Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-25 / 21. szám

0 1981, január 25., vasárnap SPORT SPORT SPORT Két esztendő eredményei, gondjai Számvetés a lila-fehéreknél Megyénk legnagyobb sportegyesülete a Békéscsabai Előre Spartacus SC tegnap délelőtt tartotta beszámoló közgyűlését Békéscsabán, a városi tanács nagytermében. A közgyűlésen részt vett Buda István államtitkár, az OTSH elnöke, az elnökségben helyet foglalt a lila-fehé­rek társadalmi és ügyvezető elnöke mellett Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke, dr. Ábrahám Béla, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkára. Araczki János, az egyesület társadalmi elnöke vezette le a közgyűlést, a csaknem 200 meghívott sportoló, sport­vezető előtt. Elsőként Kádi Károly, az SC ügyvezető elnöke tartotta meg szóbeli kiegészítőjét, amelyben a lila­fehér klub elmúlt kétesztendei munkáját értékelte. Ezt követően a számvizsgáló bizottság nevében Tábor László ismertette az elmúlt két év költségvetését, majd ifj. Kovács Tibor a klub legfontosabb napi életéből adott tájékoztatót. A lila-fehérek I. osztá­lyú sportolói: Torna: Kal­már Zsuzsa, Űjszigeti Katalin, Hrabovszki Éva, Vámosi Mariann, Zsi- linszki Tünde, Petényi Anikó. Súlyemelés: Bökfi János, Zsíros János. At­létika: Béla Emese. Aranyjelvényes spor­tolók: Torna: Berkes Magdolna, Bujdosó Éva,* Kovács Katalin, Varga Andrea, Hajtmann Erika, Súlyemelés: Takács Fe­renc, Marton Lajos. Ke­rékpár: Jákfalvi László, Várhegyi Zoltán. Vívás: Gáli Diana, Kazár Éva. A különböző sportágak felnőttválogatottjainak tagjai: Pásztor József és Kerekes Attila (labdarú­gás), Kalmár Zsuzsa, Űj­szigeti Katalin, Hra­bovszki Éva (torna), Ja­kab Gabriella (kézilab­da), Béla Emese (atléti- * ka). Ifjúsági válogatottak: Kéki Elek (labdarúgás), Zsilinszki Tünde, Bujdo­só Éva, Harangozó Ildi­kó, Petényi Anikó (tor­na), Kisuczky Ágnes, Varga Katalin, Araczki Gyöngyi, Rácz Éva (kézi­labda), Bökfi János, Zsí­ros János (súlyemelés), Siti László (atlétika), Jákfalvi László (kerék­pár). Jól ismert, milyen széles körben támogatják a megye reprezentáns egyesületét in­tézményeink, üzemeink, de a város lakossága is. Először nézzük meg, miről adhattak számot, mi történt az elmúlt két esztendő alatt a sport­klub életében. Előrelépés — visszaesés Némely szakosztály dina­mikus előrelépéséről adhat­tak számot, egyes sportágak stagnálásáról, mások — ha időleges is — visszaeséséről. Továbbra is a legszélesebb közvéleményt érdeklő labda­rúgók álltak a középpontban, akik hétesztendős NB I-es történetük alatt a legjobb he­lyen zárták a bajnoki idényt. Egyszerre két nagyválogatot­tat adnak a nemzeti 11-nek, Pásztor József és Kerekes Attila személyében, de a B válogatottban foglalhatott he­lyet Budavári, Kőhalmi, Rabcsák és Csepregi. Sőt, ez utóbbi labdarúgó Melissel az utánpótlás-válogatottban is jól megállta a helyét. A szakosztály vezetése megerő­södött az elmúlt év folya­mán, s az új idénytől új ve­zető edző foglal helyet a kispadon, Marosvölgyi Ká­roly szakedző személyében. A női kézilabdázók voltak az elmúlt évek másik siker­csapata. A Szabó Károly ve­zette, zömében fiatal játéko­sokból álló csapat, imponáló fölénnyel nyerte az NB I/B-s bajnokságot, ezzel feljutva a legmagasabb osztályba. Szin­te csak saját nevelésű játé­kosokkal, akiknek legtöbbje ma is diáksportoló, harcol­ták ki e jogot. Jakab Gab­riella személyében új kézi- labdás debütált a magyar A válogatottban. De az után­pótlás köréből is többen he­lyet kaptak az IBV-csapat- ban, illetve az ifjúsági válo­gatottban. A legnehezebb körülmé­nyek között dolgozó súlyeme­lők is kitettek magukért. Él­versenyzőik közül Bökfi Já­nos az IBV-n a legjobbak közé verekedte magát, s itt­hon országos ifjúsági bajnok lett. De számos fiatal után­pótlás korú versenyzőjük jól szerepelt a különböző kor- osztályos bajnokságokon. Az atlétikai szakosztályuk elmaradt a bajnoki pontok gyűjtögetésében. De még en­nél is nagyobb a lemozsoló- dás a minősítések elérésben. A tornaszakosztály a felnőtt és ifjúsági csb-n a kitűzött célt elérte, de a minősítések­ben és a bajnoki pontok te­rén elmaradt az elvártaktól. A további szakosztályok töb- bé-kevésbé azokat az ered­ményeket hozták, amit vártak tőlük. Rangsorok A városi sportpolitikai koncepció végrehajtási fel­adataként került sor a klub apparátusának, szervezeti modelljének kialakítására. Ennek jegyében telt el az el­múlt két esztendő, s ez idő­szak alatt sokat javult az apparátus munkamorálja, döntően változott a szakmai munka színvonala. A szak­osztály-vezetőségek újjáala­kultak, légióként ott erő­södtek meg, ahol eddig is jó eredményeket mutattak fel a sportolók. De mint megál­lapítja a beszámoló, a szak­osztály-vezetőségek kapcso­lata további erősítésre vár. A sportszakmai munka terén még nem mindenütt irányít­ják teljes felelőséggel a szak­osztályokat. Bár ezen a té­ren is javulás tapasztalható az utóbbi időben. Megálla­pítható, hogy a felnőttcsapa- toknál, az NB I-es és I. osz­tályú sportolóknál az edzés­mennyiség kielégítő, a kisebb sportágaknál és az alacso­nyabb korosztályoknál nem minden esetben elégséges az edzésszám. összességében a klub az 1979. évi olimpiai sportágak­ban elért 169 bajnoki pont­tal szemben tavaly csak 107,5 pontot gyűjtött. Ezzel az or­szágos sportegyesületi rang­sorban hátrébb csúszott. A minősítést szerzett sportolók száma alapján a tavalyelőtti 1405 ponttal szemben csupán 1260-at gyűjtöttek 1980-ban, ami ugyancsak visszaesést jelent. Csupán a bajnokság­ban szereplő csapatok után kapott pontszám emelkedett, s így a sportegyesületi rang­sorban is csak itt történt elő­relépés. Az utánpótlás-nevelés év­ről évre eredményesebben működik. A kiválasztás fő alapját a testnevelés tagoza­tos iskolák kellene, hogy biz­tosítsák, e feladatukat még nem tudják maradéktalanul betölteni. Ezután hozzászólások kö­vetkeztek. A hét jelentkező közül egyikként Povázsay Géza kért szót: „A klub 270 kézilabdázója sikerét az egész város közönségének, társadalmi vezetésének is kö­A közgyűlés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Veress Erzsi A közgyűlésen Buda István államtitkár, az OTSH elnöke is szót kért szönhetjük.” Kifejtette, hogy a tavaszra elkészülő kissta­dion sokat jelenthet a to­vábbi előrelépésben, de a ké­zilabdázás ma már terem­sport, s ennek feltételei nem biztosítottak. Sportcsarnok, vagy méretes tornaterem szükséges ahhoz a jövőben, hogy a kézilabdás: lányok a legmagasabb osztályban is megállják helyüket. Pillér Sándor a mindenkori első csapat sikerének érdekében az utánpótlásért emelt szót. Kifejtette, hogy a tíz év alatti fiatalok bevonását is mindinkább előtérbe kell he­lyezni, természetesen a spe­ciális képzés mellett az álta­lános képzéssel. Buda István: megvalósulhat álmuk A szünet után Buda István kért szót. Többek közt ki­fejtette, hogy a tömegsport és versenysport egy ilyen nagy egyesületben jól meg­fér egymás mellett. „Ezt a hagyományt őrizzék meg az­zal, hogy jól szolgálják to­vábbra is a megye és a vá­ros sportéletét." A kiemelt egyesületté válásról elmond­ta, hogy ez a rendszer jó, de még finomításra szorul. A megyeszékhely legnagyobb egyesülete is jó úton halad afelé, hogy a legjobbak közé kerüljön. De elmondta azt is, hogy ehhez ideális, ha csak 10—15 szakosztályt működ­tet, afnelyek közül a fele A kategóriás. Továbbá a ki­emeléshez szükséges a veze­tés színvonalának erősítése, az irányító apparátustól a szakosztályvezetésig. „A me­gyei sportcsarnok építéséhez magam garanciát nem vál­lalhatok, de mindenképp biz­tatom a megye vezetését és a sportszeretők támogatását, hiszen ez szükséges a jövő­beni előrelépéshez. A köz­ponti és helyi támogatással megvalósulhat régi álmuk” — fejezte be mondandóját az OTSH elnöke. Végezetül dr. Ábrahám Béla kért szót, aki elmondta, hogy rengeteg szellemi és anyagi tartalék van az üze­meinkben és intézményeink­ben. De a tömegszervezetek segítsége még hiányos. Me­gyénkben is sokat javult az állami rend a sportirányí­tásban, ez legfőképp a lila­fehéreknél tapasztalható. Befejezésként megválasz­tották a 13 tagú elnökséget. Ezen belül az új társadalmi elnököt. A jövőben ezt a tisztséget Vantara János, a városi tanács elnökhelyette­se tölti be a leköszönő Araczki János helyett. A társadalmi elnökhelyettesek: dr. Gally Mihály és Fodor Géza. Az ügyvezető elnök Kádi Károly. Helyettesei: ifj. Kovács Tibor és Békeffy Jó­zsef. Az elnökség tagjai: dr. Varga István, Eperjesi Béla, Botyánszki Pál, Kádi Ká­roly, Kendra János, Farkas Miklós, Medovarszki János, Bagi Sándor, Márton Pál és Zelenyánszki György. A számvizsgáló bizottság elnö­ke újra Tábor László. Jávor Péter Egyszemélyes válogatott Teniszsportunk mintegy tökéletes kórképét adta eddigi gyengécske Király Kupa-szereplésünk. Sokan ezt már egyenesen katasztrofálisnak minősítették, összevetve idei eredményeinket az előző éviekkel. S ez így nagyjából igaz is. Angliától például az idén úgy szenvedtünk 3:0 arányú vereséget, hogy a szorosabb eredmény elérésére alig volt esélyünk. Pedig a legutóbbi évek magyar—angol mérkőzésein még nem volt gond győzni. A mérleg nyel­ve határozottan felénk billent. Igaz, az eredménylista önmagában véve nem minden, elvégre akkoriban győzel­meink döntő többségét Taróczy Balázs aratta, már pusz­ta jelenlétével is megnyugtatva és lelkesítve társait. Elvégre más dolog volt Szőkének, vagy Benyiknek kiéle­zett állásban úgy adogatni, röptézni, ejteni, vagy kocká­zatos megoldást választani, hogy első számú játékosunk győzelmét eleve beszámíthatták. Amíg a válogatott ren­delkezésére állt Taróczy, mindenféle megkötöttség nél­kül, könnyebb volt a dolguk. De már akkor is nyilván­való volt, mennyire egyszemélyes ez a magyar csapat. Amikor aztán létrejött Taróczy NSZK-beli szerződése, egy csapásra elillantak az esélyeink, még a jó helyosztóra is. S az első két mérkőzés után már ment is a segélykérő telefon Taróczyhoz: Gyere Balázs, ha tudsz, bajban va­gyunk! S ő jött is, nem rajta múlt, hogy nem léphetett pályára már a svédek ellen. Az angolok ellen viszont igen, s az eredmény, győzelem. De ettől még nem oldódtak meg Jákfalvy Béla gond­jai, s egy ideig nem is fognak. A közvetlen utánpótlást jelentő fiatalok nem csillogtattak olyan erényeket, ame­lyek a közeljövőben szebb reményekkel kecsegtetnének. Az okok évtizedekre nyúlnak vissza' némi túlzással mondhatnám, történelmiek. Manapság egyszerűen csak azt hiányoljuk, hogy kevés a pálya, s ez való igaz. De azért kevés, mert három évtizeddel ezelőtt valósággal „osztályidegennek” minősítették a sportágat, ilyenformán aki egy kicsit is gondolt a jövőjére, még véletlenül sem fogott ütőt a kezébe. Nemhogy építettek volna teniszpá­lyákat, hanem még a meglevőket is felszámolták jó néhány városban. (Márpedig amúgy sem volt sok.) Amikor aztán a „fehér-sport" ismét polgárjogot nyert, sőt divatossá vált, persze, hogy nehéz volt biztosítani a tárgyi és személyi feltételeket. Érdemes megjegyezni, hogy a női utánpótlás szinte egyetlen ígéretes tehetsége, a még kamasz korú Temes­vári Andrea is külföldön fogott először ütőt a kezé­be, édesapja (egykori válogatott kosárlabdázó) külhoni edzősködése idején. Mindezt akár jelképesnek is tarthat­juk. Aztán, már csak járulékos dolgok jutnak eszembe: az edző- és pályahiányon túl a versenyeztetés és az után­pótlás-nevelés egyelőre felemás helyzete, s persze mon­danom sem kell, mindez összefügg. Kézenfekvő tanulság: ha egy sportágat elhanyagolnak, esetleg — ami még rosszabb — tudatosan igyekeznek elsorvasztani, később a lemaradást nagyon nehéz, majd­hogynem reménytelen behozni, ha már érdemesnek lát­ják is. Amit a teniszben elkövettünk, ma ahhoz valami hasonló történik a jégkorongban. Pedig minden jel arra mutat, hogy a század végére a hoki egyike lesz a világ legnépszerűbb sportágainak. • (Ha már most nem az!) Nálunk persze nem. De félő, hogy amikor akarnánk, ke­servesen emlegetjük majd a most elvesztegetett eszten­dőket ... Röviden • A Békés megyei Kézi­labda-szakszövetség játékve­zető-bizottsága február 9-től III. osztályú játékvezetői tan­folyamot \ indít, amely díj­mentes. Jelentkezni lehet a Békés megyei TSH címén, Békéscsaba, Kórház u. 4. • Vasárnap hosszabb dél­amerikai vendégszereplésre utazik a Bp. Honvéd labda­rúgócsapata. Teljes program­juk csak Uruguayban lesz ismert, annyi bizonyos, hogy itt játsszák első mérkőzésü­ket január 27-én, a Centena- rio stadionban, a Szuper Vi­lágkupa mérkőzésre készülő Nációnál ellen. A túra állo­másai különböző dél-ameri­kai országok lesznek. • A Buenos Airestői 22 kilométerre levő Moron vá­rosában sorra kerülő nemzet­közi labdarúgótornán a he­lyi Deportivo Moronon kí­vül a Vasas és az amerikai Cosmos csapata, valamint az NDK válogatottja szerepel. • A Wijk aan Zee- ben zajló nemzetközi sakk­verseny hatodik fordulójá­ban Sax Gyula sötéttel dön­tetlent ért el a szovjet Taj- manov ellen. Az élen Soson- ko és Svesnyikov áll 4—4 ponttal, Sax 2,5 ponttal a 8. • Űjjá alakult a Békés megyei ökölvívó-szakszövet­ség, amelynek elnökj tisztét a jövőben is Sebők Vilmos tölti be, a főtitkári teendő­ket pedig Belleli Lajos látja el. A tagok: Maczik Pál, Fábián János, Zsiga József és Balázs László. • Svéd döntőre kerül sor Wales nemzetközi asztalite­nisz-bajnokságán a férfi egyesben. Bengsston 3:1 (15, 19, —17, 17) arányban győ­zött Jónyer István ellen, míg Thorsell az angol Douglas ellen ugyancsak 3:1 (20,—12, 17, 23)-re nyert. A hagyományos Mátra Kupa műlesiklóversenyt szombaton rendezte a Kékesi Sas Sportkör a Kékestetőn. Vasárnap folytat­ják a a Mátra Kupa versenyt. Eredmények. Műlesiklás. Fér­fiak: 1. Völgyesl Miklós (Bp. Honvéd) 99,31, 2. Kovács Zsolt (Kékesi Sas) ,100,60, 3. Mészáros István (Kékesi Sas) 101,23. Nők: 1. Bácsy Rita (Kékesi Sas) 104,95, 2. Görgey Anna (OSC) 108,22, 3. Apjolí Csilla (OSC) 109,83. • A világhajnoki selejte­zőkre készülő román váloga­tott Kréta szigetén tartózko­dik. A görög első ligában szereplő OFI ellen 2—0 (0—0) arányban győztek, Si- denau és Raducanu góljá­val. BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedt G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Séleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 1. sz., 5601. Tel.: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Ki­adja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Árpást Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom