Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

1980. december 17., szerda Küszködnek a sárral Dobozon A békéscsabai ÁFÉSZ újkígyósi tojásfeldolgozó üzemében most csirkét darabolnak az asszonyok. Naponta 5 ezer vá' gott baromfit darabolnak és csomagolnak, exportra is Fotó: Veress Erzsi Nemzetközi kisállat-kiállítás Alaposan próbára teszi a nedves, felázott talaj a do­bozi Petőfi Tsz dolgozóit, gépeit. A négyezerkétszáz hektáros szövetkezet há­romnegyede került víz alá a nyári árvíz idején. Nagy ne­hézséget okozott az őszi bú­za vetése,' hiszen valósággal gyúrták a gépek a földet. A sok eső és a mostani hóolva­dás miatt az 1060 hektárnyi búza hetven százalékát most is víz borítja. Az összes ár­vizes területből 350 hektá­ron végeztek az őszi szántás­sal, sajnos, ennek minőségén is nyomott hagyott az időjá­rás. Jelenleg 9 gépegység dolgozik a földeken, s nem ritkaság, hogy két, összekap­csolt traktorral küzdenek a talaj megmunkálásáért. A már említett nehézségek miatt gyakoriak a géphibá- sodások, s az erőgépek, munkagépek csak névleges teljesítménytik egyharmadát képesek adni. A szövetkezet másik nagy munkája a szál­lítás: építőanyagokat horda­nak a közös és a tagság építkezéseihez. Folyamato­san szállítják a tavasszal felhasználásra kerülő mű­trágyát is. A sok munka közben a szövetkezet nem felejtkezik el társairól sem; egy lánctalpas kombájnjuk a méhkeréki szövetkezetben segíti a cirokvágást, egy má­sik kombájnt a békéscsabai Május 1. Tsz-nek adtak köl­csönbe kukoricát tömi. A Békés megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a Magyar Ga­lambtenyésztők Szövetsége, valamint a Békés megyei Kisállattenyésztők Egyesüle­ti Szövetségének megyei bi­zottsága városok közötti kis­állattenyésztési kiállítást rendez Békéscsabán. A ren­dezvény december 19-e és 21-e között lesz a Baromfi- feldolgozó Vállalat békéscsa­bai gyárában. A szép ha­gyományokkal rendelkező ki­állításon ezúttal is részt vesz­nek a szomszédos baráti szocialista országok képvise­lői; aradi, zrenjanini kiste- nyésztők, valamint miskolci, szegedi, nagykőrösi vendé­gek hozzák el kedvenc kis­állataikat a bemutatóra. A megnyitó december 19- én lesz, a bevezetőt Csatári Béla, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára tartja. MllliárJókba kerül... lívjuk útjainkat A néhány héttel ezelőtt tartott parlamenti tájékoz­tatón érdekes számadat hangzott el: egy négyzetmé­ter útfelület gondozása, megóvása évente 12 forint­ba kerül, egy kilométer úté átlag 80 ezer forintba. De kire tartozik az utak fenn­tartása, javítása, kinek kell egyre mélyebben nyúlni a pénztárcába, ha azt akar­juk, hogy úthálózatunk a nagyobb igénybevétel, a ne­hezebb járművek alatt ne 1 romolják? A válasz nem egyszerű, mert az utaknak sok /gazdája van, s mint ilyenkor lenni szokott, a sok gazda közt... A KPM illetékesei el­mondották, hogy az orszá­gos közutak, amelyek a te­lepüléseket összekötik, a minisztérium felügyelete alatt vannak, fenntartásuk­ról, javításukról valameny- nyi megyében önállóan mű­ködő KPM Közúti Igazga­tóság gondoskodik. A tele­pülések határain belül a közutak az illetékes tanács­hoz tartoznak — kivéve az országos közutaknak a hely­ségen átvezető szakaszát, az ún. „átkelési” szakaszt, amelyek megintcsak közvet­lenül állami felügyelet alatt vannak. Ezeken kívül lé­teznek még saját használa­tú utak, amelyeken nem közlekedhet bárki, csak akinek megengedik — ilye­nek az erdészeti, majorsági és más mezőgazdasági utak, végül az üzemek, gyárak belső úthálózatai. Csakhogy ezek felügyelete, építése és állagmegóvása más-más mi­nisztérium feladata. A leg­nagyobb „úttulajdonos” a MÉM, amely kereken 12 ezer kilométeres úthálózat­tal rendelkezik szerte az or­szágban. Ebből 9 ezer kilo­méter mezőgazdasági, és 3 ezer kilométer erdészeti cé­lokat szolgál. Az erdészet előzékenységének, vendég­szeretetének köszönhető, hogy a legszebb kiránduló- helyeken átvezető útjait megnyitotta a közforgalom előtt a Bükk-fennsíkon és a Pilisben is. Díjtalanul ve­hetjük útjaikat igénybe, no­ha fenntartásukra nagy ösz- szeget fordítanak. Országos gond: a fenntar­tás. Húsz évvel ezelőtt út­jaink egyik ellensége a kor­mos traktor volt, a kerekek­re szerelt hegyes acélkör­mök törték-zúzták az aszfal­tot, a betont. Most a nagy munkagépek, a nehéz jár­művek, a kamionok teszik ugyanezt. Valamikor egy 5 tonnás teherautó nagynak számított, ma 38 tonnás jár­művek is közlekednek. A fenntartási munkák mértékét mindig a forgalom nagysága határozza meg. A főutakra évente 900 kilomé­ter hosszúságú új aszfalt- szőnyeg kerül, az alsóbb­rendű utakon az olcsóbb fe­lületjavítás is elegendő. A négy megyén átvezető 4. sz. főközlekedési úton a fővá­rostól Nyíregyházáig most fejezték be a buszmegállók kitérőinek megépítését; or­szágszerte folyik az útbur­kolati jelek egységesítése. S mibe kerül mindez? Az új aszfaltburkolat létesítése kilométerenként 2 millió fo­rintba kerül, ezt nem sza­bad „elspórolni”, mert a 6500 kilométeres főúthálóza­tot csak így lehet fenntarta­ni. A 23 500 kilométeres al­sóbbrendű úthálózat állapo­tát szerényebb módszerekkel kell megőrizni. Egyetlen tél útfenntartási számlája csak a sózás, hóeltakarítás költ­ségét tekintve 200 millió fo­rint — a forgalom bizton­ságát szolgáló táblák, jelzé­sek, széljelző oszlopok, út­burkolati jelek ára évente ugyancsak 200 millió forint. Summázva az állami utak fenntartására évente össze­sen megközelítően 3 mil­liárd forintot költenek. óvjuk útjainkat. Talán jelszó is lőhetne, létjogo­sultságát szomorú példák te­szik időszerűvé. A közúti hidak az úthálózat részei. Vannak közöttük régi építé- sűek, kereszttartós hidak, amelyeken az áthaladás csak magassági korlátok kö­zött lehetséges. Több nagy híd, közöttük a békési Kö- rös-híd azért szakadt le, mert egy arra haladó da­ruskocsi vezetője nem en­gedte le a daru gémjét, s az beakadt a kereszttartó­ba. S más hasonló eset is előfordult az utóbbi idő­ben. Ezért külön felhívják a munkagépek, és nehéz rako­mányt szállító gépkocsiveze­tők figyelmét: járművük rakományát útközben több- szrö is ellenőrizzék, mert^ a megcsúszott rakomány sú­lyosan megsértheti a híd­tartó gerendákat, ezzel sú­lyos balesetet és sok milliós kárt okozhat. Néhány évvel ezelőtt fő­útvonalaink mentén meg­jelentek a fényvisszaverő prizmák. Ezeket importál­juk, s nem győzik pótlásu­kat. A másra nem használ­ható műanyag csíkokat egyesek felelőtlenül letépik, nem törődve azzal, hogy kö­dös időben balesetveszélyt okoznák az országutakon. Az Ml-es út olyan szakaszain, ahol a vadátjárás gyakori, ún. vadriasztó prizmákat szereltek fel, az autósok vé­delmére. Ezt az osztrák ta­lálmányt, kísérleti célból hozták. be. A prizmákat az utolsó darabig ellopták. A kísérlet ezzel be is fejező­dött. többet nem hoznak be­lőlük ... Az írás elején azt a kér­dést tettük fel: kinek kell mélyebben nyúlnia a pénz­tárcájába? A válasz — ne­kik, nekünk — mindannyi­unknak ... Bermann István fl hunyai Hunyadi Tsz-ben Hz előbbrelépésben segítenek a kommunisták Ezekben a napokban országszerte befejezésükhöz közelednek a beszámoló párttaggyűlések. A hunyai Hu­nyadi Tsz kommunistái hétfőn este tartották beszámoló taggyűlésüket, amelyen részt vett Szuromi József, a szarvasi járási pártbizottság munkatársa. A tagság előtt az alapszervezet és a vezetőség munkájáról szóló beszá­molót Cserenyecz Mihály párttitkár tartotta. Az elmúlt év végéig a község két alapszervezetét közvetlenül a községi csúcs­vezetőség irányította. Ez év januárjától a csúcsvezetőség megszűnt, s az alapszerveze­tek közvetlenül a járási pártbizottság irányítása alá tartoznak. Mint a párttitkár beszámolója bevezetőjében elmondta, ez az átállás érez­hető volt az idei pártmun- kán. A 27 tagú alapszervezet életével, tartalmi munkájá­val részletesen, kritikusan és önkritikusan foglalkozott a beszámoló. Az idei taggyűlé­seken való részvétel aránya 90—95 százalékos volt. a ve­zetőségi üléseknél ez az arány jobb. Az előterjesztés taglalta az újjáválasztott ve­zetőség munkáját, s kritiku­san állapította meg: egyes reszortfelelősi teendőket még mindig a titkár lát el. a munkamegosztás nem egyen" letes. A párttagok kiállása a párt politikája mellett egy­séges, a taggyűlés határoza-. tai, állásfoglalásai jók és he­lyesek, egyeznek a tsz gaz­dasági vezetőinek elképzelé­seivel, a tagság szándékával. Sajnos,' év közben ezeknek a határozatoknak számonkéré­se. ellenőrzése elmaradt. Á tagfelvételekkel kapcso­latban az előterjesztés ön­kritikusan értékelte a párt­építés hiányosságait. Ebből kitűnt, hogy a hunyai Hu­nyadi Tsz pártalapszerveze- tében az utóbbi három esz­tendőben egyetlen tagot, sem vettek fel a párt soraiba. Mindezeknek okát a két pártcsoport és a szövetkezet KISZ-alapszervezetének nem kielégítő munkájára vezet­ték vissza. A pártvezetőség elismerte: nem fordítottak kellő gondot arra, hogy a munkaterv készítésénél meg­felelő ajánlásokat tegyenek a pártcsoportoknak. A pártmegbízatásokat ér­tékelve a beszámoló megál­lapította: a szövetkezet kommunistái állandó és idő­szakos 'pártmegbízatásaiknak eleget tettek, az alapszerve­zet tagjai közül 19-en ren­delkeznek állandó pártmeg­bízatással. A politikai kép­zésben előrébblépés tapasz­talható, egyre több párttag és pártonkívüli vett és vész részt a különféle politikai oktatásokban. A szövetkezet gazdasági eredményének javulásához a pártalapszervezet, a kommu­nisták példamutató munká­jukkal nagyban hozzájárul­tak. A mostani tervidőszak első évében 79,8 millió fo­rint termelési értéket állí­tott elő a szövetkezet, az idén ez várhatóan eléri a 122,4 millió forintot. Dina­mikusan nőttek a növény- termesztésben az átlaghoza­mok, az állattenyésztés ered­ményei. A növénytermesz­tésből származó bevétel az év végére eléri az 50 millió forintot, ami pontosan 17 millió forinttal több, mint az öt évvel ezelőtti. Az ál­lattenyésztés árbevétele vár­hatóan meghaladja a 84,7 millió forintot, ami több mint a kétszerese az 1976-os évnek. A számok önmagu­kért beszélnek. A tagság szorgalmát dicséri, no és a szövetkezet hat szocialista brigádjánál a kibontakozott, sikeres munkaversenyt tük­rözi. A beszámoló befejező része a jövő évi feladatokat, célkitűzéseket, ötéves tervi elképzeléseket ecsetelte. A beszámoló feletti vitá­ban nyolcán mondták el vé­leményüket, javaslatukat. Többen, főleg az idősebbek hangsúlyozták: a párttaggá nevelés nem megfelelő, meg keli vizsgálni az előrébblé­pés lehetőségeit. Mások az ifjúság körében, a KISZ- szervezetnél folyó hiányos politikai oktatást emelték ki. Többen elmondták, hogy a sokrétű beszámoló önkri­tikusan tárta fel a gondo­kat, és szólt azokról az ered­ményekről is, amit a szö­vetkezet tagsága kemény munkával, nem kis erőfe­szítések árán ért el. A pártépítésről szólva né- hányan kifejtették: a fiata­lok körében eluralkodott a passzivitás, sokakból hiány­zik az önfegyelem ami gá­tat szab a tagfelvételnek. A vitához hozzászólók kiemel­ték, hogy a párt tagjai sorá­ba belépni szándékozóknak névjegye a végzett munká­juk legyen, szorgalmukkal érdemeljék ki a párttagsá­got, a megbecsülést. A hunyai Hunyadi Tsz be­számoló párttaggyűlése egy­hangúan elfogadta a veze­tőség beszámolóját. Szekeres András Lucernapellet — kevesebb energiával Fontos témában tartott a Füzesgyarmati Lucernater­mesztési Rendszer forróleve­gős szakbizottsága kibővített ülést a minap Körösladány- ban. Iványi Lajos, a rend­szer termelési igazgatóhelyet- tese a szárítmányok készíté­sének és forgalmazásának ez évi tapasztalatairól számolt be elsőként, majd ismertette az FLR új szárítási techno­lógiáját és annak kalkulá­cióját. Az energiatakarékos szá­rítás már csak azért is elő­térbe került, mert a jövő év­ben megszűnik a tüzelőolaj dotációja. Az energiaköltsé­gek tehát állandóan emel­kednék, ezért az FLR egy új technológia kidolgozásá­val igyekszik a partnergaz- daságók segítségére lenni. Az eljárás lényege, hogy a lucernát, vagy a füvet elő­ször a napon szárítják, és csak a végső nedvességtarta­lom beállításához használ­nak tüzelőolaját, vagy pa-, kúrát. Ez év őszén Vésztőn próbaképpen már gyártottak kisebb mennyiséget az új technológiával, és az érté­kesítés sikere után a körös" ladányi Magyar—Vietnam Barátság- Termelőszövetke­zet ezer tonna lucernapellet gyártását vállalta nyugat­európai exportra. Az új eljárással egy tonna pellet előállításához 50 ki-, logramm tüzelőolaj, vagy pa­kura szükséges, a régi mód­szerrel — ugyanekkora mennyiséghez kétszáz ki­logrammot kellett felhasz­nálni. Átlagos körülménye­ket figyelembe véve tehát rendkívül gazdaságos az új technológia alkalmazása. Az ilyen módon gyártott pelletet belföldön is nyereséggel le­het értékesíteni, abban az esetben is, ha a jelenleg ér­vényes árak nem emelked­nek. A szakbizottsági ülés vé­gén Rigó István, az AG- REMPEX igazgatóhelyettese tájékoztatta az FLR tagjait a forrólevegős készítmények jövő évi értékesítésének le­hetőségeiről. L. L. Dolgoznak a gépek a behavazott határban. Képünkön a békéscsabai Szabadság Terme­lőszövetkezet kombájnjai törik a kukoricát p0| Veress Erzsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom