmakat. A jogos t vagy netán jogtalan elégedetlenséget, hogy miért van : velük szemben előnyben X, és miért kap kevesebbet érő ; munkáért többet Y? Aztán az egyik, amikor már maga is érzi, hogy testére : csavarodik a hínár, elneveti magát. — A rádió azt tanácsolta: ha valakit sérelem ér, áll- I jón a sarkára. Elvégre egyszerű tornamutatvány az egész. : — És te a sarkadra álltái? — Egyszer igen. De minden maradt a régiben. Percekig a tájat nézik, aztán a másik megjegyzi: ; — Micsoda szerencséd volt... i (sass e.) ; ■ Hz első hét eredménye fl vártnál nagyobb forgalom a téli vásáron Nagy az érdeklődés a kabátok Iránt a békéscsabai Centrum Áruházban Fotó: Martin Gábor Már jó ideje nem megle­petés a szezon végi kiárusítás. Mégis számítunk az olcsó vá­sárlásra. Az idén sem kel­lett sokáig várakozni a ru­házati kereskedelem első nagy akciójára. Február 9-én megkezdődött és szombaton le is zárult a kéthetes téli vásár első félideje. Milyen eredménnyel? Két­ségtelen, az ismét hidegre fordült időjárás is kedvezett a kereskedőknek. A forgalmi adatok ugyanis azt mutat­ják, hogy a zsúfolásig meg­telt üzletekben nem csupán érdeklődtek, hanem vásárol­tak az emberek. Viszont az is igaz: a kereskedelem job­ban felkészült, mint tavaly. Sokkal több és választéko­sabb áru áll a vásárlók ren­delkezésére. Az Univerzál Kiskereske­delmi Vállalat békéscsabai és vidéki szaküzletei például 10,5 millió forint forgalmat bonyolítottak le, 50 százalék­kal többet, mint egy évvel korábban. Méteráruból há­romszor annyi talált gazdára, készruhákból 20, fehérnemű­ből 35, lábbelikből pedig 80 százalékkal növelték az el­adást. A slágercikkek közé tartozott a gyerekholmi: a cipők és a különböző kabá­tok. A békéscsabai Univerzál Áruházban az engedményes áron kínált cikkek értéke mintegy 6,5 millió forint volt, ennek 54 százaléka fogyott el. A nagyobb választékot jelzi, hogy összességében 35 százalékkal nőtt a forgalom a tavalyihoz képest. Itt a legnagyobb érdeklődés a készruhák, a cipők, a méter­áruk és a lakástextíliák, va­lamint a bőrdíszmű és az ajándékcikkek iránt volt. Szép forgalommal dicse­kedhet a békéscsabai Cent­rum Áruház is. A heti 2,2 milliós bevétel csaknem 50 százalékkal haladta meg a tavalyit. Az árukészlet 62 százalékát már értékesítették. Nem csoda, hiszen 25 száza­lékkal több áru várta a vá­sárlókat a múlt évinél. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a vásár első napján 967 ezer forint értékű gyermek-, női és férfikabát, fehérne­mű, öltöny, cipő és csizma talált gazdára. Javult külgazdaságunk egyensúlya Ö z egyik gyógyszerve­gyészeti gyárunk igazgatója a napok­ban azt mondotta a televízió riporterének, hogy vállala­tuk, amely Magyarországon egyértelműen a jól és ered­ményesen gazdálkodók közé tartozik, egy fejlett tőkés országban ugyanezzel a tel­jesítménnyel nehezen keres­né meg a száraz kenyérre valót. A nagy vitát elindító nyilatkozat, lényege: mindig törekedni kell az új, az érté­kesebb, a korszerűbb termé­kek előállítására, másként nem vehetjük fel a ver­senyt a világ nagy vállala­taival. Tulajdonképpen ugyaner­ről beszélt parlamenti sajtó- tájékoztatóján Veress Péter külkereskedelmi miniszter, amikor hangsúlyozta: még mindig nem megfelelő .a jó haszonnal exportált áruk aránya. A kereskedelmi mérleg javításának fontos feltétele a külföldön gazda­ságosan értékesített termé­kek körének bővítése. Ezért javítani szükséges az ármun­kát, a minőséget, kiszélesíte­ni a piackutatást, erősíteni a szerződéses fegyelmet, meg­tartani az egészségügyi és egyéb előírásokat, szerve­zettebbé tenni a szállítást. Kétségtelen, az utóbbi években a kedvezőtlen gaz­dasági 'körülmények mind nehezebb feladat elé állítják külkereske3elmünket. Pedig nagyon lényeges az egyen­súly fenntartása, mert ez kih,at életszínvonalunkra, a lakosság ellátására. Tavaly az esztendő elején még vi­szonylag jó áron tudtuk el­adni termékeinket, a máso­dik negyedévtől azonban csökkentek az exportárak. Ennek ellenére javult kül­gazdaságunk egyensúlya, hi­szen kedvezően alakult a nem rubel elszámolású kül­kereskedelmi mérlegünk és fenntartottuk a belső ellá­tás színvonalát is Exporttermékeinknek csak­nem 60 százalékát a szocia­lista országokba szállítottuk és az importáruknak több mint a fele származott in­nen. Figyelemre méltó, hogy a fejlett tőkés országok ve­szik meg kivitt