Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-31 / 305. szám
a 1980. december 31., szerda Családi életem nagyon boldog Beszélgetés a zongorahangolás „szerelmesével” sr <• i----------------------------IgHiliH&Td G yógyítás alulnézetben Békéscsaba utcáin, terein gyakran látni a szálfaegyenes testtartási!, galambősz hajú, piropozsgás arcú férfit, aki fekete szemüveget visel. Paulik Pál zongorahangolót mindenki ismeri, szeretettel köszönti, s ő mosolyogva visszaköszön. Karácsonykor, a béke, a szeretet és a- család ünnepén gyakran, megszólal a zene. A muzsikára gondolva kerestük fel _ a zongorahangolás „szerelmesét”, beszélgessünk vele életéről, munkájáról. — Hol és mikor született? — Békéscsabán, 1918-ban. „Tősgyökeres” csabai vagyok. Még hároméves sem voltam, amikor egy fiákeres kocsiról oly szerencsétlenül estem a betonjárdára, hogy megsérültek a látóidegeim. Orvostól orvosig vittek a szüleim, mégis fokozatosan elveszítettem a látóképességemet. — Iskoláit hol végezte? — Budapesten a vakok intézetében. Sok száz és ezer csökkentlátó, illetve vak ember hálás az intézetnek, mert életre, munkára nevelték. Jómagam zenei szakon tanultam: orgonán, zongorán, hegedűn és csellón. Nagyon szeretem a zenét. Valami felemelő érzés hat át, ha zenét hallok. Meggyőződésem, hogy a zene szerete- te gazdagítja az ember érzelemvilágát. — Hogyan lett zongorahangoló? — Tanáraim javaslatára. Nagyon szerettek, tehetségesnek tartottak. Csakhogy ez a hangoláshoz kevés. A zongoramechanikát szakiskolában meg lehet tanulni, de a hangoláshoz kifogástalan hallás kell. Nos, ezt nálam felfedezték. Nagyon érdekes az emberi szervezet. A látás elvesztése után egy másik érzékszervünk — leginkább a halló — az átlagosnál jobban kifejlődik. Nálunk a fül sok mindent pótol. Szenvedélyesen szeretem a zongorahangolást. Kerek 42 esztendeje csinálom, de nem hagyom abba, amíg bírom. Nagy élvezettel dolgozom, és amikor befejezem a munkát, nem szívesen állok fel. Bol- > dogan maradnék még, játszani azon a hangszeren, amely az én munkám által ad szép, tiszta hangot. Sokat járok magánházak- ihoz is, de rengeteg a megrendelésem iskoláktól, művelődési házaktól és más intézményektől. Nemcsak Békéscsabán hangolok, hanem járom a megyét Battonyá- tól Füzesgyarmatig. Az utazás kicsit fáraszt, de ha leültem a hangszerhez, mindent elfelejtek. A hangolásban az a legnagyobb boldogságom, hogy megbíznak bennem. Tiszteletet, megbecsülést élvezek, de én is igyekszem megtenni mindent azért, hogy jó munkát csináljak. Voltak hetek, hogy 80—90 órát is dolgoztam. De nem hagyom ott a zongorát, amíg nem tökéletes a hangja. — Ügy hallottam, hogy a Filharmónia hangversenyeire is ön hangolja a zongorákat. — Igen. A zongora kényes hangszer. Jó hírű előadóművész nem ül le olyan hangszerhez, amelynek nem tökéletes a hangja. Márpedig a művelődési házakban sokat használják különböző célokra, ütik-verik, hamarabb elrongálódik, mint ott, ahol valaki egymaga kezeli otthonában. Valamennyi művelődési házban vagy iskolában drága zongorát vásárolni nem tudnak. A gyengébb pedig hamarabb rongálódik. Hangoltam már Fischer Annie, Kocsis Zoltán és más híres művészek fellépése előtt. Nagyon hálásak voltak. Én pedig örömmel hallgattam végig hangversenyeiket. Évente mintegy száz filharmóniai előadásra hangolok zongorát Békés megyében. — Tanulnak-e ma sokan zongorázni? — Szerencsére igen. Városokban és falvakban sok gyerek jár zongoraórára. Nos, a bérlakások kis mérete miatt sok helyről kiszorul a zongora. Ezért nagyon olcsón lehet jó állapotban levő, értékes, használt zongorát vásárolni. Akinek tágas a lakása, az szerencsés. A kislakásokba pianinót vásárolnak. De már a neve is jelzi: pianínó = csendeske, hogy erőnlétben kisebb értékű hangszer, mint a zongora. De arra kitűnően alkalmas, hogy megtanuljon és rendszeresen gyakoroljon rajta valaki. — Mióta él Békéscsabán, és hogyan alakult családi élete? — Harmincnyolcban jöttem haza. Később megnősültem, három fiunk született. Családi életem nagyon boldog, kiegyensúlyozott. A feleségem nem járt el dolgozni soha, hiszen nekem a munkámhoz, az utazásaimhoz mindig nagy szükségem volt rá. Csák az a baj, hogy Alig akad olyan ember, aki életében egyszer-egyszer, szilveszterkor vagy más alkalommal ne nézett volna jobban a pohár fenekére. Szintén sokan vannak, akik aztán másnap émelyegnek, fáj a fejük, szédülnek, s úgy érzik, hogy „pingpongoznak” a fejükben. Egyeseknek kő fekszik a gyomruk helyén, rossz a szájízük és a közérzetük. Mások csak kedvet" lenek, rémülten pórbálják összerakni az elmúlt éjszaka eseményeit, és pirulva kutatják, hogy hol is „szakadt el a film”. A szilveszteri jókedélyt bizony gyakran kíséri depressziós letörtség és fizikai elesettség, még a szemrehányásokat is csak bágyadt érdeklődéssel tudja követni a másnapos ember. Erről a kórképről az orvosi tankönyvekben nemesik sok szó, legfeljebb a méregtanban az alkoholmérgezés címszó alatt. A köznyelv egyszerűen másnaposságnak nevezi ezt az állapotot. A másnaposság „kórokozója” a mértéktelen ételés italfogyasztás. Alkoholmámor hatására rendszerint aránytalanul sokat eszünk, az első ásítás után feketekávéval igyekszünk elűzni az álmosságot, és egyik cigarettáról a másikra gyújtunk. Szervezetünk megsínyli a pihenéshiányt, gyomrunk pesaját jogán nem kap nyugdíjat. De ez a legkevesebb. Életem fő vágya volt az igazi, meleg családi otthon megteremtése. Ez sikerült. Építettünk egy kertes házat, mind a három fiunk szakmát tanult. A középső fiam, Laci választott zenei pályát. Nekem Laci felesége segít a hangolásnál. Azt hiszem, soha nem éreztem hátrányos helyzetben magam a látásom elvesztése miatt. Mindig jó kedélyű, az embereket nagyon szerető egyéniség voltam. Végül is szerencsés, elégedett ember vagyok. A gyermekeink mindenért kárpótolnak. Gyakran jönnek hozzánk. Anyóst nem ismernek, csak anyukát. Tiszteletet, megbecsülést fiainktól, menyeinktől egyaránt kapunk. Azt kívánom az új esztendő küszöbén, hogy minden család olyan szeretetben, békességben éljen, mint a mienk. Ary Róza dig az értelmetlenül belé- tömött ételt és italt. Szerencsés esetben „túladunk” a feleslegen, máskor napokig kóválygunk. Léteznek babonás kor- helyreceptek a másnaposság ellen. A legveszélyesebb korhelybabona, hogy a „kutyaharapást szőrével” lehet gyógyítani, hogy az alkoholos, rossz közérzetet alkohollal lehet elűzni. A másnaposság ellen fogyasztott ital csak az alkoholizálást teszi folytatólagossá. Ha túl mámoros hangulatban lépnénk át az óév küszöbét, kíméljük gyomrunkat az alkoholtól és az ételektől. Bő citromos tea fogyasztása és a koplalás rendszerint elég ahhoz, hogy panaszaink elmúljanak. Nagyon fontos, hogy ilyen állapotban autóvezetésre semmiféleképpen ne vállalkozzunk! Ha a szilveszteri éjszakának már csak a kellemes emlékei maradnak meg, ne feledjük levonni a tanulságot a legközelebbi farsangra, névnapra, vagy disznótorra. S mivel még nem késő, egy jó 1 tanács: szilveszterezzünk úgy, j hogy jó emlékekkel gondoljunk erre az éjszakára. Dr. König János, a Vöröskereszt egészségnevelési munkabizottságának elnöke Újabb mentesítő vonatok és buszok „Szusszanásnyi” szünet, alig egynapos pihenő után ismét ünnepi csúcs előtt áll a közlekedés, amely egyébként zavartalanul, rendben lebonyolította a karácsonyi forgalmat. Az újabb háromnapos munkaszünetre, főleg az indulásra, a karácsonyinál kisebb forgalmat várnak, viszont számítanak azokra — elsősorban az építőmunkásokra, az iskolásokra —, akik még az ünnepek előtt elutaztak, s most térnek vissza. A MÁV a legforgalmasabb vonalakon a menetrend szerinti vonatokat több kocsival megerősíti. Ezenkívül december 30— január 5. között Budapest— Miskolc—Budapest között 19, a nyíregyházi vonalon 12, a nagykanizsain és a szombat- helyin 8-8, a kaposvárin pedig 6 mentesítő vonatot tervez. Szükség esetére ezeken feliig, is képeztek tartalékot, szerdán kilenc, újév napján tíz kisegítő szerelvény áll készenlétben. A csúcsot szombatra várják, amikor 30 — de még vasárnap is 21 — mentesítő vonatot indítanak, többségüket már vidékről a fővárosba. A Volán az újévi ünnepek idejére is több száz mentesítő buszjáratot indít. Az Engels téren például kedden 20—30, szerdán már 30—40, de még január 1-én is mintegy 40 többletbusz indítását tervezik. Az eddigi információk és a jegyelővétel alapján a csúcsot szombat délutánra várják. A külgazdasági egyensúly a gazdaság belső egyensúlyi helyzetének tükre, következménye. A külső egyensúlyhiány kétféle veszélyt rejt magában. Először: a külső egyensúly hiánya átmenetileg eltakarja, semlegesíti a belföldi piac, a gazdasági fejlődés egyensúlyának hiányát, késleltetheti a szükséges reakciót. Más kérdés, hogy az átmeneti egyensúlyhiányt hasznosítani is lehet: a külföldi erőforrások bevonása ugyanis erőteljesebbé teheti a gazdasági fejlődést. De csak akkor, ha az import- többletek garantálják a jövőbeni exporttöbbletet, a hitelek visszafizetését, a pasz* szívumok aktívumokkal való kiegyenlítését. Jobb adósság nélkül Aligha tagadható, hogy a hetvenes évek derekán hatalmas summával jelentkező külgazdasági egyensúlyhiányt kezdetben ideiglenesnek tekintettük, s ezzel összhangban az V. ötéves terv folyamatosan javuló egyensúlyi helyzetet irányzott elő. Valójában 1978 végéig súlyosbodott a helyzet, következésképpen beleléptünk az első számú veszély „csapdájába”, esztendőket késtünk a reagálásban, a cselekvésben, másrészt a külső egyensúlyi helyzet rontása árán „semlegesítettük” a gazdaság belső egyensúlyhiányát. A külső egyensúly hiányának másik veszélye a jelenség tartós tendenciaszerű jellegével függ össze. Bár sokan — még bankárok is — azt állítják, hogy a nemzetközi pénzpiacokon a hiteleA beteg általában nem tudja elbírálni, hogy a kórházban az állapotának megfelelő gyógymódot alkalmazzák-e? A diagnózis felállítása, a terápia kidolgozása szakértelmet kíván; ezekbe laikusnak nem lehet beleszólása. És hadd szögezzük le nyomban, hogy felesleges is lenne, mert mindez az orvos dolga. Felkészültségének, szakértelmének eredménye, amihez hozzájárulnak a gyógyító intézmény objektív adottságai. Nyilvánvaló, hogy korszerű épületben, újonnan beszerzett műszerekkel kedvezőbbek a gyógyítás feltételei. Ám a beteg ítélőképessége ebben az esetben is csak a látszatra szo-| rítkozik. Látja, hogy tágasak a kórtermek, vakítóan tiszták a falak, ápoltak a mellékhelyiségek, jó a világítás, akár este is lehet olvasni, ami sajnos egyáltalán nem tipikus. Egyszóval, a kórház úgynevezett hotelrésze megfelel nevének. És a beteg mégsem mindig elégedett. Van ugyanis a gyógyításnak egy olyan tényezője, amit nem pótol semmi. Ámít a beteg a maga laikus módján is észlel, lemér, és amiből messzemenő következtetést von le. Ez pedig a gyógyin- tézmény légköre. Orvosok és beosztottak munkaközi kapcsolata, ami bánásmód formájában sugárzik a betegre is. Különös. Az egyik kórházi osztályról azzal távozik a beteg, hogy jó szakemberek az orvosok, megtanulták szakmájukat a nővérek, mégis hol itt, hol ott volt valami hézag a gyógyításban. Többnyire szervezetlenség, vagy hiányos együttműködés miatt nem kapta meg a gyógyszert, csak külön kérésre, vagy reggeli után derült ki, hogy aznap éhgyomorra kellett volna vizsgálatra mennie. És amikor ezt szóvá tette, őt go- rombították le, hogy miért nem jelentkezett előbb. zők vannak kiszolgáltatott helyzetben, és nem az adósok, a józan ész azt mondja: jobb adósság nélkül gazdálkodni. Ezért is, mert a halmozódó passzívum és adósság tudata arra kényszeríthet, hogy mindent alárendeljünk — a még a távlati koncepciókat, érdekeket is — az egyensúlyjavítás sürgető, halasztást nem tűrő feladatainak. A volumen nem boldogít A belső és a külső egyensúlyi helyzet ok-okozati ösz- szefüggése korántsem jelenti azt, hogy a termelés szférája nem hibáztatható a kialakult helyzetért, nem járult hozzá a külgazdasági egyensúly romlásához. A társadalmi újratermelés harmóniája a termelés és a felhasználás, tehát a termelés és az export összhangját is feltételezi, igényli. A külső egyensúlyi helyzet romlásáért nemcsak az importtöbblet a felelős, hanem a megfelelő exportteljesítmény hiánya is. S ez a teljesítményhiány a gazdaságosságban, a versenyképességben jelentkezik. Importunk volumene 1970—1979 között 74 százalékkal bővült, ugyanakkor az export több mint kétszeresére. Értékben mégis hatalmas összegű passzívum keletkezett. Ezek az adatok két dolgot bizonyítanak. Exportunk verseny- képessége, árszintje és árbevétele nem emelkedett megfelelően, a másik: meny- nyiséggel nem lehet ellensúlyozni az import árszínvonalának gyorsabb növekedését és a cserearány-veszteséget. Az ilyen és hasonló dolgok miatt értékes ápolási napok veszhetnek kárba, ami a kórháznak anyagi és ágyveszteség, a betegnek hosz- szabb ápolás és felesleges szenvedés. Amellett az orvosba, az orvoslásba vetett bizalom megrendülése. Az intenzív osztályokon fekvők mondják', hogy ott — úgy tűnik ez tipikus — nem fordulhat elő ilyesmi. A betegségek súlyossága, az életért folyó harc ugyanis nem tűr lazaságot. Az intenzív gyógyítás szép eredményei nem jöhettek volna létre orvos és nővér szoros egymásrautaltságában végzett munkája nélkül. Ez csak olyan szellemben, olyan légkörben lehetséges, amelyben a beteg állapota diktálja a munkatempót és a munkastílust is. Nem rendkívüli eredmény ez. Hanem annak tulajdonítható, hogy az intenzív osztályok vezetését csak olyan orvos vállalja, aki képes felülemelkedni mindenféle önös érdeken. Legyen az jövedelem, vagy magánélet. Itt, ha megérkezik' a mentő, minden megszűnik, ami „világi”. Egyetlen dolog számít: az életveszély elhárítása. És nincs nagyobb öröm, mint amikor ez sikerül. És nincs nagyobb bánat, mint amikor az osztályra visszaküldött beteg állapota ismét rosszabbodik, mert ott már korántsem olyan lelkiismeretes az, ápolás. k, Lelkiismeretes ápolás — tulajdonképpen ez az, aminek' megléte egy-egy intézmény falai között is oly nagyon differenciálhatja a gyógyítás hatásfokát. Objektív adottságoktól szinte függetlenül. És ez az, ami — ha feltételei adottak — a vezetéstől függően mindig hasznosítható a gyógyítás javára. És a beteg megnyugtatására, mert egyben ez az a tényező, amit a laikus nyomban felismer, és jóérzéssel vesz tudomásul. Lukács Mária A világpiaci árrobbanás megváltoztatta a nyersanyag —késztermék árarányokat, s emiatt már 1974-ben jelentős összegű cserearány-veszteségek sújtották a magyar népgazdaságot. A cserearányok a későbbiek során is romlottak, s ezt újra és újra a nyersanyag-késztermék árváltozásokkal magyaráztuk. Ma már bizonyítható, hogy az eddigi cserearányveszteségnek csak egy része írható az energiahordozók, s általában a nyersanyagok áremelkedésének rovására, a veszteség jelentős része a nem kielégítő versenyképesség következménye. Példákkal bizonyítva: a gépbehozatal árindexe 1970—1979. között 121,9-re, a gépexporté csak 117,4-re nőtt, az ipari fogyasztási cikkek importjának árindexe 111,8-ra. a kivitelben csak 107,5-re módosult. Az agrártermékeknél az import árindexe 139,9-re emelkedett. Ezek az árucsoportok a behozatalnak mintegy 50, a kivitelnek pedig mintegy 70 százalékát alkotják. Ha figyelembe vesszük, hogy az energiahordozók, nyers- és alapanyagok behozatalában a cserearány-veszteség mérséklés lehetőségei korlátozottak, aligha kétséges, hogy a külgazdasági egyensúlyi helyzet lényeges javításának kizárólagos lehetősége az erősödő verseny- képesség. a gazdaságos export. fl költségvetés sem kivétel A gazdaság mindenkori egyensúlyi viszonyait a költségvetés is tükrözi. A költEgészség - higiénia II másnaposságról Zavarok, hiányok az egyensúlyban Paulik Pál pianinót hangol Fotó: Veress Erzsi
