Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

1980. december 17., szerda n kereskedők közérzete ■■■em tudom, megír- I ja-e valaha Mol­11 1 dova György, vagy más a kereskedelem és a vendéglátás szociográfiáját. Egy biztos: a „szent tehén” hasonlat nem csupán a tex­tiliparra jellemző. Tiszte­lem, becsülöm a kötő- és a szövőnők helytállását, de azt hiszem, az eladók és a felszolgálók lábai ugyanúgy visszeresek a sok álldogá- lástól, talpalástól, mint a gépek mellett strázsáló tár­saiké. A különbség az, hogy a pult mögött, a gondolák és az asztalok között szol­gálatot teljesítőknek ezt tit­kolni, takargatni illik, hi­szen ezekben a szakmákban a külsőség, a megjelenés sem utolsó szempont. Ugyanak­kor elengedhetetlen az ud­varias beszéd, a készséges kiszolgálás, a jó értelemben vert meggyőzés. Miről van itt szó? Arról, hogy a bolti, áruházi el­adóknak, az éttermek, a vendéglők dolgozóinak vi­selkedése kihat a vásárlók, a vendégek hangulatára. A kereskedelmi, a vendéglátó­ipari szolgáltatás nemcsak szükségleteket, igényeket elégít ki, hanem alakítja a közhangulatot, politikai ha­tású. De milyen a kereske­dők közérzete? Ez azért is izgalmas kérdés, mert mun­kájuk megítélése, társadal­mi elismerése nem mindig egyértelmű. Miközben az áruforgalom állandóan nö­vekszik, bővül az üzletháló­zat, egyre nehezebb eladót, raktárost, konyhalányt ta­lálni, gondot okoz a szak­ember-utánpótlás. Az V. öt­éves terv végére a bolti kis­kereskedelem és a vendéglá­tóhálózat együttes alapterü­lete mintegy 800—850 ezer négyzetméterrel nő. Me­gyénkben is több iparcikk- és élelmiszer-áruház, szak­üzlet, étterem, presszó épült. A tervezők nagy gondosság­gal ügyeltek arra, hogy le­gyen elegendő hely az áru­nak, a vevő jól érezze ma­gát vásárlás közben. Kér­dés: ki gondolt arra, hogy az eladó is örömmel dolgoz­zon a munkahelyén? Sok­szor néhány négyzetméter jut öltözőnek, mosdónak, irodának. Az ebédet a rak­tár egyik sarkában kényte­len elfogyasztani, a fűtés, a szellőzés sem tökéletes. Az építési költségeket általában a szociális létesítmények ro­vására csökkentik. Az egész­ségügyi és az ellenőrző szer­vek a megmondhatói: mi­lyen mostoha körülmények i között látják el feladataikat az egy-kétszemélyes pe­remkerületi, tanyasi bolto­sok. Miért hagyják ott évente több ezren a kereskedelmet? Az okok összetettek. Itt van például a munkaidő-beosz­tás: a szabad napok, a sza­badságok kiadása. AM erre a pályára kerül, számoljon azzal, hogy reggeltől estig tart a munkaidő, a sza­badnap pedig nem feltétle­nül szombatra esik. Mindez különösen a kisgyermekes anyákat és a vidékről be­járókat érinti hátrányosan. Kétségtelen, a gondokon csak a saját gyermekintéz­mények létrehozása segíte­ne. Ugyanis a bölcsődék óvodák alkalmazkodhatná­nak az üzletek nyitva tar­tásához. Kár volna áltatni magunkat: nagyon messze vagyunk attól, hogy az igé­nyek1 egy töredékét M tud­nánk elégíteni. Tavaly az országban mindössze 68 munkahelyen 1970 gyereket helyeztek el saját bölcsődé­ben és óvodában. Talány: honnan vegyenek erre pénzt, kivitelezőt? Hova építsék a bölcsődét, az óvodát, hi­szen nagyon sok a szétszórt munkahely, üzlet. Amikor a kereskedők közérzetéről beszélünk, óha­tatlanul előtérbe kerül anyagi megbecsülésük. Már csak azért is, mert a bérük legalább 10—15 százalékkal elmaradt az ipari átlagtól. De míg az ipari ágazatok­ban lehetőség van a terme­lékenység állandó növelésé­re, a kereskedelemben ki­apadnak a tartalékok. Szin­te teljesen áttértek az ön- kiszolgáló eladási formára, a gépesítés lehetőségei pedig szűkösek. Világosan látni kell: a kereskedelemben el­sősorban a munka intenzi­tását lehet fokozni. Csupán az a kérdés: meddig? Jelen­leg a fogyasztásicikk-keres- kedelemben 3162 forint a havi átlagbér. Ezt lényege­sen befolyásolták a részleges bérintézkedések: a munka­helyi, a pénztárosi, a mű­szak- és a takarítási pótlék. A szakmai kongresszuson bírálták a vállalatok, szö­vetkezetek bérpolitikáját. Túlságosan is óvatosak vol­tak az ösztönző rendszerek alkalmazásában. Sok he­lyütt nem vállalták az ez­zel járó kockázatot, áttér­tek a kevésbé ösztönző for­mákra. Nem éltek eléggé a differenciálás lehetőségével, az éves bérfejlesztésre szánt pénz nagy részét jutalom­ként osztották el. Az elmarasztalás min­denképpen jogos. Viszont: a jobb munka megkülönbözte­tett elismerésére aligha al­kalmas a mostani ösztönzési rendszer. A forgalmi juta­lék 10—25 százalékának' visszatartásából kellene megbirkózni ezzel a fel­adattal. Csakhogy jutalékot nem kap minden hálózati dolgozó. Ráadásul egyre kevesebb ilyen pénz áll ren­delkezésre. Csak egyetlen példa: a biztonság miatt ál­talában növelik a törzsbére­ket. Van olyan szövetkezet, ahol ennek az aránya a 80 százalékot is eléri. Persze, mindezt felfoghatjuk úgy is, hogy belső, szakmai ügy. Az a bizonyos közérzet azon­ban sok mindenen múlik. Van-e közöm ahhoz, hogy a tavalyi év végi hajrá után, 1980 januárjától a kereske­dők szinte egyfolytában lel­tároznak, áraznak? Bizony van! Ha fáradt, kissé nyer­sebb az eladó, felháboro­dom. Pedig arról van szó: egész éjszaka számolt, kör- mölt, hogy reggel időben nyithasson a bolt. Nem be­szélve arról, hogy a néhány filléres, indokolatlan árvál­tozásból adódó többlet- munka nincs arányban an­nak népgazdasági haszná­val, bizalmatlanságot kelt a vásárlóban. |udom, az a vád is érhet, hogy védem a kereskedőket. Szerintem nincs szükségük rá. Az égető gondok elhall­gatásának, a tények elfer­dítésének semmi értelme. Az előbbrehaladást gátló bajok­ról nyíltan, őszintén kell szólni. Annál is inkább, mi­vel a szakszervezetek or­szágos kongresszusa is ezt tette. Seres Sándor Magyar ifjúsági könyvek sikere Az elmúlt napokban több nemzetközi elismerésben ré­szesülték magyar ifjúsági és gyermekkönyvek. Szabó Magda Abigél című művé­ért — amely német nyelven a Corvina Kiadónál jelent meg — megkapta a padovai egyetem és a trentói tarto­mány által a legjelesebb if­júsági irodalmi alkotások el­ismerésére alapított Európai Ifjúsági Irodalmi Dicsérő Oklevelet. Dániel Anna Karambol cí­mű regénye Gorkij-díjat ka­pott. A magas irodalmi elis­merést az IBBY (Ifjúsági Könyvek Nemzetközi Taná­csa) — szocialista szekciói alapították a legjobb ifjúsá­gi művek elismerésére, s ez évben először ítélték oda. Ugyancsák először kapott a gyermekekhez szóló legjobb művek elismerésére alapí­tott nemzetközi díjat — An- dersen-oklevelet — két ma­gyar alkotó: Török Sándor Kököjszi és Bobojsza című meseregényéért, Heinzel- mann Emma grafikus pedig Tordon Ákos Libabuli című verseskönyvének illusztrá­cióiért. Módosítják a vizsgaszabályzatot Űj vizsgáztatási rendszer kialakításán dolgoznak ezek­ben a hetekben, és *, máso­dik félévre módosítják a vizsgaszabályzatot, az Eötvös Loránd Tudományegyete­men. Amint az egyetem oktatá­si osztályán elmondták: az új rendszer lényege, hogy az eddigieknél gyakrabban el­lenőrzik majd a hallgatók tudását, felkészültségét. A számonkérés módját n tan­székek, a tantárgyak jellegé­nek. a tanulócsoportokba tartozók számának megfele­lően állapítják meg. A hall­gatók a két vizsgaidőszak között is, a szorgalmi idő­szakban szóban és írásban, rendszeresen számot adnak ismereteikről, zárthelyi dol­gozatot. írnak, szóbeli vagy írásbeli kérdésekre válaszol­nak. A tesztek mérik majd a logikai képességet, gondol­kodásmódot, de nem lehet­nek elsődleges vizsgáztatási! módszerek. A hallgatóknak, főleg a tanárszakosoknak és a jogászoknak szóban azért is kell vizsgázniuk, hogy fej­lesszék előadókészségüket. Az utóbbi évek tapaszta­latai szerint nem kevés hall­gató csupán a vizsgaidőszak­ban tanul, s még ha többé- kevésbé eredményesen le is vizsgázik, a képzettsége hiá­nyos, és egészsége is meg­sínyli a vizsgahajrát. Ezért is változtatják meg a vizs­garendszert, az egyetemi vizsgaszabályzatot, amelyet több mint tíz évvel ezelőtt dolgoztak ki,. Igen népszerű lett rövid idő alatt Békéscsabán, a Békési úton a szövetkezeti ABC. Tájjel­legű külseje üde színfoltja az utcának Fotó: Martin Gábor Biztos munkaerőforrásunk: Angolnát exportálnak Útnak indították az utolsó idei angolnaexport-szállít- mányt — 30 mázsa halat — Győrből, az Előre Halászati Termelőszövetkezetből. A halakat már korábban kifog, ták a Fertő-tóból és Győr­nél, a Mosoni-Duna vizében elhelyezett tárolóban tartot­ták. A szövetkezet Fertő tavi halászbrigádjai az idén 272 mázsa 36 kiló angolnát fog­tak. Ezenkívül jelentős mennyiségben süllőt, pon­tyot, harcsát és keszeget is. az ifjúság A megyei tanács munka­ügyi osztálya évente általá­ban két alkalommal méri fel, milyen a munkaerő­szükséglet Békésben. Az egyik vizsgálat a szakmun­kástanulók iránt mutatkozó igényekkel, a másik a kü­lönböző iskolákban végző tanulók elhelyezkedésének lehetőségeivel kapcsolatos. Tény, hogy a pontos ki­mutatások1 és előrejelzések gyakorlati hasznához — né­hány nehézséget leszámítva — nem férhet kétség. Leg­alábbis ez szűrhető ki töb­bek között azon felmérési eredmények, tapasztalatok alapján, amelyeket a mun­kaügyi osztály „A területi ifjúsági munkaerőforrás ter­vezése és allokációja” cím­mel ez év novemberében összegzett. De mi az, ami első olva­sásra azonnal feltűnik. El­sősorban az, hogy az éven­te mintegy 5 ezer, nyugdí­jazás vagy elhalálozás mi­att megüresedő helyet a fia­tal munkába lépők nem, vagy alig pótolják ............ a g azdálkodó egységek szak­Ételizesitük Hetúnyegyházáról A kecskeméti Univer ÁFÉSZ hetényegyházi kon­zervüzemében 1969-ben kez­dődött a tubusos ételízesítők gyártási. Azóta a közked­vel piros arany krémcsalád mellett már igen sok új zöldségkrémet hoztak for­galomba, amelyek megköny- nyítik a főzést. Az üzem la­boratóriumában most új termékcsaládot, a magya­ros fűszerporkeverékeket kí­sérletezték ki. Olyan fűsze­reket használnak fel a gyár­táshoz, mint a kakukkfű, rozmaringlevél, borsikafű, bazsalikom és sáfrányos szeMice. A hideg technológi­ás gyártással biztosítani le­het a nyersanyagok — mintegy negyven fűszerféle — eredeti ízét, zamatát, és jobban meg lehet őrizni a vitamin- és aromaanyag- tartalmát is. A huszonkilenc- féle ételízesítőből az év vé­géig csaknem harmincmillió tubust töltenek meg Hetény- egyházán. munkástanuló-szükséglete rendszerint lényegesen meg­haladja a bevonható ifjúsá­gi forrás létszámát.” Az idevonatkozó képzési tervek előkészítésében, az igények elbírálásában nem kis szerepet játszik a mun­kaügyi osztály koordináló tevékenysége. Például a ke­retszámok1 megállapításakor minden esetben figyelembe veszik a szakmunkásképző intézetek személyi és tárgyi feltételeit. A gondos előké­szítő munka ellenére is je­lentkezhetnek olyan bonyo­lult problémák, amelyeknek megoldása felelősségteljes mérlegelést és döntést igé­nyel. Ezek közül érdemes egyet megemlíteni: jóllehet több érv is amellett szólt, hogy két település közül csak az egyiken induljon vízvezeték és készülékszere­lő-képzés. (Ugyanis mind­két helyen csak fél-fél osz­tályra elegendő tanuló adta be jelentkezését erre a szak­mára.) A bejárás, a kollé­giumi elhelyezés azonban olyan fokozott hangsúllyal esett latba, hogy végül mind a két helységben fél osz­tállyal kezdődött meg a képzés. Vagy egy másik példa a tervegyeztetés és az újabb igények vizsgálatának szük­ségességére : az út-hídépítő szakemberekből túlképzés mutatkozik, s ezért a jövő tanévtől kezdve egy osz­tállyal már kevesebb lesz. Ugyanakkor a felmérések tanulsága szerint 1981/82-es tanévtől szükséges egy szá­mítástechnikai osztály in­dítása is megyénkben. Az anyag további része kitér arra is, hogy a Pálya- választási Tanácsadó Inté­Pontos, hiteles térkép ké­szült a középkori Pécsről: a méretarányos alaprajz felr tünteti a régi utcákat, a fon­tosabb egyházi és világi épületeket, az üres és be­épített telkeket. A maga nemében egyedülálló mű Fetter Antal helytörténet­kutató munkája. Egy 1722. évi összeírás alapján rajzol­ta meg a korabeli város tér­képét, felhasználva más — korábbi, illetve későbbi — forrásokat is. A XVIII. szá­zadi felmérés valójában ré­gebbi állapotokat rögzített, hiszen a török nem bontott és nem épített, Mvéve né­hány egyházi épületet, isko­lát és fürdőt, érintetlenül hagyva az ősi városszerke­zetet. Ily módon a Fetter térképen a hódoltság előtti, vagyis a középkori Pécs alaprajza elevenedik meg. A térkép számos érdekes tényt zet a keretszámok megálla­pításához milyen jelentős segítséget nyújt. Külön feje­zet szól a területi ifjúsági munkaerőforrás képzettségi és szakmai szerkezetének tervezéséről, amely egyúttal az 1981. és 1985. közötti vár­ható helyzetet elemzi. Érde­kességként a sok közül csu­pán egyetlen adatot eme­lünk ki: megyénkben a vég­zős 8. osztályosok száma jö­vőre eléri az 5600-at, majd a fokozatos csökkenés miatt a VI. ötéves tervidőszak vé­gére ismét a jelenlegi szin­ten (5100) lesz. A továbbiakban részletes kimutatás szemlélteti: ho­gyan oszlik majd meg a munkába álló ifjúsági mun- kerőforrás Békés megyében? Várható, hogy 5 év múlva a szakmunkásképzőkben több mint 400-zal, a szakközépis­kolákban pedig csaknem 100-zal fognak többen vé­gezni, mint 1981-ben. Ami a szakképzetlenek számának növekedését illeti, ez egy­részt a gimnáziumokba já­rók számának emelkedésé­vel, másrészt a nagyobb ta­nulólétszámból való lemor­zsolódással magyarázható. Befejezésül még néhány figyelemre méltó következ­tetés. Az előzetes számítá­sok szerint az iparban mun­kát vállaló fiatalok aránya csökken majd a legintenzí­vebben, míg a mezőgazda­ságban csak kisebb mérté­kű „fogyással” kell számol­ni. Az úgynevezett tercier szektorok viszont a jelenle­ginél nagyobb arányú ifjú­sági munkaerőt fognak fog­lalkoztatni a VI. ötéves terv­időszakban. —y—» tár fel. A városfallal hatá­rolt területen — a történel­mi városközpontban —negy­vennégy utca és tér volt, közülük mindössze egy őriz­te meg napjainkig is az ere­deti nevét: a Káptalan utca. Ma múzeumutca, szép mű­emléki házaiban képzőmű­vészeti kiállítások láthatók. Fetter Antal a térkép alap­ján tízezer négyzetméter nagyságban elkészítette a régi Pécs méretarányos ma­kettjét. Valamennyi épüle­tét — lakóházakat, középü­leteket, templomokat és ko­lostorokat — kifaragtn fái­ból, mégpedig az eredetinek megfelelő alakban és kicsi­nyítésben. A térkép és a makett egyaránt segítséget nyújthat a városrekonstruk­ció. a régészeti és a helytör­téneti kutatás, a műemléki feltárás és a helyreállítás számára. Munka közben (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) Térkép a középkori Pécsről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom