Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-14 / 38. szám
Kinek lesz gond az elhelyezkedés? Interjú dr. Molnár Margittal, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetőjével 1981, február I4„ szombat A már országos hírűvé vált üdülőfaluban, Zalakaroson mind több állami és vállalati üdülő épül. A képen látható a BÁCSÉPSZER készülő üdülője, amelyet a Zala megyei Tanács Építőipari Vállalata épít (MTI-fotó: Kozák Albert felvétele — KS) KISZ-laggyűlésen Tizenhármán az Öntődéből Az új tervidőszakban gazdasági életünk egyik fő célja, hogy a termelés jobban alkalmazkodjon a belső és a külső piac igényeihez. Az utóbbi évékben új fogalmak kerültek előtérbe. Így többek között a gazdaságosság és a minőség. A gazdasági élet követelményei nyilván hatással vannak és lesznek a munkaherőhelyzetre. A múlt évben jelent meg ,a módosított gazdasági szabályozó- rendszerről szóló jogszabály, ebben az évben pedig hatályon kívül helyezték a kötelező munkaerő-közvetítésről szóló jogszabályt. A múlt évi tapasztalatok és a felmérések alapján milyen következtetéseket lehet levonni? Hogyan alakúi a munkaerő- helyzet megyénkben a VI. ötéves tervben ? Erre kértünk választ dr. Molnár Margittól, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetőjétől. — A szabályozóendszer módosítása és a gazdálkodási feltételekben bekövetkezett egyéb változások kihatottak a munkaerő-gazdálkodásra is. Az új szabályozó- rendszer a létszám csökkentésére ösztönzött, a termelés bővülését akadályozó tényezők pedig erre kényszerítették a vállalatokat és a szövetkezeteket. Megyénkben a létszámcsökkenés több nép- gazdasági ágat érintett. Ugyanakkor a kereskedelem változatlan létszámban dolgozott. a szolgáltatásban pedig nőtt. a foglalkoztatottak aránya. — Az előző évekhez képest több ízben került sor a munkaviszony felmondására? — A létszámleépítés általános módszere a vállalatoknál a természetes lemorzsolódás volt, de- a korábbi évekhez képest emelkedett a vállalati felmondások aránya is. A vállalatok között szervezett munkaerő-átcsoportosításra megyénkben csak néhány esetben került sor. A múlt év első felében a szocialista szektorban mintegy 3 ezer fővel kevesebb volt a foglalkoztatottak száma, mint egy évvel korábban. — Voltak-e elhelyezkedési gondok? — Ez nem okozott különösebb elhelyezkedési gondokat. A „demográfiai olló” ugyanis szűkült. Egyrészt csökkent az ifjúsági munka- erőforrás, másrészt a korábbi évekhez képest többen mentek nyugdíjba. Ezzel egyidejűleg bővült .a kisipar. — És a munkaerő-vándorlás? — A fluktuáció szinte mindenütt mérséklődött, de a nehéz fizikai munkát folytató segédmunkások körében a korábbi szinten maradt a munkahely-változtatás gyakorisága. Több vállalat felismerte, hogy a termelés függvényében a létszámot évközben is változtathatja. Ennek az elvnek az érvényesülését eddig a más vállalatok felől jelentkező szívó hatás megakadályozta. — Milyen végzettségű szakemberek iránt volt a legnagyobb a kereslet? Mi várható ezen a téren? — A múlt évben a munkaerő-keresletnek és -kínálatnak, a korábbi évekhez képest jobb összhangja alakult ki megyénkben. A kínálatnál azonban továbbra is nagyobb volt a kereslet a nehéz fizikai munkások és a felsőfokú végzettségű szakemberek iránt. A középiskolai végzettségűek elhelyezkedése adminisztratív munkakörökben most is, de a jövőben is egyre nehezebb lesz. Hiszen több helyen tapasztalható az adminisztratív létszám csökkentése. — Hogyan alakul megyénk népessége a VI. ötéves terv időszakában — A VI. ötéves tervidőszak végén várhatóan 434 ezren élnek Békés megyében, mintegy 2 ezerrel kevesebben, mint 1981. elején. — A csökkenésben milyen szerepe van az elvándorlásnak? — Az évenkénti elvándorlás kisebb lesz. mint az V. ötéves tervben volt, de megszűnés,, nem várható. Hátrányos a megyére, hogy elsősorban a munkaképes korúak mennek el. Ennek egyenes következménye a munkaerőforrás csökkenése. Különösen kedvezőtlen, hogy többségben szakmailag képzettek hagyják ei a megyét. A megyén kívül tanuló szakmunkások, középiskolások, egyetemisták nagy része tanulmányaik befejezése után nem tér vissza a megyébe. — Mire lehet számítani a városokban? — Városaink népessége 5 év alatt 4 ezerí-el gyarapszik. Ebből a megyeszékhelyen 3 ezer fős növekedésre számítunk. — Az ingázókat is a városok vonzzák? — Megyénkben a naponként ingázók aránya azösszfoglalkoztatottakhoz képest viszonylag alacsony. Legfőbb központja Békéscsaba, ide jár be minden harmadik ingázó. A megyeszékhely foglalkoztatottjainak mintegy negyede a naponkénti ingázókból tevődik össze. Többségük a város közvetlen munkaerővonzási körzetéből kerül ki. Lényegében azonban a megye minden településéről járnak Békéscsabára dolgozni. — Mi jellemzi majd a foglalkoztatási szerkezetet? — A VI. ötéves tervben az egyes népgazdasági ágak létszámfelhasználása — gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel összhangban — eltérően alakul. A foglalkoztatási struktúra átalakulását jellemzi majd, hogy az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma jelentősebben, a mezőgazdaságban mérsékeltebben csökken, a szolgáltatásokban viszont nő, de dinamikus létszámbővítés csak az egészségügyi, szociális és kulturális, valamint a személyi és gazdasági szolgáltatásban várható. — Van-e változás a vállalatok munkaerő-gazdálkodási szemléletében? — Bár lassú, de fokozatos változás tapasztalható. Részben a gazdasági szabályozó- rendszer, részben pedig a piaci értékesítési körülmények miatt több vállalat már a korábbi években sem törekedett a minden áron való létszámnövelésre. Nagyobb gondot fordítottak a szervezettségre, a belső munkaerő- átcsoportosításokra. A gazdálkodó egységek az elmúlt évek során, de jelenleg is fokozatosan felülvizsgálják a gyártmányszerkezetüket, és a szelektív fejlesztésre törekednek. A korszerű technológiák és eszközök alkalmazása kihat a munkaerőigényre is. Ezzel a jövőben is számolni kell. — Hogyan? Milyen szak- képzettség iránt nő meg az igény a mostani tervidőszakban? — Várhatóan megnő az általánosabb jellegű műszaki, gépipari szakmákkal rendelkezők iránti kereslet. Ezt megyénkben is figyelembe kell venni a beiskolázási szerkezet kialakításánál. Az iparhoz hasonlóan a foglalkoztatottak számának kismértékű csökkenése várható az építőiparban. Az építőipari létszámon belül a szerelési-szakipari tevékenységet ellátó dolgozók részadá- nya növekszik, míg ,a hagyományos építőipari tevékenységet ellátó dolgozóké csökken. Az iparnak egyre inkább szüksége lesz olyan szakemberekre, akik több szakmával rendelkeznek. így komplexebb feladatok ellátására is képesek lesznek. — Alkalmazkodik-e a szakemberképzés a vállalatok és a szövetkezetek igényéhez? — Természetesen. Az éves szakközépiskolai és szakmunkásképzési terv készítésénél a munkáltatók igényeire alapozunk, de vizsgáljuk azt is, nincs-e túlképzés, illetve milyen új igények jelentkeznék. Jól tükrözi ezt az 1981/82. tanévre vonatkozó terv is, amely szerint a Sebes György Közgazdasági Szakközépiskolában számviteltechnikai folyamatszervező osztály indul. A minisztériumi engedély beszerzése előtt, a művelődésügyi osztállyal együttműködve mértük fel az igényeket. Hasonló volt az elmúlt években a „szénhidrogén-kitermelő” szakma megyei oktatásának indítása is. Természetesen nemcsak az új profilok kialakításánál vagyunk figyelemmel a reális igényekre, hanem a meglevőknél is változtatunk a keretszámon, ilyen volt a Gyulai Húskombinát szakmunkástanulószükségletének kielégítése. Serédi János Telep utca 11. Földszintes, kertes házak között áll az öntöde, erős, jellegzetes fémes illatot árasztva a félig nyitott ablakokon át. A cégtáblán áll a hivatalos név: Erőmű Javító- és Karbantartó Vállalat Öntöde Gyáregysége, Békéscsaba. A főnok, Molnár Zoltán szobájában vagyunk. Itt lesz a KISZ-taggyűlés, ugyanis most építik a klubhelyiséget. Bórák Istvánná, a KlSZ-tit- kár számolgatja a gyülekező fiatalokat, ki hiányzik még. A helyiség, amely szintén új, nem bizonyul kicsinek, hiszen a taglétszám ösz- szesen tizenhárom. Az öntödében nem sokkal több 30 éven aluli dolgozik. Molnár Zoltán apai szeretettel néz körbe, csak nekem szól halk hangja: nagyon jó és aranyos gyerekek ezek. Gonda Pál vállalkozott a KISZ-gyűlés levezetésére, a Az SZKP kongresszusa nem csupán szovjet belügy, nagy fontosságú nemzetközi esemény is. Itt jelölik ki a párt, az ország külpolitikai irányvonalát. Az elmúlt két kongresszus e téren különösen jelentős volt: a XXIV. kongresszuson született meg az a békeprogram, amely oly nagy hatást gyakorolt a világ fejlődésére, s meghatározta a hetvenes évek nemzetközi politikáját A XXV. kongresszus pedig nemcsak megerősítette, hanem ki is bővítette ezt a programot. Megválásul! célok Az elmúlt évtizedet, minden konfliktus, viszály ellenére az enyhülés évtizedének nevesük, s ebben szerepe volt a békeprogram megvalósulásának. Indokínában megszűnt a nyílt, fegyveres imperialista beavatkozás. 1971-ben, a XXIV. kongresszuson még csak feladatként jelölhették meg az európai enyhülés és biztonság programját — azóta megszühivatalos formulák után Boraimé beszámol az elmúlt évi akcióprogram teljesítéséről. Ahogy hallgatták, úgy idéződött fel bennük: tényleg mennyi mindent értek el együtt. Tanultak, megismerték az MSZMP XXII. kongresszusának határozatait, politikai vitaköröket rendeztek, amikhez azonban nem volt mindig előadó. Az 1980-as gazdasági esztendőben 1200 tonna vastömegcikk , helyett csak 1100 tonnát állítottak elő, mivel — így szólt a kesernyés indoklás — a Tiszai Erőmű sztomózta a megrendelését. A tervezett árbevételt azonban túlszárnyalták, s fokozottan ügyeltek a minőségre is. A két kommunista műszakon minden KISZ- tag részt vett, közülük mindenki szocialista brigádtag is. A PATEX óvodájának építésénél hat fiatal segédkezett társadalmi munkában. letett a helsinki záróokmány, s nagyot léptünk előre az együttműködés, a kapcsolatok kölcsönös fejlesztése terén. Tíz éve még csak Az ünnepségek is jól sikerültek. — önkritikusan szemlélve az évet, nem hagyhatjuk ki a munkakezdési késések számának emelkedését—mondta a KISZ-titkár. Mivel a beszámolójának a fent idézették mellett még volt egy-két vitára buzdító sarkallatos pontja is, vártam a felzúdulást, de csupán a meghívott vendégek szóltak hozzá. Domonkos Pál, az öntöde párttitkára, Dékány Zsig- mond, a MÁV KlSZ-bizott- sági titkára, a városi KISZ- től patronálja őket, és végül Molnár Zoltán az öntöde vezetője. Mindannyian megegyezték abban, hogy a KISZ-titkár nagyon jól ösz- szefogta a tagságot, jól szervezte a munkát, és szoros kapcsolatot tartott a központtal is. Bár jó munkáját mindenki elismeri, új KISZ- titkárt választottak végül is, hiszen Bóráiménak nemsokára gyermeke születik. A titkári funkció betöltésére igen sok jelöltet jegyezték, végül is Fehér Sándor esztergályost választották meg. K. T. M. o általános célkitűzés volt a fegyverkezési verseny korlátozása. Azóta viszont aláírták az első SALT-szerződést, s ha a hadászati támadóVas megye Budapesten Egy hétre a fővárosba „költözik” az ország legnyugatibb megyéje. Vendéglátó: a budapesti Hilton Szálloda, ahol február 13-tól 21-ig különböző rendezvényeken és kiállításokon ismerkedhetnek meg a külföldi és a hazai látogatók a vasi vidék sokszínűségével: iparával, mezőgazdaságával, folklórkincseivel, bemutatva nép- művészeti alkotásaik legjavát, dalaikat, táncaikat. „Országunk legváltozatosabb megyéje. Sűrítve és kicsiben majdnem az egész Európa megtalálható benne” — írja szűkebb hazájáról Weöres Sándor, akiben nem a lokálpatrióta elfogultsága szólal meg, hasonlóan vélekednek a nyugat-dunántúli vidékre látogató idegenek is. Dombos, lankás tájak különleges növényvilága, az erdőkkel borított Kőszeghegy- alja, az őrség, Sárvár és Bük gyógyvizei, a települések római, Árpád-kori, vagy a török világot idéző múzeumi leletei, a műemlékek gazdagsága, mind maradandó élményt nyújt az idelátogatónak. A „vasi héten” tíz vállalat — köztük a Savaria Cipő- * gyár, a LATEX, a Magyar- szombatfai Kerámia Vállalat — mutatja be termékeit a szálloda Anjou és Mátyás- Beatrix termében, a hallban. A Hilton konyháján ez idő alatt vasi ételkülönlegességek! — őrségi csiperkeleves, vasi kanászpecsenye, dödölle, tökös-mákos rétes stb. — készülnek, az ízes falatokhoz a megyei húsipari vállalat és a sárvári baromfifeldolgozó szállítja a nyersanyagot. Broméliák, pálmák, fiku- szok, orchideák, a szombat- helyi kertészet erotikus növényei díszítik a szálloda kiállítási helyiségeit. Vas megye február 21-én gálaesten búcsúzik Budapesttől, a műsoros rendezvényen fővárosi előadóművészek társaságában fellépnek a „nyugati végekről” érkező népművészek is: a sitkei ci- terazenekar és a sárvári Regős együttes. A vasiak reprezentatív bemutatkozása minden bizonynyal eléri célját: közelebb hozza egymáshoz a fővárosban, és az ország nyugati határszélén élő lakosságot. (h. a.) Kép 1975-ből: Leonyid Brezsnyev aláírja a helsinki értekezlet záróokmányát (Fotó: APN — KS) Hz SZKP kongresszusa — Tovább a béke útján
