Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-20 / 16. szám
1981. január 20., kedd © D kolóniái és a piac Nem palackba zárt szellem J anuár első fele minden szinten a mérlegkészítésé, a további teendők körülhatárolásáé. Az ipari, illetve élelmiszer-gazdasági aktívaértekezleten — január 8-án és 16-án — eme feladatnak tettek eleget a megye gazdasági fejlődéséért felelősséget érzők. A két számvetés közös következtetése nyomatékosította, amit úgymond saját bőrünkön is érezhetünk immár: haladásunk korábban bőven buzogó forrásai elapadta- nak. Maradtak tehát — mennyiszer elhangzott, hányszor leírtuk? — a rejtett, valójában nem is annyira rejtett, mint inkább ki nem aknázott, nem mozgósított tartalékok. Tartalékok feltárásáról általánosságban beszélni, jelszóként emlegetni azt, amire az élet amúgy is kényszerít: pusztába kiáltott szó. Ha csak ennyit tesz meg egy megye termelő kollektívája két középtávú tervidőszak mezsgyéjén — kár az időért. Január 8-án meg 16-án azonban — az előadói beszédek és az azt követő hozzászólások nyomán — kézzel fogható közelségbe kerültek ezek a tartalékok. Nehéz lenne 80 gépelt sorban a teljesség igényével ösz- szegezni az elhangzottakat. Ehelyett ragadjuk ki azt a három tényezőt, amely különösen nagy beruházás nélkül, csupán a termelés meglevő alapjainak jobb kihasználásával fokozza az értéktermelést. Első helyen mindjárt az együttműködés szélesítésében, elmélyítésében rejlő lehetőségekről szólhatunk. Minden együttműködés legalapvetőbb lényege, hogy az egy termelő gárda erejét meghaladó feladat megoldására többen összefognak. Ebben a sorban mezőgazdasági és ipari példákat egyaránt említhetünk, hiszen az együttműködéssel kialakítható — testre szabott — munkamegosztás egyetlen ágazatnak sem előjoga. A teendők együttes teljesítésére jó néhány általános és egyedi megoldás született eddig is megyénkben. Vegyük csak az ipari és mezőgazdasági üzemeket egyaránt kebelébe fogadó Agráripari Egyesülést, vagy az építőipari szervezetek hosszan vajúdó, de napjainkban már valósággá lett gazdasági együttműködését. A szövetkezeti társulások, vállalkozások — köztük az igen sikeres Sárréti Tej, meg a Mezőkovácsházi TÖVÁLL — állanak a másik póluson a polgárjogot nyert és széles k rben elterjedt megoldások között. Egyedi a megye déli felében formálódó szövetkezeti együttműködés, de az északi tsz-párok is új utat nyitottak ebben a folyamatban. Utóbbiak szolgáltatnak igen markáns példát e törekvések valódi értelmére: Mező* gyánban talán soha nem termett volna annyi búza, ha a tsz-párjuk, a kétsopronyi Rákóczi Tsz a legjobb vetőmaggal együtt el nem viszi a legkorszerűbb termesztési technológiát is. Ezzel pedig eljutottunk szunnyadó tartalékaink másik, igen nagy lehetőséget tejtő köréhez. A korszerűségről van tudniillik szó, abban az értelemben, hogy ha sikerül a tudományos kutatások eredményének megszületése és alkalmazása közötti időt a lehető legrövidebbre csökkenteni, akkor — ahogy mondani szokták — megint nyert ügyünk van. Ez is érvényes egyébként alsó- és felső szintre egyaránt: az üzemi újítások, az intézményi találmányok, új eljárások gyors elterjesztése a termelők versenyképességét fokozza tudniillik. Akad erre is megyei példa, ha egyelőre kevesebb is: a MEZŐGÉP gyors átállásával a szemtermést betakarító adapterek gyártásában, a békéscsabai forgácsoló az NC-gépekhez szükséges szerszámok készítésével, a Híradótechnikai Vállalat licence — vásárlással. Mindehhez — a gyümölcsöző együttműködések megszervezéséhez, a termelésben hasznot hajtó újdonságok bevezetéséhez — természetszerűleg ember is kell. Olyan ember, aki rátermettségénél fogva képes a nyugvó erőforrásokat működésbe hozni. Vállalkozik a szellem kiszabadítására, mert munkatársaival együtt elég tudást, energiát érez magában ahhoz, hogy céljaink megvalósításához fogja munkára a felszínre hozott új erőket. I artalékaink harmadik, de talán első helyre kívánkozó nagy bázisa ugyanis éppen ez: a mostanában emberi tényezőként emlegetett rátermettség, nasság, kezdeményezőképesség, amit együttesen mondhatnánk úgy is, hogy az alkotó emberi szellem! Köváry E. Péter fiz ÉVM-vállalatok felkészültek Korszerűen és gazdaságosabban Kiváló eredményeket ért el a Tótkomlósi SERKÖV A megyében évek óta az egyik legeredményesebben gazdálkodó közös vállalkozás a Tótkomlósi Sertéshústermelő Szövetkezeti Közös Vállalat. Az elmúlt esztendőt jól megalapozottan kezdték, s a telep dolgozóinak áldozatos munkája nyomán eredményes évet zárt a SERKÖV. A telep sertésállománya hónapról hónapra gyarapodott, napjainkban a férőhelyek kihasználása megközelíti a maximumot, a telep teljesítőképessége az alapítás óta először elérte a csúcs- Dontjót. Most már arra törekszenek, hogy a létszámot és a teljesítményeket megőrizzék, az elhullást csökkentsék, a fialási átlagot növeljék, az egy kilogramm élősúly előállításához felhasznált takarmányt ne növeljék. Az elmúlt év végén már majdnem 15- ezer sertést tartottak, hizlaltak a telepen, 3,5 százalékkal többet a tervezettnél, majdnem 2 ezer tonna élősúlyt állítottak elő, ami 7 százalékkal haladta meg a kitűzött célt. Mindez azt jelenti, hogy 1980-ban 20 ezer 700 vágóállatot adott a telep a feldolgozóiparnak, a fogyasztóknak, ebből mintegy 9 ezer élő hízót szállítottak exportra, vagyis a megye hízóexportjának 10 százalékát. A takarmányfelhasználás terén is előrébb lépett a Tótkomlósi SERKÖV. Az egy kilogramm élőhús előállításához telepi szinten nem érték el a tervezett 3,9 kilogrammot. Pisztrángnevelés folyékony oxigénnel A pisztráng mesterséges tenyésztésének Magyarországon először alkalmazott új módszerét, a folyékony oxigénnel történő nevelést vezették be a Balatoni Halgazdaság ódörögdpusztai piszt- rángostelepén. Hat fémtartályt szereltek fel, s ezekbe az egyenként 33 köbméteres tartályokba . a bauxitbányák karsztvizét vezetik fel, majd literenként tíz milligramm oldott oxigént adagolnak. Ezután betelepítik a vizet három és fél dekás ivadékokkal. A takarmányozás automatikusan történik. Az új eljárás előnye, hogy jelentősen rövidül az áruhal-előál- lítás ideje: 4—5 hónap alatt elérik a húsz—harminc dekás súlyt. Ily módon a hat tartályt évente két és félszer használhatják ki, míg a szabadban levő medencékben nyolc—kilenc hónapra van szükség a pisztrángok felneveléséhez. Ugyanakkor a tartályokban nevelt halak kevesebb takarmányt fogyasztanak: másfél kilogrammból lehet egy kiló halhúst előállítani. Az ódörögdpusztai pisztrángostelep ezzel jelentősen növeli termelését. Az eddigi évi 180—200 tonna helyett háromszáz tonna pisztrángot szállíthat belső fogyasztásra és exportra. Maradt ugyan a kémény- seprés is, ám a Békéscsabai Tüzeléstechnikai Vállalat tevékenységére az elmúlt években egyre inkább a cserép- kályha-építés, az olaj- és gáztüzelő-berendezések javítása, felújítása, üzembe helyezése, és azok biztonsági felülvizsgálata és hatásfokmérése a jellemző. Űj feladataik közé tartozik a levegő tisztaságának ellenőrzése és tüzelőberendezésének vegyszeres kezelése is. Bár pontos adatok még Azt is mondhatnánk, hogy egy feltételezésre alapozva törtek be a piacra. Valahogy így: nem igaz, hogy az emberek nem szeretik a díszítettséget lakásukban. Igazukat a kolóniái bútorcsaláddal igazolták. A Mezőberényi Faipari Szövetkezet a hetvenes évek legelején, a nagy bútoripari rekonstrukció idején döntötte el: újat akar. Az akarás mellé persze egyéb tényező is szükséges, ha egy bútorokat gyártó cég nemcsak a piacra, de képletesen szólva az emberek lakásába is be akar törni. Az elhatározás sikerét az éppen ebben az időszakban „beérő” nagyszerű szakembergárda garantálta. A tagság szavazott, jöjjön a stílbútor. Jött, vagyis pontosabban újra visszajött. Hiszen a szövetkezet a modern bútorok gyártásának szakításával éppen nagyanyáink oly sokszor megcsodált kredencének, almáriumának' stílusát hozta vissza. A vásárlók pedig bevallották maguknak, hogy igenis szeretik a sötétre pácolt bútorokat a lakásukban, s azok darabjain a csavaros oszlopokat, a rozettákat, a szép ívű faragott széklábakat, a sok kicsi és nagy fiókot, amire a kulcslyukon kívül egy-két díszítő elemet is terveztek. A vártnál nagyobb keresletet azonban még egy tényező is előidézte, a variálhatóság. Mert ugyan ki örvendezett már azon, ha egy kirakatban meglátta a megálmodott asztalt, ám az üzletben kiderült, hogy még négy konyhaszéket és két puffot is meg kell vennie mellé, hiszen „hozzátartoznak”. A kolóniái azzal is szerezte hírnevét, és szélesíti híveinek táborát, hogy a „birodalmunincsenek, de az már nyilvánvaló, hogy sikeresnek könyvelhetik el az 1980-as esztendőt. Mintegy 10 millió forintos megtakarítást értek el a szerződött partnerekkel a tüzelőberendezések rendszeres karbantartásával, ami havonként 5 százalékos energiamegtakarítással járt. A tavalyi év legnagyobb sikerélményét a békéscsabai asz- faltozóknál aratták, áhol a speciális égők olajfogyasztását rendszeres beszabályozással 1200 kilogrammról 800 kg olajra szorították le. kát” berendezni kívánókra bízza, a bútorcsalád 27 tagjából mennyit vesznek, melyiket és mikor. Hiszen a vevő később is új darabokkal bővítheti vagy kicserélheti azokat, s még egy előny: ugyanabban a stílusban és színárnyalatban. Ennyi pozitív vonás mellett érthető, hogy a bútorcsalád iránti kereslettel nincs baj, sőt az — a szövetkezet elnöke, Bayer Mihály szerint — meglepően nagy. És a kínálat? Termelésfelfutásukra jellemző, hogy az árbevételben a tavalyi évben lépték át először harmincéves fennállásuk óta a bűvös 100 millió forintos határt. Annak ellenére, hogy egyrészt a szabályozóváltozások, és azok Nem csak szépek, praktikusak , és variálhatók is a koloniál- bútorok Fotó: Veress Erzsi Nincs könnyű helyzetben a Békéscsabai Állami Gazdaság irányítása: a 11 és fél ezer hektáros üzemi „birtok” több különálló darabban, szétszórtan terül el, s így a gazdaság bejárásához hosszában 78, keresztben 28 kilométert kell megtenni. Ez a nem éppen kedvező adottság lehetetlenné teszi a kor kívánalmainak megfelelő, tisztán ágazati rendszerű vezetés kialakítását. A BAG új vezetői ezért kombinatív irányítást hoztak létre, amelyben a növénytermesztés és a gépüzem munkáit keértelmezése körüli problémák növelték a termelés bizonytalansági tényezőit az elmúlt évben, másrészt pedig az újabb nyersanyag-áremelést a hazai fogyasztókkal még nem éreztették a bútorboltokban. Az alapanyag-áremelés — amelynek következtében egy köbméter fűrészelt tölgyfaáru 15 hónap alatt 5 ezer forintról 12 ezerre nőtt — kivédésére egyre nagyobb biztosíték a szövetkezetben a nagyfokú munkamegosztás, munkaszervezés. A szalagszerű termelést a dolgozók mar a stílusváltás előtti időkből megszokták a modern bútorok gyártásában. A faesztergályosok, faszobrászok munkájában nagy segítség a nyugatnémet automata, amely bámulatos szakmai tudásával a kések* megfelelő beállítása után, bármilyen mintát ráutánoz a szükséges munkadarabra. A szövetkezet tehát nem fél a következő esztendőtől, mivel termékei iránt külföldön is egyre nagyobb az igény. A bűvös 100 millióból mintegy 43 milliós nagyság- rendű az export, francia, nyugatnémet és angol bútorboltok választékát bővíti a mezőberényi kolóniái. Akadnak* természetesen extramegrendelők is, mint például az az angol cég, mely 300 éves székeket esztergákat a szövetkezettel. A különleges kívánalmakhoz mellékelte • a kezelési utasításokat is, hová kér eredeti koromfolto- kat, mekkora legyen a lábtámlán a lekopás, és így tovább. Ezeket az ősi székeket is szalagon szerelik össze. Űj termék az idén: a zsúrkocsi, az egyelőre angol exportra kerülő fellépőke — magyarul lépcsős sámli — és az érdekes és szép megoldású szék, amelynek ülőkéje sásfonatból készült. * * * A BÚTORÉRT idei katalógusán nem szerepelnek a szövetkezetek; a mezőberé- nyiek nem sértődtek meg e mellőzés miatt. Az elnök* szerint: „így is akkora a megrendelők tábora, hogy ezen a héten kaptam vissza az íróasztalomat, persze, másikat, hiszen az előzőt eladták karácsony előtt”. Kelemen T. Magda rületenként, az állattenyésztést pedig osztályszervezésben tervezik. Változtatásokra egyébként nem csak az irányítás rendszerében került sor a telekgerendási központú gazdaságban: többek között új növényekkel kísérleteztek a vetésszerkezetben. A napraforgó és a szója olyan eredményekkel szerepelt végül is, hogy erre alapozva úgy döntöttek: a monokultúrában termesztett kukorica meghatározott területén ezzel a két növénnyel váltják föl a tengerit. Az építésügyi tárca körültekintő munkával készült fel a VI. ötéves és az idei terv iskola-, óvoda- és bölcsődeépítési programjának teljesítésére, mindenekelőtt arra, hogy korszerű technológiával, a korábbinál gazdaságosabban építkezzenek, s így elősegítsék a tanácsok rendelkezésére álló anyagi erőforrások hatékonyabb kihasználását. A népgazdaság VI. ötéves terve 5550—6000 iskolai tanterem, továbbá 30 ezer óvodás korú és 9700 bölcsődés korú gyermek elhelyezésére új gyermekintézmények létesítését irányozza elő. Ebből az idei feladat 1100 iskolai tanterem megépítése, s új gyermekintézmény átadása 12 000 óvodásnak, valamint 3000—3500 böl- csődésnek. Az iskolába lépést megelőző korosztályok elhelyezésének csaknem egynegyedét a meglevő épületek bővítésével, vagy az eddig más célra használt épületek átalakításával oldják meg. Ezeknél a munkáknál viszonylag kevés lehetőség nyílik a korszerű épületszerkezetek alkalmazására, de az iskolák és az egyéb gyermekintézmények túlnyomó többségénél jól hasznosíthatják a könnyűszerkezetes, és a modern vasbetonváz-pane- les építésmódok technikai bázisait. A házgyárakra és az előregyártó üzemekre alapozott vasbetonváz-paneles módszerrel emelnek iskolákat, óvodákat és bölcsődéket, főként Borsod, Hajdú, Csong- rád, Győr-Sopron és Pest megye körzeteiben. Az ÉVM- vállalatok felkészültek arra, hogy az egész országban építhessenek ilyen oktatási és gyermekintézményeket, korszerű Clasp könnyűszer- kezetekből is. A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat rendezkedett be a szerkezetek gyártására, és évente 100 ezer négyzetméter alapterületű különböző létesítmény építéséhez szállít ezekből a termékekből. Olyan a présgép, mint egy óriáskerék. A kerek tükrök keretei préselődnek és száradnak rajta Tüzeléstechnika - energiatakarékosság Változások a Békéscsabai állami Gazdaságban
