Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

1981. január 29., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Medgyesegy házán, a Zrínyi utcában két szakembernek épített korszerű, minden igényt ki­elégítő szolgálati lakást a Haladás Tsz. Az új lakáshoz kerítést csináltak, és rendezték a kör­nyezetet is. Azelőtt gaz, dudva burjánzott ezen a területen Fotó: Gál Edit Válaszolnak az illetékesek MIT MOND II JOGSZABÁLY? Ujj Erzsébet, a mezőko­vácsházi Nagyközségi Ta­nács Költségvetési Üzemé­nek dolgozója arról írt, hogy főnöke, a kommunális rész­leg vezetője 1980. II. felé­ben hosszú ideig betegeske­dett. A saját munkaköri kö­telességén kívül ellátta a fő­nöke munkáját is, sőt: állan­dó pénztár-helyettesftéssei is megbízzák, mondván, ő min­denhez ért. Ezeket a több­letmunkákat csak úgy tud­ja becsülettel ellátni, ha túl­órázik. De ezt senki nem veszi figyelembe. Kérdése: miért nem kaphatott helyet­tesítési díjat. Kérésünkre az illetékes szervek a panaszt megvizs­gálták. Kiderült, hogy a he­lyettesítési díj valóban meg­illeti azt a dolgozót, aki tar­tósan helyettesíti a maga­sabb jövedelemmel rendel­kező munkatársát, vagy köz­vetlen főnökét. Csakhogy eh­hez folyamatos helyettesítés szükséges. Ujj Erzsébet ese­tében azonban rendszerint megszakadt a helyettesítés, egyfolytában nem haladta túl a 30 napot. Csak 30 nap után jár a helyettesítési díj. A munkahelyén helyesen jártak el, a jogszabályoknak megfelelően, ennek ellenére az a javaslat: panaszával forduljon a munkahelyi dön­tőbizottsághoz, amelynek jo­gában áll megállapítani a hosszabb ideig tartó helyet­tesítésre járó összeget. * * * Csabai Mihály csanádapá- cai lakos azt sérelmezi, hogy nem kapta meg a jubileumi jutalmat. 1975-ben érte el munkaviszonyának 25. esz­tendejét. Abban az időben Békéscsabán dolgozott az egyik budapesti üzem leány- vállalatánál. Itt elmulasztot­ták a jubileumi jutalom kifi­zetését. Később új munka­helyre került, ahol utólag nem vették figyelembe az igényt. Holott rokkantnyug­díjas, és nagyon jól jönne a pénz. Az illetékesek válasza: a jubileumi pénzt minden dol­gozónak jár, ha ledolgozta a negyedszázadot. De ha ak­kor nem rendezik, s ő nem reklamál, évek múlva ez az igény elévül. Három éven belül lehet kérni. Egyébként a vállalatnak kötelessége a dolgozók munkaviszonyát nyilvántartani és intézkedni. Levélírórik az új munkahe­lyén kérhette volna, de csak addig, amíg munkaviszony­ban állt. Ha egészségi álla­pota megengedi, és bárhol munkát tud vállalni, kérhe­ti az elmaradt jubileumi ju­talom kifizetését. * * * Sonkolyos Sándomé nagy- szénási lakos, nyugdíjas azt sérelmezi, hogy öt év ég öt hónapot dolgozott a Csong- rád megyei Papfríeldolgozó Ipari Szövetkezetnél, és nem kapta meg a törzsgárda cí­met, és az ezzel járó pénz­jutalmat. Levélírónk 1980 augusztusában 59 évesen vo­nult nyugalomba, és a töizs- gárda címet általában no­vember 7-én adják, amikor ő már nem állt munkaviszony­ban. Az lletékesek válasza: a törzsgárdatagságról szóló ha­tározat nem része, csak mel­léklete a kollektív szerződés­nek. Minden esetben a dol­gozók által elfogadott kol­lektív szerződés érvényes. Felsőbb szerv nem adhat utasítást a törzs gárdatagság elismerésére, azt a munka­helyen kell elbírálni. * * * A Békéscsabai Textilruhá­zati Ipari Szövetkezet, a RU- TEX az elmúlt év őszén Bél- megyer és Békés, illetve Bé­késcsaba nyugdíjasait baráti találkozóra hívta össze. Fel­merült az a kérdés, hogy aki­nek kevés a nyugdíja, az nyugdíjpótlékot igényelhet a szövetkezettől — írta több idős munkás. — Környezet- tanulmány után kapnatnak pótsegélyt az arra rászoruló idős emberek. Voltak, akik benyújtották az igénylést, és semmiféle választ nem kap­tak. A RUTEX vezetőinek vá­lasza: ,,... A nyugdíjas-talál­kozón folytatott előzetes fel­mérés alapján 60 nyugdíjas fordult hozzánk kivételes nyugdíjellátási kérelemmel. Érdekképviseleti szervünk­kel, a KlSZÖV-vej egyeztet­tük a kérést, és 20, alacsony nyugdíjat kapó idős munka­társunknak tudunk 1981 első negyedévben kivételes nyug­díjpótlékot adni..." Kivételes nyugellátást az a szövetkezeti dolgozó kaphat, akinek az anyagi, szociális körülményei, valamint a szö­vetkezeti mozgalomban el­töltött idő ezt indokolttá te­szi ...” * * * Szappanos Albertné oká- nyi lakos azzal a kérdéssel fordult rovatunkhoz: jogos volt-e a háztáji föld megvo­nása a helyi termelőszövet­kezet részéről. Férje 1977- ben elhunyt, ö addig is dol­gozott a termelőszövetkezet­ben, de nem volt tag. 1976- ban belépett tagként, de be­tegsége miatt csak egy hóna­pot tudott dolgozni, jgy a férje nyugdíjának a felét kapta. Két évig kapta a fél háztájit, és csak később kö­zölték vele, hogy nem jogos a háztáji, mert nincs kisko­rú gyermeke, nem érte el a nyugdíjkorhatárt, és nem termelőszövetkezeti tag. Az illetékes felsőbb szer­vek válasza: „...Az ide vo­natkozó rendelet értelmében csak az jogosult a háztáji föld használatára, vagy he­lyettesítő terményjuttatásra özvegyi jogon, vagy az a kí­vülálló házastárs jogosult, aki a tag halálakor a nyug­díjkorhatárt elérte, tartósan munkaképtelen, vagy törvé­nyesen tartási kötelezettség alapján mást eltart. Az a körülmény, hogy a panaszos két éven át — té­vedésből vagy méltányosság­ból — 3000 négyzetméter háztáji föld juttatásban ré­szesült — nem jelent szer­zett jogot. Nem kötelezi a termelőszövetkezetet e jutta­tás további biztosítására. Sajnálatos, hogy panaszo­sunk belépését követően mindössze egy hónapot tu­dott dolgozni egészségügyi okok miatt. Ezáltal nem sze­rezhetett jogot — saját jo­gán — a kijelölt háztáji föld használatára. Ellenkező eset­ben most — igazolt munka- képtelenség esetén — mun­ka nélkül is megilletné a háztáji föld használatának joga. Javasoljuk: panaszosunk forduljon bizalommal a he­lyi termelőszövetkezet elnö­kéhez, hogy számára csök­kent munkaképességnek megfelelő állást biztosítson. Gyógyászati segédeszközök megvásárlásáról, illetve visz- szavásárlási lehetőségéről ér­deklődött több levélírónk. Felkerestük a Békés megyei Társadalombiztosítási Igaz­gatóság betegségi ellátási osztályát, ahol megtudtuk: hazánkban évente csaknem 100 ezer ember üzemi, ugyanennyi háztartási és csaknem 10 ezer közlekedési balesetet szenved. A gyó­gyászati segédeszközt az ar­ra illetékes orvos írja fel. Gyógyszertárban beváltható például az ágybetét, bőrujj, hévízi gyógyiszap stb. Az igazgatóság raktárából kap­ható a gumiharisnya, mankó, lúdtalpbetét, csuklószorító, fehér bot stb. A gyógyászata segédeszközökért általában 15 százalék térítést fizet a beteg. A társadalombiztosítási bi­zottság azonban különös mél­tánylást érdemlő esetben — az anyagi és szociális hely­zetet méltányolva — a gyó­gyászati segédeszközökért, il­letve azok javításáért a térí­tést elengedheti, illetve mér­sékelheti. Nem kell térítést fizetni a gyógyászati segédeszközökért abban az esetben, ha üzemi baleset miatt szorul rá az ál­lampolgár. A Békés megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság — tekintettel a takarékosságra — visszavásárolja azokat a gyógyászati segédeszközöket, amelyeket a beteg már va­Szerkesztői üzenetek Lipták Ferenc, Békéscsa­ba, Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakmunkáskép­ző Iskola: Levelét és a ver­sét megkaptuk. Gratulálunk a költői ihletettségéhez, de sajnos, rovatunknak nem áll módjában verseket közölni. Szíveskedjék költeményeivel irodalmi folyóiratokhoz for­dulni. * * * Dobozi utazóközönség alá­írással kaptunk levelet, amelyben azt kérik, hogy reggel indítsanak még egy járatot Békéscsabára. Sokan járnak a megyeszékhelyre dolgozni, nagyon zsúfoltak az autóbuszok, és szeretne mindenki időben beérni a munkahelyére. Kérésüket to­vábbítottuk a Volán 8. szá­mú Vállalathoz. A választ lapunk hasábjain közöljük majd. * * * Andó János, Dombegyház: panaszlevelét kivizsgálás cél­jából továbbítottuk, választ lapunk hasábjain adunk. Levelekből — sorokban ......Szeretném, ha a Szer­kesszen velünk rovat megír­ná, hogy Orosházán, a Zrínyi utca napos oldal lakói mennyire rendes emberek. Csak most, a tartós tél ide­jén derül ki, hogy mennyire fontos a járdák tisztán tar­tása. Hosszú évek óta itt já­rok a munkahelyemre. Na­gyon sok utcában bugdácso- lunk a hóban, „szánkázunk” a jégen. A Zrínyi utca na­pos oldalán azonban akár hó van, akár latyak, mindig tiszta a járda. Érdekes, hogy senki nem lóg ki a sorból, minden lakó tisztán tartja a járdát az arra járók legna­gyobb örömére. K öszönet érte” — írja töb­bek között Tóth Margit oros­házi lakos. * * * „...Köszönjük a gyors se­gítséget, átmenetileg megol­dották az illetékesek Békés­csabán, a Kulich-lakótele- nen a könyvesbolt és a pos­ta között a sörösautók által tönkretett átjárót. A bal­esetveszély megszűnt...” — írja Fábián Károlyné. lamilyen oknál fogva nem használ. Egy tolókocsit pél­dául, ha öt évnél nem ré­gibb, és jó állapotban van, a befizetett összegért vissza­veszik. így az újabb jelent­N. M., Szarvas: Levelében azt írja, hogy évek óta élet­társi viszonyban él egy fér­fivel. Ennek során jelentős vagyontárgyakat is szereztek, ö a férfi korábbi házasságá­ból származó kiskorú gyer­mekét nevelte, és a háztar­tásban dolgozott. Azt kérdi, mi lesz, ha a viszonyuk meg­szakad? Ezt a kérdést azért teszi fel, mert az életközös­ség fennállása során szerzett vagyontárgyakat a férfi ma­gáénak tekinti. Vajon a ház­tartási munkát és a gyer­meknevelést figyelmen kívül lehet-e hagyni? Sem a családjog, sem az öröklési jog az élettársi vi­szonyt nem szabályozza, mi­vel nem tekinti családi kap­csolatnak. Ám az élettársi kapcsolatnak számos olyan vonatkozása van, amely jogi szabályozás tekintetében is közel hozza a házastársi kap­csolathoz. így a vagyoni igé­nyek tekintetében is. Az élettársak — ez az alapsza­bály — az együttélésük alatt a szerzésben való közremű­ködésük arányában szerez­nek közös tulajdont. Azaz, ki mennyivel járult hozzá egy- egy vagyontárgy beszerzésé­hez, olyan arányban válik annak tulajdonosává. Ez az arány rendszerint nem álla­pítható meg, mert az élettár­si viszony felbomlásakor az élettársak nem emlékeznek pontosan, hogy külön-külön mennyivel járultak hozzá a vagyon megszerzéséhez. Ilyenkor a jogszabály a szer­zés arányát azonos mértékű­nek tekinti. Ez azt jelenti, hogy az életközösségük alatt szerzett — és az arány meg Béla bácsival három hetet töltöttem a balatonfüredi szívkórházban. Legtöbben szívinfarktus utáni rehabili­tációs céllal kerültünk ebbe a nagyszerű intézménybe, voltak bersze idős, érrend­szeri betegek is. Azért mon­dom, hogy legtöbben, mert voltak sajnos olyanok is, akik ingyenes üdülésüket töltötték a kórházban. A mi kis társaságunk vál­tozó összetételű volt, de egy­ben megegyeztünk: a beteg­ségről soha senki nem ejt szót. Vidáman, jó hangulat­ban akartuk eltölteni a ránk váró heteket. Beszélhettünk a családról, a munkahelyről, kező gyorsabban hozzájut, mintha újra kellene várnia. 1980-ban csaknem félmillió forint megtakarítást ért el ezzel a módszerrel az igaz­gatóság. nem határozható volta mi­att a közös tulajdonban le­vő — vagyontárgyak egyen­lő arányban válnak tulajdo­nukká. A jogszabály figye­lembe veszi azt is, hogy sok esetben az élettársi viszony­ban csak az egyikük a szer­ző fél, a másik otthon dol­gozik, a gyermeket neveli. Ezért a jogszabály szerint a háztartásban végzett munka és a gyermeknevelés 'is a szerzésbe való közreműkö­désnek számít. Különös nyo- matéka van annak is, hogy ön az élettársa gyermekét nevelte. Ezt a közreműködé­sét a vagyon megosztásánál minden esetben figyelembe kell venni. Sz. Jánosné, Gyoma: A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a gyermek há­roméves kora előtt megsza­kíthatja, de ezt 30 nappal előbb köteles a vállalatnak bejelenteni. Amennyiben a fizetés nélküli szabadságot azért akarja megszakítani, mert a férje katonai szolgá­latra vonul be, a gyermek- gondozási segélyre később is igényt tarthat,- ha ismét igénybe veszi a fizetés nél­küli szabadságot. Ezzel kap­csolatban azt kérdi levelé­ben, hogy a gyermekgondo­zási segély idejére elszámol­ják-e az évi rendes szabad­ságot? A gyes lejárta után az évi rendes szabadság nem jár, hiszen a gyes nem más. mint a munkahely által biz­tosított fizetés nélküli sza­badság. A fizetés nélküli szabadság után pedig nem jár szabadság. Dr. Serédi János a szerelemről, és minden egyébről, csak a betegségről nem. Aki nem tartja meg az íratlan törvényt, azt kizár­juk a csapatból... Béla bácsi többször meg­próbált beférkőzni a mi kis csoportunkba, de mivel örö­kös témája volt a betegség, és a kapott kezelések ismer­tetése, tartósan elutasítottuk a társaságát. Ilyenkor észbe­kapott, és a betegség helyett a munkájáról, munkatársai­ról kezdett beszélni. Elmon­dotta többek között, hogy ő egészségügyi dolgozó, és a klinikán, ahol a kenyerét ke­resi, nélkülözhetetlen ember. Mesélte, hogy a kórház igaz­gató főorvosa személyesen írja elő az ő kezelését, és na­ponta érdeklődik hogyléte fe­lől. A klinika igazgat^ főorvo­sa sopánkodott, mi lesz, ha Béla bácsi tartósan szívkór­házban marad. Mi, a többi beteg azt gondoltuk, hogy Béla bácsi valami magas be­osztásban dolgozik az emlí­tett fővárosi klinikán. Mi­vel erről soha nem beszélt, megkérdeztük, mi a foglalko­zása? Legnagyobb meglepe­tésünkre nagyon büszkén válaszolta, hogy ha kell, ő fűt, kertész, liftkezelő, szere­lő, vízvezeték-javító, villany- szerelő stb ... Egyszóval mindenes! Akkor a többi beteggel együtt jómagam is megmo­solyogtam Béla bácsit. Azóta sokat gondolok rá, és úgy érzem, igenis nagy ember O! ö, aki nem törtet magasabb rangért, aki nem dicsekszik azzal, hogy most léptették elő ilyen vagy olyan főosz­tályvezetővé, hanem a maga egyszerű beosztásában tartja magát nagyon fontos sze­mélynek, szinte nélkülözhe­tetlennek. Nem a rasigjára, magas fizetésére, az autójára vagy nyaralójára büszke, ha­nem arra, hogy a maga posztján szinte nélkülözhe­tetlen ... A felettesei ragaszkodásá­nak nagyon örül, ezt még jobb munkával igyekszik meghálálni. Végül is, az én kimosolygott Béla bácsim lassan-lassan példaképem lett. De sok ilyen Béla bácsi kellene hazánkban! Nagy Sándor, Bélmegyer Délelőtti bevásárlásra érkeztek az asszonyok Szabadkígyóson az élelmiszerboltba. Kerékpárral könnyebb hazacipelni a több napra vásárolt lisztet, cukrot, fűszerfélét. A kerékpár­megőrző ez esetben is igen jó szolgálatot tesz Fotó: Gál Edit Gyógyászati segédeszközök visszaváltása II legfontosabb ember

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom