Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-14 / 38. szám

1981. február 14., szombat o Koszorúzási ünnepség a Gellérthegyen Budapest felszabadulásá­nak 36. évfordulója alkalmá­ból tegnap, pénteken koszo­rúzási ünnepséget tartottak a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. A magyar zászlóval és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös zászlajával díszí­tett emlékmű talapzata előtt a fegyveres erők tagjai áll­tak díszőrséget. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után az emlékművön a hála, a kegyelet és a megemléke­zés koszorúját elsőként a bu­dapesti pártbizottság nevé­ben Maróthy László, a Poli­tikai Bizottság tagja, a bu­dapesti pártbizottság első tit­kára és Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság tit­kára helyezte el. A Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán tanácselnök, Rajnai Józsefné, a tanács pártbi­zottságának titkára és Kele­men Lajos elnökhelyettes koszorúzott. A Szovjetunió magyaror­szági nagykövetsége nevé­ben Vlagyimir Pavlov nagy­követ, Valerij Muszatov kö­vettanácsos és Anatolij Po­pov vezérőrnagy, katonai - és légügyi attasé helyezett el koszorút. A budapesti fegyveres erők és testületek nevében Farkas Mihály vezérőrnagy, helyőrségparancsnok, Vincze Lukács rendőr vezérőrnagy, Budapest főkapitánya és Ke­lemen Győző, a munkásőr­ség budapesti parancsnoka; a Hazafias Népfront buda­pesti bizottsága képviseleté­ben Trautmann Rezső elnök és Bostai Károlyné vezető titkár koszorúzott. Koszorúzási ünnepséget rendeztek a Déli pályaudvar­nál levő emléktáblánál is, amely arra emlékeztet, hogy a Budai önkéntes Ezred harcosai 1945. február 5—9-e között a pályaudvarért ví­vott harcban estek át a tűz­keresztségen. Kiállítás a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezetben Az ebédlő sarka adott otthont Kíszely György és Kreiter Gyu­la munkáinak Fotó: Gál Edit Szarvason, a vas- és fém­ipari szövetkezet KISZ-bi- zottsága kezdte el évekkel ezelőtt azoknak a kiállítá­soknak a szervezését, ame­lyek a város egy-egy amatőr képzőművészét mutatták be. Mivel a klubhelyiséget gaz­dasági célokra kellett igény­be venni, egy időre megsza­kadt a kiállítások sora. A hagyományt azonban szeret­ték volna folytatni, ezért az ebédlő egyik sarkát tették alkalmassá ilyen célokra. Bár kicsi a hely, és a kör­nyezet sem éppen megfelelő háttér a művészi alkotások­nak, előnye, hogy itt fordul meg a szövetkezet legtöbb dolgozója. Többségük bizo­nyára vet egy-egy pillantást a napokban Iriállított akva- rellekre, fémdombormű- vekre, amelyek két szarvasi amatőr, Kiszely György és Kreiter Gyula munkái. Az utóbbi, aki színvonalas hob­biként űzi a fafaragást, a szobrászatot és a fémdombo­rítást, több mint 10 éve a szövetkezet dolgozója. Ki­szely György akvarelljei jó­részt a Holt-Körös vidékét, és szűkebb hazáját, Szarvast ábrázolják, néha meglepő színvonalassággal. Mindkét amatőr szerepelt már né­hány megyei kiállításon. A szövetkezeti bizottság a KISZ-bizottsággal együtt sze­retné folytatni a hasonló rendezvények sorát, sőt, nö­velni akarják ezek számát. Előreláthatólag néhány hét múlva a fiatalok ismét bir­tokba vehetik a klubhelyisé­get, amely többféle rendez­vénynek ad megfelelő ott­hont. A kiállításokat már itt folytathatják ősszel, amikor Csepregi Zoltán és Tóth Er­nő munkáinak bemutatását tervezik. Parádé Sosem voltam szenvedélyes cirkuszba Járó, de egy-egy elő­adás nyitóképére most is emlékszem. A manézs világában áhítattal beszélnek a nyitóképről, a parádéról, mert megha­tározhatja az egész előadás hangulatát, sikerét. Tehát a jó parádé, fél síkéit Más azonban a cirkusz és más az élet. Ha valaki az életben parádézik, csillog, villog, begyújtja a semmit sem hordozó rakétákat: nem biztos, hogy az fél siker. Ha szép, üres szavakkal parádézik, nem biztos, hogy hisznek neki. Ha bűvészmutatványokkal akarja elhitetni, mennyire okos és kivételes, a nyitókép lehet ugyan parádés, de a folytatása — reménykedjünk — már kevésbé lesz az. Ami tehát a cirkuszban nélkülözhetetlen, azt az életben jobb nélkülözni. Becsületesebb, ha nem parádézunk, ha Ke­vesebb a csillogás-villogás, kisebb a görögtüz, mert akkor a csalódás lehetősége is kisebb ... Maradjon csak a parádé cirkuszi attrakció, oda való. Ott tényleg nélkülözhetetlen... De az életben? Hasznosabb a realitás. (sass e.) Szervezettebb a szoeiális gondoskodás Nemzeti mártírunk, Batthyány Lajos emlékezete Békéscsabán a HNF váro­si nő- és rétegpolitikai mun­kabizottsága a napokban ülést tartott. Ezen a megye- székhely idős korú lakossá­gának helyzetéről, valamint a rokkantak évével kapcso­latos feladatokról Béres Já­nosáé, a tanács szociálpoli­tikai főelőadója tájékoztatta a rendezvény részvevőit. A szociális gondoskodás —mint mondotta — a felszabadulás előtt és az azt követojiéhány évben azonos volt a fizikai ellátással. Azóta jelentősen megváltozott a szemlélet, és nemcsak az országban, ha­nem megyénk településein is minőségileg sikerült előrébb lépni ebben a kérdésben. Békéscsaba szociális ottho­naiban és az öregek napközi otthonaiban a gondozottak megfelelő ellátást kapnak, és biztosítják részükre a mű­velődéshez, kulturálódáshoz szükséges feltételeket is. A főelőadó megemlítette, hogy a hozzátartozók egy része mégis idegenkedik ezektől az A Vöröskereszt békéscsabai városi vezetősége értekezlet­re hívta össze a városban és környékén működő vöröske­resztes alapszervezetek tit­kárait. A február 13-án, tegnap délután Békéscsabán megtartott megbeszélésen Fodor Sándor városi titkár elsőként a múlt évi tevé­kenységük tapasztalatairól, eredményeiről beszélt. El­mondta, az éves munka­tervben rögzített feladatokat teljesítették, 48 tanfolyamot, 183 előadást és 41 filmvetí­tést szervezett Békéscsabán és a város környékén a Vö­röskereszt, s valamennyi az egészségnevelést szolgálta. Minden iskolában megszer­vezték az elsőssegélynyújtás oktatását. Ami a szervezeti A Békés megyei Művelődési Központ mintegy évtizede min­den esztendőben, így az idén is, főiskolai előkészítő tanfolyamot indít magyar, történelem tantár­gyakból könyvtárosok és nép­művelők részére. A jelentkezők 15 alkalommal találkoznak, he­tente egyszer, péntekenként, egész napos foglalkozásokon. Az elmúlt napokban a Kö­rösök és a Berettyó román, illetve magyar vízgyűjtőjé­ben a hidegebbre fordult idő­járás 'hatására az olvadás le­lassult, így a folyók felső szakaszain a vízutánpótlás csökkent. A Fehér- és Hár­intézményektől. Nem ritka az sem, hogy sokan a térí­tési díjak fizetése miatt „hú­zódoznak”. Jelentősen fejlő­dött a házi szociális gondo­zás is a megyeszékhelyen. 1970-ben egy, az idén már hét hivatásos gondozónőt foglalkoztatnak a helyi szer­vek. Jelenleg 22 tiszteletdí­jas gondozónő is segíti ezt a munkát. Az idős emberek szervezettebb ellátását te­kintve, elsősorban azokat kell számításba venni, akik­nek nincsenek hozzátartozó­ik, illetve családjuk képte­len róluk gondoskodni. Bé­késcsabán is tervbe vettek egy szociális foglalkoztató létrehozását, de a kedvezőt­len körülmények miatt (he­lyiség hiánya) eddig ez nem valósulhatott meg. Egy má­sik elképzelés szerint a II. kerületi pártszékházban moz­gássérültek