Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
1981. január 18., vasárnap Szovjetunió Öt év eredményei A nemzeti jövedelem 400 milliárd rubellel növekedett: ennek négyötöd részét közvetlenül a fogyasztásra, a lakásépítésre, valamint a szociális és kulturális létesítmények' építésére használták fel. A közszükségleti cikkek gyártása 21 százalékkal nőtt. A társadalmi munka termelékenysége 17 százalékkal emelkedett. Ez az emelkedés az iparban a termelés növekedésének 75 százalékát, a mezőgazdaságban 100 százalékát, az építőiparban a munkavolumen növekedésének 90 százalékát adta. Nehéz körülmények között építi jövőjét Laosz népe, de arra mindenképpen jut ereje, hogy iskoláztassa a holnap nemzedékét. Ma 936 ezer fiú és leány jár iskolába, s ez a lakosság 26,7 százaléka. Az idei tanévben kétszer annyi elemi is- kola van, mint hat évvel ezelőtt. /ír«) Jugoszlávia Tehervagonok, színes televíziók Üj vagonsorozat gyártásához kezdett hozzá a szarajevói Energoinvest gazdasági társulás tagja, a „Vaso Miskin Crni” vagongyár. A tehervagonok speciális alumíniumötvözetből készülnek, 25 százalékkal könnyebbek a hagyományos vasúti kocsiknál, és igen alkalmasak szén, cement, foszfát, gabona és más, speciális teheráru szállítására. Ez évben száz készül az új típusú vasúti teherkocsiból. * * * Színestelevízió-gyár kezdte meg működését a szerbiai Nisben, az El vállalat keretében. Éves teljesítménye 150 000—200 000 színes készülék lesz. Az El üzemei ez évben több mint 290 ezer tévékészüléket gyártottak, amelyek nagy része exportra került, ötvenezret ezekből iraki, további tízezret pedig brit és olasz vevőknek továbbítottak. (BUDAPRESS— TANJÜG) Bécsi tükör Egy év—válasz nélkül A haderőcsökkentési tárgyalások egyik ülése a bécsi Hofburgban Több mint 1200 nagy ipari létesítményt helyeztek üzembe. A kőolajtermelés (a gáz- kondenzátummal együtt) Nyugat-Szibériában 2,1-sze- resére, a gáztermelés 4,3- szeresére nőtt. A mezőgazdaságba beruházott összegek több mint 170 milliárd rubelt tettek ki (az egész népgazdaságba beruházott összegeknek több mint 27 százalékát.) A munka energiaellátottsága 40 százalékkal növekedett. Az ötéves tervidőszakban az átlagos évi gabonatermés meghaladta a 200 millió tonnát. Emelkedett a hús-, a tej-, a tojás- és a gyapottermelés ... A munkások és tisztviselők átlagfizetése több mint 15 százalékkal, a kolhozparasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelme 26 százalékkal emelkedett. A nem termelési szférában 31 millió munkásnak és tisztviselőnek nőtt a munkabére. A társadalmi fogyasztási alapok, amelyekből az ingyenes oktatás, az egészségvédelem, az öregségi biztosítás és egyéb szociális juttatások költségeit fedezik, az ötéves tervidőszakban 527 milliárd rubelt tett ki. Az alapokból történt, egy főre jutó kifizetések és kedvezmények értéke az 1975. évi 354 rubelről 438 rubelre emelkedett. Az iskolák I—V. osztályaiban bevezették az ingyenes tankönyvellátást. Az egy főre eső reáljövedelem 17 százalékkal nőtt. A közszolgáltatások volumene 43 százalékkal növekedett, a kiskereskedelmi áruforgalom 24 százalékkal. A lakásépítkezésbe 87,2 milliárd rubelt ruháztak be, többet, mint amennyit az ötéves terv előirányzott, 530 millió négyzetméter alapterületű lakás épült, több mint 50 millió embernek javultak a lakáskörülményei. A városokban élők körülbelül 80 százaléka főbérleti lakásban lakik. Befejeződött az áttérés az általánosan kötelező középfokú oktatásra. A technikumok az ötéves tervidőszakban 12,5 millió kvalifikált dolgozót, a főiskolák és a szakközépiskolák 10 millió szakembert bocsátottak ki. Az orvosok száma az 1975. évi 834 ezerről 1 millióra nőtt. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 118-ról 125-re emelkedett. Bővült a szanatóriumok, az üdülők, a penziók, a gyermekintézmények, az úttörőtáborok és úttörőházak hálózata. A környezetvédelemre, a természeti kincsek ésszerű felhasználására és újratermelésére fordított kiadások 50 százalékkal növekedtek. APN — KS Több mint hét év alatt, évente három fordulóban, ülést tartottak Bécsben a közép-európai kölcsönös haderő* és fegyverzetcsökkentési tárgyaláson részt vevő államok. Tavaly december 18-án ért véget a 22. ülésszak. Az már ugyan tisztázódott, hogy az első célok közé egy kétszakaszos megegyezés tartozik, de még az elsőhöz sem jutottak el. Annak ellenére sem, hogy más kérdésekben kialakult azonos, vagy egymáshoz nagyon közelálló álláspont, ami lehetővé tenné az említett első szakaszra vonatkozó megállapodás szövegezésének megkezdését. A Varsói Szerződés érintett négy országa — a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság — mindhárom idei fordulóban terjesztett elő konstruktív kezdeményezést, kompromisszumos javaslatot. Ilyen volt a létszámadatok cseréjére, valamint az arra vonatkozó előterjesztés, hogy az első szakaszban a Szovjetunió 20 ezer, az Egyesült Államok 13 ezer fővel csökkentse a térségében levő erőit, végül az a novemberi javaslat, hogy a két nagyhatalmat érintő megállapodás után a többi ország három évre fagyassza be haderejének létszámát. Ezzel időt nyernének a tapasztalatok leszűrésére és a második szakaszban már a többi országot is közvetlenül érintő csökkentési egyezmény kidolgozására. Ha mindemellett arra is emlékeztetünk, hogy a Szovjetunió 1979 végétől 1980 nyaráig az NDK-ból kivont 20 ezer fővel és ezer harckocsival csökkentette a térségben elhelyezett haderejét, akkor ez együttesen 40 ezer fős csökkentést jelentene az USA 13 ezer katonájának kivonásával szemben. Érdemes ezt megemlítenünk, hiszen egy évvel előbb a NATO részéről csupán 30 ezer fős szovjet csökkentést kívántak cserébe 13 ezer amerikai visszavonásáért. A nyugatiak a tavalyi évben azonban még csak nem is válaszoltak érdemben a Varsói Szerződés négy államának javaslatára. A NATO-külügyminiszte- rek üléséről a decemberben zárult bécsi forduló utolsó ülése előtt kiadott közlemény jelezte, hogy a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentés ügyében előrelépés nélkül ér véget az esztendő. A nyugatiak kifejezik ugyan „eltökélt szándékukat” arra, hogy megállapodjanak a két fázisban történő (az elsőben a Szovjetuniót és az USA-t, a másodikban a többi résztvevőt érintő) csökkentésre, de csak azzal a megjegyzéssel reagálnak a Varsói Szerződés javaslataira, hogy „a keleti országok legutóbb korlátozott lépést tettek” az első szakasz elérése felé. Noha bevezetőben megállapítják, hogy „tárgyalásos alapon rögzített adatok alapján” kell eljutni a megegyezéshez, továbbra is egyoldalú információkat követelnek a szovjet csapat- létszámról. A paritás és erő- egyensúly szerepel céljaik között, de olyan jelzőkkel („valódi” paritás, „stabilabb és méltányosabb” erőegyensúly), amelyek félreérthetetlenül elárulják az előnyszerzési törekvéseket. Ilyen előnyt a biztonság sérelme nélkül a Varsói Szerződés nem adhat. Ilyen módon a NATO tovább fokozná a fegyverkezési versenyt, azaz nem a fegyverzet és a haderők jelenleginél alacsonyabb, hanem magasabb szintjén születne újjá a küzdelem a paritásért és erőegyensúlyért. Hiába vannak hát együtt a megállapodás elemei, ha közben megváltoznak a körülmények. A katonai kiadások emeléséről és az 572 rakéta Európába telepítéséről hozott NATO-határozat, amely Olaszországot is érinti, megvalósulása esetén a bécsi tárgyalást visszavetné. Ugyanígy megfordítva: ha oly hosszadalmas időhúzás után megállapodás jönne létre valamely területen, ez a többi egyirányú, azaz a biztonságot növelő tárgyalást is előmozdítaná. A most januárban kezdődő 23. forduló egybeesik az Egyesült Államok új elnökének beiktatásával. A számításba vett türelmi idő után és a Bécsben képviselt európai NATO-partnerekkel szükséges tanácskozást követően lehet majd megítélni, hogy várható-e a középeurópai csapat- és fegyverzetcsökkentésben előrelépés az idén? Vajda Gábor „Fegyverellenőrzést — azonnal!" Mi lesz a végszó? „Kérek egy pisztolyt! „Meggyilkolták John Lennont. Miért? Ki tudja? Grült, abszurd világ... ” (Feleki László) A költő nem tud válaszolni. A vádlott — a gyilkos — nem válaszol. Nemcsak önmagát, a világot mutatja őrültnek. Nincs tehát válasz? A New York-i bíróság talán kiszedi a választ Mark David Chapmanból. De John Len- nőn előtt ötven perccel és utána ötven perccel is agyonlőttek valakit az Egyesült Államokban. Nekik miért kellett meghalniuk?. Nem tudjuk. A Lennon-merény- letről napokig írt a sajtó, a másik két gyilkosságról azonban egy szót sem ejtett. Honnan tudunk mi róluk? Onnan, hogy az USA-ban tavaly — ez rendőrségi jelentés — 10 700 embert lőttek agyon. Tehát minden ötvenedik percben egyet. Nagy szám ez. Hát ha még mellé tesszük, hogy a vietnami háborúban ötvenezer amerikai esett el. Jack Seibert, a kommentátor, így kiáltott fel a tévében Lennon halála után: „Minek nekünk háború? Kiirtjuk mi magunkat is!” VÁGOTT CSÖVŰ WINCHESTER Az ok helyett nézzük a hátteret. Az USA-ban bárki, bármikor vásárolhat magának fegyvert. Ha lusta, vagy szégyell bemenni érte az üzletbe, levélben vagy telefonon (!) rendeli meg. Azután pisztollyal, puskával egyenlíti ki ilyen-olyan, számláit, lövi le az élnököt, szerez magának pénzt. A férj, ha családi vitája támad, a puskája után nyúl. John Kennedyről mondják, hogy szenvedélyesen szerette a pisztolyt. Johnny Cash, Kenny Rogers, a country zene két vitathatatlan csillaga a céllövészet bajnoka. Elvis Pres- leyről kevesen tudják, hogy géppisztolyokat, és géppuskákat gyűjtött. Clint Eastwood, a színész 44-es Magnum-ja nélkül egy lépést sem tesz, szerepétől függetlenül, a színpadon sem. A mixer vágott csövű Winchestert tart a pult alatt, a taxis revolvert az ülésben. Egy hal- timore-i aggastyán nemrég lelőtte a kisfiút, aki hógolyóval betörte az ablakát. Bármely őrült kihasal egy felhőkarcoló tetejére és géppisztollyal, a golyók ezreivel addig lövöldöz az emberekre, amíg egv rendőrgolyó le nem teríti. És a tavalyi választási kampányban mondta el riportereknek Reagan, a jövendő elnök felesége, hogy egy időben pisztollyal a párnája alatt aludt, amikor férje hosz- szabb, hivatalos úton távol volt... „SZABADSÁGUNK HATÄRTALAN” Tetszik ez az amerikaiaknak? Igen is. nem is. Az éles vita a Kennedy-gyilkos- ság óta zajlik. Azelőtt alig mert valaki a pisztolyőrület ellen szólni. A vélemények „Esztelenség, hogy amikor az autóvezetéshez már megköveteljük a jogosítványt, puskát bárki úgy vehet a boltban, mint zsemlét” (John Anderson, a kongresszus tagja). „Önnek nincs igaza. Tilalommal és ellenőrzéssel semmire nem mennénk. Meg kell nevelnünk az embereket. A baj gyökere lélektani jellegű” (John Concini szenátor). És további felszólalások: „Mégiscsak kell valamit tennünk, olyan törvényt hoznunk, amilyen más civilizált államokban van.” „Szó sem lehet róla. Ez nem lenne amerikai. Szabadságunk határtalan. Milyen jogon vennénk el az unokáktól ősapáink vérrel szerzett jogát?” „Egyszerűen be keli tiltani a fegyvervásárlást és -viselést.” „Képtelenség! Ez kétszáz éves, alkotmányos jog. A függetlenségi háborúban, az angolok ellen vívtuk ki, szabadságunk része!” — ismétlődik az érv. s kezdődik élőiről. Pillanatnyilag, több éves vita után. még az iskolákban sem dőlt el, hogy hordhatnak-e (az iskolában) a diákok maguknál lőfegyvert, és ha igen, milyet? Nem tudni, a jövendő „first lady”-nek. Reagan feleségének ott van-e még párnája alatt n pisztoly? Talán már rábízza magát a gorillákra, akik vigyáznak rá, akárcsak férjére. Alkalmasint férje sem hórdja már a hóna alatt 38-asát, mint tette volt szakszervezeti ember korában. Nyilván lőgyakor- latra sem jár a Nemzeti Lövész Egyesületbe — kiöregedett belőle. De a pisztolytól aligha szabadulhat. Hamarosan „szembe kell néznie” vele, neki vagy pártjának a kongresszusban. Döntenie kell hogy kinek engedjen: a hozzá oly közel álló fegyveriparnak, vagy a közvéleménynek? SZEREPLŐ VAGY STATISZTA? A közvélemény nyomása most óriási. A Lennon-gyil- kosság estéjén New Yorkban tévévita folyt a pisztoly- puska-őrületről. Dr. Hal- berstat, az ismert New York-i orvos ezt mondta a kamera előtt: „Az istenért, ne gyilkoljuk egymást! Én Reaganre szavaztam, és most azt kérem tőle: sürgősen mondja ki a fegyvertartás tilalmát!” Azután hazament, és a lakásában betörőt talált, aki szitává lőtte öt. Reagan vajon szereplője, vagy statisztája lesz 245 millió ember abszurd színpadának? És ha szereplője, mi lesz a végszava? F. A. A szárnyas rakéták egyik típusa, a „Tomahawk” (Fotó — MTI Külföldi Képszolgálat — KS)
