Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-15 / 39. szám
/ 1981. február 15., vasárnap Egészségpolitikánkról Interjú dr. Medve László egészségügyi államtitkárral Fotó: Martin Gábor Az új ötéves terv lehetőségeit latolgatva mindenki számára világos: nagy változásokra, látványos fejlődésre a különböző ágazatokban nem számíthatunk. Két terület fejlesztése azonban továbbra is kiemelt jelentőségű feladat lesz: az egyik az oktatás, a másik pedig az egészségügy. Az egészségügyi ellátás politikai tényező a társadalom életében, hiszen színvonala, szervezettsége befolyásolja az emberek' közérzetét. Az elmúlt héten megyénkben járt dr. Medve László, aki a napokban lett egészségügyi államtitkár, öt kérdeztük az egészségügy néhány fontos területéről. — Örömmel gratulálunk államtitkári kinevezéséhez. Szeretnénk, ha röviden tájékoztatná olvasóinkat, hogy tevékenységi köre miként változott államtitkári kinevezésével? — Köszönöm a gratulációt. Huszonöt évvel ezelőtt kerültem az Egészségügyi Minisztériumba, azóta egyfolytában ott dolgozom. Közben pártmunkás feladatokat is elláttam: a minisztérium pártbizottságának titkára, illetve a Központi Bizottság egészségügyi alosztályvezetője voltam. Most, hét évi mi- niszterhelyettesség után neveztek ki államtitkárnak. A munkaköröm a régi: a gyógyító-megelőző ellátás, az anya- és csecsemővédelem, a gyógyszerellátás és a gyógyfürdőügy. Ehhez jöttek az államtitkári feladatok. Első hallásra talán soknak tűnik mindez, de a naprakész tájékozottságot az egészségügyi vezetői munkában jól tudom hasznosítani. — A gyógyítás feltételeinek javítására törekszik az egészségügyi integráció. A kórházak és rendelőintézetek külön költségvetéssel, az itt foglalkoztatott orvosok pedig eltérő munkaidővel dolgoznak. Hogyan vizsgázott az integráció, s az ilyen különbségek zavart okoznak-e a működésében? — Időarányosan értünk el jó eredményeket az integrációval, de a teljes társadalmi kibontakozás több éves folyamat lesz. Fokozatosan változik az orvosok szemléletmódja is. Míg korábbiul egy-egy osztályvezető főorvos a rábízott 56—60 beteggel törődött, most már a. szakterület járóbeteg-ellátására, az alapelátás orvosaira, azok' szaktevékenységére is ügyel. Ebben rejlik az integráció egyik nagy előnye. Ugyanazok az emberek dolgoznak a járóbeteg-ellátásban, a szakrendelésen és a kórházban. Így már az első fázisban elvégezhetik a lényeges vizsgálatokat. A beteg csak arra az időre kerül kórházba, amikor a diagnózis vagy a terápia szempontjából elkerülhetetlen. Kevesebb vizsgálattal, ugyanannyi műszerezettséggel, szakember- gárdával, jobb színvonalon több beteget lehet így ellátni. Nagyobb munkaintenzitást kíván az orvostól a járóbeteg-ellátásban hat órán át ambulálni a fogászaton, vagy a sebészeti rendelőben, mint a fekvőbeteg osztályokon dolgozni. Ezért marad meg a munkaidő-különbség. Arra törekszünk, hogy ne külön szakorvosi óra és orvosi állás, hanem csak orvosi állás legyen, a munkahely jellegétől függően, változó munkaidővel. így az ügyeleti beosztás se jelent majd gondot. — Kijelölték-e az integráció további feladatait? A kórházi ágyak jobb kihasználásáról hogyan intézkedtek az egészségügyi élet szervezői? — A diagnosztika területén: a röntgenben, a laborban egységesítettünk eddig a legjobban. Kialakultak a klinikai szakmákban a kórházrendelőintézeti párok, váltópárok. Nagy hiba viszont, hogy kiesett a látókörből a körzeti orvos. Az integráció belső elfoglaltsága miatt magukra maradtak a falusi körzeti orvosok. A közeljövőben szakmai irányításukért a területileg illetékes kórház- rendelőintézet-vezetés lesz a felelős. A különböző szervezeti megoldások, a táppénzfelülvizsgálat, az ügyeleti rendszer működtetése, a csoportvezetői orvosi szolgálat mind ezt a célt szolgálja. A kórházba kerültek 50— 60 százaléka sürgősséggel jut az osztályokra. Ilyenkor nem hozzák magukkal meglevő vizsgálati eredményeiket sem. A betegbeáramlást jócskán szabályozza majd a március 31-én életbe lépő új betegbeutalási rendszer. A nagy kórházakban szeretnénk kialakítani felvételi, sürgősségi ellátó osztályokat is, ahol este, vagy a hét végén beszállítottak«t is szakorvosok fogadják. Ök döntik el 24 óra alatt, hogy indo- kolt-e a hosszabb kórházi kezelés vagy sem. Ahol már van ilyen osztály, bebizonyosodott, hogy a beszállítottak fele már másnap reggel hazamehetett. A felvételi osztályokhoz állandó, folyamatos röntgen- és kémiailabor-szol- gálat szükséges. A szombatot munkanappá kell visszaalakítani, a diagnosztikai részlegeknél pedig nyújtott műszakokat szervezünk. Ezen a területen még vannak tartalékok az egészségügyben. A 40 órás munkahét kedvezményét természetesen az egészségügyiek' is megkapják, de nem a betegellátás rovására. Teljessé kell tenni a területen az összevont körzeti orvosi ügyeleti szolgálatot. A járóbeteg-ellátó rendelőkben szombaton kevesebb a beteg, ilyenkor csökkenthető a munka üteme. A bonyolult kórházi üzem szervezettségéhez létszámtámogatásra lesz szükség. Arra törekszünk, hogy a kórházi orvosoknak és a szakdolgozóknak legalább egy hónapban kétszer együtt legyen a szabad szombatja és vasárnapja — Életfontosságú a rák korai kiszűrése, mert az esetek többségében ilyenkor még gyógyítható. ' Ma még sokan idegenkednek a vizsgálatoktól. Tervezik-e a tbchálózat jól szervezett láncolatához hasonlóan a kötelező rákszűrés bevezetését? — Valóban vannak olyan rákféleségek, amelyek időben kiszűrhetők, és ezért is került ez a kérdés az egészségpolitika előterébe. A halálokok között 50 százalékkal első a szív- és érrendszeri megbetegedés, a rák pedig 25 százalékkal a második. Ma már a tbc-szűrést főként a tüdőtumor feltárása miatt végezzük. Ritkítani fogjuk ezeket a vizsgálatokat, csak a 45 év fölötti, veszélyeztetett korúak kerülnek sorra évente. Másik ‘korán felismerhető daganatféleség a nőgyógyászati, s ezeket új eljárás, a citodiagnosztika segítségével próbáljuk felkutatni. Ehhez a módszerhez orvos nem szükséges. Szak- asszisztens elemzi a váladékmintát, s további vizsgálatokra csak elváltozások esetén kerül sor. Az elmúlt öt évben 100 ezerről 500 ezerre nőtt az ilyen vizsgálatok száma, a következő tervidőszakban pedig másfél, kétmillióra emeljük majd. így korai stádiumában kiszűrhető a baj, gazdaságos is ez a módszer, de a nők megértő támogatása, részvétele nélkül nem sokra megyünk. Szeretnénk az asszonyokat megtanítani önvizsgálatra, hogy emlőrák gyanúja esetén azonnal orvoshoz forduljanak. A VI. ötéves terv szakmai programja olyan komplex vizsgálat bevezetése lesz, ahol citodiagnosztikával, emlő- és vizeletellenőrzéssel, vérnyomásméréssel megállapíthatók a daganatok, a vese- és érrendszer betegségei, a cukorbaj. Többet tehetnének az egészségnevelők* is, hiszen a megelőzésre, a megfelelő éeltmódra kell megtanítani az embereket. — Többször járt megyénkben egészségügyi miniszter- helyettesként. Az államtitkár első vidéki útja is ide vezetett. Hogyan értékeli Békés megyei tapasztalatait, s miként ítéli meg az egészség- ügyi pálya nálunk is megfigyelhető elnőiesedését? — Vannak munkaterületek, amelyeket a nők a férfiaknál sokkal jobban el tudnak látni. Korábban nem volt megfelelő a bérezésük, a társadalmi, erkölcsi elismerésük. Különböző változtatásokkal elértük, hogy ma már ezeken a pályákon szinte nincs üres állás az országban. Az orvosi pálya elnőiesedésével lehet gond, de nem a szakmai képzettséggel. Tudomásul kell venni, hogy az orvosnők anyák is. A szociális kedvezmények; a szülési, gyermek- gondozási szabadság és táppénz őket is megilletik. Egyébként hol dolgozzanak a nők, ha nem ilyen szép pályán? Békés megyében is azt tapasztaltam, amit az egész országban, hogy a megyei párt- és állami vezetés nagy gondot fordít az egészség- ügyi hálózat fejlesztésére. Az elmúlt évtizedben épült orosházi kórház, a megyei KÖJÁL, az egészségügyi gyermekotthon, az egészség- ügyi szakközépiskola, az épülő békéscsabai, a rekonstrukció alatt álló gyulai kórháza fejlődést mutatja. Bizonyos területek, bizonyos szakmák gondját még mindig az orvoshiány jelenti. A megyei vezetés az orvosok letelepítésére törekszik. A legutóbbi bérintézkedéseknél az a többlet, amit a megye orvosai kaptak, enyhített a helyzeten, de nem oldotta mega gondokat. Szívesen emlékszem vissza a múlt év tavaszán Békéscsabán rendezett megyei egészségügyi aktívára, ahol olyan tettrekész ten- niakarásról vallottak az egészségügyi dolgozók, amely a vezetés szándékaival összhangban a fokozatos javulás biztosítékát jelenti. Bede Zsóka Ház, lakás, hitel A lakásépítés pénzügyi feltételei — mint ismeretes — 198L január l-gyel változtak. Hogyan érintik ezek a változások az OTP tevékenységét, s a pénzintézeten keresztül a lakosságot? Erről kértünk tájékoztatást az OTP Békés megyei Igazgatóságán. A tájékoztatás szerint a magánerős, telepszerű többszintes lakásépítésnél a hitel felső határa változatlanul 320 ezer forint ugyan, de ez egyedi elbírálás alapján — házilagos kivitelezés esetén — további 20 ezer forinttal emelhető. Ugyanakkor az ifjú házasok, többgyermekes családok havi törlesztési részlete 40 százalékkal csökkenthető. Ebben a lakásépítési formában egyébként a beépíthető alapterület nem lehet több 125 négyzetméternél. Feltétele ez a következő módozatnak, a csoportos, korszerű házépítésnek is, amelyhez ez év január 1-től a házastárs, vagy élettárs után szociálpolitikai kedvezmény adható, ha a havi jövedelme az 1630 forintot nem haladja meg. A nyújtható kölcsön felső határa — ha van vállalati kölcsön — itt 320 ezer forint, egyébként 230 ezer forint. A hagyományos, egyedi családiház-építőket érintő korábbi 3 településkategóriát megszüntették. Egységesítették az építési kölcsön ösz- szegét, amely a kiemelt településeken, megyénkben összesen 17 helyen; a városokban és a legnagyobb községekben legfeljebb 200 ezer forint lehet, 3,5 százalékos kamattal és a lejárat maximum 25 év. Három-, vagy több gyermekes családoknál a kamat 2 százalék, és 30 év a lejárati idő. Fontos változás, hogy a kölcsönt az állami vállalatok munkásainak nyújtható kölcsön szintjére emelték, tehát egységesen 200 ezer forint hitelt kaphatnak a családiház-építők a kiemelt településeken. Egyéb településeken a teljes építési költség 50 százalékáig, illetve maximum 160 ezer forintig nyújtható hitel. A kamat itt is 3,5, vagy 2 százalék. Az egyedi családi házak építői számára az Építési és Típustervező Vállalat mintegy 130 féle tervet készített. Aki ilyen terv szerint kíván építkezni, az a nyújtható maximális kölcsönön túl további 10 százalékos hitelt kaphat. A típustervek egyébként az Építésügyi Tájékoztatási Központ által forgalmazott tervgyűjteményben szerepelnek, és a tanácsoknál megtalálhatók. A fiatal házasok, a több gyermekes családok részletfizetési kedvezményt is kaphatnak: az első öt évben maximum 30 százalékkal csökkenthető a törlesztési részletük. Ennél az építési formánál a ház hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 140 négyzet- métert. Megszűnt viszont az a rendelkezés, amely a hitelt az épített, illetve vásárolt lakás szobaszámához és a beköltöző személyek számához kötötte. Több változás történt a lakásokkal kapcsolatosan egyéb tekintetben is. Ilyen mindenekelőtt: üdülő felújítására, korszerűsítésére is lehet hitelt igényelni, ha a lakásbérlő, vagy tulajdonos a lakásáról lemond egyenes- ági rokona, vagy a tanács javára, és üdülőjét állandó lakásként kívánja használni. A kölcsön maximum 70 ezer forint, a kamata 6 százalékos, és 5, illetve 10 évi lejáratra vehető igénybe. A hitel természetesen csak akkor igényelhető, ha a tanács engedélyt ad arra, hogy az üdülőt lakásként használhatják Egyéb tekintetben a felújítás, tatarozás, toldaléképítés hitelfeltételei változatlanok maradtak. Eddig a lakásépítéshez nyújtható hitelekről esett szó. A tájékoztatás szerint változtak a lakásvásárlás hitel- feltételei is. Eszerint a telepszerű, többszintes ház építésére és vásárlására az állami vállalatok munkásai minden kiemelt településen kaphatnak állami támogatást, ha a vállalat 20 százalékos munkáltatói hitelt nyújt. Szintén állami támogatást és munkáslákás-vá- sárlási kedvezményeket élvezhet minden bérlakásra jogosult család bármely településen, függetlenül a munkahelyétől, ha OTP-lakást vásárol, erre őt a tanács kijelölte, és munkahelye 20 százalékos kölcsönnel támogatja. Ezeknek a lakásoknak a számát, építésük ütemét az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium állapítja meg. OTP-kölcsön nyújtható emeletráépítésre, tetőtér-beépítésre is. Élve a lehetőséggel, egyre többen az OTP-nek kínálják fel lakásukat, ha azt eladni szándékoznak. Az OTP által visszavásárolt lakások után a 7 százalék illetéket csak a készpénzben befizetett összeg után kell az új vevőnek fizetni. Itt megszűnt az a kötöttség, hogy csak 5 év után lehet a lakást az OTP-nek visszavásárolni. Az OTP szervezett cserék lebonyolításával is foglalkozik. A családi házak kivételével bármely lakás, ház felajánlható cserére, kivéve a tanácsi lakást, akkor, ha helyette újabb tanácsi bérlakásra jelölik ki a bérlőt, vagy tanácsi értéke- sítésű lakást vásárol. Két, a közeljövőben életbe lépő változás: 1981. április 1-től fiatal házasok részére törlesztési kedvezmény is adható, mely szerint a kezdeti kisebb törlesztési összeg évről évre, egyenletes ütemben növekszik. A másik változás július 1-től érvényes, és a tanácsi értéke- sítésű lakásokra vonatkozik. Az árképzés a tanács feladata lesz. Az ilyen lakások előtörlesztési összege a kedvezményekkel — 60—100 ezer forint állami támogatással csökkentett lakásár 10 százaléka lesz. A fennmaradó összeget az OTP 1 százalékos kamatra 35 évre nyújtja a vevőnek. S végül még egy kedvezmény: az előtörlesztés kiegészítésére nyújtható hitel. Ez egyedi elbírálás alapján adható fiatal házasoknak, több gyermekes családoknak, s valamennyi új lakás építőjének, vásárlójának, beleértve a szervezett csere útján lakáshoz jutókat és az OTP által visszavásárolt lakás vevőit is. Ez a kiegészítő hitel maximum 50 ezer forint lehet, kamata 8 százalékos, és 3, illetve 5 év alatt kellvisz- szafizetni. Tóth Ibolya dz SZKP kongresszusa — © Negyedmilliárd ember nevében Több mint 17 millió tagja van a Szovjetunió Kommunista Pártjának, de nem csak ennyien várják most a párt XXVI. kongresszusát A felkészülés az egész ország ügye. Tanúsítja ezt — egyebek között — a kongresszus tiszteletére indított munkaverseny. Helyi gondok A pártalapszervezetek megtartották a beszámoló- és vezetőségválasztó taggyűléseiket. Ezeket követték a járási, a városi, a területi pártkonferenciák, majd mindegyik köztársaságban a kommunista párt kongresz- szusa. Kialakult azoknak a névsora, akik a párttagság képviseletében ott lesznek a Kreml kongresszusi palotájában. A taggyűlések, pártértekezletek átgondolt, felelősségteljes vitát, eszmecserét hoztak. Több mint hárommillió konkrét javaslat született. Ezek jó része ugyan helyi problémák megoldására irányul, de nem kis számban hangzottak el olyan vélemények, amelyek az országos kérdések eldöntéséhez adnak tanácsot Sok fiatal ember került a pártbizottságokba, a vezetőségekbe. A párttagság vitája azonban csak része az országos eszmecserének. Műhely- és üzemi gyűléseket is rendeztek. Tárgyaltak a tervről a szakszervezetek, a Komszo- mol-szervezetek. A sajtó, a rádió és a televízió is helyt adott a javaslatoknak. A felszólalók többsége arra törekedett, hogy feltárja a munkát nehezítő tényezőket, javasolja a megoldás módját. Gyakran alig lehet megkülönböztetni, melyik javaslat érkezett tudóstól, vagy munkástól, gazdasági vezetőtől, vagy kolhozparaszttól, mérnöktől, vagy nyugdíjastól. A Kongresszusi Palota — itt tartják az SZKP XXVI. kongresszusát
