Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-31 / 305. szám
1980. december 31., szerda Az év legtöbbet kereső embere... IWW8MMI MWMMMLMaiHWf j ■BBKBKMHHBDi A termék értéke Magyar ipari robotok Az Egyesült Izzóban az V. ötéves tervidőszak' elején kezdték meg az ipari robotok sorozatgyártását, valamint exportálását a Szovjetunióba. Az idei év végéig mintegy 500 magyar robotberendezést szereltek fel a szovjet üzemekben. Míg kezdetben az ipari robotok csak 22-féle műveletet végeztek el, a jelenleg készülőkbe már 256-féle program táplálható be. A Szovjetunióban elsősorban a televíziók'épcső-gyárak alkalmazzák a magyar robotokat. A televíziógyárak után most a szovjet autó- és szerszámgépipar, valamint a gyógyszeripar érdeklődik a Tungsram-robotok iránt, sőt a Zil és a Lada gyárak már tárgyalásokat kezdtek az Egyesült Izzóval új konstrukciók kialakításáról és az exportlehetőségek- ! ről. Érik a búza a kutatóintézetben Érik a búza, sárgul az őszi árpa Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézetének növényházában, a Fitotronban, ahol hat kamrában júniusi hőmérsékleten érlelődnek' a nemesítési kísérletek kalászos alanyai. Az ' fényeknek megfelelően ogramozható kamrákban iúsz-huszonkét fokos hőmérsékletet és mesterséges napfényt biztosítanak a növényeknek', s így január első felében már hozzá is kezdhetnek az aratáshoz. A tudományos munkatársak ollóval vágják le a kalászokat, majd a termést gondos vizsgálatnak vetik alá. A legjobb tulajdonságokkal rendelkezőkből választják ki majd a jövő gabonáit. A Fitotronban egyébként évente négy alkalommal aratnak: a programozható fitotronkamrákban" három hónap alatt beérik a búza és az őszi árpa. ségvetés a nemzeti jövedelem újrafelosztása során egyes gazdasági reálfolyamatokat — közös társadalmi szükségletek kielégítése, beruházások — is finanszíroz, s e tevékenység az egyensúlyi helyzetet pozitív vagy negatív módon alakítja. Az elmúlt esztendőkben a belső egyensúlyi helyzet romlását elsősorban a beruházási csúcsok idézték elő, s ehhez a költségvetés is hozzájárult. Egyébként a költségvetés is tartós egyensúlyhiányban Szenved. A bevételeket meghaladó kiadásokért — legyen szó szövetkezetről, állami vállalatról — nem jár dicséret. Hogyan ítéljük meg az állami költségvetés évről évre ismétlődő és halmozódó kiadástöbbletét, hiányát? Pénzügyi tekintetben mindaddig nincs egyensúlyhiány, amíg az egyéb pénztulajdonosok — a vállalatok, a lakosság — fel nem használt, vagy megtakarított jövedelmei a költségvetés többlet- kiadásait fedezik. Az is kétségtelen, hogy a költségvetés fejlesztési célú kiadásai a jövőben nagyrészt visszatérülnek, ennek tehát van potenciális fedezete. Ez persze nem mondható el a termelési dotációkról, vagy korábbi példával élve az importárak támogatásáról. 1974 óta minden esztendőben a megtermelt nemzeti jövedelemnél nagyobb összeget, értéket használtunk fel belföldön. Ezt a többletet valakinek forintban is finanszíroznia kellett. Az a valószínű, hogy újabban a gazdasági egyensúly belső feszültségei mellett a külgazdasági egyenAmikor négy esztendővel ezelőtt úgy írt róla egyik központi képes lapunk szilveszteri száma, hogy: „Az ország legsikeresebb embere”, akkor Bánfi András (a hajnövesztő szer békéscsabai feltalálója) már hónapok óta állandó kliense volt a szegedi klinika ideggyógyászati osztályának. Keze annyira remegett, hogy a Montrealba készülő szerét csak a felesége tudta elkészíteni, ő maga fogni sem igen tudott. Pedig akkor már sínen volt a szabadalma. De hát az 1972 óta húzódó, szinte végtelennek tűnő megpróbáltatások, a „hiábavaló” erőfeszítések, hogy végre forgalomba kerüljön a Bánfi-hajszesz, a műanyag flakonok helyett az idegeit „készítette” ki. Tanulság is lehet Most, 1980 végén pedig nem túlzás, ha azt állítjuk: az ország legtöbbet kereső emberei közé tartozik. Számára a hajnövesztő első teljes évi haszna hozzávetőlegesen egy öttalálatos lottónyereménynek felel meg. A szert forgalomba hozó Her- báriáé, gondoljuk, ennek többszöröse. — Végre egy jó év! — sóhajt a felesége, és hozzáteszi: — Bizony, a sok kísérletezés, a különféle alapanyagok beszerzése nagyon sokba került. Volt úgy, hogy hetekig lucskos káposztát ettünk, hitelt sem kaptunk már, a férjem bátyja vett fel kölcsönöket a takarékszövetkezettől. hogy folytatni tudjuk a kutatást... Bánfi Andrásékat új otthonukban kerestük fel a Lencsési út egyik tízemeletes OTP-s ház háromszobás lakásában, hogy tudakozódjunk: hogyan fordult az élete, mi újság a találmánya körül? — Az hiszem, tanulság is lehet a mi helyzetünk — mondja Bánfi. — Méghozzá abból a szempontból, hogy a súlytalanság is begyűrűzik a költségvetésbe. A fizetési mérleg tételei Egy-egy esztendő külkereskedelmi mérlegében képződő passzívumokat ki kell egyenlíteni. Felhasználható erre az idegenforgalom, a tranzitszállítás devizabevételeinek és -kiadásainak a többlete, az általunk nyújtott állam- és céghitelek konvertibilis devizában való törlesztése, a nemzetközi pénzpiacon felvett finánchitel, s az ott jegyzett állam- ! kötvény. Az évről évre ismétlődő, s egyúttal halmozódó külkereskedelmi pasz- szívum a felvett finánchitelek révén olyan államadóssággá alakult át, amelynek összegét a kamat is növeli. A folyó fizetési mérleg akkor tekinthető rendben levőnek, ha a tartozás esedékes kamatát és törlesztéseit kifizetjük. Erre a célra természetesen a „láthatatlan” bevételek és a külkereskedelmi mérleg esetleges aktívuma- is felhasználható. Nyilvánvaló, hogy amíg nemzetközi árucsere-forgalmunk nem produkál aktívumot, addig a törlesztés és a kamatfizetés csak hitelfelvétellel teljesíthető. A külgazdasági egyensúly szó szerinti értelemben vett javításának az lenne a feltétele — s ennek realitása nagyon távoli —, hogy az esedékes törlesztéseket és kamatokat teljes egészében saját forrásokból, külkereskedelmi aktívumból fizessük. Garamvölgyi István (Vége) kitartás, a nehéz évek legyűrése a végén azért mindenkinek meg kell hozza a gyümölcsöt... Mi is sínen vagyunk már. Sikerült nagyobb lakást vennünk, és Kaszaperről magunkhoz venni 84 esztendős özvegy édesanyámat. Fiam kapta a régi lakást, természetesen az átírási költségeit mi egyenlítettük ki. Visszafizettük az adósságainkat, és be is bútoroztuk a három szobát. Hamisítják a hajszeszt — Sok ellentmondó hír kering a hajszeszről. Az, többek között, hogy más országokban is „feltalálták”. Mit tud erről? — Igen. Olaszországban ezen a néven hozott forgalomba egy olasz állampolgár hajnövesztőt. Képviseletünk szabadalom- és védjegybitorlás címén pert indít ellene, s úgy tudom, hogy az olasz ügyvéd 5 ezer dollárt kért a magyar érdekek védelméért ... — Nemrégiben MTI-tudó- sítást közöltek a magyar lapok, hogy a négymilliós példányszámban megjelenő Daily Mirror angol újság miként népszerűsítette a magyar „csodaszert”. Az ideig csupán egyetlen cég forgalmazta a szigetországban a Bán- fi-hajszeszt, flakononként 15 fontért (ez 700 forint!). Azóta már a szerződés szerinti első exportszállítmány is megérkezett Angliába. Ez év novemberében meghívtak Franciaországba, ahol a külkereskedelmi képviseletünkkel együtt részt vettem egy üzleti tárgyaláson. Februárban Angliába készülök hasonló ügyben, és szó van egy svájci útról is. Tizennégy országgal van folyamatban az. exportszerződés megkötése... Új kreáció: a szörtelenítö A hajnövesztő világvisszhangja még el sem ült, és máris új, az előbbinél talán még jelentősebb és népszerűbb szerrel készül kirukkolÚi szövetkezet alakult Üjabb szövetkezettel gazdagodott Győr-Sopron megye ipara: megalakult a Győri Műszer- és Irodagép- javító Ipari Szövetkezet, amelynek tizenhét tagú közössége feladatául tűzte ki az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek pénztár- és irodagépeinek, könyvelőberendezéseinek karbantartását, szakszerű javítását. A vállalkozás újszerűsége, hogy egyszerűsített ügymenettel működik. Ennek az a lényege, hogy az adminisztrációt Nádkunyhók a Velencei-tónál Épülnek a nádkunyhók a Velencei-tónál, ahol már csaknem ezer. frissen vágott nádból rakott, sátor alakú kupac jelzi, hogy előrehaladtak a tó téli termésének betakarításával. A tó partján jelenleg négy nagy teljesítményű Pelikán nádvágógép dolgozik, a számukra kedvezőtlen enyhe idő miatt a szokottnál lassabban. Naponta 2200—2500 kéve nádat vágnak le, s eddig több mint 170 ezer kévét takarítottak be. A tervek szerint a nádvágás be- fejeztéig — márciusig — 700 ezer kévét aratnak le. A termés csaknem felét exportálják. A többit pedig hazai felhasználásra dolgozzák fel. ni Bánfi András: a szőrtele- nítővel. Erre akkor talált rá, amikor saját kopaszságának megszüntetésén fáradozott. A különféle anyagokból összeállított folyadékokat természetesen előbb magán próbálta ki, és egy ilyen alkalom után meglepetten tapasztalta, hogy karjáról, ahova kente a szeszt, eltűnt a szőr. Különösebb jelentőséget a bosszúságon kívül azonban nem tulajdonított akkor ennek, hiszen lázas kutatótevékenységének fókuszában a hajnövesztő szer megtalálása állt. Most „elővette” ezt a régi kreációját, és... — Benyújtom a Találmányi Hivatalnak. Bízom abban, hogy jövőre, azaz 1981- ben meg is kapom rá a szabadalmat ... Kipróbálása mindenesetre kecsegtető eredményeket mutat... Talán ennek a szernek a szabadalmaztatása nem húzódik oly sokáig, mint a hajnövesztőé, amelyről ma már elismerően nyilatkoznak. A Bánfinak küldött levelek arról tanúskodnak, hogy a huzavona esztendeiben sokan drukkoltak neki, s várták a szert. És mire emlékszik ezekből az évekből Bánfi András a legszívesebben? — Természetesen azokra a hetekre, amikor közölték velem, hogy végre elfogadták, és gyártani kezdik a hajszeszt ... — És mire a legszomorúbban? x — Arra, hogy a személyemről szóló minősítésbe egy ízben beleírták: minden idejét a munkáján túl — társadalmi tevékenység helyett! — arra fordítja, amihez nem ért... Nem értettem egyet, és fél napig vitáztam ezzel a minősítéssel, míg végül szabálytalanul (!) összetépték... E minősítés ellenére volt munkahelyén 1975-ben Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott üzemi munkájáért. A „munkaidőn túli” tevékenységének termékéért pedig, azt hisszük, fél Európa kopaszai hálásan gondolnak a békéscsabai feltalálóra ... Varga Dezső a minimálisra csökkentik. A nem termelő irodai létszámot a lehető legalacsonyabb szinten tartják. Az OKISZ és a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatósága hozzájárult az új típusú működéshez és a módszert egyszersmind kísérletnek is tekintik. Az új vállalkozás a szolgáltatási ágazatban jó konkurenciát teremthet „ megyében, s ez bizonyára jótékonyan hat majd ,a minőségre. z idei év első felében a vegyipar új termékéinek kilencven százaléka — az úgynevezett forgalomhahozatali követelmények szemszögéből vizsgálva — megfelelt a minőségi előírásoknak. A bútoroknál ez az arány a hatvan százalékot sem érte el. Ráadásul ez utóbbiaknál a kifogásra okot adó hibák döntő része a technológiai fegyelem megsértésének következménye — pontatlan megmunkálás, eltérés a szabványtól, a kárpitozás egyenetlensége, a vasalások, díszítések lógnak stb. — azaz könnyen elkerülhető minőségrontó tényező. A vevő viszont joggal elvárja, hogy azt kapja a pénzéért, amit gyártónak és forgalmazónak — szabványban, osztályozásban, árképzésben, tanúsítványban rögzített — kötelessége adni. Jobban megnézzük, mire és mennyi pénzt adunk ki — ezt bizonyítják a kiskereskedelmi forgalom adatai, s ennek tapasztalatai szűrhetők le a termelői felhasználást szolgáló vásárlásokból is. Az év első hat hónapjában például — összehasonlító áron — a ruházati termékek eladása azonos volt az egy évvel korábbi időszakéval. A termelői forgalmazás körében megnőtt a minőség miatti viták száma — a leszállított áru eltért a szerződésben rögzített jellemzőktől —, azaz mind több jele van annak: ,a vevő egyre inkább ügyelni kezd arra, fontosnak tartja, mit kap ,a forintjaiért. A vásárlás-lélektani vizsgálatok azt mutatják, hogy a vevők túlnyomó része a jó, tartós minősítéshez — vagy jelzőhöz — a drágát társítja. Bizonyos fokig tehát természetesnek véli, ami jó, tartós, annak megkérik az árát. Eddig semmi hiba. A baj akkor kezdődik, ha a vásárló úgy tapasztalja, hogy bár megkérték az árát, a kiadott forintokat az áru nem éri meg. Például azért nem, mert kényelmetlen szabású, mert egyenetlen alkatrésze miatt megbízhatatlanul működik. mert színezése foltos, festéke fog, s így tovább. A szakemberek fogalmazása szerint a műszaki jellemzőknek és a minőségi előírásoknak a használati értéknek, az árnak, a megbízhatóságnak harmonizálnia kell, ezek kölcsönhatása a gyártmány tervezésétől egészen odáig terjed, hogy a vevőt — a felhasználót — semmi se zavarja az áru mindennapos hordásában, működtetésében, kezelésében stb. A termékkészítés és értékesítés egyetlen mozzanatában sem lehetnek tehát az előbbiek különálló fogalmak, illetve ha ez bekövetkezik, akkor valaki károsodik. Míg 1979 első félévében az új ruházati árucikkek 72, a második félévben 66, idén az első hat hónapban már csak 63 százaléka felelt meg a forgalombahozatali feltételeknek. A vásárlói kifogásoknak több mint a hetven százalékát megalapozottnak találta a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. Szembetűnő tehát, hogy legtöbbször a vevő károsodik, olykor ,a forgalmazó, azaz a kereskedő, s csak nagyon ritkán, elvétve a gyártó. Föltételezhető, hogy erre vezethető vissza az érdektelenség azzal szemben, mit szól a vásárló az áruhoz, innét ered ,a széles körben élő fölfogás: vigye ,az árut a vevő, a többi az ő dolga. Miközben a megnehezedett piaci lehetőségekre panaszkodnak a gyártók, érthetetlenül keveset törődnek a korábban vázolt harmóniával, tehát azzal, hogy termékük műszaki és használati értéke, megbízhatósága arányban álljon az árral. Hiába kitűnő például műszakilag a berendezés, háztartási gép, termelő eszköz —, ha egyetlen. csekély jelentőségű részeleme, történetesen gyenge szigetelése miatt ismétlődően elektromos zárlat bénítja meg. Az ilyesminek azután híre megy, s kárbavész az egész termékbe fektetett munka, mert az áru — megbízhatatlansága miatt eladhatatlanná válik. S ez csak egy, de nem az egyetlen eset a jó lehetőségek elpus- kázásából. .. ! Az előbbieknél is kevesebb figyelem jut a fogyasztási szerkezet finomabb átalakulásaira, a többi között arra, hogy míg 1960-ban még csak 150 ezer elvált férfi v,agy nő élt az országban, az 1980-as népszámlálás szerint számuk már meghaladja a 420 ezret. Kézenfekvő, hogy az ilyen, egyszemélyes háztartásoknak sokféle áruból egészen mások az igényei, mint .annak a 2,7 millió családnak, ahol egy vagy több személy aktív kereső, s a létszám két főtől tizenhatig terjed. S ott vannak még a nyugdíjasok is, az előbbiektől szintén eltérő szükségletekkel és igényekkel, nekik megint más a jó, a tartós, az olcsó vagy a drága, mint a keresőknek. alán nem túlozzuk el reményeinket, ha azt írjuk: eljött annak az ideje, hogy a gyártók és forgalmazók — éppen a kereslet növekedésének mérséklődő irama, a vevők fokozott megfontoltsága, igényessége miatt — akár kénytelen-kelletlen is —, de több figyelmet szenteljenek az áruk minőségére. S ha a szabályozás, ösztönzés jó irányban hat, akkor nem lehet kétséges, a felhasználó, a vevő megkapja azt, ami a pénzéért jár neki. Lázár Gábor A szolnoki MEZŐGÉP törökszentmiklósi gyárában a Claascégnek gyártanak rotációs fűkaszákat. A kooperációs szerződés keretében ebben az évben kétezer-egyszázat szállítanak az NSZK-ba (MTI-fotó: Cser István felvétele — KS)
