Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

1980. december 7., vasárnap o fl békési Egyetértés Tsz-ben Újjáépítés kommunista felelősséggel A\C1 A Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet férfiszabó-részlegének havi forgalma mintegy 200—250 ezer forint. Képünk a varrodai részben készült Fotó: Martin Gábor Több húsf tej Békés megyéből Beszélgetés Murányi Miklóssal, a megyei tanács osztályvezetőjével Ezekben a hónapokban történetének legkritikusabb időszakát éli a békési Egyetértés Tsz. A szövetkezet kom­munistái pénteken este tartották beszámoló párttaggyű­lésüket a szövetkezet központjában. A 78 tagú alapszer­vezet őszinte légkörű munkájában részt vett Hüttner Vilmos, a megyei pártbizottság munkatársa is. Az első napirendi pont keretében Mészáros Sándor, a párta!apszervezet titkára adott számot egy esztendő mun­kájáról, az újjáválasztott vezetőség tevékenységéről. Beszámolója bevezetőjében emlékeztetett azokra a célki­tűzésekre, melyeket a közös gazdaság kommunistái a tagság és maguk elé tűztek a gazdálkodási eredmények javítására. Az utóbbi évtizedekben mezőgazdaságunkban ' kevés ágazat fejlődését kisérte any- nyi ellentmondás, mint az állattenyésztést. Volt idő­szak, amikor egyik évről a másikra 20—30 százalékkal csökkent, majd nőtt újra a hús-, a tejtermelés. Előbb nagyfokú beruházásokkal, hatalmas telepek építésével, majd rekonstrukciókkal, a meglevő férőhelyek jobb ki­használásával akarták meg­oldani a termelés növelését. Mígnem kialakult a mai helyzet. Erről és Békés me­gye mezőgazdasági üzemei­nek állattenyésztéséről be­szélgettünk Murányi Mik­lóssal, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével. — Korábban a mezőgaz­dasági termelésből — terme­lési értéket számolva — a növénytermesztés adta a na­gyobb hányadot. Hogyan vál­toztak az arányok az ötödik ötéves tervben? — Békés megyében a me­zőgazdasági termelés az ötö­dik ötéves tervben várható­an 17 százalékkal nő. Ezen belül az állattenyésztés ter­melésének növekedési üte­me húsz százalék. Ennek kö­vetkeztében megváltoztak az arányok is. Ma már az ál­lattenyésztés a termelésből 52 százalékos arányt képvisel. Ebben az ágazatban a fej­lődés a tervezettnél gyor­sabb volt. Fontos szerepet tu­lajdonítottunk a közgazdasá­gi szabályzók kedvező vál­tozásának. Az ösztönzés ha­tására a telepeken a férő­hely-kihasználtság megkö­zelítette a száz százalékot. Tovább folytatódott az üze­men belüli, üzemek közötti szakosodás. A telepek egy részénél ugyanakkor rekonstrukció­ra, bővítésre került sor. Ez a munka különösen nagy hang­súlyt kapott a tervidőszak­ban, hiszen a tervezettnél jó­val kevesebb pénz állt az üzemek rendelkezésére, új telepek építéséhez. Említést érdemel az is, hogy a térv- ciklus második felében egy­re nagyobb hatást gyakorolt a háztáji állattartásra a nagyüzemek termelést szer­vező tevékenysége. — Milyen szerepet tölt be az állattenyésztés a nyere­ség képzésében? — A férőhelyek jobb ki­használása, a szakosodás, a kedvező takarmányhaszno­sulás, és egy sor más té­nyező hatására az állatte­nyésztésben a gazdaságok a korábbinál több nyereséget állítottak elő. Változatlanul igaz azonban, hogy az állat- tenyésztési ágazatok még ott is, ahol azok a termelés ér­ték nagyobb hányadát adják, szerényebb nyereséget állíta­nak elő, mint a növényter­mesztés. A nagy befektetés, a las­súbb megtérülés következté­ben és amiatt, hogy itt a munka termelékenysége is alacsonyabb, gyors változás­ra aligha számíthatunk. A mezőgazdasági üzemek egyébként is előbb a gyorsan megtérülő beruházásokra fordítják pénzüket. Kedve­zőtlen jelenségként tarthat­juk számon, hogy az állat- tenyésztésben nem honosod­tak meg eddig a valóban korszerű tartási technológiák. Azt viszont semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy hazánk a hízó­állatok több mint egyharma- dát külföldön értékesíti. Az előnyös értékesítési lehetősé­gek miatt több- területen a termelés további növelésére lesz szükség. Ez pedig csak úgy képzelhető el, ha széle­sebb körben terjednek el a jó módszerek. Elgondolkoz­tató például, miért, nem ké­pesek mások a szarvasi Dó­zsa Tsz tehenészetéhez ha­sonló eredményeket elérni. Ott az ágazatban évente 8 millió forint nyereséget állí­tanak elő. — Mi jellemezte az egyes ágazatok fejlődését? 1975 előtt igen sok gondot oko­zott az üzemekben a szarvasmarhatartás... — Az V. ötéves tervben a mezőgazdasági üzemek csak­nem 10 ezer új férőhely épí­tését tervezték. Ennek alig fele volósult meg. Üj telepet építettek viszont a szarvasi Dózsa, a bucsai Üj Barázda Tsz-ben, a hidasháti, a bé­késcsabai és a Mezőhegyesi Állami Gazdaságokban. Ebben az ágazatban erőtel­jes szakosodási folyamatot figyelhettünk meg. Több he­lyen — elsősorban gazdasá­gossági okok miatt — a szét­szórt, elavult telepeket fel­számolták. Ma Békés megye tizenhét mezőgazdasági üze­mében nem foglalkoznak szarvasmarhatartással. En­nek ellenére a tejtermelés di­namikusan nőtt. Míg 1975- ben lényegében hasonló te­hénlétszám mellett 68 mil­lió litert termeltek a megyé­ben, 1980-ban már 144 millió litert. A keresztezések eredmé­nyeként a tehénállomány je­lentős része már intenzív tej­termelő fajta. Ennek is kö­szönhető, hogy gyors ütem­ben, 1975 óta 2700-ról 3800 literre nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. Nem hall­gathatjuk el azt sem,, hogy a tejprémium bevezetése kedvezően befolyásolta az eredményességet is. — A IV. ötéves tervben ciklikusság jellemezte a ser­téstenyésztést. Változott-e a helyzet? — Valóban volt rá példa, hogy rövid idő alatt 20—30 százalékkal nőtt, vagy éppen csökkent a termelés. Ez az ingadozás az V. ötéves terv­ben megszűnt. Egyenletes fej­lődés volt jellemző, s ma már évente 120 ezerrel több hízott sertést értékesítenek a megyében, mint öt évvel ez­előtt. Mindez úgy valósult meg, hogy időközben új telepet nem építettek. Felújításokra, bővítésekre viszont 88 millió forintot fordítottak, ilyen jel­legű munka 15 mezőgazdasá­gi üzemben volt. Javult a rendelkezésre álló eszközök kihasználtsága, a takarmány­felhasználás, csökkent az el­hullás. A jövőre nézve bizta­tó, hogy a termelési kedv­vel nincs különösebb gond. — Megyénk mezőgazdasági üzemei még ma is nagy ki­terjedésű legelőkkel rendel­keznek. A hasznosítást sok helyen az igénytelennek tar­tott juhval kívánták megol­dani. — A juhtenyésztés az V. ötéves tervben a legdinami­kusabban fejlődő állatte­nyésztési ágazat volt. A vá- gójuh-felhasználás 70 száza­lékkal haladta meg az 1977 előttit. A juhtenyésztés még gyor­sabb fejlődését azonban sok tényező akadályozza. Egyet­len új férőhely létrehozása 3 ezer forintba kerül, és a le­gelőgazdálkodás feltételei­nek megteremtése is sok pénzt emészt fel. Ráadásul itt-ott a szemlélettel is baj van. Az állat igénytelenségé­re hivatkozva elfeledkeznek arról, hogy az intenzív tar­tási módszer körültekintő munkát igényel. — A baromfitenyésztés igen sok ellentmondással küszködött az elmúlt évek­ben. — Mindezt nem tarthat­juk véletlennek, ha figye­lembe vesszük a piacon vég­bemenő keresletingadozást. Arról sem feledkezhetünk meg persze, hogy mint a leg­intenzívebb körülmények kö­zött tartott állatfaj, igen sok importenergiát, gázt, ola­jat, fehérjét használ fel. Egyébként 1980-ban 7 szá­zalékkal nőtt a baromfiérté­kesítés. Igaz, ebben jelentős szerepet játszott az a tény, hogy a feldolgozó üzemek a szerződésben foglalt árakon felül kilogrammonként 4 forintot fizettek. így javult az ágazat eredményessége. Békés megyében az orosházi és a Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalat . társulásos formában termelteti meg az alapanyagot. — Mi jellemezte a háztáji állattartást? — A tehénlétszám egyet­len év alatt — 1979 szeptem­berétől — 1400 darabbal, vagyis 10 százalékkal csök­kent. Ez azt bizonyítja, hogy ma már egyre kevesebben vállalják a tehéntartással járó vesződséget. A sertés- tenyésztésben ugyanakkor dinamikus fejlődést figyelhe­tünk meg. A háztájiból 15 százalékkal több sertést ér­tékesítettek 1980-ban, mint öt évvel ezelőtt. Kepenyes János A gazdag program meg­valósulása a nyár végéig szép eredményeket sejtetett, az aratás kezdetén a szak­emberek véleménye szerint kiemelkedő évnek ígérkezett 1980. Az ismert okok, vagyis az árvíz miatt a termelő- szövetkezet tagjainak évtize­des, kemény munkája vált szinte semmivé. Igen jó búzatermésre szá­mítottak, a betakarított rész­területen a szövetkezet éle­tében eddigi legnagyobb hek­táronkénti hozamokat hord­tak szérűre a szállítójármű­vek. Az árvíz által nem ká­rosított területen naprafor­góból hektáronként csak­nem 3 tonna termést vágtak a kombájnok. A szövetkezet közvetlen és közvetett kára 630 millió forint, a helyreál­lítás több évet vesz igénybe. Az előterjesztésből kitűnt: a tagok, a szövetkezet kom­munistái érzik annak súlyát, hogy milyen feladatokat kell az elkövetkezendő eszten­dőkben megoldaniuk. Ahhoz, hogy e nagy feladatot végre­hajtsák, valóraváltsák, ágy kell dolgozniuk, mint azt a mentés, majd a helyreállítás során egymást segítve fe­gyelmezetten tették, magas . fokú politikai öntudattal. A beszámoló további része taglalta az alapszervezet munkáját. A 78 párttagból 28-an nyugdíjasok, állandó pártmegbízatással ötvenket- ten rendelkeznek, mely meg­bízatást valamennyien be­csülettel teljesítették. Ezt kö­vetően a párttitkár hangsú­lyozta : visszatérően jelent­kezik, hogy sem a pártta­gok számával, sem pedig a tudatos, folyamatos párttag­gá neveléssel nem lehetnek elégedettek, a pártépítés nem tudatos, a tagfelvételeket a spontaneitás jellemzi. Az elmúlt években a párt­csoportok munkája hagyott kívánnivalót. A pártvezető­ség több esetben foglalkozott a pártcsoportok tevékeny­ségének javításával, több javaslattal, átszervezéssel se­gítette tevékenységüket. Az Kétségtelen, hogy az állat- tenyésztés sarkalatos pontja a takarmányozás, hiszen a nevelési, hizlalási költségek 70—75 százalékát a takar­mányárak teszik ki. Érthető, hogy nem mindegy, milyen áron, mennyire gazdaságo­san állítják elő a gazdasá­gok a végterméket, például a sertéshúst. Ez a felismerés vezette három évvel ezelőtt a Békés megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat szakembereit arra, hogy garanciát vállaljanak takar­mányaik gazdaságos felhasz­nálásáért. Az ötlet röviden így fo­galmazható meg- A vállalat szakemberei olyan takarmá­nyozási technológiát alakí­tottak ki, amely jól illesz­kedik az adott állattartóte­lep termelésébe. Kötelezték magukat, hogy saját jármű­veikkel szállítják a megren­delt takarmányokat. A fel­használó vállalja, hogy any- nyi és olyan fajtájú takar­mánnyal eteti az állatokat, amelyet a technológia éppen előír. A már említett garan­cia arról szól, hogy az egy kilogramm élősúly előállí­tására felhasznált takar­idén mindezek már kedvező­en éreztették hatásukat, s az élet igazolta: indokolt és eredményes volt a pártcso­portok fokozottabb segítése. A beszámolási időszakban a szövetkezet párttagjai to­vábbra is fontos feladatuk­nak tekintették az emberek tudatának fejlesztését, a szo­cialista építőmunka segíté­sét. Az idén öt oktatási for­mában több mint 120 tsz-tag — kommunisták és párton- kívüliek — ismerkedtek párt- politikai, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai kér­désekkel. A vezetőség fon­tosnak tekintette a munka becsületének növelését, a figyelmet a közérdek, a kö­zösségi szellem erősítésére összpontosította. A pártalapszervezet a szö­vetkezetben működő tö­megszervezetekkel összehan­goltan, munkaterv szerint tartja a kapcsolatot, a be­számoltatásuk rendszeres. Az előterjesztés szerint a kom­Határidő előtt Határidő előtt üzembe he­lyezték az Üvegipari Művek legfiatalabb gyárának ol­vasztókemencéjét Vásárosna- ményban, s ezzel teljessé vált az üzem technológiai sora. Korábban csupán a más gyárakból érkező üvegtermé­kek csiszolását, további fel­dolgozását végezték a Tisza­Guruló melegedő házakkal lá­tott el minden erdei munkahe­lyet a Mecseki Erdő- és Falel­dolgozó Gazdaság, s ezzel meg­valósította ötödik ötéves tervi szociális programjának egyik legfontosabb feladatát. A dol­gozók munkakörülményeinek ja­vítására évente több mint húsz­millió forintot fordítottak. En­nek eredménye, hogy a fakiter­melő, erdőművelő és csemeteter­melő brigádok kilencszáz dolgo­zója ma már terepjáró gépko­csikon utazik szabadtéri mun­mány költsége a telep ko­rábbi eredményeihez képest csökkenjen. A partnerek a szerződésben megállapodnak abban, hogy eredményes együttműködés esetén a ke­letkező többletnyereségen osztoznak. A veszteséget a GMV megtéríti. Mindezek feltétele, hogy a telepen dolgozók betartsák a tech­nológiai utasításokat- Jelenleg négy sertéshús­termelő vállalattal, a tót- komlósival, a gerendásival, az elekivel és a gádorosival van ilyen megállapodása a GMV-nek. Érdemes kiemel­ni a tótkomlósiak eredmé­nyeit. A gabonaforgalmi vállalat kötelezte magát, 1978-ban, hogy az általa szállított tápból 3,98 kilo­gramm elég lesz arra, hogy egy kiló húst termeljenek, telepi szinten. A jó együtt­működést bizonyítja, hogy az idén év végére ez a szám már csak 3,87 kilogramm lesz- Önmagában is szép ez az eredmény, mégis érdemes megemlíteni, hogy már az első évben csökkentek a felhasznált takarmányok át­lagárai is. Pénzben kifejez­ve ez azt jelenti, hogy a munisták tömegbapcsolatát nagyban elősegítette, hogy a politikai oktatáson is együtt vesznek részt a pártonkí- vüliekkel. A párttagok poli­tikai munkája kedvező ha­tással volt a pártonkívüli- ek gondolkodásának fejlődé­sére. A beszámoló befejező ré- részben az újjáépítéssel, a másodszori újrakezdéssel, a napi feladatokkal foglalko­zott. A konkrét, kritikus, ön­kritikus, előremutató be­számoló feletti vitában ki­lencen mondták el vélemé­nyüket, javaslatukat. A hoz­zászólók az emberi {kapcso­latok fontosságát, a segítő­szándékot hangsúlyozták. Persze munkájukhoz segítsé­get is kértek. Ezek közül csak kettő: az alkatrészellá­tás nem zökkenőmentes, az erőgépek, fűtőberendezések üzemeltetéséhez a Szajolból kapott gázolaj vizes, szinte használhatatlan. Az egyik hozzászóló felvetette, hogy a párttagok sorában kevés a fiatal, az ifjúság körében szélesebb körű, tudatosabb politikai nevelésre lenne szükség. Mások az újjáépí­tésről beszéltek szenvedé­lyesen. Valamennyi hozzá­szólásból a tenni- és segíte- niakarás csendült ki. A tag­ság tudja: a rendkívüli hely­zet nyomán az elkövetkezen­dő esztendő a helyreállítás, a teljes újrakezdés éve lesz, ekkor szeretnék biztonság­gal megalapozni az 1982-es évet. Szekeres András parti városban. Ezentúl azon­ban már a helyben olvasz­tott anyagból is készülhet üvegáru. Az új gyár létesítését alig egy esztendeje kezdték meg, a leendő kollektíva tagjai a salgótarjáni és az Ajkai Üveggyárban ismerkedtek a szakma fogásaival. kahelyére, s ott a tél hidege elől is biztonságos menedéket ta­lál a mozgó melegedőházakban. A hőszigetelt kocsik nyolc em­ber öltöző-, mosdó- és étkező­helyéül szolgálnak. A Mecsek vidékén a csikorgó hóban-fagyban is szorgosan dol­goznak a favágó brigádok. Bár eredeti — ötvenezer tonnás — évi tűzifatermelési tervüket már teljesítették, a lakosság ellátá­sának biztonsága érdekében to­vábbi tizenhatezer tonna tüzelőt értékesítenek még az év végéig. tótkomlósiak 1 millió 600 ezer forint többletnyereség­hez jutottak, a felhasznált GMV-tápok és az alkalma­zott takarmányozási techno­lógia révén. Nyugodtan mondhatjuk, hogy mindenki jól járt, hi­szen mind a négy sertés­tartó többletjövedelemhez jutott. Az együttműködés kiter­jed a GMV-n keresztül a Gabonatrösztre és annak kutatóintézetére is, ahon­nan a kísérleti takarmányo­zás után a minél jobb, na­gyobb hozamot biztosító starter, és hizlaló takar­mány recepteket adják. A megyei gabonaforgalmi vállalat a jövőben több, el­sősorban baromfival foglal­kozó telepnek kínál hasonló lehetőséget és szerződést. Törekvéseik várhatóan kö­vetőkre találnak. Annál is inkább, mert gazdasági vita eddig senkivel sem fordult elő- Bizalomra épülő, jő munkakapcsolat alakult ki a négy SERKÖV-vel. Ez a bi­zalom lehet a legjobb alap­ja a további együttműkö­désnek, a partneri kör bőví­tésének. S az anyagi hasz­non kívül éppen ez a biza­lom a közös vállalkozás másik nagy haszna. — m. szabó — A garancia haszna Guruld melegedöházak a Mecsekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom