Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-04 / 259. szám
1980. november 4., kedd Minőségi bérezés a sütőiparban Kedvezőek a minőségi bérezés egyéves tapasztalatai a sütőiparban, ahol 1979. október 1. óta, részben központi alapokból, jelentős összegeket különítettek el a jó minőségű munka jutalmazására. Az adatok szerint mióta minőségi „díjazást” alkalmaznak a sütödékben, pékségekben, országosan 6 százalékkal javult a minőség, s jelentősen csökkent a kifogásolt tételek száma. A sütőiparban szigorú pontrendszer alapján minősítik a termékeket. A szám- táblázat alapján minősítik' a műszakok, a brigádok, sőt az egyének teljesítményét is. Amennyiben a kenyér vagy a péksütemény nem felel meg a követelményeknek, a gyártót — akár az egész műszakot — átmenetileg kizárják a minőségi bérezésből, mindaddig, amíg nem javítanak munkájukon. A tapasztalatok szerint a vállalati vezetők a központi alapból biztosított bérpreferenciát, valamint az ilyen célú saját bérforrásaikat jól használták fel. A MÉM és az ÉDOSZ együttes vizsgálata szerint sikerrel alkalmazták azt az elvet, hogy a jól dolgozók arányosan többet kapjanak anyagiakban. Országosan a sütőiparban dolgozók hozzávetőleg kétharmadának javult a keresete, de eltérő mértékben. A minőségi differenciálás mértéke 3,5—14 százalék között ingadozik. A vállalatokon belül nemegyszer 500—800 forint kereseti különbségek jelzik, hogy jobban járnak azok, akik minőségi munkát végeznek). A sütőipari vállalatok országosan a bérek összesen három százalékát fordították eddig a minőségi termelés jutalmazására. A gyakorlat szerint a műszakilag elmaradott munkahelyeken az átlagosnál nagyobb összegek állnak rendelkezésre, a minőség honorálására. Több üzemben, mindenekelőtt a kisebb pékségekben a műszerek hiánya miatt, a gyártott termékek minősége csak érzékszervi vizsgálattal dönthető el. Ezeken a munkahelyeken gyakran megesik, hogy a termékeket „felülpontozzák”. Ezen a jövőben úgy segítenek, hogy mintákat szállítanak majd a nagyobb gyári laboratóriumokba. A tapasztalatok alapján a minőségi bérezést a sütőiparban fenntartják, sőt továbbfejlesztik. A MÉM megbízta a Malom- és Sütőipari Kutató Intézetet, hogy a tapasztalatokat felhasználva, az év végéig dolgozza ki az országosan hasznosítható központi szabályzat kereteit. Speciális ajtótokok A jövő évtől kezdve az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat mintegy százezret bocsát a házgyárak rendelkezésére abból a speciális, pvc-fóliával bevont ajtótokból, amely a BNV-n igen nagy tetszést aratott, és vásárdíjat kapott. A vállalat évek óta olyan termékek előállítására törekszik, amelyek alkalmazásával minimálisra csökkenthető az építkezések helyszínén az élőmunka-ráfordítás. Eddig az ajtók tokjait mázolás nélkül szállította az ÉPFA, ezt a munkát a helyszínen az építők végezték el. A hosszadalmas mázolás jelentősen megnövelte a lakóépületek átadási idejét, ugyanakkor mázoló szakmunkásokra is szükség volt. Ennek megszüntetésére szerezte be az ÉPFA az ajtótokfóliázó gépsort, amely fehér színű, vagy famintázatú pvc- fóliát ragaszt a vállalat szakemberei által kialakított, újfajta szerkezetű ajtókra. Az új termékből eddig 8 ezret készítettek, a sorozat- gyártást jövőre kezdik meg. „Téesz” kismamák Már lassan 14 évesek lesznek azok az első gyermekek, akikkel édesanyjuk otthon maradhatott a szülési szabadság után gyermekgondozási segélyen. A gyermek- gondozási segélyről szóló kormányrendelet általános érvényű, vonatkozik tehát a termelőszövetkezetekben tagként vagy alkalmazottként dolgozó nőkre is. A Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége ebben az évben felmérést készített tagszövetkezeteiben a gyesen levő kismamák helyzetéről. A vizsgált 34 termelőszövetkezetben dolgozó nők, néhány kivételtől eltekintve, jogosultak a gyes igénybevételére, s nagy többségében élnek is a lehetőségével. A- szövetség területén csupán három nő nem kérhette, és három nem kérte a 3 éves otthon maradást. Figyelemre méltó, hogy a mezőgazdaságban — az iparhoz képest — sokkal kevesebb azoknak a kismamáknak a száma, akik a három év eltelte előtt térnek vissza dolgozni munkahelyükre. Ez a jelenség a községek bölcsődehiányával és a családok anyagi helyzetével magyarázható. Van ugyan néhány termelőszövetkezet — ahol a községben bölcsőde van —, amelyben a kismamák egy része egykét év után megszakítja a gyest. Például Kétegyházán a kismamák 50, a battonyai Május 1. Tsz-ben, 40, az orosházi Békében 40, az orosházi Üj Életben 17, a kunágotai Bercsényi Tsz-ben 10 százaléka tér vissza a munkahelyére „idő előtt”. A többi termelőszövetkezetekben ezek a számok jóval kisebbek, s mögöttük elsősorban olyan nők állnak', akik szakemberek, és nem akarnak kiesni a gyakorlatból. A segélyen levő kismamák igen nagy számban intenzív háztáji tevékenységet folytatnak. így ezek' a családok anyagilag nem kerülnek hátrányos helyzetbe, mint korábban voltak. Egyes termelőszövetkezetek ezt segítik is, mint a medgyesegyházi Egyetértés, ahol a kismamák 70 százaléka háztáji csibegondozást vállal. A termelőszövetkezet szolgáltatja a naposcsibét és a takarmányt. Sok, mezőgazdaságban dolgozó fiatal házaspár hangolja így egybe a családtervezést, a gyermeknevelést, és az anyagi megerősödést. A termelőszövetkezetek nagy gondot fordítanak arra, hogy az egyes munkaterületeken szakképzett emberek dolgozzanak'. Ezért anyagilag is támogatják továbbtanuló tagjaikat, alkalmazottjaikat. A gyesen levő nők a fiatal korosztályhoz tartoznak, ennek ellenére jelentős számban szakképzetlenek. Ezért mind a termelőszövetkezet, mind az egyének érdeke azt diktálná, hogy a gyes időszaka alatt valamilyen szakirányú képzésben vegyenek részt. A felméréKísérletek a szórt Dolgozni így érdemes vetéssel Többszörös aranyjelvényes építőipari szocialista brigád Vizsgálatok bizonyítják, hogy az optimális vetési időben elvetett növények nagyobb termést adnak. A Békés megyei Növényvédő Állomás elmúlt évben folytatott felmérései is ezt igazolták. Megállapították, töb* bek között, hogy az október 10. és 20-a között elvetett búz,a megfelelő tápanyagadagolás mellett jobban bírta a telet, és a növények tavaszi fejlődése is gyorsabb volt. Mindez a vetési idő lerövidítését indokolja. Ma még azonban, elsősorban üzemszervezési okokból, a megye északi részén gazdálkodó üzemek szeptember végétől vetik a búzát, hogy a munkák ne torlódjanak és az esetleges esős ősz ne szorítsa ki a vetést novemberre. A mezőgazdaságban a vetés így 40 napig is eltarthat. Ezért is figyelemre méltó az a kezdeményezés amellyel a békésszentandrá- si Zalka Máté Tsz-ben kísérleteznek évek óta. A téesz- ben egy ősi módszert „újítottak” fel. A búza szórt vetéséről van szó. E módszer műszaki feltételei ma még nem biztosítottak, ezért a közös gazdaságban műtrá- gyaszóróval juttatják ki a földre a vetőmagot, majd tárcsákkal a földbe forgatják. A termelőszövetkezetben a kísérlet eredményein felbuzdulva ebben az évben már mind a 800 hektáron ilyen módszerrel vetették el .a búzát. Ezt a munkát 10 nap alatt sikerült befejezniük. A szórt vetés jelentős idő-, költség- és munkaerő-megtakarítással járt. Technikai feltételek hiányában azonban alkalmazása még sok veszélyt rejt magában, és pontosabb. figyelmesebb munkát igényel Az év elejétől kezdődően • már a szomszédos mezőgazdasági üzemek is folytatnak ilyen jellegű kísérleteket, így többek közt Endrődön, Kondoroson. Csabacsüdön, Kardoson és Szarvason az állami gazdaságban. sek szerint ezek az érdekek legtöbbször ' nem találkoznak). A kismamák nehezen vállalkoznak a tanulásra, amelynek elsősorban objektív okai vannak — az iskolák a lakóhelytől távol esnek, nincs aki vigyázzon a gyerekre, ott a háztáji —, de létezik az önmaguk szembeni igénytelenség, az érdektelenség problémája is. Nem mindegyik szövetkezet nézi ezt tétlenül. A dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben kihelyezett szakmunkásképzés keretében 13 kismama tanult, és szerzett kertészeti szakmunkás-bizonyítványt. Emellett többen jártak és járnak szakközépiskolába, képesített könyvelői vagy mérlegképes könyvelői tanfolyamra a téesz támogatásával. A nagybánhegyesi Zalka Tsz- ből jelenleg három kismama tanul, akikkel a szövetkezet tanulmányi szerződést is kötött. Az erőfeszítések egyelőre igen szerény eredménnyel járnak). Sajnálatos az a tény, hogy sok termelőszövetkezet vezetése egyszerűen tudomásul veszi az érdektelenséget, és nem tesz semmit — mint ahogy a kismamák sem —, hogy a gyes három évét, vagy annak egy részét tanulásra is felhasználják. A Dél-Békés megyei Területi Tsz-szövetség ösztönzi és segíti, hogy a kialakult jó módszerek elterjedjenek, a helyi kezdeményezések megvalósuljanak, az itt élő 599 kismama és a termelőszövetkezetek érdekében is. K. T. M. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat aranyjelvénnyel többszörösen, kitüntetett Rá ez István 15 tagú szocialista kőművesbrigádja a békéscsabai posta műszaki épületén dolgozik. Feladata elsősorban a vakolás, de ha kell falaz, betonoz, ablakokat, ajtókat „állít be”, kijavítja a sérült betonpilléreket stb. Ami sorra jön. Most éppen betongerendákat javít. Gyengébben fizető munka. Nem mérik a teljesítményt úgy, mint a vakolásnál vagy a falazásnál. Mégis mindenki igyekszik. Viczián János is, akit Rácz István, a brigád vezetője így mutat be: — A legjobb kőműves. — Örülök, eddig nem tudtam, hogy annak tartasz — jegyzi meg tréfásan Viczián János. — Az is elismerés, hogy te kapod a legnehezebb feladatokat. Viczián János: Megkapom a rajzot és dolgozom — Az igaz — fordul felém szerénykedve —, de hát 32 éve dolgozom a szakmában. A kezembe adják a rajzot, és csinálom. Néha ugyan vita is támad a művezetővel: ő azt mondja, így kell, én meg azt, hogy másképp. — Ki szokott nyerni? — Rendszerint én, természetesen Rácz Pistával együtt, akivel előzőleg megbeszélem a dolgokat. Olykor a tervező is téved. Ha észrevesszük, szólunk a művezetőnek. Akkor is, ha valamit lehetne jobban megcsinálni. így néha sikerül egy-két ezer forintot megtakarítanunk. — Sok kicsi pedig sokra megy — szól közbe Sarkadi Tivadar és folytatja: — A vállalatnak jelent megtakarítást ugyan, de mi meg a vállalatból élünk. Ha többet teszünk a közös asztalra, több pénz jut nekünk is. — És kell a több? — nézek rá, mintha nem tudnám, hogy mi lesz a válasz. — De még mennyire! Az árak és az igények is nőnek. Tizenhét éve dolgozom. Ennyi idő alatt sikerült — a brigád segítségével — Gyulaváriban háromszobás családi házat építenem, ami be is van rendezve, csak néhány bútor kellene még. Trabantom is van. — A jó munka eredménye ... — Meg a mellékmunkáké is. De az alapot az képezi, amit a vállalat fizet Itt megmondják: ez a feladat, ennyi pénz jár érte. — Az egyösszegű utalványon... És hogy osztoznak? — Besorolt órabér alapján, amihez hozzájön a teljesítmény után járó rész. így igazságos. Hajtunk, keresünk. Szappanos József is igazságosnak tartja a bérezésnek ezt a módját, de hozzáfűzi mindjárt: — Választáskor elsősorban ezért adtam rá a szavazatomat. Szerintem, aki lusta, semmirekellő ember, és nem ért a dolgához, ne kerüljön semmiféle tisztségbe — vélekedik Viczián János. — Jó az egész brigád. Ha nem ilyen lenne, be sem járnék naponta Endrédről, hanem inkább ott helyiben dolgoznék — mondja a bizalmi. — Mit ír elsősorban a brigád javára? — Itt nem az a szöveg, hogy „fogjuk meg és vigyétek”. Senki sem vonhatja ki magát a munkából. Hajt mindenki egyformán. Lógás nincs. Aki nem alkalmazkodik, elmegy. — Előfordult már ilyen? — kérdezem. Sarkadi Tivadar: Megmondják, ez a feladat, ennyi pénz jár érte — Ha nagyobb lenne keresetben a különbség köztem és az idősebbek között, azt sem helyteleníteném. Erre már felfigyel Viczián János és Sarkadi Tivadar is. — Igen, Jani bácsi és mások is jóval többet tudnak, mint én 20 évesen, és csak egy éve dolgozom a brigádban— mondja nékik a fiú. — Tíz év alatt hárman távoztak közkívánatra. — Az utóbbi években könnyebb vagy nehezebb a munka, mint régebben volt? — Jóval könnyebb. Amikor 13 éve idekerültem, például még kézzel vakoltunk. Ma csak géppel. A válaszfal gipszkerámda, akkor tégla volt. A gipszkerámiát nem kell vakolni. — Ennek a fejlődésnek bizonyára ára volt és van. — Derék gyerek a Józsi. Szorgalmas, törekvő. Érdekli az, amit csinál, s ha tudás szerint is mérnék a forintokat, ő minden bizonnyal rövid idő alatt elérné a nagyobb keresetet — állapítja meg Viczián János. Szappanos József: Ebben a brigádban érdemes dolgozni — Valóban sokat tanulok. Van kitől. Ezért is érdemes ebben a brigádban dolgozni. És azt hiszem, nem sokan keresnek ilyen fiatalon any- nyit, mint én. Gyűjtöm a pénzt, hogy egyszer majd én is építhessek családi házat. Szatmári Lajos, a szakszervezeti bizalmi helyettese is jó szakember hírében áll. Szatmári Lajos: Itt senki sem vonhatja ki magát a munkából — Igen. Amikor dolgozunk, nemcsak a bérünket kell megkeresnünk, hanem a fejlesztéshez szükséges pénzt is. Ezt mindnyájan tudjuk. A brigád még a nyáron felhívással fordult a vállalat szocialista brigádjaihoz: törekedjenek a vállalati feladatok határidő előtti végrehajtására, hogy lehessen az árvízkárosultaknak a helyre- állítási munkákban segíteni. A kongresszusi vállalás keretében egy kommunista műszakot teljesített a brigád, és néhány munkának az idejét lerövidítette. Egy-két hónapban a 140 százalékos teljesítményt is elérte. Ezzel kapcsolatban mondja a brigádvezető: Rácz István: A munka minőségéért garanciát vállalunk Fotó: Veress Erzsi — Mi a munkánk minőségéért pedig garanciát vállalunk. Kötelezzük magunkat, hogy a hibát — persze munkaidő után — kijavítjuk. De még egyszer sem fordult elő hiba. A jövőben sem lesz. Alt Béla művezető így foglalja össze a brigádról alkotott véleményét: — Velük öröm dolgozni, ök kezdték, és ők is fejezik be a posta műszaki épület összes kőművesmunkáját. És 1982 közepén remélhetőleg már üzembe is helyezik a telefonközpontot. "ásztor Béla