áruink egy- harmadát, míg a magyar be­hozatal 40 százalékát az ezekből az államokból érke­ző termékek teszik ki. A fejlődő országok részaránya sem csekély: kivitelünkben 10, importunkban pedig 7 százalékot jelent. A rubel elszámolású forgalom érté­ke exportban és importban is a tervezett körül alakult. A kivitel 7,7 százalékkal több az egy évvel korábbi­nál. Ugyanakkor a rubelért vásárolt különböző cik­kek, eszközök értéke 14,6 százalékkal haladta meg az 1979. évi színvonalat. Leg­nagyobb partnerünkkel, a Szovjetunióval bővült leg­erőteljesebben kereskedelmi forgalmunk. A többi KGST- országokkai is jók a kapcso­lataink, de itt-ott termelési, szállítási gondok nehezítik a kibontakozást. örvendetes, hogy a nem rubel elszámolású forgalom is számottevően nőtt egv év alatt. Az export 16 százalék­kal gyarapodott, az import viszont 8,9 százalékos növe­kedést mutat. Mi tette lehe­tővé e kedvező mérleg ki­alakulását? Mindenekelőtt az, hogy csökkent az ener­giahordozók importja a bel­ső felhasználás mérséklése miatt. A lassúbb gazdasági növekedéshez kevesebb kül­földi termékre volt szükség. Ezenkívül javította a csere­arányt a mezőgazdasági árak kedvező alakulása, a jobb ármunka. Békés megye is hozzájárult ahhoz, hogy növekedjen a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar kivitele. Ugyanis exportunk emelkedésének 70 százalékát e két ágazat, ter­mékei adták. Jól lehet érté­kesíteni a világpiacon a ma­gyar búzát, a tollat, a vágott libát és libamájat. A kohá­szati és vegyipari áruszállítá­sok egyenlege is kedvezőbb a tervezettnél. Viszont a gépipar teljesítménye el­maradt az elképzelésektől, hiszen a kivitel értéke alig haladta meg az előző évit. Gátolták az előbbre lépést a váratlan piaci nehézségek, de szerepet játszott ebben az alacsony jövedelmezőség és a nem megfelelő versenyké­pesség. Mindez külgazdasági tevékenységünk gyenge pontjaira is rámutat. Expor­tunk szerkezete az utóbbi 10 évben nem változott lénye- gesen.A mezőgazdaság és az élelmiszeripar aránya 33, az anyag és félkész termékeké 35—40 százalékos. Aligha megnyugtató, hogy a gép­ipar nem rubel elszámolá­sú piacokon csupán 12 szá­zalékban részesedik az ex­portból. Az elmondottakból világo­san következnek a tenniva­lók. A VI. ötéves tervben, tehát már 1981-ben is a kül­ső egyensúly javítása, a bel­földi felhasználás lassúbb növekedése kerül előtérbe. A forgalmat úgy szükséges bő­víteni, hogy a kivitel növe­kedése haladja meg a beho­zatalét. Ennek megfelelően ebben az évben az export 9—lo százalékkal, az import éppenhogy bővül. Célunk: a rubel elszámolású külkeres­kedelemben az export, érté­két közelítsük az importhoz, míg a dollár elszámolású mérlegünk legalább egyen­súlyban legyen. Gazdasági fejlődésünk szempontjából nem közömbös ,q KGST-or- szágok, főleg a Szovjetunió­val kiépített kapcsolatok erősítése. Szorgalmaznunk kell ,q két- és á sokoldalú együttműködést. Emellett a jól bevált gyakorlatnak meg­felelően bővítjük külgazda­sági kapcsolatainkat a fej­lett tőkés és a fejlődő orszá­gokkal. ! I/. azért is fontos, mert a fejlett tőkés ! I államok szakemberei erre az esztendőre csekély gazdasági növekedést jósol­nak. Külkereskedelmi for­galmunk alakulására hatás­sal lehet néhány kisebb tő­kés ország politikai, gazda­sági helyzete. Ez azt jelenti, egyre nehezebb lesz jó pia­cot találni áruinknak. Az eddigieknél is nagyobb szükség lesz a határidők és a minőségi követelmények megtartására. Külkereske­dőinknek pedig azon kell munkálkodniuk, hogy javul­jon a piackutatás, fejlődje­nek az értékesítés formái, tovább korszerűsödjön a külkereskedelmi szervezet. Seres Sándor Ismét megjelenik a Biológiai Lexikon Az 1975—78 között kiadott négykötetes Biológiai Lexi­kon első kiadása hamar el­fogyott az üzletekből. Külön gondot okozott a lexikon­gyűjtőknek, hogy hiába vá­sárolták meg egyes köteteit, nem tudták mind a négyet beszerezni. A nagy népsze­rűség miatt az Akadémiai Kiadó a második megjelen­tetés mellett döntött. Az első két kötetet három, illetve két évvel ezelőtt dobta piacra. Mint a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat tájékozta­tójából kitűnik, a harmadik kötet az idén jelenik meg, a negyedik pedig a jövő évben, így a hiányzó részeket is megvásárolhatják a biológia iránt érdeklődők a könyves­boltokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom