Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

1981. január 7„ szerda o w Szövik a torontáli szőnyeget a Békésszentandrási Szőnyeg- szövő és Háziipari Szövetkezetben Fotó: Martin Gábor NDK-est a képernyőn Bővítette tevékenységi körét Valóságismeret Ismét jelentkezik a tv képernyőjén a nemzeti estek sorozata: ezúttal — csü­törtökön a 2-es programon — az NDK-t bemutató mű­sort tekinthetik meg a nézők. A 4 és fél órás program bevezetőjében az Ezüstfa és szilíciumkristály című rö­vidfilm az NDK-beli bá­nyászváros, Freiberg fejlődé­sével ismertet meg. Zenés barangolásra indulhatnak a tengerpart hangulatos tájait kedvelők: a Ritmus a kikö­tőben című kisfilm Rostock városába kalauzol el sok ze­Pályaválasztással kapcso­latos vetélkedők szerkesztő­riportereként megyénkben is jól ismert Vajek Róbert. Már vártuk korábban megkez­dett műsorának, a Mestersé­günk címere folytatását, amelynek első része el is hangzott a Kossuth adón, hétfőn délután. Az új, öt részből álló sorozat első fél­órájában bebizonyosodott, hogy Vajek Róbert ismét újítani tudott, amelyhez új­szerű, gyorsan pergő szer­kesztési elve és gyakorlata szolgáltatja a bizonyítékot. Ebben az első adásrészben — Ismerkedés a papír és a könyv készítőivel — össze­foglaló cím alatt Vajek Ró­bert jól kiválasztott diákri­porterek segítségével mutat­ta be — igen sokoldalúan — a Szolnoki Papírgyárat. A műsorban szó volt a papír- gyártás múltjáról, jövőjéről, személyes vallomásokat hall­hattunk egy papírgyári mun­kásdinasztiától választott hivatásukról, de néhány gon­dolat erejéig mikrofonvégre kapták az igazgatót, s még a a szakmunkástanulókat is. Ügy, hogy a lényeg — a pa­píripari pályák iránti érdek­lődés felkeltése — szerencsé­sen, a technika és az ember együttes kapcsolatán keresz­tül érvényesült. A műsor második részében Vajek Róbert a papír gyár­tóitól a papír felhasználójá­ig, a nyomdaiparba vezette el hallgatóit. Mégpedig Bé­késcsabára, ahol színesen, sokoldalúan sikerült bemu­tatnia a nyomdaipari hagyo­mányairól nevezetes Kner Nyomdát és üzemeit. (E ha­gyományokról egyébként igen hatásosan, összefogot- tan szólt Petőcz Károly, a névéi aláfestve. Az NDK sa­játos hangulatú, sok évszá­zados városát mutatja be az Eisenach—Wartburg várától a Wartburg gépkocsiig című műsor. A nézők képzeletbeli kirándulást tehetnek a vár­ba, és a közkedvelt gépkocsit gyártó üzembe. Az est főműsora Bertolt Brecht: Az állás — avagy orcád verejtékével ne edd a te kenyeredet című elbeszé­lése nyomán készült tv- film, amelyet Wilhelm Haus­mann halála és feltámadása címmel vetítenek. nemrég egyesített Kner Nyomda termelési osztályve­zetője.) A múltból pár perc múltán a jelenbe csöppen­tünk. Ugyanis a mikrofon segítségével a műsor szer­kesztője elkalauzolt ben­nünket a nyomdaipari szak- középiskola tanműhelyébe, ahol két negyedikes szakkö­zépiskolás, egy kéziszedő és egy gépiszedő szakmát tanu­ló fiatal legény szinte egy­mással versengve szólt mun­kájuk szépségéről. Az újabb helyszínen, a bé­késcsabai Kner Nyomda leg­drágább gépsora, a svájci nyomó és kivágó automata mellett ügyes „segédripor­ter”, Gábori Katalin tett fel kérdéseket a szakemberek­nek. A nyomda Dürer üze­mében pedig megismerked­hettünk a könyvkészítés jó kézügyességet, igényességet igénylő fortélyaival. S nem kis büszkeséggel hallgattuk Szarvas András termelési osztályvezető szavait sem, aki az üzem legszebb könyv­ékességeit sorolta fel. A műsor ügyes zenei alá­festése csak segítette aszer- kesző-riporter, Vajek Róbert elképzelését: e sorozatban úgy bemutatni néhány ipari és mezőgazdasági szakmát, hogy ne csak a szakmával kapcsolatos legfontosabb is­meretek kerüljenek napvi­lágrade a szakmában élő és dolgozó emberek hivatás- tudata, szakmai lelkiismerete is. A műsor erénye sokolda­lúságában, a részletek tar­talmas egésszé kovácsolásé-' ban rejlik. Mégpedig úgy, hogy képes volt könnyed, s egyszersmind szórakoztató is lenni. Ez pedig nem árt egy olyan műsornak, amely a fia­talokhoz szól. b. S. E. az IPARTERV Tevékenységi körének bő* vitésével rugalmasan alkal­mazkodott a megváltozott gazdasági, beruházási körül­ményekhez az Ipari Épület- tervező Vállalat — mondotta keddi sajtótájékoztatóján Fülöp Imre, az IPARTERV igazgatója. Az ipari beruhá­zások és az építési igények változásaival összhangban megragadták azokat a mun­kalehetőségeket is, amelyek korábban nem tartoztak ki­fejezetten a vállalat szakmai körébe. így bizonyos beru­házási feladatokra is vállal­koztak, s nemcsak műszaki tervezést, hanem a beruhá­zás műszaki ellenőrzését is elvégezték. A Tiszai Vegyi Kombináttal elvi megállapo­dást kötöttek arról, hogy a 31-es Állami Építőipari Vál­lalattal közösen a beruházó, a tervező és a kivitelező tel­jes feladatkörét átveszik, s gondoskodnak a megbízások teljesítéséről. Az ipari épületek tervezé­sén túl megkezdték üdülő­övezetek, sportlétesítmények, lakóház-felújítások műszaki dokumentációinak elkészíté­sét is. Az idén dolgozzák ki Növelni a betétállományt, s alapot teremteni a várha­tóan nagy hiteligényeknek-— röviden ez a törekvés jel­lemzi az OTP idei terveit, melyekről sajtótájékoztatón számoltak be kedden a MU- OSZ-székházban. Szirmai Je­nő vezérigazgató elmondta, hogy a takarékpénztár több változtatást vezetett, illetve vezet be a betét- és hitel­formákban, mégpedig azért, hogy igazodjon a népgazda­sági feladatokhoz, s nem utolsósorban a lakosság vál­tozó életkörülményeihez. A betét- és hitelállomány alakulása mindenkor egyfaj­ta tükre a társadalom életé­nek. Jól példázza ezt a ta­valyi esztendő is. Bár az élet- színvonal csak mérsékelteb­ben emelkedett, mégsem csökkent a lakosság betétál­lománya, sőt nyolcmilliárd forinttal gyarapodott, igaz viszont, hogy a növekedés, mintegy négymilliárddal el­maradt a tervezettől. Az OTP az idén bővíti szolgáltatásait. Korszerűsí­tette az ifjúsági betétformát, a havi betétösszeg felső ha­tárát eltörölték, és meg­emelték a felvehető kölcsön összegét is: ezentúl lakásépí­téskor, illetve -vásárláskor 70 000, egyébként 60 000 fo­rintot kaphatnak a fiatalok, akik közé most már a 35 éveseket is beszámítják. Gépkocsiátvételi sorszámok 1981. JANUÁR 5-ÉN: Trabant Hyk. Lim. (Bp.) 10 269 Trabant Limousin (Bp.) 2 263 Trabant Lim. (Győr) 1 582 Trabant Lim. (Debrecen) 805 Trabant Lim. Speot (Bp.) 3 631 Trabant Lim. Spec. (Győr) 4 494 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 2 504 Trabant Combi (Bp.) 1 166 Trabant Combi (Győr) 776 Wartburg Lim. (Bp.) 2 677 Wartburg Lim. (Győr) 2 574 Wartburg de Luxe (Bp.) 1939 Wartburg de Luxe (Győr) 2 544 Wartburg de Luxe tolt. (Bp.) 524 Wartburg Lim. tolt. (Bp.) 281 Wartburg Tourist (Budapest) 884 Wartburg Tourist (Győr) 965 Skoda 105 (BudajRst) 2 882 Skoda 105 (Győr) 2169 Skoda 105 (Debrecen) 2 066 Skoda 120 (Budapest) 2184 Skoda 120 (Győr) 1 105 Skoda 120 (Debrecen) 1001 Lada 1200 (Budapest) 8 889 Lada 1200 (Debrecen) 8 462 Lada 1300 (Budapest) 5 517 Lada 1300 (Debrecen) 4 312 Lada 1500 (Budapest) 4 789 Lada 1500 (Győr) 970 Lada 150o (Debrecen) 4 376 Lada Combi (Budapest) 1637 Lada Combi (Debrecen) 573 Lada 1600 (Budapest) 1940 Lada 1600 (Debrecen) 1 pi5 Moszkvics (Budapest) 10 304 Polski Fiat 126 (Budapest) 4 336 Polski Fiat 126 (Győr) 452 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Polski Fiat 1500 (Budapest) 1296 Dácia (Budapest) 3124 Dácia (Debrecen) 1 228 Zaporozsec (Budapest) 30 719 a velencei-tavi evezőspálya beruházási programját, a Mátra és nyugat-bükki kö­zéptávú idegenforgalmi fej­lesztési tanulmányt és a Vá­rosmajor utcai sortatarozás tanulmánytervét is. Rugalmas szervezéssel a TESCO vagy más külkeres­kedelmi vállalat megbízásá­ra az eddigi 2-3 hónap he­lyett néhány nap alatt készí­tenek ajánlati tervet a kül­földi megrendelőknek. A múlt évben mintegy 25 mil­lió forint értékű szellemi ex­portot bonyolítottak le. amely a vállalat műszaki- tervezési teljesítményének 11,5 százaléka. Alaptevékenység üknek megfelelően folytatják az ország nagy ipari létesítmé­nyeinek tervezését. Egyebek között megkezdték a Paksi Atomerőmű második 440 megawattos egységének, a Székesfehérvári Könnyűfém­mű szélesszalag-hengermű bővítésének, az Inotai Alu­míniumkohó új csarnokai­nak, hűtőtornyainak és a Szolnoki Papírgyár új léte­sítményeinek tervezését. Tavaly mintegy 13 milliárd forinttal .nőtt a hitelállo­mány, s az idén tovább emelkedik a forgalom: 15,7 milliárd forintot szánnak hi­telcélokra, a pénz döntő ré­szét hosszú lejáratúra. A hi­telformák korszerűsítése el­sősorban a lakásvásárláso­kat, -építéseket, felújításo­kat érinti, ennek jeleit már a lakosság is tapasztalhatja, mint ahogyan azt is, hogy a hitelpolitika középpontjá­ba a fiatalok és a nagy csa­ládosok kerültek. Drágul vi­szont a személyi hitel, egy éven túli kölcsönért például 10 százalék kamatot számol­nak el. Néhány újdonság: tíz me­gyében próbaképpen kom­munális kötvényeket bocsá­tanak ki, egy-egy község, la­kóterület infrastrukturális beruházásainak támogatásá­ra. Foglalkoznak már a la­kásbetétek bevezetésével is. Az már biztos, hogy július­tól bevezetik az áruvásárlási csekket, igaz, egyelőre csak a fővárosban. A vásárló csek­kel fizethet az üzletekben, áruházakban, sőt készpénzt is fölvehet az OTP-fiókban. postahivatalban, feltéve per­sze, ha van rá fedezet. Et­től a készpénzforgalom csökkentését és a kiskeres­kedelmi forgalom egyszerűbb bonyolítását várják az OTP vezetői. > lakásigények megújításáról A Minisztertanács az elmúlt év végén módosította a lakás­ügyi jogszabályokat, és ennek értelmében a tanácsoknál nyil­vántartott lakásigényléséket mindazoknak meg kell újítani­uk, akik tanácsi bér-, tanácsi értékesítésű szövetkezeti, illetve tanácsok által elosztható társas­házi lakásellátásra a jövőben is igényt tartanak. Ez alól kivétel, ha valaki már szerepel az éves lakásjuttatási névjegyzéken. A nyomtatvány — amely tar­talmazza a kikötést segítő út­mutatót is — január 12-től vá­sárolható meg. A lakásbejelentést 2 példány­ban kell kitölteni és személye­sen. vagy meghatalmazott útján, vagy postán ahhoz a kerületi tanácshoz kell eljuttatni, ame­lyik a megújításra kerülő igénylést nyilvántartja. Ez alól kivétel, ha valaki időközben la­kóhelyet, illetve a vidéken lakók esetében munkahelyet változta­tott. Ilyenkor az új lakóhely, vagy munkahely szerint illeté­kes kerületben lehet a lakás­igénylést megújítani. Az igénylések átvételére Bu­dapesten kerületenként kijelölt helyiségekben táblák segítik elő a tájékozódást. tegnapokról is kell szólni. Mert a népi ellenőrzés valamivel több. mint két évtizedes tör­ténelme, társadalmi viszo­nyaink változásának ,a tü­körképe is. A vizsgálatok nem csupán az életkörülmé­nyeinkben, hanem a tuda­tunkban végbement változá­sokról is számot adnak. Egy mai fiatal szinte el sem hi­szi, hogy a népi ellenőrök az első években gyakran ar­ra kerestek választ; miből futotta a szomszédnak autó­ra és nyaralóra? Aztán az ilyen jellegű ellenőrzéseket fokozatosan felváltották az ellátás — később a szolgál­tatás — hiányosságaival kapcsolatos vizsgálódások. Míg napjaink elemző vizsgá­latai többnyire boldogulá­sunk forrásáról, a munkáról készülnek, és társadalompo­litikai tennivalóinkra keres­nek választ. Hosszú út vezetett idáig. Kár lenne tagadni: az első időszakban gyakran kemény csaták árán dőlt el. hogy milyen képet ismerjen meg a közvélemény a valóságról. Voltak olyanok, akik — ki tudja miért? — a valóságos­nál komorabb szavakkal ecsetelték meglevő nehézsé­geinket. mások pedig arra törekedtek, hogy .az össze­foglaló jelentések egy rózsa­színűre festett képet nyújt­sanak a valóságról. Végül azonban rá kellett jönnünk, hogy nehézségeink megoldásának egyik alapfel­tétele, társadalmi valósá­gunk reális ismerete. Ennek hiányában ugyanis aligha képzelhető el, hogy a gond­jaink megoldását célzó dön­tések valós alapokra épül­nek. Másra van ma szükség. Napjaink elemző ismeretére és — ha keli — könyörtelen szembenézésre. Vezetőnek és beosztottnak egyaránt. Mert a gyorsan változó vi­lágban. a gazdálkodás gyak­ran változó feltételei között szinte naponta össze kell vet­nünk az elméletet a valóság­gal, hogy megtudjuk; med­dig jutottunk a magunk ál­tal kijelölt úton. Ennek az elemző munkának pedig nél­külözhetetlen láncszeme a társadalmi ellenőrzés! Tud­juk ezt jól, sőt, ha másokról van szó, zokszó nélkül el is fogadjuk. Mégis gyakori a panasz, amely szerint az indokoltnál lassabban való­sulnak meg a társadalmi ak­tivisták által tett javaslatok. Jó lenne tudni, miért van ez így? A miértekre sokféle ma­gyarázat kínálkozik. Van­nak, akik azt mondják, hogy a kelleténél nehezebben vi­seljük el a bírálatot. Mások azzal magyarázzák a reali­zálás nehézségeit, hogy sokan még ma is laikus ellenőrzés­nek tartják a népi ellenőr­zést. Pedig már régen nem így van, hiszen ,a napjaink­ban dolgozó társadalmi el­lenőrök hetven százaléka fel­sőfokú végzettség birtoká­ban ellenőrzi és javasolja a társadalmi viszonyaink töké­letesítését. Megint mások szerint félünk a személyes felelősségre vonástól, s néha indokolatlanul nagyobb tisz­telet övezi a hivalkodás ál­tal felnagyított személyes ér­demeket. De akadnak szép számmal olyanok is, akik — a gyakran nem létező — kapcsolataikra hivatkozva gátolják a társadalmi ellen­őrök munkáját. Néhol pedig azért okoz nehézséget a ja­vaslatok megvalósítása, mert egyes vezetők a tévedhetet­lenség látszatát akarják megőrizni beosztottaik előtt. Pedig számos példa igazolja, hogy az intézkedések elhú­zódása és elmaradása káro­san befolyásolja a közhan­gulatot. és az érintett kö­zösség közéleti aktivitását. Tusakodni kell hát a rossz beidegződéssel, hiszen az el­lenőrzés nem csupán a ve­zetés elengedhetetlen eleme, hanem egyben a demokra­tizmus fóruma is, amely le­hetőséget ad az állampolgá­roknak arra, hogy beleszól­janak társadalmunk formá­lásába. És az állampolgárok igényt tartanak erre. Ezt bi­zonyítja. hogy a népi ellen­őrzési bizottságokhoz évente 7—8000 közérdekű bejelentés érkezik. a panaszosok (már régóta nem) arra kíváncsiak, hogy mi­ből vette ,a szomszéd az au­tóját. Gazdálkodásunk hiá­nyosságait, a munkaszerve­zés fogyatékosságait teszik szóvá, vagy a gazdálkodás rendjét sértő vezetői maga­tartásokat! Azaz: valós gondjainkat! A jövőben erre az eddigieknél is nagyobb fi­gyelmet kell fordítanunk, hi­szen bejelentésével, közérde- •kű észrevételével és javas­latával — még ha névtele­nül is — az állampolgár ki­fejezi bizalmát, jelzi, hogy társadalmi viszonyaink ala­kulása nem közömbös szá­mára. Ez pedig olyan ténye­ző, amelyről céljaink ismere­tében sem ma, sem pedig társadalmi fejlődésünk ma­gasabb fokán nem lehet — és nem is szabad — lemon­danunk. Császár Nagy László A nagyszénási Nagyközségi Tanács költségvetési üzemének virágboltjában a téli hónapokban is legkedveltebb a vágott virág, amelyet a szentesi termelőszövetkezet szállít Fotó: Gál Edit Mesterségünk címere Gyarapodott a lakosság betétállománya

Next

/
Oldalképek
Tartalom