klubja nyílik. Több hozzászóló a szociális gondoskodásnak a népfront­mozgalomra háruló felada­taival foglalkozott, Az ülés a bejelentésekkel zárult. életet illeti, a városban és közvetlen környékén 75 Vö- röskereszt-alapszervezet mű­ködik, több mint 7 ezer tag­gal. Az idei munkaterv is­mertetése után a szervezeti élet fontos eseményeire, fel­adataira hívta fel a városi titkár a megjelentek figyel­mét. így többek között a Vöröskereszt centenáriumá­val kapcsolatos rendezvé­nyekre, a szervezettség fo­kozására, az egészségneve­lés tanfolyami keretben való további szervezésére, a Vö­röskereszt VI. kongresszusá­ra való felkészülésre. Végül a véradómozgalom tavalyi eredményeiről hallhattak a vöröskeresztes titkárok. Esze­rint az elmúlt évben a vá­rosban 1730 liter gyógyító vért adtak a segítőkész vér­adók. A tanfolyam célja mindazokat sikeres felvételihez segíteni, akik még szakképzetlenül töltik be népművelői, könyvtárosi állásu­kat. A tanfolyam részvevőinek segédanyagokkal, vázlatokkal, előadásokkal segíti a felkészü­lést magyarból Medovarszky Já- nosné, történelemből pedig dr. Zömbik Miklós. en dolgoztaik. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság teljes területére továbbra is érvé­nyes a másodfokú belvízvé­delmi készültség. E gy halálra ítélt fo­goly a kivégzése előtti éjszákén a si­ralomházban pokrócba bur­kolózva egy becsempészett papírvágó tőrrel súlyos se­bet ejtett nyakán, mellén és csuklóján, hogy a szégyen­nek érzett akasztófát elke­rülje. Közben egy szissze- néssel sem árulta el magát őrei előtt, akik csak reggel vették észre a történteket, amikor áldozatuk a Vérvesz­teségtől már elalélt. Másnap este így a bitó helyett go­lyók oltották ki életét. A klasszikus görög és római történetíróknál olvashatunk ilyen hősökről, s az is az annalesekbe kívánkozik, hogy amikor ugyanezt a férfit nem sokkal elfogatása után katonai kísérettel egy falun (Jánosházán) keresztülhalad­va a nép kaszára-kapára kapva ki akarta szabadítani, ő lecsöndesítette a tömeget, mert nem akarta, hogy ké­sőbb őmiatta szakadjon a falu népére — volt jobbá­gyaira — a megtorlás. Ez a nemes jellemű hős németúj­vári gróf Batthyány Lajos, Magyarország első felelős miniszterelnöke volt, aki pá­ratlan justizmordnak — tör­vénytelenségnek — esett ál­dozatul 1849. október 6-án, az aradi vértanúk kivégzé­sének napján, a pesti Neu­gebäude, egy hatalmas ka­szárnya falánál, ahol ma az örökmécses lángja világít, és amelyet róla Batthyány tér­nek nevezték el. Az 1806-ban nagy múltú, udvarhű családban született főnemes kül- és belföldi él­ményei hatására vált a libe­rális' és nemzeti eszmék hí­vévé. 1839-től a reformor­szággyűléseken a főrendi el­lenzék vezére, az ország gaz­dasági fejlesztését szolgáló Iparegyesület elnöke, Kos­suth támogatója és harcos­társa volt. 1848. márcus 17- én István főherceg nádor ki­rályi beleegyezéssel őt ne­vezte ki az első országgyű­lésnek felelős magyar mi­nisztérium elnökévé. Kor­mányfőként az V. Ferdinánd által jóváhagyott áprilisi törvények alapján igyekezett Magyarország minél telje­sebb önállóságát biztosítani, a Habsburg-dinasztia mint alkotmányos uralkodó ház iránti hűség megtartásával. Azt remélte, hogy rövidesen létrejön az osztrák tartomá­nyokat is magába foglaló egységes Németország, s így Magyarország válik a Habs­burg-monarchia súlypontjá­vá. Abban is bízott, hogy az európai államok el fog­ják fogadni a törvényes ke­retek között lezajlott ma­gyarországi politikai válasz­tásokat, diplomáciai és ke­reskedelmi kapcsolatba lép­nek Magyarországgal, ennek érdekében követeket is kül­dött több országba. Végül sem szükségesnek, sem meg­valósíthatónak nem vélte, hogy a márciusi forradalmi vívmányok után a közeli jö­vőben további jelentős vál­tozások történjenek Magyar- ország belső politikai és tár­sadalmi viszonyaiban. A bé­csi udvari körök azonban nyári itáliai sikereik után megkezdték a Magyarország­nak tett „engedmények” visszavonását, amihez Jella­sics horvát seregével adtak nagyobb hyomatékot. Bat­thyány kész volt tárgyalni bárkivel, de a belső önálló­ság alapfeltételeihez ragasz­kodott. „A törvény és a ki­rályi eskü volt zsinórmérté­kem; sem jobbra, sem balra nem hagytam magamat elra­gadtatni” — írta búcsúleve­lében. Amíg a legalitás ta­laján ez lehetséges volt, vál­lalta az ellenforradalmi tá­madással szembeni ellenál­lás szervezését is. A szep­tember 28-i nyílt szakítás után lemondott, de továbbra is a szembenállók közötti kiegyezésen munkálkodott. A magyar fővárosba való bevonulás után Windisch- grätz, az osztrák fővezér, el­fogatta a magyar országgyű­lés megbízásából tárgyalási ajánlattal jelentkező magyar államférfit. Rövidesen had­bíróság elé állították a ma­gyar király miniszterelnöke­ként folytatott tevékenysé­géért, majd a világosi fegy­verletétel után a felségáru­lás vádjában bűnösnek ta­lálva halálra ítélték — min­den jel szerint Schwarzen­berg osztrák miniszterelnök személyes utasítására. A főbb vádpontok megalapo­zatlansága, a pörben elköve­tett számos törvénytelenség és magának a bíróságnak a magatartása (a gyöngén in­dokolt ítélethez alaposan megindokolt kegyelmi elő­terjesztést mellékelt) alapján teljes joggal állapította meg 1932-ben e „főbenjáró pör”- ről megjelent munkájában neves történetírónk, Károlyi Árpád, hogy az elrettentő céllal és föltehetőleg részben bosszúból hozott ítélet „pre- meditált (előre megfontolt) politikai gyilkosság” volt. A nemzet és a dinasztia, iránti hűségben egyaránt állhata­tos Batthyány Lajos kivég­zése világszerte fölháboro- dást és undort keltett, még Ausztria egységének olyan hívei is elítélték az ítéletet, mint az orosz cár. A z első magyar mi­niszterelnök rendkí­vül nehéz időkben kiválóan állta meg helyét az ország élén. Részben helyze­téből, részben a szélsőségek közötti méltányos kompro­misszumra törekvő alkatából fakadt, hogy sem akkor, sem a magyar alkotmányosság 1867-i helyreállítása után sem tekintette őt igazán ma­gáénak egyetlen politikai tá­lbor sem. Ma azonban, szü­letésének 175. évfordulóján, méltán adózunk tisztelettel e nagy magyar államférfi jel­lemének és cselekedeteinek. Jeszenszky Géza Hetvenöt Vöröskereszt-alapszervezet Előkészítő tanfolyam Békéscsabán Továbbra is érvényben van az árvízvédelmi készültség a Körösökön mas-Körösön elsőfokú, a Fe­kete-, a Kettős-, a Sebes-Kö­rösön és a Berettyón másod­fokú az árvízvédelmi ké­szültség. A Fehér- és a Hár­mas-Körös lassan árad. A megye folyói a Berety- tyó kivételével csaknem tel­jesen jégmentesek. A Be­rettyó torkolati szakaszán egy kilométernyi hosszan tor­lódott össze a jég, ez viszont az árvízi biztonságot nem veszélyezte^. Mivel csapadék az elmúlt napokban nem volt, a me­gyében a szivattyúzások ha­tására csökkent a belvízzel elöntött terület Tegnap mintegy 33 ezer hektárt bo­rított a belvíz, melyből 13 ezer hektárnyi a vetés. A vízügyi igazgatóság terü­letén 87 szivattyú üzemel, másodpercenként 150 köbmé­ternyi vizet emelnek át a csatornákba. A belvízvédel­mi munkákon mintegy 950­Békéscsaba belvárosának az arculata napról napra változik. Most tűnnek el a volt háztar­tási bolt épületének falai Fotó: Martin Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom