Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-20 / 16. szám
1981. január 20.. kedd A Békés megyei Jókai Színház nemrég újjáalakított klubszínházában már eltölthettek néhány kellemes színházi estét a nézők. Ha nincs előadás, akkor sem kihasználatlan az otthonosan berendezett helyiség. Gyakran tartanak itt olva- sőpróbákat, közönség-színész találkozókat, de tanácskozások, továbbképzések színhelyéül is szolgál a klub Fotó: Gál Edit Huszonnégy nyári egyetemet szervez a TIT Április 29. és május 2. között rendezik meg a X. EDÜ-t Nem csak a diákok ügye Beszélgetés Pataki Istvánnal, a KISZ MB titkárával húsz városban Az idén 24 nyári egyetemet szervez a TIT, húsz város ad otthont a rendezvényeknek. Erről ad tájékoztatást a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nyári egyetemeinek most megjelent, 1981-es programfüzete, amelyből a tanulni, ismereteiket bővíteni kívánók az érdeklődésüknek, az igényüknek megfelelően válogathatnak. A nyári egyetemek előadásokkal egy-egy tudomány-, művészeti ág, társadalmilag, politikailag fontos kérdés megismerését teszik lehetővé az érdeklődők számára. Elsőként — immár tizedik alkalommal — június közepétől a kecskeméti óvodapedagógiai egyetem nyitja meg kapuit. Az elsősorban hazai érdeklődők részére összeállított előadássorozatok az óvodai nevelőmunka feladataival foglalkoznak, s elemzik az érzelmi nevelés problémáit, a család és az óvoda kapcsolatát. Magyar és külföldi résztvevőket vár a salgótarjáni Ifjúság ’81 nyári egyetem, amelynek' témája ezúttal a tízéves ifjúsági törvény. Ifjúságpolitikusok, tudományos kutatók értékelik a törvény végrehajtásának eredményeit, és foglalkoznak a megoldásra váró feladatokkal. Zalaegerszegen a népművészet a téma. Az érdeklődők a magyar népművészet egyes ágait, valamint Bartók Béla népdalgyűjtő munkásságát tanulmányozhatják, a programot folklórbemutatók gazdagítják. A legnagyobb múltú nyári egyetem — a debreceni — immár ötvenharmadik alkalommal szolgálja a magyar nyelvhez és irodalomhoz, a magyar kultúrához kötődő ismeretek terjesztését. A nyr ri kurzusokon az eddigi Kedvező tapasztalatok alapján angol, francia, német és orosz szinkrontolmácsolás segíti az előadások követését. Április 29-én este tizedik alkalommal csendül fel Gyulán az ismert szignál; tizedik alkalommal gyullad meg a fesztiválláng; kezdődik meg a jubileumi, a X. Erkel- diákünnepek eseménysorozata. A négynapos rendezvényt megelőző diáknapok egyes fordulóira, s magára a fesztiválra is, a szakmunkástanulók, a szakközépiskolások és a gimnazisták már javában készülődnek. De hol tart mindebben a szervező bizottság? — erről beszélgettünk a házigazda, a Békés megyei KISZ-bizottság titkárával, Pataki Istvánnal. — Hazánk középfokú tanintézeteiben tanuló diákok legrangosabb, kétévenként ismétlődő, úgynevezett felmenő rendszerű kulturális seregszemléje az országos diáknapok eseménysorozata. Az iskolai diáknapokat, amely az országos fesztiválokhoz vezető út első mérföldköve, ezekben a hetekben tartják meg. Ezt követi a megyei, amelyet tudomásom szerint a idén is Orosházán, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján rendeznek. S végül: a gyulai EDÜ, három megye és három város diákcsapatainak részvételével. Milyen célkitűzésekkel lépnek a közönség elé a résztvevő középiskolások? — Az előkészítő munkát két részre kell bontanunk. Az első az a verseny, amelyen az iskolákban, esetleg a városokban, majd a megyékben vesznek részt a diákok. Ezeknek a diáknapoknak most is az a célja, hogy reprezentálja az iskolai köz- művelődési munkát, alkalmat biztosítson a közönség előtti bemutatkozásra, de ugyanakkor kibontakozási lehetőséget is nyújtson a tehetséges lányoknak, fiúknak. Az idei diáknapokra való felkészülés a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tizedik kongresszusához is szervesen kapcsolódik. Közismert, hogy az ifjúsági mozgalom történetétől elválaszthatatlan az amatőr művészetek — csoportok és egyéni alkotók, előadók — támogatása. Előzetes információink szerint a kongresszus egyik határozati javaslata lesz az amatőrmozgalom további támogatása. Természetesen a diáknapok rendezvényei arra is jók, hogy sajátos eszközeivel segítse a kongresszusi előkészítés munkájának propagálását, megismertetését a közvéleménnyel. A gyulai EDÜ jubileumát a még magasabb művészi színvonallal szeretnénk megünnepelni. — Milyen programok szolgálják az EDÜ ünnepét? — Három ilyet tervezünk. Szeretnénk megrendezni a korábbi országos diáknapok résztvevőinek találkozóját. ■ nagyszabású képzőművészeti és EDÜ-történeti kiállítással színesítve. A várszínház igazgatóságának segítségével egy olyan gálaestet is akarunk rendezni, amelyen az egykori diáknapok mára már országos hírűvé lett résztvevői szerepelnének egy-egy műsorszámmal. — A rendezvénysorozat tehát egyrészt verseny — az iskolai, a városi és a megyei diáknapok —, másrészt fesztivál. Ilyen lesz Gyulán kívül Egerben, Sárospatakon, Keszthelyen, Sopronban és Székesfehérvárott. Ez a kettősség a gyakorlatban hogyan mutatkozik meg? — Verseny, és az iskola, a KISZ-szervezet önmegméretésének legnagyszerűbb alkalma. Ezért tartom a legfontosabbnak éppen az iskolai diáknapokat. Ha jól csinálják, az iskola állami és társadalmi vezetése megfelelően szervezi, akkor tömeges méreteket ölthet, hatása túlnő egy egyszerű iskolai programnál. Sőt: felülmúlhatja a fesztivált is! Bár a diáknapok a diákokért vannak, de jelentősége az említettek miatt is túlnő ezen a körön. A jól megszervezett, helyesen értelmezett szellemű iskolai diáknap a folytatás, a továbblépés, s talán még a tanintézeti közművelődési munka kulcskérdése is. Sajnos, ez még nincs így a köztudatban. Azt hiszem, ennek okait vizsgálva, először az ifjúsági mozgalom, tehát a mi lelkiismeretűnket kell megkérdeznünk ... — Nos, az iskolairól a legjobbak Kerülnek a városimegyei versenyre. Ügy kérjük fel a bíráló zsűri tagjait, hogy közöttük legyen más megye képviselője is. Ez azért fontos, hogy a gyulai fesztiválon részt vevő csongrádi, hajdú-bihari, szegedi, debreceni, budapesti és békési diákok produkcióinak megítélése nagyjából azonos személyes szempontok alapján történhessék. A megyei versenyeken nyert arany oklevél azonban még nem jogosít fel arra, hogy a szólista, a csoport, az együttes feltétlenül részt vehet a gyulai EDÜ-n. Közülük is a legjobbakat hívjuk meg. — De majd Gyulán is osztanak díjakat... — Igen, a fesztivál hat résztvevőjének hat díját. Azok a csapatok kaphatják meg, akik a legjobb teljesítményt nyújtották a fesztiválon, ugyanakkor iskolájuk közművelődési tevékenysége is kiemelkedő, a mozgalmi munkájuk is példamutató. Ezenkívül az egyes művészeti kategóriák legjobbjait kü- löndí jakkal jutalmazza a zsűri. — A diáknapok esemény- sorozatának egyik célkitűzése az, hogy bemutatkozási, szereplési lehetőségeket is adjon a legjobbaknak. A verseny egyes fordulóinak és a fesztivál alkalmain kívül még van-e erre mód? — Nem használtuk ki az összes lehetőségeket! Például nem egy ifjúsági klub állandó kulturális programhiány- nyal küszködik. Biztos vagyok abban, hogy -az iskolai, a megyei vetélkedésen kiemelkedően szereplő csoportok, szólisták fellépéseinek megismétlései mind a két fél örömére és hasznára szolgálnának. A klubnak is jó, mert érdekes műsorokat láthat, a szereplő diákoknak is, hiszen egy újabb, egy másfajta közönség ítéletét kapja meg. Itt elsősorban a dolgozó fiatalokat tömörítő ifjúsági klubokra, alapszervezetekre gondolok. # — Végezetül: hol tart ma a szervező-előkészítő munka? — Jelenleg nyolcvan—száz aktíva dolgozik azon, hogy az EDÜ négy napja alatt minél jobban érezzék magukat azok, akiket vendégül látunk. Gyula városa magáénak érzi ezt a fesztivált. Nemcsak a KISZ-esek, hanem a település minden vezetője, minden lakója. Az is feladatunk, hogy a megyékből és városokból ide érkező vendégeinket már előre tájékoztassuk mindenről. Ezért a megyék képviselőinek eddig két tájértekezletet tartottunk. Megalakult már az EDÜ „kormánya”, a diáktanács is. A hónap végén ők is részletesen elmondják véleményüket az előkészítő bizottság munkájáról, felsorolják kívánságaikat, felajánlják segítségüket. Bízom abban, hogy az eddigi lendület erejével tudunk dolgozni a tizedik, jubileumi Erkel-diákünnepe- kért. Hogy mind a kilenc- száz diák ismét jól érezze magát megyénkben, Gyulán. Nemesi László KÉPERNYŐ Petőfi tévékoszorúja Hiába a megannyi irodalmi és más művészeti feldolgozás, hiába a napló, a kortársi emlékezés, a korabeli levelezések, a XIX. századi önállósuló magyar sajtó tudósításai, hiába a rengeteg történelemkönyv: Petőfi Sándor élete mégis olyan téma, amelyhez az értékelő bemutatás szándékával nyúlni nagy merészségre vall. S Horváth Adám rendező, Szabó György forgatókönyvíró, Lehel Judit dramaturg a magyar költészet óriásának születése 158. évében mégis vállalkozott erre. S hogyan sikerült a vállalkozás? A Petőfi című sorozat nemcsak hatrészes volt, hanem hat részre szét is szakadt. Talán azért, mert leginkább az életrajzi és a történelmi mérföldkövek szerint tördelték a részeket. S azok nem voltak, azaz nem lehettek egyenlőek, sem a képernyőre kívánkozó történetben, sem a további életet,, az alkotói fejlődést meghatározó súlyosságában. Az összidőtar- tam, az öt óra, nagyon sok mindenre elég lett volna, de végső soron e kor és Petőfi történetének keresztmetszésére mégis oly kevés. Például arra is, hogy a bizonyára szándékos, és igencsak időszerű legendarombolás helyére valami elfogadhatót, minden mondatát közérthetően megindokoltál állítson. A sorozat alkotói ebben csak kényelemből bújhattak Petőfi naplójának és levelezésének bekezdései mögé. A hamisság hamar kiderül: nemegyszer évek múltak el az idézett mondat valóságos és filmbéli elhangzása között... Tiszteletet érdemel Józsa Imre, a címszereplő, hogy vállalkozott erre a hatalmas, és nagyon nehéz feladatra. Talán csak a második és az ötödik rész volt az, amelyben igazán, minden feles póz nélkül meg is tudta személyesíteni a diák és a szerelmes Petőfit. Játéka megérne egy részletes elemzést: számára, és a színészegyeztetéssel foglalkozó szakembereknek tanulságképpen ... A többi szereplőről sem lehet igazán a dicséret hangján szólni. Volt egy olyan érzésünk, hogy „na siessünk, mert a következő felvételnél (a filmgyárban, a rádióban, a színházban) várnak, oszt’ erre a kis szerepre .. .’’-okfejtés is elhangozhatott, ennek minden sajnálatos következményével együtt. Petőfi Sándor tehát kapott egy televíziós koszorút is. Biztosan nehéz volt a filmbabérleveleket összeállítani. De sajnos, a friss és a fony- nyadó levelek közül kilógott az összetartó váz. Kicsit rozsdásan, művién, (N. L.) MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Társas értékek — értékes társak. 8.57: Népdalcsokor. 9.44: Verssel, muzsikával kisdobosok között. 10.05: MR 10—14. 10.35: Gluck operáiból. 11.32: „Sramkö bácsi”. II. rész. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Törvénykönyv. 12.50: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. 14.00: Lóránd István—Kövesdy János: Dózsa emlékezete. 14.08: Csendes Don. III. rész. 15.10: A Budapesti koncertfúvószenekar Patachich Iván fúvós müveiből játszik. 15.28: Nyitnikék. 16.05: Világhírű szovjet együttesek népzenei felvételeiből. 16.30: Mendelssohn-zongoramű- vek. 17.07: Mozgásterek. 17.32: Géczi Dorottya sanzonokat énekel. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Színes népi muzsika. 20.00: Tudomány és gyakorlat. 20.30: A víg özvegy. 21.05: Húszas stúdió. „Hotel Sansz”. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Deller énekegyüttes angol madrigálokat éneket. 22.50: Késő este. Előítéleteink. III. rész. 23.00: Barokk zene. 0.10: Gábor S. Pál táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szovjet operettekből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.33— 12.25: Zenedélelőtt. 12.25: Látószög. 12.33: Melódiakoktél. . 13.30: Éneklő ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Tip-top parádé. 18.33- Chicago. 19.00: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 19.20: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus c. folyóiratban? 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Tilalomfák. 21.22: Nótacsokor. 22.12: Slágermúzeum. 23.15: Planquette operettjeiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Marija Biesu operaáriákat énekel. 9.51: Artur Rubinstein zongorázik, a Guarneri vonósnégyes játszik. 11.05: Mahler: IX. szimfónia. 12.33: A Hamburgi Monteverdi kórus Monteverdi- és Alessandro Scarlatti-madri- gálokat énekel. 13.07: Irodalomtudósaink fóruma. 13.31: A Pasador együttes felvételeiből. 14.00: Claudio Arrau zongorázik. 15.00: Operaegyüttesek. 15.47: Századunk zenéjéből. 16.45: Labirintus. 17.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 18.00: Nemzetközi magazin. 18.30: Agay Karola operaáriákat énekel. 19.05- Iskolarádió. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Malcolm Bilson fortepiano- estje. Közben: 20.15: A Rippl Rónai örökség. 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.15: Dzsesszfelvételekből. 21.40: Zenekari muzsika. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Ajtai Andor Zerkovitz dalokat énekel. 17.20: Kodály és Kecskemét. Riporter: Pálréti Ágoston. (Beszélgetés Heltai Nándorral. aki könyvet irt e témáról.) 17.35: A kecskeméti Pedagógus kórus új felvételeiből. 17.45- Napjaink. Palatínus István jegyzete. 17.50: Népdalok, csárdások. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Kovács Kati énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV. BUDAPEST I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Földrajz, (ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Korok művészete (közép- iskolásoknak). (f.-f.) 9.05: Földrajz, (ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.35: Óvodások filmmüsora. 1. Plim kíváncsi. 1. rész: A jégkrém titkai, (ism.) 2. A róka és a farkas, (ism., f.-f.) 10.05: Földrajz, (ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.), 10.351 Magyar nyelv. (ált. isk. 2. oszt.) 10.50: Stop! 13.50: Iskolatévé. Földrajz, (ált. isk. 7. oszt. — ism.) (f.-f.) 14.25: Stop! (ism.) 14.30: Földrajz, (ált. isk. 6. oszt. — ism.) (f.-f.) 15.00: Magyar nyelv, (ism.) 15.15: Földrajz, (ált. isk. 5. oszt. — ism.) (f.-f.) 15.45: Napköziseknek — szakköröknek. 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: A román Brancusi, (ism.) 16.35: Postafiók 250. 16.50: Tévébörze, (f.-f.) 17.00- Néhány őszinte szó. (ism.) 17.30: Mindenki iskolája. Matematika. (ism., f.-f.) 18.00: Reklám, (f.-f.) 18.05: Fizika, (ism., f.-f.) 18.35: A Három Kincs, (f.-f.) 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Játék három percben. 20.05: A nukleáris forradalom. Francia filmsorozat. IVA- rész: Az ismeretlen atom. 20.50: Balthazár professzor. Muzikális fogyókúra. 21.00- Stúdió ’81. 22.00: ,,Munkamódszeremhez hozzátartozik az, hogy örömöm is legyen benne”. Tardy Lajos történésszel Lázár István beszélget, (f.-f.) 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Téli falusi esték, (f.-f.) Közben: Kb. 21.00: Tv-híradó 2. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.10: Angol nyelvoktatás. 17.30: Kérdésekre válaszolunk. 17.55: Üttörőhiradó. 18.20: Mezőgazdaságban dolgozóknak. 18.50- A legkisebbeknek. 19.00: Tv-hiradó. 19.20: Gazdasági figyelő. 19.40: Az egészséges életmód. 20.00: Dalok. 20.15: Riportfilm. 20.35: Tv-szinház: A nyájas szent. 22.15: Tv-híradó. A belgrádi műsort technikai okok miatt nem tudjuk közölni. SZÍNHÁZ 1981. január 20-án, kedden délután 15.30 órakor Hódmezővásárhelyen: JÁNOSIK IGAZSÁGOT TESZ MOZI xBékési Bástya: 4 órakor: Apacsok, 6 és 8 órakor: Hálózat. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? 6 órakor: Egy másik férfi és egy másik nő, I., II. rész. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Négy bandita, tíz áldozat, fél 8 órakor: Túl a félelmen. Gyulai Erkel : Csendestárs. Gyulai Petőfi: Vámmentes házasság. Orosházi Partizán: Vadállatok a fedélzeten. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Fantozzi, 8 órakor: A Romeyke- ügy. 22 órakor: Sakknovella.
