Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

iS« 1981. január 29., csütörtök Üj típusú, a legkorszerűbb elektronikai egységek felhaszná­lásával készült orvosi műszerek láthatók Budapesten, a Rá­kóczi úti Technika Házában. A kiállítás érdekessége, hogy láthatók azok a készülékek is, melyeket a közös szovjet—ma­gyar űrrepülés résztvevői használtak. A képen: az agy vizs­gálatára szolgáló berendezés (MTI-fotó: Soós Lajos felvétele — KS) Cannes-ban díjazott reklámfilmek A tavalyi cannes-i nemzet­közi reklámfilmszemlén dí­jazott mintegy 100 alkotást szerdán bemutatták a szak­embereknek a Magyar Ke­reskedelmi Kamara székhá­zában. A filmösszeállítást a következő három napon ösz- szesen hat alkalommal vetí­tik le közel 2000 meghívott propagandistának, vállalati piackutatónak, szervezőnek, vagyis mindazoknak a hazai szakembereknek, akik érin­tettek mint megrendelők, vagy mint alkotók, a reklám- filmkészítésben. Az első vetítés alkalmából Simon Daghlais, a cannes-i fesztivál igazgatója elmond­ta, hogy 30 ország 1900 rek­lámfilmjéből válogatott a zsűri. Hosszú évek óta elő­ször nem kapott semmilyen elismerést a bemutatott nyolc magyar reklámfilm. A Magyar Kereskedelmi Kamara filmbizottságának képviselői elmondták: márci­usban megrendezik az idei magyar reklámfilmszemlét, amelynek legjobbjait bene­vezik az 1981. évi cannes-i fesztiválra. Egyébként a ma­gyar reklámfilmtermés meg­nőtt az utóbbi években, je­lenleg évi 600 készül. Díszítőművészeti szekció alakult Gyulán Több mint 20-an gyűltek össze január 25-én, Gyulán, a Dürer teremben. Itt ta­lálkoztak délelőtt 10 órakor mindazok, akik részt akar­nak venni a múzeumbaráti kör díszítőművészeti szekció­jának munkájában. Az ala­kuló ülés résztvevőinek Ta­kács Győző grafikus tartott tárlatvezetést a „Vásárhelyi majolika” című kiállításon. Ezt követően vezetőséget választottak, s megbeszélték az éves munkatervet. A megye legkülönbözőbb tele­püléseiről érkezett érdeklő­dők, végül megvásárolhatták azokat a színpompás szűrök­ről készült diafelvételeket, melyeket a gyulai múzeum megbízásából a Békés me­gyei Művelődési Központ készített el számukra. Néptáncosok találkozója előtt Szarvason A szarvasi Járási Hivatal művelődésügyi és egészség- ügyi osztálya, Szarvas város Tanácsa művelődésügyi osz­tálya, a járási és városi út­törőelnökség, valamint a szarvasi Vajda Péter Műve­lődési Központ március 7-én délután 1 órától rendezi meg a néptáncosok 5. járási-váro­si találkozóját. A találkozóra úttörő- és felnőtt néptáncosok nevez­hettek be. A rendezvényen, egy órá­tól négyig a részvevők mu­tatkoznak be a zsűri előtt. Ezután szakmai értékelést tartanak számukra. A ren­dezvény gálaműsorral ér majd véget. Korszerű bejárati ajtók Sopronból Bővíti a bejárati ajtók vá­lasztékát az Épületasztalos­ipari és Faipari Vállalat sop­roni gyára. A korszerű, szép ajtók kö­zös jellemzője, hogy fenyőfa szerkezetüket mindkét olda­lon nemesfaréteg borítja, s a tölgy-, illetve egzótaborí- tás meggátolja a puhafa mozgását, az oly gyakran és jogosan kifogásolt vetemedé­seket. Az ajtókat szigetelő- anyaggal is ellátták. Többféle változatban: bor­dázattal, üvegbetéttel, fém­ráccsal és zsaluborítással gyártják az új termékeket. S bár szerkezetük azonos, a díszítések révén mégis más és más a megjelenésük. A bejárati ajtók apróbb módosítással szobaajtóként is használhatók. Az újdonság első tételei még az év első negyedében forgalomba ke­rülnek. Igazgatási és jogi bizottság alakult a megyei tanácson A Békés megyei Tanács igazgatási és jogi bizottsága dr. Sajti Imre elnök vezeté­sével megtartotta alakuló ülését. A bizottság tagjait a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága nevében dr. Kertész Márton vb-titkár köszöntöt­te. Hangsúlyozta annak je­lentőségét, hogy a bizottság tagjai speciális szakértelmük­kel elősegítsék megyénk tár­sadalmi életének, a tanácsi munkának a hatékonyságát. A bizottság tájékozódott a sokirányú igazgatási ágazati szaktevékenységről, különös tekintettel a hatósági ügyin­tézésre. Megismerte az ál­lamigazgatási munka egysze­rűsítése, korszerűsítése te­rén elért megyei eredménye­ket, a jogpropagandában ed­dig végzett koordinációs munkát és az ezzel kapcso­latos további feladatokat. Elfogadta az 1981. évi mun­katervét, amelyet úgy állí­tott össze, hogy az abban foglalt napirendi pontok al­kalmasak legyenek a bizott­ság előkészítő, javaslattevő, véleményező, ellenőrző, koor­dináló szerepének kibonta­koztatására, hogy a bizott­ság is hozzájáruljon a maga eszközeivel, módszereivel a tanácsi testületi tevékenység, a hatósági munka további javításához. Mladonyiczky Béla kamaratárlata Munkácsy Mihály, Kohán György, Justh Zsigmond arc­képe, a békéscsabai Kner Nyomda épülete — mindez arról árulkodik, hogy Mla­donyiczky Béla szobrászmű­vész sok-sok szállal kötődik Békés megyéhez. Békéscsabán, a megyei ta­nács első emeletén tegnap délután megnyílt kamaratár­lata fényes bizonyítéka az Alföldhöz, szűkebb szülőföld­jéhez való ragaszkodásának. A kiállított 75 plakett és érem, valamint a 10 szobor témájában javarészt Békés megyei vonatkozású. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ön­magát ismétli a művész. Mint dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyette­se megnyitó beszédében el­mondotta, az alkotóra épp a sokrétűség a jellemző. „Hit és realizmus” — így foglal­ható össze művészi hitvallá­sa. Hit abban a világban, ami körülveszi, és realizmus e világ intellektuális feltárá­sában. Mindkét törekvés tet­ten érhető ezen a kamaraki­állításon, mely remélhetőleg egy megyei alkotókat bemu­tató sorozat első állomása lesz. Érdekes sorozatokkal Folytatódik a klubmozi! A megyei moziüzemi vál­lalat az idei év első felére két új filmtörténeti sorozat indítását — bár végső soron az elmúlt évek nagy sikerű sorozatait, a filmklubokat folytatják ezzel — is terve­zi. Az első sorozat Ugo Tog- nazzi és Vittorio Gassman művészetét bemutató, a negy­venes és a hatvanas évek­ben készült olasz és francia filmek sorozata lesz. így Al­berto Lattuada olasz rende­ző A bandita című 1948-ban, majd a Nincs irgalom című 1948-ban készült filmje, Dino Risi Előzés (1962), a Ször­nyetegek (1963) és a Római menetelés (1962) című alko­tásai, valamint Louis Malle francia rendező 1957-ben for­gatott Felvonó a vérpadra című filmje kerül vászonra a békéscsabai Szabadság mo­ziban szombati napokon dél­után, az orosházi Partizán­ban vasárnaponként délután, a gyulai Petőfi moziban pe­dig hétfőnként este. Az első filmet február közepén, a sorozat utolsó darabját pe­dig április végén láthatják az érdeklődők. A másik sorozat a Vad­nyugati filmek a moziban cí­met kapta. Az 1936 és 1970 között készült amerikai wes­tern ek között szerepel John Ford Hatosfogata, Zinne- mann Délidő című alkotása és Allan Dwan Nevadai haj­tóvadászat című alkotása is. Ezt a hat filmet február vé­gétől a füzesgyarmati No­vember 7. moziban csütörtö­ki napokon este, a medgyes- egyházi Vörös Csillag film­színházban vasárnaponként ugyancsak este, a békési Bástya moziban pedig szer­dai napokon este nézheti meg a közönség. A hatodik fil­met május első napjaiban vetítik. Mindkét sorozatra bérlet kapható. Felniítt-tánctanfolyam Békéscsabán A Békés megyei Művelő­dési Központ februárban fel­nőtteknek indít tánctanfolya­mot. A kedd esténként fél 8-tól megrendezendő foglal­kozásokon — mindazok, akik túl vannak a tizen-, huszon­éves koron —, a hagyomá­nyos táncokról tudottadat eleveníthetik fel, emellett természetesen megismerhetik a divattáncokat is, Nyíri La­jos táncpedagógus vezetésé­vel. A tanfolyam szervezői a tánctanítás mellett a kikap­csolódásról, a szórakozásról is gondoskodnak. Ezért a fog­lalkozások programját tánc- bemutatókkal, filmvetítések­kel, játékokkal dúsítják. De szó esik majd mindarról, amely e felnőtt korosztály számára érdekesnek, izgal­masnak ígérkezik. A tanfolyam — melyre február 10-én, illetve 17-én este fél 8-kor iratkozhatnak be az érdeklődők Békéscsa­bán, a művelődési központ nagytermében — féléves lesz. Lassan vagy gyorsan? | zt mondja a fejlesztő mérnök, kétszer is vigyázzak, mielőtt a műszaki fejlesztés fontossá­gáról írok: Nehogy kelepcé­be essek és erénynek fog­jam föl a kényszerűséget! Mostanság sokszor elhang­zik különféle fórumokon és* íróasztalok mögül, hogy mér­sékeltebb növekedési ütem vár a gazdaságra, és ez ta­lán még jó is, mert vissza­fogott tempó mellett nagyobb lehetőség nyílik az éssze­rűbb műszaki fejlesztésre. „Lassúbb iramnál — úgy­mond — komótosan körül­nézhet. az ember, rendezheti sorait, kétszer is meggondol­hatja, mit hová tegyen”. Ez így logikusan hangzik, csakhogy ennek az ellenke­zője is igaz. Vagy talán ro­hanó tempó mellett nincs ugyanakkora esély ,a termé­keny gazdálkodásra, a szel­lemi-anyagi erők okos fel- használására? Miért n„ vol­na, mondja a fejlesztő- mérnök, a műszaki fejlesz­tés sikere végül is nem a tempón, hanem a gazdaság mindenkori életképességén múlik. Nehogy azt higgye valaki, hogy a mérsékelt tempó már eleve megalapoz­za a sikeres műszaki fejlesz­tést, s hogy a reális terv egyúttal mindenkor ideális terv is. Lehet ez a terv kényszerű is. Igaz, a népgazdasági lehe­tőségek ismerete a gondol­kodás középpontjába kény­szeríti a műszaki fejlesztés elismerését. Annak felisme­rését, hogy műszaki fejlesz­tés nélkül képtelenség lé­pést tartani a világgal. Né­ha már úgy tűnik, mintha a technika teljesen külön utat járna, s gazdasági fellendü­léstől, recessziótól, válságtól függetlenül halad a maga útján, s nap-nap után újjal, korszerűbbel lepi meg a vi­lágot. Fellendülés idején azért, mert van pénz, re­cesszió idején meg éppen az erőforrás-hiány okán; hi­szen kevesebb ráfordítással kell ugyanazt az értéket le­tenni a társadalom asztalá­ra. így aztán egyetlen ipari ország sem teheti meg, hogy a mérsékelt növekedési ütemre hivatkozva ne tö­rődjék a kutatással, fejlesz­téssel. Azt, hogy milyen lesz a 80-as évek világgazdasága, milyen meglepetéseket tar­togat a világpiac, senki se tudja. Egy azonban biztos: a gazdasági recessziót min­denütt felváltja majd egy fellendülési folyamat, s a ma még csak kutató és fej­lesztő intézetekben ismert tulajdonság holnap már a piacon kínálja magát termék formájában. Az is bizonyos, hogy fölértékelődnek az anyag- és energiatakarékos gyártási technológiák, s te­ret hódít a miniatürizálás és az elektronika alkalmazása. Ilyen helyzetben kell a ma­gyar népgazdaságnak lépést tartania a világgal. Ugyanakkor az is igaz: a világ egyetlen országa sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy elaprózza műszaki, fejlesztő, kutató apparátusa erejét. Hazánk különösen nem. De minden országban akad olyan terü­let, ahoi a hagyományok, az anyagi- és szellemi erőforrá­sok alapján minden esély megvan a korszerű termelés kialakítására. Ilyen terület nálunk egyebek között az elektronika, amely, ha több éves késéssel is, de végre méltó helyet kapott a ki­emelt fejlesztési programok között. Az ésszerű szelekció, a kutató-fejlesztő tevékeny­ség súlypontozása előfeltéte­le a sikeres műszaki fejlesz­tésnek. S nemcsak korszerű, el­adható termékekről van szó. A világpiacon voltaképpen ma már nem is annyira az egyes termékek, mint n hát­térben meghúzódó termelési rendszerek versenyeznek. Ez a legtöbb magyar termék esetében tapasztalható, hi­szen — ,a többnyire követő jellegű műszaki fejlesztési politikánk miatt — termé­keink döntő része akkor ke­rül világpiacra, amikor már nem az újdonságért veszik. A magyar termékek verseny­re kényszerülnek hasonló külföldi termékekkel, s a verseny kimenetelét a minő­ség mellett a magas terme­lékenység, az alacsony ön­költség vagy éppen a rövid szállítási határidő dönti el. Ezért, nemcsak a korszerű termék előállításához szük­séges műveleteket, hanem az egész gyártási rendszert, iparági folyamatot kell a lehető legmagasabb szintre és szervezettségre emelni. A műszaki fejlesztésben is szakítani kell a termékköz­pontúság elvével, s fölcserél­ni a fejlesztés, a gyártás, sőt az értékesítés folyamatá­nak egységével. A műszaki fejlesztés fogalmába tehát voltaképpen a korszerű, szervezett gazdaság vala­mennyi tényezője beletarto­zik. lözismert. hogy a most kezdődött öt­éves terv fő célja, a külgazdasági egyensúly meg­teremtése. Ám előfordulhat, hogy egy-egy műszaki, fej­lesztési döntés elhatározásá­nál nem a világpiaci körül­ményekből, hanem a távlati érdekekből ésszerű kiindul­ni. Hiszen a mérsékeltebb növekedési ütem ellenére is hosszabb időszakra csakis a nagyobb növekedés, a gyor­sabb fejlődés lehet az ország célja Megyesi Gusztáv Üj szabályok a pályakezdő jogászok munkába lépéséről Az egyetemek nappali ta­gozatain végző jogászok munkavállalás szempontjá­ból ezután három hónapig számítanak pályakezdőnek, s ennyi ideig vonatkoznak rá­juk az elhelyezkedésnek — pontosabban: az első mun­kaviszony létesítésének — azok az új szabályai, amelye­ket az igazságügy-miniszter most megjelent rendelete tartalmaz. A január 1-től hatályos jogszabály egysze­rűsíti a végzősök munka­helyválasztását, első alka­lommal az 1981—82-es tan­évben jogi diplomát szerző fiatalok számára — közölték az MTI munkatársával az Igazságügyi Minisztérium személyzeti főosztályán. A friss diplomás jogászo­kat váró munkáltatók augusztus 31-ig megküldik az állam- és jogtudományi karok dékánjainak a betöl­tendő munkakörök pályázati felhívásait. Ezeket — össze­sítve — az egyetemek köz­ük az igazságügy-miniszter­rel, aki — a végzők számá­nak és a népgazdaság terv­szerű jogászszakember-ellá- tásának figyelembevételé­vel — szükség esetén éven­ként egyes szakterületeken korlátozhatja a meghirdethe­tő állások számát. A pályá­zati felhívásokra, amelyeket az egyetemeken október 10- ig közzétesznek,- november 10.-ig pályázhatnak a végző­sök, s a munkáltatóktól de­cember 10-ig választ kap­nak. Ugyanezek lesznek a határidők minden évben. Eddig mindenki legfel­jebb három helyre pályáz­hatott, ezután megszűnik ez a korlátozás, s az egyete­mek sem rangsorolják a pá­lyázókat. A meghirdetett állások betöltéséről a mun­kahelyek értesítik az érintett jogi kar dékánját. Elutasí­tott pályázat esetén a csa­tolt iratokat, a pályázóknak haladéktalanul visszaküldik. Akinek viszont több pályáza­tát elfogadják, annak érte­sítenie kell azt ,a munkálta­tót, amelyikkel nem kíván munkaszerződést kötni. A pályázattal elnyert első munkahelyén a pályakezdő jogász az eddigi három év­vel szemben három hónapot köteles eltölteni. A betöltetlenül maradt ál­lásokra a másutt eredmény­telenül pályázottak a diplo­májuk megszerzésétől számí­tott három hónapon belül pályázhatnak. Ha ennyi idő alatt a pályakezdő jogász nem tud elhelyezkedni, pá­lyázat nélkül is alkalmazha­tó Azt is elmondták a mi­nisztériumban, hogy a jo­gászképzés a végzősök szá­mát illetően jói igazodik az ország szakember-szükség­letéhez. Mindamellett a gyakorlati igények jobb ki­elégítése érdekében változ­tatnak a nappali, az esti és a levelező tagozatok aránya­in — a nappalisok javára. Az eddigi budapesti, pécsi és szegedi képzés mellett 1981. őszétől nappali tagozaton megnyílik a negyedik jogi kar: Miskolcon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom